Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)

2003-05-02 / 100. szám, péntek

SZÓ 2003. MÁJUS 2. Közélet 5 n Langos: Éppen az archívumok megnyitása segít a magyar kisebbségnek is, hogy megtudja, ki kicsoda ísély számot vetni a múlttal Minden államigazgatási vezető ellenőrizheti a beosztottjai múltját (Lubos Pile felvétele) RÖVIDEN Saját kampánya lesz az MKP-nak Pozsony. Az MKP 1,2 millió koronát kíván költeni az EU-kampányra. Az összegből plakátokat, röplapokat és egyéb információs anyagokat készítenek, melyeket az ország magyarlakta területein terjesztenek. A párt politikusai az elkövetkező két hétben negyven településre lá­togatnak el, ahol lakossági fórumokon vesznek részt, (ú) A kormány is beerősít Pozsony. A kormány további egymillió koronával toldotta meg az EU-kampányra szánt összeget, jelentette ki tegnap Mikulás Dzurinda. A miniszterelnök szerint erőteljes kampány lesz, ő maga holnapután Késmárkon és Poprádon kampányol, az elkövetkező két hétben Besztercebányán, Nagyszombatban és Pozsonyban vesz részt a részvételre buzdító akciókon, ahol csapatát az ígéretek sze­rint néhány EU-tagállam miniszterelnöke is erősíteni fogja. (TASR) Galántai EU-táncok Galánta. Több száz ember vett részt a város uniós majálisán. A látoga­tókat egész napos gyermektánccsoport előadássorozat, és a csatíako- zás előnyeit és hátrányait ecsetelő beszélgetés várta. A szervezők sze­rint jó választás volt a gyermekműsor, hiszen így sokkal több ember jött el, mintha egy sima információs műsort készítettek volna, (ú) 55 millió a kisebbségeknek Pozsony. 55 millió koronát hagyott jóvá a kisebbségek támogatásá­ra a kormány. Ebből 35 milliót a roma közösségek, 20 milliót a ki­sebbségi kultúra támogatására fordítanak. Támogatásban részesít­hető a kisebbségi nyelvű kiadói munka, népművészeti csoportok, kulturális és egyházi szervezetek, színházak, de a pénz egy része oktatatási és kulturális intézmények, egyházi épületek és nemzeti műemlékek felújítására is fordítható. A támogatás felosztásának, esedeges pályáztatásának módját, idejét lapzártánkig nem sikerült megtudni a javaslat előterjesztőjétől, Csáky Pál kisebbségi és euró­pai integrációért felelős miniszterelnök-helyettestől, (lpj) Eltemetették Dodo Dubánt Bátorkeszi. Komáromhoz közeli szülőfalujában temették el tegnap Dubán Józsefet, azaz Dodo Dubánt, a szlovák rockzene kiemelkedő alakját, aki a múlt hét végén vetett véget életének. Sírjánál magyar és szlovák siratódalok hangzottak el, majd ismert zeneszámai is fel­csendültek. A temetésen megjelent Mafo Durinda, Marián Greksa, a Tublatanka és a Moneyfaktor zenekarok több tagja is. Mivel Dubán nem hagyott hátra búcsúlevelet, a mai napig nem tisztázódott, mi­ért lett öngyilkos az egyébként sikeres zenész. (TASR) Az örökös fizeti majd a kórházi tartozást Pozsony. Az örökösökön kell majd behajtani a tartozást, ha a beteg elhalálozása előtt nem rendezi a számlát az orvosokkal, a gyógysze­részekkel, vagy a mentősökkel szemben, áll az egészségügyi minisz­térium legújabb javaslatában. A rendeletet már a tárcaközi egyezte­tésre küldték. (SITA) Mától rimaszombati városnapok Rimaszombat. Az idén kétszáz éves egyesített Gömör-Kishont vár­megye fővárosa, Rimaszombat, május másodikától negyedikéig ha­gyományosan nagyszabású városnapokkal ünnepel. Az ünnepség alatt adják majd át a felújított történelmi városházát, s folyamato­san kulturális rendezvényekkel várják a fiatalokat és az idősebb korosztályt egyaránt, (szász) Egyszer sem lehet „botlani" Pozsony. A kormány által szerdán elfogadott négy törvénymódosí­tásjelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy tisztábbá és gyorsabbá váljon az igazságszolgáltatás, állítja Dániel Lipsic igazságügyi mi­niszter. A bíróságok, a jegyzők és a végrehajtók munkáját meghatá­rozójogszabály a nulla tolerancia elvét alkalmazza, mely élete vé­géig megtiltja jogászi munka végzését azoknak, akiket a bíróság korrupciós ügyben jogerősen elítélt. „Világosan értésére kell adni mindenkinek, hogy akik visszaélnek beosztásukkal, többé nem gya­korolhatják hivatásukat” - jelentette ki a miniszter. Hasonlóan szi­gorú törvényre számíthatnak az ügyvédek és az ügyészek is. (lpj) Magyar Bálint a Selye Egyetemi Központban Csak versenyképes egyetemre van szükség 'akorlatilag ma kezdi meg unkáját a Nemzet Emléke- tének Intézete, amelynek yik legfőbb feladata lesz, így kérvények alapján izzáférhetővé tegye a unmunista Csehszlovákia kosszolgálata, az Állam- ztonsági Szolgálat (S>tB) itait. Ján Langossal, az In- zet igazgatótanácsának últ héten megválasztott nőkével beszélgettünk. KORPÁS ÁRPÁD parlamentben 68 képviselő mogatta az Ön megválasztá- t. Mit szól az eredményhez? iási siker. Kishitű voltam, yanis a képviselők titkosan sza- ztak, én pedig a politikában és on kívül is eléggé ellentmondá- s személyiség vagyok. Úgy is­inek, mint aki elutasítja a mmunista módszereket és a mmunista rendszert. Az ered- énytől el vagyok ragadtatva, arintem nem várt nagy támoga­: erők valamiféle, a múlt sze- íti megoszlásáról is árulkodik szavazás eredménye? rmészetesen... Azt hiszem, ;n..., feltételezhető, hogy igen. indenekelőtt a parlament el- ántságáról tanúskodik: leszá- olni a kommunista múlttal. Ez a szemlélet, amit jó az emléke­tünkbe vésni. Már a törvény el- gadása és az Intézet vezetőségé- k megválasztása jelzi, hogy így akarat van számot vetni a últtal. dovákia a posztkommunista szágok közül az utolsók közt útja meg a titkosszolgálati chívumokat. Mi ennek az oka, milyen hatással lehet az Inté- :t működésére, hogy csak őst kezdi meg a munkáját? őször is, mi, szlovákok, konzer- itívabbak vagyunk, nem vetjük :le magunkat fejetlenül a válto- isokba, többet fontolgatunk, me- ik változás lesz kedvező vagy iros. Másodsorban 13 év alatt lkat tanultunk a szomszédaink­1. Az Intézet a posztkommunista lamok hasonló intézményei közt legnyitottabb lesz. Az az őveszteség, amiről beszélnek, ígképp nem számít. Az StB kitér­őt archívumaiból végleg semmi :m semmisült meg úgy, hogy a egsemmisített dokumentumok­ul lévő információkat ne lehetne konstruálni és a nyilvánosság ^ Egyelőre az igazság­ügyi minisztériumban apnak eligazítást azok, kik meg akarják tekinteni róluk vezetett StB- * ktákat. v é tárni. Úgy vélem, az Intézet­ek - ha sikerül intézménnyé ki- líteni, s megbízható emberek ignak ott dolgozni - óriási társa- almi haszna lesz. zt állítja, hogy minden irat, in- irmáció rekonstruálható. Ez zt jelenti, hogy a szeptemberre írvezett ügynöklista is teljes :sz? jegyzékek teljesek lesznek. Az attári akták jegyzékei - úgy, logyan azokat megőrizték a ke­lleti igazgatóságokról - teljesek, ^tételezésem szerint gondot setleg az első igazgatóság, tehát hírszerzés jegyzékei jelenthet­ek, de arra fogunk törekedni, ogy ezeket a jegyzékeket is meg- apjuk. Feltételezem, hogy a kato- ai hírszerzés iratcsomóinak jegy­ikét Csehországból szerezzük ieg. Nem követjük el azt a hibát, mit a cseh belügyminisztérium, mikor nem adta ki az akták teljes igyzékét, s most a cseh politiku­mnak magyarázkodniuk kell, ogy ezek és ezek az emberek mi­rt nincsenek a jegyzékekben. Sőt, Intézetünk a titkosszolgálat munkatársainak személyi aktáiról készült jegyzéket is kiadja. Vala­mennyi szervét. Közzétesszük, re­konstruáljuk a pártnómenklatú­rát. Az emberek tudomást szerez­nek a teljes uralkodó osztályról... Milyen szintig? A kommunista párt funkcionáriu­sai, a pártszervek tagjai, kötődé­sük az állambiztonság tisztségvi­selőihez. És ami a párton kívüli funkcio­náriusokat illeti? Azok a párton kívüliek, akik együttműködtek az StB-vel, a tit­kosszolgálati aktákról készült jegyzékekben tűnnek majd fel. Tehát semmi sem veszhet el? Semmi. Hat évünk van erre, s az alatt teljesen körültekintően és felelősségteljesen fogunk dolgoz­ni. Sőt, ez a törvény és az Intézet bármiféle lusztrációs törvényt he­lyettesít majd. Az Intézet ugyanis személyi jegyzékeket vezet majd, amelyek révén minden államigaz­gatási vezető ellenőrizheti a be­osztottjait, és személyügyi hatás­körén belül módja lesz levonni a kellő következtetéseket. Ha pél­dául az újságírók kiderítik vala­kiről, aki egy miniszteri hivatal­ban dolgozik, hogy az StB mun­katársa, ügynöke volt, az adott tárcavezető nem mondhatja, hogy nem tudta, milyen embert alkalmaz felelős poszton. A tör­vény ugyanis kimondja, hogy az Intézet az állami szervek számára információkkal áll rendelkezésre. Szlovákia kis ország. Nem okoz ez majd nagy felzúdulást? Tizenhárom év után? Semmi­képp. Az 1990 óta működő hason­ló német intézmény sem okozott ilyesmit. S ha Németország nem élt meg semmiféle ilyen „földren­gést”, vagy például az 1998-ban alapított léngyelországi intéz­mény sem idézett elő ilyesmit, ak­kor ez Szlovákiában sem fog be­következni. Éppen ellenkezőleg: az ország ötmilliós lakosságán belül az uralkodó osztály egy na­gyon szűk réteg'volt, és a társada­lom nagyon megkönnyebbül majd. Ön szerint a szlovákiai magya­rokat az országos átlagnak megfelelő szinten, netán átla­gon felül érinti - egyik és másik oldalról is - az 1989 előtti tit­kosszolgálat működése? Nem tudom. Éppen az archívu­mok megnyitása segít a magyar kisebbség elitjének is, hogy tudo­mást szerezhessen arról, ki kicso­da. Szerintem ez a legjobb módja a múlttal való számvetésnek. Nem kell irányítani az agyakban és szívekben zajló változásokat. Ez lényegében olyasvalami, mint az információk: az igazság áram­lása az adott korról és annak em­bereiről. A nemzet emlékezetéről szóló törvény és az Intézet nem lesz semmiféle állami szerv. A parlament, tehát a nép választott képviselőiből álló testület hozta létre és felügyeli. Az Intézet mun­kájának eredménye nem járhat semmilyen jogi következmények­kel. A helyzet alapos feltérképezésé­hez képzett munkatársakra van szükségük. Hol tart most az In­tézet kiépítése? Azok, akik már 1989-ben sza­kértők voltak, ebben az Intézet­ben inkompetencia és elfogultság miatt nem dolgozhatnak. Nekem megvan a saját elképzelésem ar­ról, ki számít szakembernek és ki illetékes az Intézetben dolgozni. Higgye el, hogy azok, akik az Inté­zetben fognak dolgozni, túlnyomó többségükben harminc évesnél fi­atalabbak lesznek. Hány munkatárssal számol? Néhány tucat fiatal kérvénye fek­szik itt. Örülnék, ha az állami költségvetésből jövőre száz ember alkalmazására nyernénk támoga­tást. Miként kérvényezhető a tit­kosszolgálati iratok hozzáfér­hetővé tétele? írásban vagy személyesen. A kez­deti időszakban az írásos kérvé­nyezési ajánlom, mert egyelőre nincs végleges székhelyünk, ahol fogadhatnánk az érdeklődőket. Kilencven napon belül közzé­tesszük, hol lesz lehetőség az ira­tok tanulmányozására. Mivel egy­előre kevesen vagyunk, nem tart­hatunk fenn telefonos szolgála­tot, ezért kérjük, hogy az ér­deklődők a kezdeti időszakban az ideiglenes, minisztériumi cí­münkre küldjék írásos kérvénye­ket: Ústav památi národa, Minis- terstvo spravodlivosti SR, Zupné námestie 13, 813 TT Bratislava I. A cím változtáról előre tájékoz­tatjuk a nyilvánosságot. A minisz­tériumi épület előcsarnokában ki­függesztjük, miként kell eljárni, és a portán az érdeklődők a szük­séges formanyomtatványokat is beszerezhetik. Kapcsolattartá­sunkat a nyilvánossággal napo­kon belül rugalmasabbá tesszük. A kérvénynek tartalmaznia kell a kérvényező alapvető adatait, te­hát a kereszt- és vezetéknevet (esetleg a lánykori nevet is), a személyi számot (rodné éíslo), az állandó lakhely címét. Ha az egy­kori három kerület egyikéből a rendszerváltás után egy másikba költözött a kérvényező, kérjük, ezt a lakhelyváltozást is tüntesse fel, mert így könnyebb tájékozód­nunk a régi kerületek szerint osz­tályozott dokumentumok közt. A kérvényben fel kell tüntetni az ál­lampolgárságot is. A kérvényezés lehetősége nem kötött a szlovák állampolgársághoz, külföldi ál­lampolgárok szintén kérelemmel fordulhatnak hozzánk, ha az StB üldözte őket. A kérvényezőnek a kérvény alatt feltüntetett saját ke­zű aláírását hitelesíttetnie kell; ezt anyakönyvi hivatalban vagy közjegyzőnél teheti meg. Az Intézetnek milyen határidőn belül kell választ adnia a kér­vényre? Kilencven napon belül mindenki­nek válaszolunk. Kezdetben, amíg az iratok nincsenek egy helyen, minden egyes kérvényt el kell kül­denünk a titkosszolgálattal össze­függő dokumentumokat őrző mind a hét intézménynek, hogy a teljes kért anyagról áttekintésünk legyen. Ha a kezdeti időszakban - tehát amíg nem gyűjtünk össze minden iratot egy helyre - nem ta­lálunk egy-egy kérvény kapcsán semmilyen iratot, erről is értesít­jük a kérvényezőt. Az illető folya­modványát azonban továbbra is Az Intézet a poszt- ~ kommunista álla­mok hasonló intézmé­nyei közt a legnyi- . tottabb lesz. \ érvényesnek tekintjük, tehát ha a jövőben bármikor őt érintő doku­mentumot találunk, értesítjük, hogy áttanulmányozhassa azt. A kérvényezők számára a tör­vény értelmében azon iratok te­hetők hozzáférhetővé, amelyek személyüket érintik. Ez konkré­tabban mit jelent? Azt az aktát, amit az StB az ő sze­mélyükről vezetett. Ha az aktá­ban szereplő iratokból az Intézet azonosítani tudja az StB valami­lyen ügynökét, munkatársát, aki az adott személyen „dolgozott”, vagy azok felettes titkosszolgálati tisztjeit, akkor a kérvényező szá­mára azok aktáit is hozzáfér­hetővé teszik. A kérvényező által azonosított tiszt személyes aktá­ját rögtön közzétesszük az inter­neten vagy írásban, s így járunk majd el a titkosszolgálat tagjai­nak személyes aktáival is. Az el­mondottakon kívül mindenkinek joga tanulmányozni az úgyneve­zett tárgyi aktákat is, tehát azo­kat, amelyeket akkor alakított ki a titkosszolgálat, amikor valami­lyen egyházak, illegális körök stb. elleni akción dolgozott. Milyen az eljárás, ha a kérvé­nyező nem a személyére vonat­kozó iratokba szeretne bepil­lantást nyerni? Olyan közeli személyt illetően is kérvény nyújtható be, aki már nem él, tehát például a gyermek kérheti a szüleire vonatkozó irato­kat. Ilyenkor a rokoni kapcsolatot hitelesített okirattal kell igazolni. A gyermek esetében ez például az anyakönyvi kivonat, amelyen a szülő nevét is feltüntették. Ön szerint milyen lesz az Inté­zet működésének társadalmi fo­gadtatása? A szomszédos országokban a mi­énkhez hasonló intézményeket az első években elárasztották a kér­vények. A személyes érdeklődés később alábbhagyott. Intézetünk azonban fokozatosan közzéteszi az egyes dokumentumokat, törté­neti munkákban dolgozza fel az adott korszakot. Ismeretterjesztő munkát is szeretnénk végezni, fő­ként a fiatalok körében, akik már szüleik elbeszéléséből sem isme­rik a szabadságnélküliség korát. V. KRASZNICA MELITTA Komárom. A Selye János Egyete­mi Központban járt szerdán Ma­gyar Bálint, Magyarország oktatás­ügyi minisztere. Nagyra értékelte azt a kitartó munkát, amelynek eredményeként létrejött az egyete­mi központ, és köszönetét1 mondott a város vezetésének, amely pozití­van viszonyult az egyetem ügyé­hez. Ugyanakkor felhívta a figyel­met, hogy az EU-ban a diákok sza­badon választhatnak a tagország­ok egyetemei közt. „Ez óriási kihí­vást jelent, hiszen ha nem találnak megfelelő intézményt idehaza, máshol próbálnak szerencsét, ami az értelmiség elvándorlásához ve­zethet. Úgy hiszem, a komáromi egyetem esetében adottak a felté­telek ahhoz, hogy versenyképes le­gyen” - mondta Magyar Bálint. A miniszter szerint nagyon okos dön­tés volt, hogy közgazdászképzéssel indult Komáromban az oktatás, és zsákutcának nevezte azokat a ha­táron túli magyar intézményeket, amelyek kizárólag a pedagógus- képzésre építenek. A hallgatóság köréből érkező, a státustörvényfe vonatkozó kérdésre válaszolva a miniszter megjegyezte: liberális politikusként azt vallja, csak olyat érdemes ígérni, amit aztán meg is lehet valósítani. Ő személy szerint azokat a megoldásokat támogatja, amelyek a szülőföldön való boldo­gulást segítik elő. Bauer Győző, a Selye János Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke és Szabó Zoltán, az Alapítvány igazgatója díszoklevelet adott át Magyar Bá­lintnak, így mondva köszönetét azért az erkölcsi és anyagi támoga­tásért, amelyben a magyar kor­mány és maga a tárcavezető része­síti az egyetemi központot. Magyar Bálint új informatikai termet adott át Komáromban, s elmondta, a Selye Egyetemi Központot is rákö­tik arra az informatikai hálózatra, amely a magyarországi egyeteme­ket is szolgálja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom