Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)

2003-05-22 / 116. szám, csütörtök

TÉMA: A LEÉGÉS ÚJ SZÓ 2003. MÁJUS 22. A Naptól kapjuk az élethez szükséges energiát, a fényt, a meleget, a vitaminokat - és a veszélyes sugarakat is Napozni csak mértékkel szabad Tavasszal és nyár elején egy­re gyakrabban hallható a fi­gyelmeztetés: mértéktartóan napozzunk. Mert hogy az egyre vékonyodó ózonréteg nem véd meg a káros suga­raktól. Akadnak szakorvo­sok, akik egyenesen tiltják a napozást. PÉTERFI SZONYA Az emberiség ősidőktől fogva a Nap­ból meríti az élethez szükséges ener­giát, a fényt, a meleget, sőt, a nélkü­lözhetetlen vitaminokat is. Napfény­re nemcsak a testünknek van szük­sége, hanem a lelkűnknek is - állít­ják a lélekbúvárok. Talán ezért ne­héz elhinnünk, hogy az éltető nap­sugár komoly veszélyforrás is lehet. Nincs ugyanis olyan fényvédő szer, amely teljes biztonságot nyújtana, bőrünk pedig nem felejt. Elraktároz­za az évek alatt ért hatásokat és bi­zonyos idő elteltével „bosszút áll”. CSÖKKEN AZ ÓZONRÉTEG Közismert tény, hogy a Földünket 15-35 kilométer magasságban kö­rülvevő ózonréteg vastagsága egy­re csökken. A vékonyodásért a klo- rofluorokarbon gáz is felelős, amely több háztartási-kozmetikai sprayben hajtógázként, illetve a hűtőszekrényekben található. A napfényben lévő ultraibolya (UV) sugarakat az egyre rövidülő hullám- hosszok alapján a tudósok három szakaszra osztották, melyek az UVC, az UVB és az UVA nevet kapták. A legrövidebb UVC-sugarak gyakorla­tilag el sem érik földünket, elnyeli őket az ózonréteg. Az UVB-sugárzás mértéke viszont, egyes források sze­rint, évente két százalékkal növek­szik. Ennek következtében ég(het) le a bőrünk, a tudósok az UVB-su­gárzás rákkeltő hatására is figyel­meztetnek. A harmadik és egyben leghosszabb tartományba eső UVA- sugarak érzékennyé teszik a fényre a bőrt, s emiatt, a többi között, fe­lelősek a korai öregedéséért. BŐRÜNK VÉD BENNÜNKET A túl hosszú és túl gyakori napozást megsínyli a hámréteg, és beáll a bőr idő előtti öregedése. Fiatalkorban a Kenjük be magunkat, ha már barnák vagyunk is változás alig látható, de negyven-öt­venévesen feltűnő ráncok formájá­ban jelentkezik. A leégés a legkelle­metlenebb napártalom, amely meg­keseríti a nyaraló életét. Az orvosok a leégés három fokozatáról beszél­nek: az enyhéről, amikor a bőr bepi­rosodik, a közepesről, amelynél ap­ró hólyagok jelennek meg, valamint a súlyosról, amelynél a bőr sötétvö­rösé válik, kísérőjelensége pedig a hidegrázás és a láz. BŐRRÁK A túlzott napozásnak a legsúlyo­sabb következménye a melanoma, vagyis a bőrrák. A bőrgyógyászok nem győzik hangsúlyozni, hogy a tavaszi és a kora nyári hónapokban a leégés veszélye jóval nagyobb, mint a nyár végén, vagy az ősz ele­jén, s figyelmeztetnek: oda kell fi­gyelni az anyajegyek megszaporo­dására, illetve alakjuk változására. Ezek ugyanis magukban hordoz­zák az elfajulás veszélyét. FOKOZATOSAN A napozás, ha odafigyelünk, bőrünk javát szolgálja. Ennek érdekében be kellene tartanunk néhány egyszerű, ám fontos szabályt. Talán mondani sem kell, hogy a 11 és a 15 óra közöt­ti napozás mennyire káros és vesz­élyes, aki nem vonul a hűvös szoba mélyébe, húzódjon legalább a na­pernyő árnyékába. Fontos, hogy bőrünket napozás előtt lássuk el megfelelő védelemmel. Ehhez per­sze ismernünk kell bőrünk típusát. A vörös hajú, fehér bőrű ember sokkal hamarabb leég, mint sötétebb hajú, kreol bőrű társa. A káros sugarak el­leni leghatékonyabb védelmet nyúj­tó napozószereknek nemcsak az UVB- és az UVA-sugaraknak kell el­(Képarchívum) lenállniuk, követelmény az is, hogy a krémek, naptejek, olajak fotostabi- lak legyenek. Az utóbbi biztosítja a több órás védelmet. A VÍZ ALATT IS Az ultraibolya sugarakat a víz sem szűri ki. Napozókrémmel kell védeni testüket a búvárkodni indulóknak, mert a tiszta tengervízbe 30 centi­méter mélyen is behatol a napfény. Tévhit, hogy a már lebarnult bőrt nem kell kenegetni, ugyanis a lebar­nulás nem védőpajzs, amely vissza­verné a káros sugarakat. Igaz, a le­barnult bőrre már alacsonyabb fak­torszámú készítmények is ele­gendőek. El kell oszlatni egy tévhitet is, miszerint a magas faktorszámú napozók akadályozzák a bámulást, ugyanis számos tanulmány igazolta, hogy ezekkel sokkal egyenletesebb és tartósabb barnaság érhető el. Az érzékeny embereknek a magas hőmérséklet elviselhetetlen lehet, a megerőltető munkákat időzítsük reggelre Időnként tegyük magunkat hűvösre ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Embere válogatja, ki mikor érzi fülledtnek a meleget. Függ az illető adottságaitól, tevékenységétől és ruházatától. Az ember normális életéhez 36 és 37 Celsius fok közöt­ti testhőmérsékletre van szükség. Ha a fizikai megterhelés, a levegő túl magas hőmérséklete és páratar­talma, vagy az izoláló ruházat mi­att megemelkedik a test hőmérsék­lete, izzadással és verejték elpáro­logtatósával hőt vonhat el a szerve­zettől, így a 37 fokos testhőmérsék­letet fenn tudja tartani. Nem jó, ha együttesen hat a magas hőség és a páratartalom, mert a ve­rejték a bőr felszínén nehezen tud elpárologni. A szervezettől alig vo- nódik el hő, a test 37 fok fölé me­legszik és a keringés összeomlása, ájulás következhet be. Minden érezhető légmozgás csökkenti a fülledt érzést, hisz elősegíti a pá­rolgást és ezáltal csökken a test hőmérséklete. Közép-Európában április vége és október eleje között fordulhatnak elő fülledt meleg napok, amikor a Földközi tenger térségéből szubt­rópusi vagy trópusi levegő árasztja el a térségünket. Az orvosok taná­csolják, hogy minden testi me­gerőltetést - amennyiben minden­képpen szükség van rá - reggelre, vagy a kora délelőtti órákra időzít­sünk. Úgy kell közlekedni, hogy le­hetőleg a fák és a házak árnyéká­ban mozogjon az ember, ahol ala­csonyabb a hőmérséklet, mint a tűző napön. Aki teheti, a déli és a délutáni órákat épületen belül tölt­se, hiszen a külső hőmérséklet dél­után a legmagasabb. A nyári hőség idején különösen fontos a felüdítő éjszakai alvás, aminek a 20 fok alatti szo­bahőmérséklet az egyik előfeltéte­le. Tartós hőség idején éjszaka még nyitott ablakok mellett is különö­sen a tetőtéri és az épületek déli ol­dalán lévő lakásokban emelkedik a hőmérséklet. A vérkeringés „fel­üdülésének” feltétele a hűvös szo­bában alvás, (erf) TANÁCSADÁS Legyen kellemes nap(ozás)unk! Néhány trükk segítségével egész nyáron barna lesz, a legkisebb kockázat nélkül. Ismerkedjen meg a napozás egyszeregyével. ♦ Délelőtt 11 és délután három óra között kerülje a napot. ♦ Fejezze be a maratöfü napo­zást. ♦ Napozás előtt 15-20 perccel és minden úszás után kenje be ma­gát fényvédő krémmel. A nap vé­gén, zuhanyozást követően pedig hidratáló, nyugtató készítményt használjon. ♦ Ha érzékeny a bőre, használ­jon magasabb faktorszámú napo­zókat. ♦ Ne sajnálja a pénzt napozó­szerre. ♦ A magas faktorszámú krémek­kel sem lehet hosszú időt a na­pon tölteni. ♦ Olvassa el a fényvédők haszná­lati utasítását és tartsa is be. ♦ Fogyasszon A-,C- és E-vitamin- ban gazdag élelmiszereket: ré­pát, zöldséget, gyümölcsöt. Vagy szedjen komplex vitaminkészít­ményeket. ♦ A szolárium ugyanúgy okoz­hat allergiát vagy egyéb panaszo­kat, ha nem ügyel a fényvéde­lemre. ♦ Szedjen A-vitamin tartalmú szereket. Bőre egyenletes színű és rugalmas marad. ♦ A szoláriumozott bőrt is véde­ni kell. ♦ Nem védi meg a leégéstől, ha természetes bőrszíne barna. Úgy óvja, mintha fehér lenne. ♦ A szükséges védelmet terjessze ki a hajra is, főleg a festettet a napfény kiszívja, szárítja. ♦ Napsütéskor mindig viseljen UV-szűrős napszemüveget. ♦ Ne nézzen a napba. ♦ Napozás után hidratáló, bőrnyugtatóval ápolja testét. ♦ Utcai közlekedésénél is véde­lemre szorul a nyak, a kar, a láb és a dekoltázs. ♦ Sminkelt arccal ne napozzon. ♦ A kellően hidratált bőr jobban ellenáll a nap szárító hatásának. ♦ A bőrhibás és anyajegyes bőrt óvatosan napoztassuk, mert a nap könnyen visszafordíthatatlan folyamatot indíthat el. ♦ A napfénynek egyes bőrbeteg­ségekre, pl. pikkelysömörre jóté­kony hatása van. Ha mégis leégünk, otthon is enyhíthetünk fájdalmunkon Házi gyógyszereink ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A leégett bőrfelületet nyugtatja, ha harminc percre friss burgonyapépet teszünk rá. Hasonló hatás érhető el, ha vékonyra szeletelt burgonyakari­kákat rakunk a leégett felületre, és néhány percenként cseréljük azokat. Enyhébb leégéskor nyugtató hatá­sú lehet, ha a fürdővízbe tíz csepp levendula olajat, illetve tíz csepp kamilla olajat csepegtetünk, s leg­alább fél órán át áztatjuk benne magunkat. Nagyon jó gyulladáscsökkentő, hű­sítő, bőrnedvességet pótoló tonikum az azonos mennyiségű uborka- és görögdinnyéiéből készült elegy. Na­ponta többször is rákenhető a meg­gyötört bőrre. A kipirosodott bőr ak­kor is gyorsan megnyugszik, ha bo­dzavirág forrázatával átitatott zseb­kendővel lefedjük, 10-15 percre. (Egy súlyrész bodzavirághoz tizenöt súlyrész forró víz kell). A leégett bőrt hűsíti az aloe verás gél, a kamilla-vagy a körömvirág­krém is. UV-TESZT Mennyire kell vigyáznunk? A Nap által kibocsátott fény UVA- és UVB-sugarakat egyaránt tar­talmaz. A bőr lesüléséhez az UVB sugarakra van szükség, de sajnos a leégésért is ugyanezek fe­lelősek. Ezzel szemben az UVA- sugarak a bőr mélyebb rétegeibe is behatolnak és kiszárítják. Mi­nél több UVA-sugárzásnak tesszük ki bőrünket, annál erőtel­jesebb a kóros hatás és annál szá­razabb, ráncosabb lesz. Még ha nem is gondolnánk, de a sötét bőrt éppúgy óvni kell, mint a vi­lágosat. A legtöbb ember úgy gondolja, hogy elegendő csak az UVB-sugárzás ellen védekezni, s azt is csak nyáron. Pedig az UVA- sugarak egész évben jelen van­nak, és hosszú távon hozzájárul­nak a bőr ráncosodásához, öre­gedéséhez, sőt a bőrrák kialaku­lásához is. Nem akadály a felhőréteg, és az ablaküveg sem, így az autóban és a lakásban is védekezni kell. Ebből következik: nem elég a nyári napsütés ellen óvakodni, egész évben ápolni kell bőrünket. Következzenek néhány állítás, döntsék el, melyik igaz, melyik hamis! 1. A sötét bőr ugyanolyan érzé­keny az UV-sugarakra, mint a vi­lágos bőr igaz - hamis 2. Ha védekezik az UV-sugárzás ellen, a bőre nem fog lebarnulni igaz - hamis 3. A kocsiban, az üveg mögött nincs védve a sugarak ellen igaz - hamis 4. A napsütés segíti a vitaminok és a kalcium beépülését a szervezetbe igaz - hamis 5. Felhős időben nem szükséges védekezni az UV-sugarak ellen igaz-hamis (Válaszok: 1. igaz, 2. hamis, 3. igaz, 4. igaz, 5. hamis) A bőrrák megelőzhető - a nagyobb divatházak manökenjei ezt tudják is, a legsikeresebb modellek kínosan ügyelnek rá, hogy bőrüket lehetőleg egyáltalán ne érje napfény A kevesebb sokszor többet jelent - csak óvatosan napfürdőzzünlc RIPORT Nem mindenki tudatosítja: a bőrrák az egyik legrosszindulatúbb daga­natos megbetegedés. Gyorsan képez áttéteket, s előrehaladott stádium­ban szinte gyógyíthatatlan. Viszont a betegség megelőzhető, hiszen leg­több esetben a bőrrákot a nap sugár­zása vagy a rosszul beállított szolári­um okozza. Az ózonréteg elvéko- nyodásának következményeiről, a káros sugárzásról az utóbbi években gyakran hallani. De, úgy látszik, mégsem elégszer, mert mind gyako­ribb ez a kórkép. Napozó lányok, napozó idősebb asszonyok, naphosszat a tűző nap­sütésben ugráló ifjak és feketére égett aszott idős férfiak - akik tud­ják, hogy az éltető energiából keve­sebb is elég volna, mégsem tudják abba hagyni a barnulási versenyt. Pozitív biológiai és pszichés hatásról tartanak előadást a „fehérbőrűek- nek”, s gyakran csak akkor döbben­nek rá szenvedélyük következmé­nyeire, amikor már késő.- Tavaly egy ápolt, nagyon barnára sült, jó hatvanéves hölgy jött el a rendelőmbe, mert az egyik anyaje­gye alakot váltott és nedveseden - meséli dr. Éva Rasochová bőrgyó­gyász. - Nem tudta megmondani, mikortól, hiszen csak a váladék fi­gyelmeztette, hogy valami nincs rendjén. Ennek ellenére a téli hóna­pokban szoláriumokban süttette magát. Mert mint mondta, a fehér bőr számára előnytelen. Onkológus­hoz irányítottam, mert láttam, az el­változás rosszindulatú. Szerencsére időben jelentkezett, meggyógyítot­ták. Ennek ellenére, mértékleteseb­ben ugyan, de napozik továbbra is. De sikerként könyvelem el, hogy el­hozta unokáját, akinek a háta csupa anyajegy - mondja a bőrgyógyász, s elismétli, amit szinte mindenki tud, csak nem tart be: fényvédőkrém nél­kül senki se menjen a napra, s ha nem teljesen ép a bőre, fokozottab­ban védje magát. Mert a napfény, főként a déli órákban veszélyes. - Sokan azért könnyelműsködnek - folyatja a szakorvos -, mert a napo­zás következményei esetleg csak hosszú idő múltán jelentkeznek. Gyakran tíz- húsz- harmincévi lap­pangás után, az onkológusok szó- használatával élve manifesztálódik a bőrdaganat. Képeket mutat, a bőrrák egyes fajtáit. - A veszélyen kívül a napozás következtében idő előtt ráncok jelennek meg a száj és a szem körül. Az erek is áttűnnek az arcbőrön, a nyakon barna foltok, a testen pedig különféle kinövések je­lenhetnek meg. A szoláriumnak ki­tett bőrön is. Mert bár épp a szépség érdekében használják az emberek, főleg a nők, valójában a szoláriumo­zás nagyon öregíti a bőrt. Maradan­dóan elpusztítja a bőrt alkotó elasz­tikus rostokat. A hirtelen beköszöntött nyár napo­zásra csábít. Fiatal bikinis lányoktól kérdezem, nem félnek-e a bőrráktól. - A napnak még nincs olyan ereje, hogy valami veszély fönnálljon - vá­laszolja az egyik. A másik, kissé pi­rosra égett kebleit takarva elmond­ja, magas faktorszámú napozótejet használ. A harmadik szerint kissé felhős az ég, nincs tehát mitől tarta­nia. Holott a szakemberek nem győzik hangsúlyozni: attól, hogy felhős az ég, még le lehet égni. Ugyanis a káros ultraibolya sugarak láthatatlanok. Az onkológusok szerint minden egyes sejt daganatsejtté válhat. S ha bejut a vérerekbe, elsodródik s áttét keletkezik. Szerintük látványos a különbség a normális és a napfény­nek tartósan kitett bőr szerkezete között. A sejtek egy ideig még képe­sek kijavítani a krónikus napsugár­zás által okozott károkat, de idővel ez a regenerálódó képesség kimerül. - Az ionizáló sugárzás bármelyik formája, legyen az UV, vagy rönt­gen, esetleg izotóp, a sejt örö­kítőanyagának károsodását okozza. És ez vezet a daganathoz - magya­rázza a bőrgyógyász, miközben mond néhány reménykeltő szót is. - Ha időben érkezik a beteg, szinte százszázalékos túlélési esélyre szá­míthat. Külföldön sok helyütt már nagyon komolyan veszik a szakor­vosok figyelmeztetését. Olyannyira, hogy a divat is ehhez alkalmazko­dik: a fontosabb divatházak manö­kenjei bőrét nem érheti nap. Auszt­ráliában, a napfényben oly gazdag országban az utóbbi években je­lentősen csökkent a bőrrákosok szá­ma, mert a köztudat elfogadta „ a kevesebb több” elvet. Süt a májusi nap, a hazai napimá­dók megrohamozták a strandokat, délben megtelnek a padok, s min­denki a nap felé fordítja arcát. A szo­láriumból egy barnára sült fiatal lib­ben ki... (P. Sz)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom