Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)

2003-05-24 / 118. szám, szombat

Egészségünkre ÚJ SZÓ 2003. MÁJUS 24. Nemcsak a húszéveseké a világ... 6. rész Az öregedő A szem a lélek tükre, |J halljuk gyakran. A modern világ egyre nagyobb igényeket : támaszt a látással szemben, ezért fo­kozott figyelmet kell szentelni a személesség biztosításának, a tökéletes kétszemes együttlátás megtartásának. AZ A-VITAMIN SZEREPE A látás biokémiájában rendkívül fontos szerepet tölt be az A-vita- min. Hiánya csökkenti a szem sö­téthez való alkalmazkodási képességét, és a hámsejtek elsor­vadásához vezet. A-vitamint tar­talmaz a vaj, a máj, a növényi ka- rotin. A karotin azonban nem azonos az A-vitaminnal, ez a ka­róimból keletkezik az emberi szervezetben. Az A-vitamin elég könnyen megavasodik, így a zsí­rokban avasodás közben elpusz­tul (megsárgult vaj). A szem öre­gedése a szervezet lassú elkopá­sával párhuzamosan megy vég­be, amit, sajnos, nem tudunk megállítani. A kisgyermek szemgolyója fe­hér, vékony erekkel átszőtt. Fel­nőtt korra a fehétje eresebbé vá­lik, s a szem előbb-utóbb kari­kás lesz. Az idős ember szemhé­ja lazább, rán­cosabb, pety- hüdtebb, a felső szemhéj gyak­ran csüng. A szem beeset- tebb, aminek az az oka, hogy a szemüregben csökken a zsír­szövet mennyi­sége, s így a szemgolyó mé­lyebbre kerül. Ez önmagában nem kóros jelen­ség, de ezzel párhuzamosan a szemlencse is fokozatosan veszít rugalmasságából, vastagabbá válik, szerkezeti és biokémiai változásokon megy keresztül. Az idős ember általában távollá­tó, vagyis a távolban lévő tár­gyakat élesen látja, de olvasásra szemüveget hord. Nem kevés panaszt okoz az idő­seknek a szemhéj lazasága sem. A lógó felső szemhéjak csak el­vétve okoznak látászavart, gya­koribb, hogy a laza, kissé meg­vastagodott felső és alsó szemhéj kifelé fordul. Az első esetben a szempillák pillantáskor dörzsölik a szem felszínét, a másik esetben pedig a szemgolyó alsó része sza­badabbá válik, a szemet és a szemhéjat bélelő kötőhártya szá­razabb lesz. Az ilyen szem állan­dóan könnyezik. FÁRAD A HÁRTYA A zsíranyagcsere zavarai miatt idősebb korban a szemen, ill. a szemhéjon sárgás, puha tapintá­sú, kinövések jelennek meg. A szem Dr. Kvasz Éva zsíros elfajulás jeleit fellelhetjük a kötőhártyán is. A hártya sárgássá válik, és elveszíti fiatalos csillogá­sát. Az öregedés jelei a szem mé­lyebb rétegein is megfigyelhetők, és fokozatosan változik a szem­golyó középső része, az érhártya is. Ha szembántalmakról panasz­kodni hallunk, leggyakrabban a kötőhártya-gyulladás kerül szó­ba. Magyarázata az, hogy a kötő­hártyát érik legjobban a külvüág kellemeden hatásai. Gyulladás­kor a szem viszket, ég, könnye­zik. Az ilyen szemet naponta többször meg kell mosni, és bór- vízzel vagy kamillával borogatni. A csíraölő szert ide-oda nézéssel jól kenjük szét a szemben. A csep­peket nappalra, kenőcsöt éjsza­kára használjunk. A szemgyulladás gyógyítására a kamillán kívül jó még jó a búzavi­rág, pipacs, szemvidító fű, útifűlevél, cicka­farkfű, papsajt­levél. Langyos, átszűrt forráza- tával, főzetével borogassuk a be­teg szemet. Szemfürdőt úgy alkalmazunk, hogy a folyadékkal teli szempoharat a szemünkhöz emeljük, majd lassan váltakozva nyitjuk és csukjuk a szemünket. SÉRÜLÉSEK A szem károsodását gyakran sé­rülés okozza. Ez elég gyakori. Az elsősegélynyújtás gyorsasága és szakszerű lebonyolítása enyhít­heti a következményeket. Leg­gyakrabban üveg-, fa- és vasszi­lánkok kerülnek a szembe. Első­segélynyújtást jelent a kétszemes kötés és a gyors orvosi beavatko­zás. Sérüléseket okozhatnak a lú­gok (mész) és a savak (vegyi tisz­títószerek). Első feladatunk ilyenkor az, hogy a szemet bő vízzel mossuk ki, ha más nincs, kútvíz is megfelel. A mezőgazdaságban a növényvédő szerek pora vagy a permedé in- gerli leginkább a szemet, s főleg azok, amelyekként tartalmaz­nak. Tudjuk, hogy az előírt védő­ruha, az álarc, a szemüveg nem mindig kényelmes, de egészsé­günk érdekében feltédenül hordjuk őket. A legtöbben Németországban szenvednek e betegségben A magas vérnyomás Európát sújtja MTI M íg az észak-ameri­kaiak alig egyne­1 gyede. Európa or­szágaiban a felnőtt korú lakosság har- mada-fele szenved magas vérnyomásban. A magas vérnyomás, amely a szív­ós érrendszeri betegségek, vala­mint az agyvérzés egyik legfőbb kockázati tényezője, jóval gyako­ribb Európában, mint Észak-Ame- rikában - olvasható abban a tanul­mányban, amely a napokban jelent meg a Journal of the American Medical Association című amerikai szaklapban. A különbség okát azonban egyelőre nem tudják meg­magyarázni a kutatók. A tanulmány szerint - amely a ki­lencvenes években gyűjtött adatok­ra, több tízezer 35 és 74 év közötti ember egészségügyi statisztikáira alapozódik - Európában a lakosság 44 százalékánál észlelhető magas vérnyomás (azaz a vérnyomásuk na­gyobb 144/90 higanymilliméter­nél), míg Észak-Amerikában ez az adat csak 28 százalék volt. A vizsgá­latba bevont hat nyugat-európai or­szág ádaga 136/83 higanymillimé­ter volt, míg Kanadában és az Egye­sült Államokban csak 127/77. A hat európai ország közül Néme­tországban volt a legkirívóbb a ma­gas vérnyomásúak aránya (55 szá­zalék), míg a legkevesebb ilyen be­teg Svédországban és Olaszország­ban él (38-38 százalék). Ugyanak­kor az Egyesült Államokban ugyanez a mutató 28, Kanadában pedig 27 százalék volt. Nemcsak anyagi terhet, hanem nagy időráfordítást is igényel az, hogy friss, nyers zöldség, gyümölcs kerüljön az asztalra A savas eső és a magnézium MENNYI MAGNÉZIUMRA VAN SZÜKSÉGÜNK? Az új RDA (Recom mended dietary allowances, 1997, National Academy of Science, USA) ajánlá­sokban a napi magnéziumbevitelt felnőttek esetén nőknél 320 g-ra, férfiaknál 420 mg-ra emelték. A magnézium esetében jelentős veszteségek történhetnek a táplálék elkészítése során. így például a bur­gonya főzésénél a magnézium mint­egy 50 százaléka kioldódhat a főző­NAPI RITMUS A magnézium szérumkoncentráció napi ritmuson alapul, így reggelente különösen alacsony értékek állapít­hatók meg. Ezért az éjszakánként fellépő lábikragörcsöknél a magné­zium esti bevétele ajánlott. Ideális esetben a magnézium szé­rumértéké 0,8 és 1,0 mmol/1 kö­zött van. 0,8 mmol/1 alatti szérum­érték esetén a hiányt kötelezően pótolni kell. A magnézium adását minden esetben hosszabb ideig (minimálisan 6 hétig) kell folytat­A magnézium a fennálló hiánytól függetlenül farmakológiailag is ha­tásos, ha a szérumkoncentráció egyértelműen 0,8 mmol/1 fölé emelhető. Ez magas dózisban, szájon át alkalmazott magnézi­umkészítmények révén érhető el, amely egyszeri adagjának leg­alább 300 mg a magnéziumérté­ke. 1 mmol/1 fölé csak parenterálisan (infúzió, injekció) emelhető a magnéziumkoncentráció. Magnéziumhiány előfordulhat normál szérumkoncentráció esetén is, mégpedig akkor, amikor ponto­san az aktivizálás , révén a csontok­ból vagy a Sejtekből magnézium adódik le, és ezzel az alacsony szé­rumszint megemelkedik. Egy alkalommal elvégzett szérum­mérés sajnos nem árul el túl sokat, vagyis a vizsgálatot többször meg kell ismételni. vízbe. A tényle gesen felvett magnézi- ummeny- nyiség te­hát lénye­gesen az ajánlott bevitel alatt van. Az élelmi­szerek mag­néziumtar­talma nagy­ságrendek­kel külön­bözhet egy­mástól. Például 100 g naprafor gómag 420 mg magnéziumot tartal­maz, ezért a naprafc gómagos kenyeret tártál A magnézium: • kb. 300 enzim aktivátora (kinázok, foszfatázok, szintetázok stb.) • különböző proteinek, nuk- leinsavak és lipidek szintézisében játszik szerepet, • a sejtek energia­anyagcseréjének főszereplője, membrán és ariboszó- mák stabili- zátora (a protein szinté­zis folyamán) • a neuromusz- kuláris ingerületvezetés szabályozója, • szabadgyökök kialakulásának gát­lója és azok eltávolítója. mazó reggeli meg­felelő utánpótlást nyújthat. A szerves magnéziumve- gyületek leggyakoribb for­rásai: • a friss, nyers zöldségek és gyümöl­csök többsége, • a diófélék és a magvak bizonyos fajtái, • gabona (teljes kiőrlésű). Sajnos az, hogy friss, nyers zöldség és gyümölcs megfelelő időben, meg­felelő minőségben és mennyiségben kerüljön az asztalra, a mai felgyor­sult, agyonkemizált, környezet­szennyezett, krónikus negatív stresszel teli világban nemcsak je­lentős anyagi terhet jelent, hanem nagy idő- és energiaráfordítást is igényel. A savas esők nemcsak az erdőket, hanem a talajt is veszélyeztetik. Szükségessé válik a trágyázás, a trá­gya azonban gyakran túl kevés mag­néziumot tartalmaz. A következ­mény pedig a magnéziumban sze­gény talaj. Ezt megszenvedik az álla­tok és az emberek, hiszen így a táp­lálék is kevés magnéziumot tartal­maz. A savanyú talajokon a növények fej­lődése csökken, ezáltal csökken a magnéziumtartalmuk, ami a továb­biakban az oldható alumíniumtar- talmuk növekedéséhez vezet, a magnézium és a kalcium kimosódá- sát eredményezi, és ez a tápanyagok felvételét tovább akadályozza. A magnéziumhiány-tünetek következményei Neurovaszkuláris változá­sok: • ingerlékenység, idegesség, • migrén, • zajérzékenység, • szédülés, • koncentrációképesség csök­kenése, • feledékenység, • pánikreakció stb. Neuromuszkuláris változá­sok: • izomremegés, • izomgyengeség, • izomgörcsök, •járászavarok stb. Kardiovaszkuláris változá­sok: • érelmeszesedés, • szívinfarktus kockázatának fokozódása, • szívritmuszavarok, • magas vérnyomás stb. Szülészeti és nőgyógyászati változások: • lábgörcsök, • terhességi hányinger, hányás, • fenyegető vetélés, • koraszülések, • intrauterin retardáció, Gyermekgyógyászati válto­zások: • pl. hypermotilitás, • latens tetánia, • alvászavarok, • koncentrációképesség zava­rai, • fokozott ingerlékenység stb. Urológiai változások: •pl. vesekövesség • A gyomor- és béltraktus válto­zásai: • pl. bélgörcsök, spasztikus obstipáció stb. ÉTREND ai táplálkozási szo­kásaink mellett a magnézium-bevitel általában elégtelen, főleg a terhesség és a szoptatás alatt, amikor az energiaszükséglet kevés­bé fokozódik, mint az ásványi ele­mek szükséglete! A szervezetbe jutott magnézium 3050 százaléka a vékonybélből szí­vódik fel. A kiválasztás fő szerve a vese. SZEREPE AZ EMBERI SZERVEZETBEN ORVOSI SZÓTÁR MINDENKINEK Amóbiázis A melegebb éghajlatú országokban gyakori fertőző betegség, de nálunk is előfordulhat. Az Entamoeba histolytica nevű élősködő okozza. Elsősorban hasi tünetekben nyilvá­nul meg, főleg véres hasmenést (amőbás vérhast) okozva. A kórokozó elsősorban a fertőzött vízzel és a nyersen fogyasztott zöld­ségfélékkel, gyümölcsökkel terjed. Súlyos esetben az amőbák megtá­madhatják a májat (máj amóbiázis), illetve a tüdőt és egyéb szerveket is. Anaerob Olyan mikrobát jelöl ez a görög eredetű szó, amely csak oxigén­mentes közegben tud létezni (pl. anareob streptococcus). Van szigo­rú értelemben (obiigát) anaerob mikroba is, amely csak fakultatív módon az. Anafilaxia Antigén és ellenanyag találkozása­kor kialakuló túlérzékenység. Há­rom stádiuma van: 1. A szervezetbe jutott antigén hatására a szervezet érzékennyé válik; 2. Megkezdődik az antitest- (ellenanyag) képződés; 3. Ugyanazon allergén későbbi be­adásakor a szervezet azonnali reak­cióval válaszol. A reakció hevessége a beadott antigén és az antitestek mennyiségétől függ. A legdrámaibb reakció az anafilaxiás sokk, amely halálos is lehet (például ha novokainérzékeny embernek novo- kaint adnak foghúzás előtt), ha nem adnak azonnal ellenanyagot. Anatómiai kor Csontosodási kornak is nevezik. Az ember radiológiailag meghatáro­zott csontfejlődési fokát jelenti. Nem feltétlenül függ össze a naptári életkorral vagy a fogászati korral. Egyes növekedési rendellenességek­nél a diagnózis felállítását meg­könnyíti a csontosodási kor ismere­te. Anatoxin Formáimnál vagy hőkezeléssel jelölt baktérium méreganyaga, mely így elveszti erősen mérgező hatását, azonban megőrzi immuni­záló képességét. Az anatoxinokból oltóanyagot állítanak elő és védőol­tásként alkalmazzák (diftéria, teta­nusz). Androgének Hím nemi hormonok, melyeket el­sősorban a herék állítanak elő, de a mellékvesékben is termelődnek. Az androgének meghatározzák és fenntartják a hímnem elsődleges (nemi szervek) és másodlagos (dús szőrzet, mély hangszín, a zsírok el­oszlása a szervezetben, izomfejlő­dés) jeleit. Az egészséges női szer­vezetben is jelen vannak a férfihor­monok, bár igen kis mennyiségben. A petefészkek, és az első menstruá­ció megjelenése előtt a mellékvesék termelik. Az androgéneknek kö­szönhető a szeméremdomb és a hónalj szőrzetének megjelenése, és a fiatal lányok serdülőkori pattaná­sainak kialakulása. Androgínia Kétneműség, hímnősség. Olyan állapot, amelyben a nemi miri­gyek (petefészkek, herék) megta­lálhatók, azonban a nemi jelleget meghatározó külső jegyek az el­lenkező nem sajátosságait mutat­ják. Például a nőnél nem alakul ki az emlő, a férfinál igen, a nőnél fokozottá válik a szőrnövekedés, a férfinál ugyanakkor hiányzik. A nemi hovatartozást azonban min­dig az ivarmirigyek döntik el, és nem a másodlagos nemi jelleg külső jegyei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom