Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)

2003-05-05 / 102. szám, hétfő

I SZÓ 2003. MÁJUS 5. Közélet - hirdetés 5 öteles László, a titkosszolgálatot ellenőrző parlamenti bizottság tagja a júliusban hatályba lépő megfigyelési törvényről Szigorúbb lehallgatási szabályok A most megszavazott jogszabály kompromisszum. Figyelemmel kísérjük gyakorlati alkalmazását, és majd elválik, hogy a Magyar Koalíció Pártja benyújtja-e saját törvényét. (Képarchívum) álius 1-jén hatályba lép a le- allgatásokat szabályozó irvény, melyet azután ter- ssztett a parlament elé az Új olgári Szövetség (ANO), mi- tán kiderült: Pavol Rusko ártelnök telefonbeszélge- :sét lehallgatták. A Magyar oalíció Pártja számos mó- osító indítvánnyal javított z ANO műhelyéből szárma- ó jogszabályon. Köteles ászlóval, a titkosszolgálatot llenőrző parlamenti bízott­ig tagjával beszélgettünk. B. SZENTGÁLI ANIKÓ ílius 1-jétől mennyivel szigo- íbb szabályok vonatkoznak a hallgatásokra? beterjesztők a lehallgatásokból idultak ki, de az elfogadott nor- la nemcsak ezt szabályozza, ha- sm bármilyen technikai eszköz- :1 végrehajtott megfigyelésre is unatkozik. éldául? ptikai, fényképészeti eszközre rndolok, és nemcsak a távközlés­en, hanem a rádiózásban is lehet legfigyeléseket végezni, postai kül- sményeket is lehet ellenőrizni. Az szel kapcsolatos definíciók először erűitek törvénybe úgy, hogy egysé- esül és konkrétan megfogalmazó­ik, hogyan kellene mindennek a je- nlegi jogrendben és az alkotmány- yal összhangban működnie. iáig nem szabályozta semmi zt, hogyan lehet valakit távcső­éi, kamerával megfigyelni, és ogyan kell a felvételt tárolni? zt több törvényben általános íegfogalmazások, különböző vég- ehajtási utasítások szabályozták. Konkrétan megfo­galmazódik, ho- yan kellene minden- lek a jelenlegi jogrend­ien és az alkotmánnyal isszhangban mű- . ;ödnie. zárt is történhetett meg, hogy mikor Ivan Lexa fénykora véget rt a titkosszolgálatnál, szinte az sszes anyag eltűnt, mert mindent deslegesnek nyilvánítottak és legsemmisítettek. Az új eszközö- et úgy kell kialakítani, hogy a le- allgatás időpontját és a lehallga- íst végző személyt vagy hivatalt zonosítani lehessen a műszerben iljegyzett adatok alapján. A íűszernek garantálnia kell, hogy ívűiről nem lehet behatolni, és tólag nincs lehetőség az adatokat :másolni vagy törölni... ... sem kívülről a rendszerbe csempészni valamit. Igen, mert decemberben volt példa az adatokkal való manipulációra. Akkor ugyebár megjelentek bizo­nyos, Pavol Rusko hangját tartal­mazó magnószalagok, valamint vállalkozók egymás közötti beszél­getéséről szóló leiratok. A törvény ezekre a problémákra is reagál. Ahhoz, hogy pontosan jegyez­zék, ki a megfigyelés megrende­lője, végrehajtója, mikortól meddig tartott a dolog, új mű­szerekre van szükség? Részben. Elsősorban hatékony ad­minisztrációs rendszerről van szó, hiszen a megfigyelésre az illetékes bírónak kell engedélyt adnia, fel kell jegyeznie, majd pedig a bíró­nak és az engedélyt kérőnek figyel­nie kell, hogy időközben nem szűntek-e meg a megfigyelés okai. Ha hat hónapon belül senki nem kéri a megfigyelés beszüntetését, fél év után automatikusan be kell fejezni, illetve a bírótól újabb, leg­feljebb hat hónapra szóló enge­délyt kell kérni. A különböző meg­figyelések mindegyik eszközére külön kell engedélyt kérni. A műszer valóban olyan lesz, hogy ne lehessen kitörölni, meg­másítani, becsempészni adato­kat? A törvény a jelenlegi technikai le­hetőségekből indul ki. Úgy lehetne minimalizálni a visszaélés lehető­ségét, hogy olyan hivatal létesülne, mely teljesen kettéválasztaná a végrehajtókat és a megrendelőket. A most megszavazott jogszabály kompromisszum. Figyelemmel kí­sérjük gyakorlati alkalmazását, és majd elválik, az MKP benyújtja-e saját törvényét. A műszereket úgy kell kialakítani, hogy jegyezzenek minden belépést és kilépést a rend­szerből, és lehetővé kell tenni, hogy a hivatalosan nem engedélyezett és pluszmegfigyeléseket ki lehessen törölni. Például ha egy konkrét te­lefonszámot figyelnek meg, és azon más személyek beszélgetése is hal­latszik, azokat az adatokat ki kell törölni, mert az ő megfigyelésükre nem kaptak engedélyt. Az MKP ezek szerint még nem tett le a központi hivatal kialakí­tásáról? Amikor az ANO benyújtotta terve­zetét, lényeges kifogásaink voltak, de a szakmai egyeztetések után si­került a törvénybe építeni saját el­képzeléseinket is. Több mint har­minc javaslattal egészítettük ki a normát. Ennek ellenére a központi hivatalt továbbra is fontosnak tart­juk, és az ezzel összefüggő jogsza­bály tervezetén már dolgozunk. Megvárjuk, hogyan működik a gya­korlatban a most elfogadott tör­vény, és hogy valóban garantálja-e azt, hogy Pavol Rusko lehallgatási ügyéhez hasonló botrány ne fordul­hasson elő, és hogy a belügyminisz­térium illetékesei egymást vádolva ne áruljanak el államtitkokat. Egyes vélemények szerint a le­hallgatások szigorításával nehe­zebbé válik a szervezett bűnözés elleni harc. A rendőrség korábban 24 óráig bárkit engedély nélkül megfigyel­hetett. Ez alkotmányellenes jelen­ség. Hosszabb egyeztetés után olyan kompromisszum született, hogy a rendőrségnek joga van megfigyelni bírói engedély nélkül, de ezt egy órán belül tudatni kell az illetékes bíróval, hat órán belül a bírónak meg kell kapnia az írás­beli kérelmet konkrét indoklással, és 12 órán belül dönteni kell. El­lenkező esetben a megfigyelést 12 óra után be kell szüntetni, és az ad­dig összegyűjtött adatokat meg kell semmisíteni. Bár a szervezett bűnözés korszerű technikával pá­rosul, a polgárok jogait is védeni kell. A törvény a legális megfigyelé­sek feltételeit szigorítja, bár va­lószínűleg idáig sem elsősorban az engedélyezett, hanem az ille­gális lehallgatások okoztak gon­dot. Azokkal mi lesz? Hat szervezetnek van joga megfi­gyelést kérni és elrendelni, és ezt \\ A törvény csak a le­gális lehallgatást szabályozhatja, és ha hivatalos szerv él vissza a berendezésekkel, * > az bűncselekmény. >> két végrehajtó szerv - a rendőrség vagy a titkosszolgálat - biztosítja. A többi megfigyelés törvényelle­nes. Sajnos, a piacon könnyen be­szerezhetők lehallgató eszközök. Ez ellen nem lehet semmit ten­ni? Használatuk hivatalosan nem en­gedélyezett. A feketepiacot pedig nem lehet betiltani, ahogyan azt sem lehet megtiltani, hogy valaki az ajtóra tegye a fülét, és hallgatóz­zon. Szűkíthetőek a lehetőségek, de amíg létezik kereslet, lesz kíná­lat is. Pedig nem olcsó mulatság. Nem, és személy szerint napilapok­ban is láttam olyan hirdetést, mely lehallgató berendezést kínált. Per­sze semmi nem garantálja az ilyen műszer minőségét. A törvény csak a legális lehallgatást szabályozhat­ja, és ha hivatalos szerv él vissza a berendezésekkel, az bűncselek­ménynek számít. A lehallgatásokat egy parlamenti bizottság fogja el­lenőrizni kétszer évente. Jarosiav Spisiak bűnügyi főigazgató kifogá­solta, hogy így túl sok ember férne bizalmas adatokhoz. A parlamen­ten fog múlni, hány tagja lesz a bi­zottságnak, illetve hogy a tagokat a Nemzetbiztonsági Hivatal szintén átvilágítsa-e. t fiatalok kevésbé érdeklődnek aktívan a politika iránt Sala Csáky Pált bírálja ÚJ SZÓ-TU DÓSlTÁS ozsony. „Csáky Pál pancser, az el- tserált eurohimnusz pedig csak a íiniszterelnök-helyettes ügyetlen- égét bizonyítja” - jelentette ki Boris ala, a Smer alelnöke, a Joj televízió :gnapi vitaműsorában. Zala szerint em véleden, hogy magyar dalt vá- isztottak, hiszen Csáky kizárólag az 1KP érdekeit képviseli. Dániel ipsic igazságügyi miniszter egyelő- 2 nem akarta a kampányt értékelni, s bízik benne, hogy nem történt jrvénysértés. Az uniós csatlakozás ímogatottságával kapcsolatban a ereszténydemokrata politikus legjegyezte: mindenhol a világon a atalok kevésbé érdeklődnek aktí- an a politika iránt, ennek ellenére ő isz józanságukban. „Az Európai Inió lehetőségek sorozatát kínálja, fiatalok pedig köztudottan képe­ik megragadni a lehetőségeket. Hi­tem, hogy a népszavazáson is részt esznek” - tette hozzá a miniszter, ala a Szentszékkel kötendő, a lelki- rnereti szabadságról szóló szerző­dés kapcsán kifejtette: nem helyes az emberek egy bizonyos csoportját kiváltságos helyzetbe hozni. „Mi lesz akkor, ha majd jelentkeznek a föld­művesek, a reformátusok, a zöldek és a többiek, hogy nekik is van saját lelkiismeretük, és az övéket is iktas­suk törvénybe? Vagy mit szól majd a KDH, ha az MKP azt mondja, hogy a magyarok lelkiismeretével ellenté­tes szlovák iskolákban tanulni és ta­nítani?” - tette fel a kérdést Zala, mi­re Lipsic azt válaszolta: a lelkiisme­reti szabadság lehetőség, és a játék- szabályokat rögzíteni kell. A lelkiis­mereti szabadságot alkotmányunk mindenkinek garantálja, ugyanak­kor az alaptörvény a hátrányos meg­különböztetést is tiltja. Az előzőről a KDH szerint kell külön törvény, az utóbbiról viszont nem. Lipsic nem tudta megmagyarázni, hogy a kettő között milyen érdemi különbség van, csak annyit mondott: „A Szent­székkel kötött alapszerződés négy további megállapodást feltételez, és az egyiknek a lelkiismeretről kell szólnia.” (sza) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Független szakértők az uniós hétköznapokra és az Euró­pai Unió jelentőségére vonatkozó kérdésekre válaszoltak a Szlovák Televízió tegnapi kerekasztal-be- szélgetésén, melyet a népszava­zást megelőző hivatalos kampány első napján rendezett a közszol­gálati intézmény. Kamii Sládek, az Európai Politikai Központ igaz­gatója emlékeztetett: a május 16-17-i népszavazás során az ál­lampolgárok a történelemben először dönthetnek jövőjük ala­kulásáról. „Ha nem mennek el szavazni, azzal ismét szabad ke­zet adnak a politikusoknak. Ez azt jelentené, hogy bennünket nem érdekel a saját jövőnk” - mu­tatott rá Sládek, aki szerint az uniós kampányból hiányzik a tár­sadalmi párbeszéd, a kormány pedig az utolsó pillanatban igyek­szik mozgósítani az embereket. Pavol Haulík szociológus, az MVK közvélemény-kutató intézet mun­katársa szerint a népszavazás annyiban mindenképpen külön­bözik az előzőektől, hogy eddig olyan politikai kérdésekről kérték az állampolgárok véleményét, amelyekről akár egymás között a parlamentben is dönthettek volna a pártok. „Szlovákia EU-tagsága azonban mindennél fontosabb” - mondta Haulík. Megtudtuk, sem­milyen társadalmi csoport nem jellemzően csatlakozásellenes. Az uniós tagságot azonban legin­kább a fiatalabbak és középkorú­ak támogatják, a hatvanévesnél idősebbek kevésbé csatlakozás­pártiak. Daniel Forgács publicista szerint azért fontos a magas részvétel, hogy az Unió jelenlegi tagállamai is lássák, Szlovákia lakossága is csatlakozni akar, nemcsak a kor­mány. „Bekerül a történelem- könyvekbe, hogy a magyar állam­polgároknak több mint a felét nem is érdekelte, hogy Európa ré­szévé válik-e az országuk” - mu­tatott rá Forgács, (jéel) RÖVIDEN Verheugen és Cox pozsonyi útja Pozsony. Kétnapos hivatalos látogatásra ma Szlovákiába érkezik Gün­ter Verheugen. Az Európai Bizottság bővítési biztosa egyebek mellett a három legfőbb közjogi méltósággal folytat majd tárgyalásokat, Csáky Pál miniszterelnök-helyettes kíséretében pedig holnap ellátogat Nyit- rára, ahol nyilvános előadást tart az EU-bővítésről. Kedden két napra az országba érkezik Pat Cox, az Európai Parlament elnöke is. (TASR) Nem Ruskót, hanem a Smet hallgatták le? Pozsony. Elképzelhető, hogy nem Pavol Rusko ANO-elnököt, hanem a Sme őt faggató újságíróit hallgatták le. Az ügyet vizsgáló katonai ügyészség legalábbis egyre nagyobb figyelmet szentel ennek a lehetsé­ges változatnak is. Dobroslav Tmka katonai főügyész közölte, már tudják, hol készült a hangfelvétel, részleteket azonban nem árult el. A Markíza magántelevízió értesülései szerint az ügyészség az ügyben a titkosszolgálat öt munkatársa ellen készít elő vádemelést. (SITA) Vojtech Tkác a Népi Unió élén Pozsony. Vojtech Tkác került a Népi Unió élére. A párt szombati alakuló közgyűlésén Olga Keltosová volt képviselőt, Peter Chudík eperjesi és Peter Tomecek nagyszombati megyei elnököt is alelnök- ké választották. A párt egyelőre nem fontolgatja, hogy egyesüljön az ugyancsak HZDS-szakadárokból alakult, Ivan Gasparovic vezette HZD-vel. Vladimír Meciar HZDS-elnök szerint a Népi Unió tagokat nem, csak tisztségviselőket vont el pártjától. Az „árulókkal” egyelő­re elképzelhetetlennek tartja a szoros együttműködést. Az új párt­hoz Jozef Pribilinec olimpiai bajnok is csatlakozott, (s, t) Súlovsky a nemzetiek új elnöke Gyetva. Peter Súlovskyt választotta elnökévé a Szlovák Nemzeti Párt. Az eddigi pártvezér, Anna Malíková a szombati közgyűlést ér­vénytelennek tekinti. Súlovsky szerint megválasztása legitim mó­don történt, s a párt végre kimozdulhat a holtpontról, hogy a nem­zeti erők egyesítőjévé válhassék. Jozef Prokes, aki a közgyűlés elő­ző, homonnai részén Malíková törvénytelen eljárására hivatkozva távozott a pártból, most elképzelhetőnek tartja, hogy idővel egysze­rű tagként újra belép. (TASR) 110 ezret fogyasztott a kormány Pozsony. A kabinet idei első negyedévben tartott 13 ülésén összesen több mint 110 ezer koronába került a minisztereknek felszolgált frissí­tő és étel - derül ki a kormányhivatal összegzéséből. Ez egy kormány­tagra átszámítva ülésenként átlagban 493 koronát jelent. (SITA) Rusko tárgyalna Hrusovskyval Pozsony. Pavol Hrusovsky, a KDH vezetője szombaton tájékoztatta a párt országos tanácsát arról a levélről, amelyben az ANO elnöke, Pavol Rusko javasolja, hogy a két kormánypárt a köztük levő vitás kérdésekről a héten kétoldalú tárgyalásokat folytasson. Hrusovsky mindaddig nem kívánja közölni a pártszerv álláspontját, amíg arról az ANO-t nem tájékoztatta. A kereszténydemokraták első embere szerint korái arról nyilatkozni, van-e esély a KDH és ANO közti megállapodásra a művi terhességmegszakítás kérdésében. (SITA) Meciar csak a pártelnökségért indul Sielnica. Vladimír Meciar csak a HZDS elnöki posztjáért szeretne indulni a párt tisztújító közgyűlésén. A pártelnök személyén kívül azt is el kell dönteni, ki vezeti majd a HZDS árnyékkormányát, s ki lesz a hazai, illetve uniós választások során a párt vezéralakja. Arról nem nyilatkozott, indul-e az államfőválasztáson, csak megjegyezte, kár párhuzamot vonni közte és az elnökké választott Václav Klaus között. A HZDS vezére már az EU-népszavazás első napján az urná­hoz járul, hogy példát mutasson híveinek. (SITA) Csáky az európai uniós népszavazásról és a kampányról Akár érvénytelen is lehet ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Fennáll a veszély, hogy május 16-án és 17-én kevesen járul­nak az urnákhoz, azaz érvénytelen lesz a népszavazás - ismerte el Csáky Pál a Markíza televízió Testre szabva című műsorában. Az integ­rációért felelős miniszterelnök-he­lyettes hangsúlyozta: a referendum előtti kampány nem cél, hanem eszköz, mely jelenleg már nem a kormány, hanem szakemberek ke­zében van. „Az eurohimnusz kis in­termezzo volt csupán” - szögezte le Csáky, akit állítólag nem érdekel, hogy ki a felelős. Többszöri firtatás­ra, hogy távozik-e, ha a referendum rosszul sül el, a kormányalelnök azt válaszolta: „Nem okoz gondot akár holnap felkelnem a székemből, de ez mit oldana meg? Nehezen talál­nának még egy személyt, aki annyi információval rendelkezik, mint én.” Csáky szerint egyebek mellett azért kell részt venni a népszavazá­son, mert az uniós csatlakozás tör­ténelmi lehetőség, és a polgárok sa­ját jövőjükről döntenek. Az uniós alapokkal kapcsolatban a magyar politikus négy minisztériumot - köztük három, MKP-s miniszter ál­tal vezetett tárcát - bírált. „Párton belül tisztázzuk a dolgot, elvégre én vagyok az MKP miniszteri klub­jának az elnöke. Már megírtam a minisztereknek, hogy teljesítsék, amit kell, ellenkező esetben kezde­ményezni fogom a kompetenciatör­vény módosítását, vagy a miniszté­riumokban a felelős személyek le­váltását.” (sz. a.) APRÓHIRDETÉS HALÁLOZÁS Megtört szívvel tudatjuk a rokonokkal, barátokkal, ismerősökkel, hogy Mgr. OLASZ ZSUZSANNA (szül. Szűcs) tanárnő életének 37. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt. Utolsó útjára május 6-án, kedden 15.00 órakor kísérjük a galántai temetőbe. A gyászoló család UJ-850 Szakértők a hét végén kezdődött hivatalos kampányról Fontos a magas részvétel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom