Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)

2003-05-29 / 122. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2003. MÁJUS 29. Közélet 5 Az európai uniós csatlakozás után 2004 és 2006 között 1,6 milliárd eurós pénzösszegre számíthat Szlovákia Nincs veszélyben a támogatás Az ország lakossága az euró­pai uniós csatlakozás mellett tette le voksát, anyagi helyze­ténekjavulását remélve az in­tegrációtól. Ehhez segíthet­nek hozzá az uniós alapokból érkező támogatások is, ame­lyekről Gyurovszky László építésügyi és régiófejlesztési miniszterrel beszélgettünk. MOLNÁR IVÁN Ma már szinte nincs olyan ember Szlovákiában, aki ne tudná, hogy az Európai Unióhoz azért is érde­mes csatlakozni, mert ezzel or­szágunk támogatásokban része­sülhet. A kérdésre azonban, hogy milyen módon is jutunk hozzá­juk, többségünk már csak nehe­zen tudna válaszolni... Csatlakozásunk után az Európai Unió strukturális alapjaiból és kohé­ziós alapjából kapjuk a támogatáso­kat. Ezek jelenleg három célt követ­nek. Az első az, hogy azokon a terü­leteken, ahol kisebb az egy főre eső jövedelem, mint az EU átlagának 75 százaléka, megindítsák a strukturá­lis változásokat. Azokon a területe­ken, ahol ezek a változások megtör­téntek, ott második célként csök­kentik az ebből fakadó nehézsége­ket. A harmadik cél a szociális mun­kahelyteremtés és képzés megoldá­sa. A második számú cél, vagyis az, amely strukturális átalakulás ne­hézségeit oldja meg, a Pozsonyi ke­rületre alkalmazható. Szlovákia egész, Pozsonyon kívüli területe az első számú cél alá esik. Ezek azok a térségek, ahol a strukturális válto­zások még váratnak magukra. A strukturális alapok a régiók közötti különbségek kiegyenlítésére szol­gálnak, a kohéziós alap az országok közötti különbségek kiegyenlítését segíti elő. Ezért ez utóbbi az ország­határokon átnyúló közlekedési és környezetvédelmi projektumok fi­nanszírozására szolgál. A strukturá­lis alapok a következő területeken használhatók fel: környezetvéde­lem, közlekedés, mezőgazdaság, vi­dékfejlesztés, foglalkoztatottság, ipar, szolgáltatások, helyi infrast­ruktúra és részben a kulturális, va­lamint az egészségügyi területek. » Csatlakozásunk után r az EU strukturális alapjaiból és kohéziós alapjából kapjuk a . . támogatásokat. \\ Mekkora összegre számíthatunk a csatlakozást követően? A két csomagra összesen mintegy 1,6 milliárd eurós támogatásra szá­míthatunk a 2004-től 2006-ig terje­dő időszakban. Ahhoz azonban, hogy ehhez hoz­zájussunk, ki kellett dolgoznunk a Nemzeti Fejlesztési Tervet és az operatív programokat. Miről szólnak, és mennyire készek? Az operatív programokat és a Nem­zeti Fejlesztésig Tervet elküldtük Brüsszelbe jóváhagyásra. Az össze? „Információim szerint az egyes pénzügyi éveket általában 90 százalék fe­letti hatékonysággal tudtuk kihasználni." (Somogyi Tibor felvétele) tervezetnek, amelyre pénzt kérünk, összhangban kell lennie a Nemzeti Fejlesztési Tervvel és az operatív programokkal. Az operatív progra­mok általánosságban szólnak a problémákról, tartalmazzák a fő cé­lokat és az ezekhez kapcsolódó in­tézkedéseket. Az intézkedések rész­letes leírását és a lehetséges kedvez­ményezettek körét az operatív prog­ramokra épülő program-kiegészíté­sek tartalmazzák. Ezeken jelenleg dolgozunk. Két program-kiegészítés eseté­ben azonban kénytelenek vol­tunk halasztást kérni az Európai Uniótól. Melyek ezek, és miért van késés? Az egyik operatív program az alap­infrastruktúra. Itt a késés oka az, hogy az Európai Unió kérésére há­rom korábbi programot összevon­tunk, ezért nem lehetett ebből a le­adásig hátralevő két hét alatt egy szerves egészet összeállítani. Áz Európai Unió is számolt azzal, hogy át kell majd dolgozni. Külö­nösebb problémát nem látok, hi­szen a megfelelő időben ezt a prog­ramot le tudjuk adni. Nagyobb problémák vannak azonban az ipar és szolgáltatások programjában, ahol a gazdasági minisztérium ál­tal leírt és javasolt intézkedések je­lentős része nincs összhangban az állami segítségnyújtásról szóló eu­rópai uniós előírásokkal. Ezért ez esetben alapos átdolgozásra lesz szükség, amiről tárgyalok a gazda­sági miniszterrel. Nem maradunk le emiatt a többi országhoz képest? Minden országnak még a csatlako­zás előtt alá kell írnia a közösségi támogatási keretet, amely tartal­mazza a már jóváhagyott fejleszté­si tervet, operatív programokat, program-kiegészítéseket és a gaz­dasági mutatókat is. Ehhez a kö­zösségi kerettámogatáshoz tárgya­lássorozatokon keresztüljutunk el. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy leadjuk a fejlesztési tervet és az operatív programokat, majd kétol­dalú tárgyalásokat folytatunk az unióval a végső változatról. A tár­gyalások kezdetét már két szom­szédos ország esetében kitűzték május végére és június közepére. Azt szednénk, hogy a tárgyalások velünk is nagyjából ebben az idő­szakban kezdődjenek meg. A tár­gyalásokat mindaddig folytatjuk, amíg nem írjuk alá a közösségi tá­mogatási keretet. Vagyis egyálta­lán nem maradtunk le a többi or­szághoz képest. Szlovákia prog­ramdokumentumai kilenc hónap alatt készültek el, viszont a többi országé két év alatt. A sietség nem volt kihatással a programdokumentumok minősé­gére? Időhátrányban voltunk, emiatt a dokumentumaink, sajnos, nem olyan kidolgozottak, mint azoké az országoké, ahol erre több idő volt. Ennek az volt az oka, hogy Szlová­kia a környező országokhoz képest majdnem négyéves lemaradással kezdte meg a felkészülést az uniós csatlakozásra. Ahhoz, hogy hozzájuthassunk a támogatásokhoz, megfelelő pro­jektumokat kell készítenünk. Ho­gyan segít ebben a minisztériu­muk? Részletes útmutató kézikönyveket adunk ki, amelyekben elmagyaráz­zuk, hogyan kell megírni egy pro­jektumot. Tanfolyamokat szerve­zünk a kedvezményezettek számá­ra. Minderről az internetes honla­punkon is tájékoztatjuk az érdeklő­dőket. A támogatást kérvényezőknek azonban problémát okozhat az önrész fedezése... Aki részt akar venni ebben a prog­ramban, annak azzal kell számol­nia, hogy a saját forrásaihoz kap kiegészítést. Az 25-től 80 százalé­kig terjedhet, programtól függően. A nonprofit szervezetek nagyobb hozzájárulást kapnak, sok függ azonban a projektum irányultságá­tól is. A támogatást már csak a kifi­zetett számlák után adják, vagyis kell lennie egy áthidaló pénzfor­rásnak is, amiből a projektumot megvalósítják. Az elmúlt években az Európai Unió előcsatlakozási alapjaiból kaptuk a támogatásokat, ame­lyek felhasználtságával kapcso­latban az elmúlt időszakban több, egymásnak ellentmondó in­formáció látott napvilágot. Mi a valóság? Az előcsatlakozási alapok közül mi a Phare programban vettünk részt. Információim szerint az egyes pénz­ügyi éveket általában 90 százalék feletti hatékonysággal tudtuk ki­használni. így lesz ez valószínűleg az elmúlt három év támogatásainak esetében is. Ennek fényében érthe­^ Szlovákia prog- ~ ramdokumentu- mai kilenc hónap alatt készültek el, viszont a többi országé két > > év alatt. tetlenek azok a sajtóban felröppen­tett információk, amelyek szerint az alapokat csak 20-30 százalékra me­rítettük ki. Vannak országok, ahol a felhasználtság valóban 20-30 szá­zalék körül mozog, mi azonban nem tartozunk ebbe a körbe. Az európai uniós alapok felhasz­nálásában sokat segíthetnek a jól képzett szakemberek. Mit tesz­nek azért, hogy megtartsák a mi­nisztériumukban ezeket az alkal­mazottakat, vagy növeljék szá­mukat? A kormány lényegesen javított a fi­zetési lehetőségeken, és e hónap vé­géig várjuk minden szakember je­lentkezését, aki együtt kíván dol­gozni a minisztériummal. Jelenleg mintegy 22 álláshelyet hirdettünk meg. 26 ezer koronás átlagfizetést kínálunk, ez azonban a teljesítmény mértékétől függően változhat. RÖVIDEN Berényi József a léthelyzeteinkről Budapest. Berényi József pozsonyi külügyi államtitkár tegnap elő­adást tartott Budapesten a Kisebbségi léthelyzetek - többségi maga­tartásformák címmel tartott nemzetközi konferencián, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézete szervez­ett. Berényi József előadásában beszélt a szlovákiai magyar kisebb­ség helyzetéről. Elemezte az elmúlt időszak történéseit, különösen az 1998 óta a kormánykoalíció tagjaként szereplő MKP szerepét és kisebbségpolitikai téren szerzett tapasztalatait, (ú) Kevés a 6,5 millió a trencséni várra Pozsony. A kabinet tegnapi ülésén 6,5 millió koronát hagyott jóvá a trencséni vár falának felújítására. A kulturális minisztérium eredeti­leg 9,5 milliót kért, a jóváhagyott összeg csak a leomlött rész eltávo­lítására és a veszélyes részek biztosítására lesz elegendő, a várfal eredeti állapotának visszaállítására nem futja belőle. (1-pj) Egymilliárd koronás Ducky-váltó Pozsony. A Pozsonyi Kerületi Bírósághoz fordul egy még névtelen­ségbe burkolódzó svájci bank, amelynek állítólag egymilliárd koro­nás Ducky-váltó van a tulajdonában. A Szlovák Gázművek néhány éve meggyilkolt igazgatója több biankó csekket hagyott maga után, s a váltók rapszodikus felbukkanása mindig komoly fejtörést okoz a kormánynak és a vállalat jelenlegi vezetőinek. (SITA) Kinek a prédája a sok elpusztított madár? Vágfarkasd. Egy volt vadász tegnap 37 védett ragadozó madár tete­mét cipelte a rendőrség segítségével a vágfarkasdi vadászház elé. A férfi szerint a 36 egerészölyvöt és egy baglyot helyi vadászok lőtték le vagy mérgezték meg az elmúlt három hónap során. A madarak eszmei összértéke meghaladja a 760 ezer koronát. Ernest Éliás az ügyet már jelentette a Vágsellyei Járási Hivatalban, s reméli, hogy a orvvadászattal gyanúsított vadászegyesület ellen eljárás indul. A társaság vezetői szerint Éliás bosszút forralt ellenük, mivel két éve kizárták a szervezetből. (TASR) A Nemzeti Munkavédelmi Felügyelőség jelentése Feketemunka, balesetek ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Mintegy 30 millió koro­na bírságot róttak ki a Nemzeti Munkavédelmi Felügyelőség ellen­őrei. Összesen 28 ezer ellenőrzést hajtottak végre, melyeknek több mint egyharmada, az illegális, munkaszerződés nélkül dolgozók felderítésére irányult. A több mint 44 ezer ellenőrzött alkalmazott kö­zött azonban csak 132 feketemun­kást találtak. Az alacsony eredmé­nyesség oka Anton Kasana igazga­tóhelyettes szerint a hiányzó jog­szabályokban keresendő, ezért ja­vasolják törvény megalkotását az illegális munkáról. Öt esetben álla­pították meg, hogy a nők alacso­nyabb bérért voltak kénytelenek elvégezni ugyanazt a munkát, mint a férfiak. Az ellenőrök fokozottab­ban figyelték azt is, hogy a munka­adók betartják-e a túlórákra vonat­kozó rendelkezéseket és 1097 eset­ben állapítottak szabálysértést. 58 esetben amiatt tiltották be a mun­kavégzést, mert a helyet adó épület életveszélyes volt. Tavaly 87 halá­los kimenetelű munkahelyi baleset történt, melyeket általában a mun­kavédelmi előírások figyelmen kí­vül hagyása okozott. Kasana nyi­latkozott a múlt heti pozsonyi bal­esetről is, amikor az épülő állvány­zat egy munkás halálát okozta: „Ugyan a vizsgálat még nem zárult le, de valószínűsíthető, hogy a nem megfelelő állványszerkezet okozta a balesetet. ” Opj) Még mindig a romakérdés a legnagyobb probléma Fegyverek tiltott helyre ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az Amnesty Internatio­nal tegnap nyilvánosságra hozott jelentése szerint Szlovákia legna­gyobb hibája az, hogy a jogrend­szer nem védi elégségesen az itteni romákat a rasszista támadásokkal szemben, s az ügyeket nem is vizs­gálják ki mindig. Ezzel szemben megdicsérte az országot azért, mert a büntető törvénykönyvből kikerültek a szólásszabadságot korlátozó rendelkezések. Az embe­ri jogokkal foglalkozó szervezet szerint Szlovákiából az embargó­val sújtott övezetekbe is szoktak fegyvereket szállítani, de azt az AI is elismeri, hogy ez nem az itteni hivatalok hibája, mert általában közbeiktatnak egy harmadik álla­mot, ahova minden gond nélkül exportálhat fegyvereket az ország. Az Amnesty International mintegy 300 oldalas jelentése összesen csak egy oldalt szentel Szlovákiának, s azt is kiemeli, hogy a romaproblé­ma az egész régióra jellemző. A szlovákiai lakosság egyre több fi­gyelmet fordít más országok elnyo­mott csoportjaira is, ami minden­képpen pozitívan értékelendő, (t) A pénzügy ezzel az intézkedésével akarja pótolni azt a hiányt, amelyet a hozzáadottérték- és nyereségadóból befolyt, a tervezettnél alacsonyabb költségvetési bevétel okozott Rábólintottak a miniszterek a július elsején érvénybe lépő áremelésekre ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A kormány tegnapi ülé­sén igent mondott a kedden szüle­tett koalíciós egyezségre, s az erede­tileg jóváhagyott mértékben emelte az üzemanyag, a sör és a cigaretta fogyasztási adóját. Ennek megfele­lően július 1-jétől egy liter üzem­anyag átlagosan 2-3,5 koronával drágul, egy üveg sör az alkoholfok­tól függően 1 koronával, a cigaretta doboza pedig 9 koronával lesz drá­gább. Továbbra is megmarad az ár­különbség a benzin és a gázolaj kö­zött. Nulla százalékos marad a bor fogyasztási adója, és nem emelke­dik a pezsgőre kirótt adó. A minisz­térium ezzel az intézkedésével akarja pótolni azt a hiányt, amelyet a hozzáadottérték-adóból és a nye­reségadóból befolyt, a tervezettnél alacsonyabb költségvetési bevétel okozott. „Az intézkedés nélkül mintegy 3,8 milliárd koronával nő­ne az állami költségvetés hiánya - indokolta az adóemelést Ivan Mik­lós pénzügyminiszter. - Az üzem­anyag árának emelésével csak a környező országok árszínvonalát étjük el.” Mivel nem vezetik be a bor fogyasztási adóját, és alacso­nyabb mértékben emelkedik a sör­adó, nagyobb mértékű emelést hagytak jóvá az üzemanyagfajták adójának esetében. A kormány 19 százalékban határozta meg a hoz- záadottérték-adó egységes mérté­két, mely január 1-jétől lép életbe. A kabinet elfogadta az igazságügyi minisztérium két törvényjavaslatát is: a parlament elé teijesztik az összeférhetetlenségi alkotmánytör­vényt, valamint a speciális bíróság­ról és ügyészségről szóló törvényt. Az összeférhetetlenségi törvény szi­gorúbb változatát hagyták jóvá a miniszterek, mely szerint a jogsza­bály hatálya alá tartoznak majd az önkormányzati képviselők és a pol­gármesterek is. Daniel Lipsic szerint szükség van a helyi választott képvi­selők fokozott ellenőrzésére, mivel az adóreform megvalósulása után a közpénzek egyre nagyobb hányadá­nak felhasználásáról döntenek majd. Egyben számít arra, hogy a Városok és Falvak Társulása igyek­szik majd elérni, hogy a helyi képvi­selők kikerüljenek a jogszabály ha­tásköréből. Az alkotmánytörvény elfogadása esetén kötelezi majd a közszereplőket - a parlamenti, ön- kormányzati képviselőket, kor­mánytagokat, államtitkárokat, bíró­kat, alkotmánybírókat - saját, vala­mint a velük egy háztartásban élők vagyonnyilatkozatainak nyilvános­ságra hozatalára. Megszorításokat vezet be a funkciójuk letöltését kö­vető időszakra, bizonyos ideig pél­dául nem helyezkedhetnek el olyan vállalatoknál, amelyekkel gazdasá­gi kapcsolatban voltak tisztségük­ből kifolyólag. A törvény megszegé­se szankciókat von maga után, a bírság elérheti akár az 1 millió koro­nát is. A speciális bíróság és ügyészség már az év végéig létrejöhet, ha a jogsza­bályt elfogadja a parlament. Mind­két intézmény országos hatáskörrel rendelkezne, fő feladata a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küz­delem lesz. „Az intézmények létre­hozatala önmagában még nem je­lenti a korrupció és a szervezett bű­nözés felszámolását, de jelentős mértékben hozzájárulhat az eddigi munka hatékonyságának fokozásá­hoz”-véli Lipsic. A speciális ügyészt a parlament választja majd, javaslati joga lesz azonban a mindenkori fő­ügyésznek is. Az intézmények alkal­mazottai és azok hozzátartozói kü­lönleges védelmet élveznek majd. Várható átlagos drágulás július 1-jétől ólommentes benzin: +2,90 korona /liter ólmozott benzin: +3,50 korona /liter gázolaj: +3 korona /liter egy palack sör: +1 korona egy csomag cigaretta: +9 korona

Next

/
Oldalképek
Tartalom