Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)

2003-05-30 / 123. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. MÁJUS 30. Soha nem volt óvóhely ott, ahol az Irak elleni támadás megindításakor az Egyesült Államok Szaddám Huszeint akarta lebombázni Blair hisz a tömegpusztító fegyverekben Blairt tegnap lelkesen üdvözölték Bászrában, legalábbis az iraki gyerekek. A felnőttek távolabbról szemlélték az eseményeket. (TASR/EPA-felvétel) Colin Powell a pápához készül Róma. Colin Powell amerikai külügyminisztert hétfőn fo­gadja a Vatikánban II. János Pál pápa. Az amerikai diplo­mácia vezetője az izraeli-pa­lesztin párbeszéd újrafelvéte- léről, az iraki háború után ki­alakult általános közel-keleti helyzetről tanácskozik majd a katolikus egyházfővel. (MTI) Momir Talics meghalt Belgrád. Elhunyt Momir Ta­lics, a boszniai szerb hadsereg volt vezérkari főnöke, aki el­len háborús bűncselekmények miatt vádat emelt a hágai tör­vényszék. Talicsot megrendült egészségére való tekintettel gyógykezelésre Hágából visz- szaengedték Belgrádba, az it­teni katonaorvosi akadémia kórházában szerda este halt meg tüdőrákban. (MTI) Incidens a repülőgépen Melbourne. Sebet ejtett egy ausztrál repülőgép két utaskísérőjének arcán tegnap egy támadó, aki a rendőrség szerint be akart hatolni a piló­tafülkébe. A Quantas légitár­saság belföldi járatán felszál­lás után lezajlott dulakodás­ban könnyebben megsebesült két utas is. A légitársaság részleteket nem árult el, de megerősítette, a Launceston- ba induló gép az incidens után visszatért Melbourne-be, s a támadót őrizetbe vette a rendőrség. (MTI) Gyanúsítottak őrizetben Rijád. A rijádi öngyilkos merényletek kitervelésével vagy támogatásával gyanúsí­tott 11 további személyt vet­tek őrizetbe a szaúdi hatósá­gok. Najef bin Abdel-Aziz her­ceg, belügyminiszter közölte: közöttük van három olyan vallási vezető, akik támogat­ják az al-Kaidát, és akiket köröztek, mert arra bíztat­ták az embereket, hogy segít­sék a május 6-án felfedezett szaúdi fegyverrejtekhellyel kapcsolatban körözött 19 mu­zulmán szélsőségest. A rejtek­hely közelében követték el május 12-én a 34 halálos ál­dozatot követelő öngyilkos merényleteket. (MTI) Károly-díj az EU-alkotmányért Berlin. Valery Giscard d’Es- taing volt francia köztársasági elnök tegnap Aachenben át­vette a Károly-díjat, amelyet az európai egyesítésben ki­emelkedő érdemeket szerzett személynek vagy intézmény­nek ítélnek oda minden év­ben. Giscard d’Estaingjelen- leg az EU alkotmányán dolgo­zó konvent elnöke, életművé­ért, illetve az első európai al­kotmány érdekében végzett munkájáért kapta meg a díjat Nagy Károly városában. (MTI) Giscard d'Estaing, a nyolcadik francia Károly-díjas, ennyi ki­tüntetettjük még a németek­nek sincs (Képarchívum) Bászra. Rövid látogatásra a dél-iraki Bászrába érke­zett tegnap Tony Blair brit kormányfő, a Szaddám HuSzein iraki elnököt és rendszerét megdöntő koa­líció vezetői közül elsőként. A háború befejezése óta még egyáltalán nem járt magas rangú nyugati politi­kus Irakban. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Blair a Bászrában állomásozó brit katonák előtt leszögezte: Nagy-Bri- tanniában nagyon sokan megkér­dőjelezik az iraki katonai beavat­kozásról hozott döntés bölcsessé­gét, azt azonban senki nem kérdő­jelezi meg, hogy a háborút a brit haderő professzionális módon vív­ta meg. Szerinte a Szaddám-re- zsim elűzésével egészen más lég­körben lehet tárgyalni a térség egé­szét feszítő problémák megoldásá­ról, és Szaddám eltávolítása az ira­ki lakosság szempontjából is „ha­talmas jelentőségű”. Blair jól el­rejtve ugyan, de egyértelműen a megdöntött iraki diktatúra sorsára figyelmeztette Szíriát és Iránt, mondván: e két országgal még „ko­moly ügyeket kell megvitatni és megoldani”, de ezt most már egé­szen más légkörben lehet megten­ni, mint akár néhány hónappal ez­előtt. A kormányfő szerint évek óta most mutatkozik az első esély az előrelépésre az izraeli-palesztin válságban is. Blair a háború jogos­Prága. Megpróbálták felrobbanta­ni a kelet-csehországi Teplice nad Metují város melletti erdőben a II,. világháború után meggyilkolt szu- détanémetek emlékére tavaly szep­temberben emelt Megbékélés em­lékművet. Ezt tegnap jelentette a cseh közszolgálati rádió. Az isme­retlen tettesek a múlt héten náci jel­képeket és a Halál a németekre mondatot festették a két nagy kő­ből álló szoborra, amelynek tövé­ben robbanóanyagot helyeztek el. „Időzített robbanószerkezetről volt szó. Az utolsó pillanatban hatásta­lanítottuk. A robbanás 15 percen belül bekövetkezett volna” - nyilat­kozta a rádiónak Éva Pracharová rendőrségi szóvivő. A hatóságok szerint az emlékmű elleni merény­letkísérlet minden valószínűség szerint több személy műve. Tavaly szeptember óta ez már a harmadik Teherán/Moszkva/Washington. Oroszország folytatni kívánja az atomenergetikai együttműködést Iránnal, tekintet nélkül az ameri­kai bírálatokra. Ezt az orosz kül­ügyminisztérium hangsúlyozta tegnap, rámutatva: egyedül a Nemzetközi Atomenergia-ügynök­ség (IAEA) hivatott annak eldönté­sére, hogy Irán gyárt-e nukleáris fegyvert. Igor Ivanov külügymi­niszter előzőleg közölte: Oroszor­szág azáltal, hogy együttműködik ezen a területen Iránnal, nem sérti meg az atomfegyverek terjedésé­nek megakadályozására vonatko­zó megállapodásokat. Washington viszont attól tart, hogy Teherán a Moszkvától kapott technológiát sa­ját atomfegyver kifejlesztésére használhatja fel. Irán tegnap is cáfolta azokat az amerikai vádakat, hogy titkos atomlétesítményekkel bír, illetve menedéket ad az al-Kaida nemzet­közi terroristahálózat tagjainak, és egyben azzal vádolta meg Wa­shingtont, hogy kettős mércét al­kalmaz a terrorizmus elleni harc­ban. „Iránnak semmi köze nincs az ságát megkérdőjelező hazai véle­mények felemlítésén kívül semmi­féle közelebbi utalást nem tett az iraki tömegpusztító fegyverek sor­sáról, amelyről éppen most élező­dik ki ismét a belpolitikai vita Nagy-Britanniában. A tegnapi The Times értesülése szerint a londoni parlament vizsgálat alá veszi a brit támadás az emlékmű ellen, amely a kezdetektől fogva éles viták tárgya a régióban és a cseh sajtóban is. A tragédia, amelyre a szobor emlé­keztetni kíván, 1945 júliusában tör­tént, közel a mai cseh-lengyel ha­tárhoz. A 23 helyi szudétanémet haláláért, akik között idős férfiak, nők, illetve gyerekek is voltak, az úgynevezett vörösgárdisták a fele­lősek. A vörösgárdisták, akik nem voltak a hadsereg katonái, hanem önkéntesek, a teplicei katonai hely­őrséghez tartoztak, s a háború utá­ni első időkben segítettek irányíta­ni és szervezni a város életét. A szo­cialista évtizedekben a tragédiáról nyilvánosan nemigen beszéltek, s ha mégis, akkor általában azt állí­tották, hogy a németek az általuk kirobbantott tűzharcban haltak meg, holott ez nem felelt meg a va­lóságnak. A tény az, hogy a város határában a gárdisták a menekülő szudétanémeteket egyszerűen ha­al-Kaida fanatikus és eltévelyedett nézeteihez” - hangoztatta Kamal Harazi iráni külügyminiszter. Egy­ben sürgette a Nemzetközi Atom­energia-ügynökséget, hogy oszlas­sa el a hazája atomprogramját ille­tő kétségeket. Harazi kijelentette: erőszak alkalmazása vagy ellenőri­zetlen vádaskodások aláássák a je­lenlegi nemzetközi megállapodá­sokat. Egyedül az IAEA ellenőriz­heti, hogy a szerződéseket aláíró államok tiszteletben tartják-e azo­kat. Hasonlóképpen a terrorizmus elleni fellépés a nemzetközi közös­ség minden tagjának szakadatlan és összehangolt erőfeszítését köve­teli meg. Teheránban bejelentették, hogy az iráni hatóságok az al-Kaida mint­egy 500 tagját tartóztatták le és utasították ki az elmúlt évben, s je­lenleg „egy maroknyi” gyanús egyént tartanak kihallgatás alatt. Reza Aszefi külügyi szóvivő sze­rint egyelőre nem tudják, vannak- e az őrizetbe vettek között olyan magas rangú al-Kaida-tagok, akik­nek közük lehet a szaúd-arábiai merényletekhez. Visszautasította Ari Fleischer fehér házi szóvivő ál­lítását, miszerint Irán „nem kielé­titkosszolgálatok azon korábbi je­lentéseit, amelyek szerint Szad­dám elnöknek hatalmas készletei voltak tömegpusztító fegyverek­ből. A BBC rádió tegnapi értesülése szerint a titkosszolgálatok annak idején erősen kifogásolták, hogy a kormány azt állította: az iraki tö­megpusztító fegyverek 45 perces lomra lőtték. A csehszlovák hivata­lok még 1945-ben foglalkoztak az zavaros üggyel, de állítólag évekig nem jutottak semmiféle eredmény­re. Az 1948 februári kommunista hatalomátvétel után pedig az ügy véglegesen lekerült a bűnüldöző hatóságok napirendjéről, s a gyilko­sokat, a felelősöket mind a mai na­pig nem büntették meg. A rend­szerváltás után, 1990-ben még egy­szer felújították az ügy kivizsgálá­sát, de aztán - bizonyítékok hiányá­ra hivatkozva - rövidesen beszün­tették. Csehszlovákiában a II. világ­háború után kollektív háborús bű­nösnek nyilvánították a szudétané­meteket és a magyarokat. Mintegy hárommillió németek kitelepítettek az országból. A kitelepítést, főleg annak első szakaszát, durva erő­szak és számos atrocitás jellemezte. Történészek szerint mintegy 30 ezer szudétanémet halt meg kitele­pítés közben. gítően válaszol” az al-Kaida terro­ristáival való leszámolást sürgető amerikai követelésekre. Úgy vélte, az USA nem tanúsít komoly maga­tartást a terrorizmus elleni harc­ban, kettős mércét alkalmaz a ter­roristákkal szembeni fellépésben. Teherán azért bírálja az Egyesült Államokat, mert nem lép fel hatá­rozottan az iráni rezsim legfőbb ellenzékével, az iraki székhelyű Népi Modzsahedek Szervezetével szemben, annak ellenére, hogy a csoport rajta van a betiltott szerve­zetek amerikai listáján. Ali Hame- nei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője pedig elutasí­tott az amerikaialóiak teendő bár­miféle engedményt. „A nemzet nem teheti meg, hogy egyre csak hátrál a félelemtől vezérelve, egé­szen a teljes megadásig” - idézte az iráni rádió és televízió az aja­tollah parlamenti képviselők előtt mondott szerdai beszédét. Hame- nei azzal vádolta az USA-t, hogy az amerikai médiabirodalmak „a félelem és a szorongás vírusát ter­jesztik Iránban, s ezt mindaddig folytatni akarják, amíg az iráni nép teljesen meg nem tagadja ér­tékeit”. (TASR, m, o-o) bevetési készültségben vannak. Ezt a kitételt a londoni rádió sze­rint a miniszterelnöki hivatal egye­nes utasítására kellett bevenni az egyes hírszerzési jelentésekbe. Do­nald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter szerdán azt mondta, le­hetséges, hogy Szaddámék a hábo­rú előtt mégis megsemmisítették Bagdad. Razziát tartottak amerikai katonák a Palesztin Hatóság bagda­di képviseletén, feldúlták a helyisé­geket, és őrizetbe vettek ott 11 em­bert, köztük a vezető palesztin dip­lomatát - jelentette be tegnap a képviselet egyik munkatársa. „Min­dent elvittek az irodából, még az ás­ványvizes palackokat és a konzerve- ket is. Úgy viselkedtek, mint a kö­zönséges tolvajok” - mondta. Egy Irakban szolgálatot teljesítő ameri­kai tábornok megerősítette a razziá­ról szóló közlést, de az őrizetbe vet­tek számát nyolcban adta meg. Az amerikai megszálló csapatok kato­nái már számos razziát tartottak fel­tételezett bűnözők és az előző rend­szer hívei után kutatva. A szóban forgó rajtaütés azonban az első, amelyben egy diplomáciai képvise­let volt a célpont. Több száz síita - köztük számos papi méltóság - tüntetett tegnap Bagdad egyik főútvonalán az amerikai meg­Jeruzsálem. Zsidó telepesek új elő­retolt állást létesítettek a Jordán fo­lyó nyugati partvidékén fekvő Heb­ron városa közelében, alig néhány órával Ariel Sáron izraeli és Mah- múd Abbász palesztin miniszterel­nök tegnapi találkozója előtt. Radi­kális zsidó telepesek már az előző nap is létrehoztak egy vitákat keltő MTI-HÍR Bukarest. Rágalmazásért perelte be Mircea Geoana román külügymi­nisztert Kincses Előd marosvásárhe­lyi ügyvéd, a Tőkés László által indí­tott fórummozgalom márciusban tartott nagygyűlésének egyik részt­vevője. A kolozsvári Krónika és a marosvásárhelyi Népújság szerint Kincses azért perelte be Geoanát, mert a március 15-én Marosvásár­tömegpusztító fegyvereiket. Blair nyíltan ellentmondott ennek a vé­lekedésnek, amikor Kuvaitban új­ságíróknak kijelentette: a legcseké­lyebb kétsége sincs az iraki tömeg- pusztító fegyverek létezése felől. Hozzátette: a szövetséges erők a lehetséges helyszíneknek még csak egy kis részét vizsgálták át. Agyonlőttek csütörtökön egy ame­rikai katonát Irakban. A támadás körülményeiről, helyéről semmi­lyen részletet nem közölt az ameri­kai középső parancsnokság, a Centcom. Az incidenst megelőző­en heves összecsapások voltak az amerikai katonák és irakiak között. A tegnapi esettel kilencre nőtt az ezen a héten Irakban megölt ame­rikai katonák száma. Soha nem volt óvóhely azon a he­lyen, ahol az Egyesült Államok fel- tételezése szerint Szaddám Hú­széin volt iraki elnök a háború megindításakor rejtőzködött, és amelyet a diktátor megölése céljá­ból az amerikai gépek bombáztak. Az amerikai CLA, majd Tim Made­re, az amerikai szárazföldi hadse­reg ezredese kétszer is átvizsgálta a helyet. Olyan esetleges emberi maradványok után kutattak, ame­lyek DNS-vizsgálata bizonyítaná, hogy Szaddám vagy fiai ott meg­haltak vagy megsebesültek. Made­re szerint sem bunkernak, sem holttesteknek nyomát nem találni azon a helyen, csupán a bombák vájta hatalmas kráterek vannak ott, egy össze nem omlott épület kivételével. Szaddám és fiai sorsa máig ismeretlen. szállás ellen. A síita tüntetők a meg­szálláson túl külön is sérelmezik, hogy az amerikai erők - szerintük - hajszát folytatnak a Hauza síita val­lási iskola ellen. A tüntetők egy része a síiták egyik szent városából, a Bag­dadtól nyolcvan kilométernyire dél­re fekvő Nedzsefből érkezett, ahol a legfőbb síita vallási iskola, a Hauza található. Állításuk szerint az ameri­kai erők őrizetbe vettek ott kilenc vallási méltóságot és teológiahallga­tót, s ez volt felháborodásuk közvet­len kiváltója. Az arab ország nyugati részén fekvő Hit város lakossága tegnap is folytatta az előző nap meg­kezdett USA-ellenes tüntetéseket, noha a közfelháborodás láttán az amerikai csapatok kivonultak a vá­ros területéről. Azért vonult az ut­cákra a helyi lakosság, sőt ragadott fegyvert is az amerikai katonák és a velük együttműködő iraki rendőrök kiűzésére, mert sérelmezte a házku­tatásokat, amelyeket az amerikai -iraki vegyes járőrosztagok végez­tek a városban. A radikálisok a Saron-Abbász találkozóhoz időzítették Új illegális telepek MTI-HlR Kincses Előd beperelte a román külügyminisztert kistelepet ugyanennek a területnek az egyik dombján. A nemzetközi kö­zel-keleti béketerv szerint Izrael kö­teles több tucat üyen engedély nél­kül létesített - általában lakókocsik­ból vagy lakókonténerekből álló, ka­tonák által védett - telepet lebonta­ni, amelyeket a telepesek Ariel Sá­ron izraeli miniszterelnök 2001. márciusi hivatalba lépése óta emel­tek a megszállt területeken. helyen Kovács László magyar kül­ügyminiszterrel tartott közös sajtó- tájékoztatón ,javíthatadan revizio­nistáknak” nevezte az egy nappal korábban Kolozsváron tartott fórum résztvevőit. Az említett fórumon az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot felállító kezdeményező bizottság lét­rehozásáról döntöttek a résztvevők. Kincses közölte, kész lemondani a perről, ha Geoana visszavonja rágal­mazó kijelentését. Megpróbálták felrobbantani a tavaly szeptemberben emelt Megbékélés emlékművet Szudétaellenes merényletkísérlet KOKES JÁNOS Washington bírálja az orosz-iráni együttműködést - kemény moszkvai válasz Irán cáfolja az amerikai vádakat ÖSSZEFOGLALÓ Razzia a Palesztin Hatóság bagdadi képviseletén USA-ellenes hangulat MTI-HÍREK Rágalmazás a vád

Next

/
Oldalképek
Tartalom