Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)

2003-05-20 / 114. szám, kedd

MEGÖLTE FELESÉGE SZERETŐJÉT, MAJD FELADTA MAGÁT 4. OLDAL H Slovakia Clt er Bulgária-Görögország Horvátország Törökország-Olaszország markfza t^T| hechter@hechter.sk 618. old. www.hechter.sk BA Obchodná 53, 02/52731159, 52731160 BA Royko Pasái, Obchodná 22, 02/5295031, 33 NR Stefániková 43, 037/6525154, 6516122 BB Horné Strieborná 13, 048/4152766 ZV Námestle SNP 14, 045/5323742 2003. május 20., kedd www.ujszo.com Ára 9,50 korona (előfizetőknek 8,50 korona) 56. évfolyam, 114. szám A tiltakozás oka a rossz szociális helyzet és a kormány szakszervezet-ellenes politikája Pénteken határblokádra készül a szakszervezet Pozsony. Pénteken négy órá­ra lezárják a jelentősebb köz­úti határátkelőhelyeket a szakszervezetek, a tiltakozás délelőtt 10 órakor kezdődik, az átkelőhelyek listáját mai ülésén pontosítja és teszi közzé a KOZ. LAJOS P. JÁNOS „Végleges döntés még nincs, de vár­hatóan valamennyi jelentős, nagy személy- és kamionforgalmat bo­nyolító határátkelőhelyet lezárunk - tájékoztatta tegnap lapunkat Milan Machyna, a vasasszakszervezet (KOVO) elnöke, az egész akció fele­lős szervezője. - A tiltakozás módja helyszíntől függően változik: lesz, ahol csak élőlánccal, máshol kötéllel vagy úttorlasszal zárjuk el a határra vezető utakat.” Machyna szerint a tiltakozáshoz nincs szükségük a rendvédelmi szervek beleegyezésé­re, elég csak bejelenteniük az akciót a helyileg illetékes hivatalokban. A rendőrség feladata lesz a rend bizto­sítása, tegnap azonban sem a bel­ügyminisztériumban, sem a rendőr­ségen nem tudtak tájékoztatást adni arról, hogy ezt a feladatot milyen módon fogják ellátni. A tiltakozás okául a lakosság romló szociális helyzetét és a kormány szakszervezet-ellenes politikáját je­lölték meg. Továbbra is érvényben van a hatpontos követelésük, me­lyek között szerepel a nyugdíjak és a családi pótlék 10-10 százalékos emelése, valamint a 8100 koronás minimálbér, de követelik szociális juttatások inflációt követő éves va­lorizálását. Változtatni akarnak a készülő adó- és nyugdíjreform ter­vezetein is, melyek szerintük hátrá­nyosan érintik majd az alkalmazotti réteget. Eubomír Ciemy, a KOZ szóvivője nem tartja kizártnak, hogy a pénte­ki akció még megelőzhető: „Szer­dán az érdekegyeztető tanács tár­gyal követeléseinkről. A hat pontot nem tartjuk ultimátumnak, nem kö­veteljük azonnali megvalósításukat, ha látunk hajlandóságot a tárgya­lásra, akkor elkerülhető a határlezá­rás.” A munka-, szociálisügyi mi­nisztérium nem lát lehetőséget a szakszervezetek követeléseinek tel­jesítésére, Martin Danko szóvivő szerint az érdekegyeztető tanácsot nem a tervezett tiltakozóakció miatt hívták össze. „A határblokádot in­dokolatlan nyomásgyakorlásnak tartjuk, hiszen az utóbbi időben csökkent a munkanélküliség, és ja­vul a gazdaság teljesítőképessége. A KOZ követelései kuszák és a költség- vetést figyelembe véve teljesíthetet­lenek” - tájékoztatta lapunkat a tár­ca szóvivője. Ha sem a tárgyalások, sem a pénteki tütakozás nem jár eredménnyel, június 4-én az autó­pályákat zárja le a szakszervezet, majd ezt követi az oktatásügyi al­kalmazottak június első harmadára tervezett sztrájkja. Végső lépésként a KOZ nem tartja kizártnak orszá­gos sztrájkot, erről júniusi rendkí­vüli közgyűlésén dönt. Zuzana Martináková (SDKÚ) teg­nap fogadta Ivan Saktort, a KOZ elnökét. A parlament alelnöke el­képzelhetőnek tartja a KOZ né­hány javaslatának támogatását. A munkatörvénykönyv módosítását ma kezdődő ülésén vitatja meg a törvényhozás. Hamarosan a kormány elé kerül Csáky Pál munkájának átfogó elemzése A lcampány 5%-ot nyomott a latban ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A szavazásra jogosult pol­gárok öt százalékát ösztönözte a re­ferendum előtti kampány arra, hogy az urnákhoz járuljon - derül ki a Csáky Pál integrációért felelős mi­niszterelnök-helyettes által tegnap ismertetett felmérésből. Ugyanis már a kampány előtt, illetve annak elején készült közvélemény-kutatás során a megkérdezettek 47,38%-a állította, hogy biztosan részt vesz a voksoláson, s végül 52,15%-os lett a részvétel. Csáky Pál ennek ellenére tegnap úgy vélte, a kampány ered­ményes volt, hiszen a referendum érvényes, ugyanakkor elismerte: voltak hibák és ballépések, ám eze­ket nem részletezte. Csak annyit kö­zölt: már készül az átfogó elemzés, mely hamarosan a kormány elé ke­rül. Hangsúlyozta, hogy a kampá­nyért nem egyetlen embert - azaz őt - terheli a felelősség, hiszen ő az utolsó pillanatig figyelmeztetett az alacsony részvételi arány veszélyére és a felmérési adatok helytelen értel­mezésére. Úgy véli, az integrációért felelős szakosztályon vétettek hibá­kat, ezt hamarosan átalakítja, sze­mélycserék is lesznek. Ám ő maga nem érez felelősséget - és nem is mond le - az 52,15 %-os részvétel és a 48 százaléknyi igen szavazat mi­att, hiszen a történelemkönyvekbe nem a hibák kerülnek, hanem hogy ez volt Szlovákiában az első sikeres népszavazás. „Sokan bíráltak, ami­ért a mozgósító kampánnyal egy időben nem zajlott felvilágosító kampány is. Amikor a kormányhiva­talba kerültem, kiderült, már négy éve kellett volna folynia a felvilágo­sításnak. A kormány ’99 óta 40 milli­ót fordított erre, például szerződést kötött a SITA hírügynökséggel. A pénzek felhasználása nem volt átlát­ható, amit a számvevőszék is meg­erősített, tavaly leállítottam a felvi­lágosító kampányt” - mondta Csáky.- Nem a valóságnak megfelelően tá­jékoztattak vasárnap a BBC tudósí­tói, akik a brit tévében azt állították, hogy a romák szlovákiai megkülön­böztetését firtató kérdéseik miatt kidobtam őket az irodámból. Az igazság az, hogy öt kérdésben egyeztünk meg, amelyekre vála­szoltam. Az interjú folytatására már nem volt időm, mert megérkeztek az előre bejelentett képviselők Strasbourgból - közölte Csáky Pál a lapunkban tegnap megjelent hírrel kapcsolatban, a BBC munkatársai azt állították, a kormányalelnök ki­dobta őket irodájából. Csáky Pállal készült interjúnkat az 5. oldalon olvashatják, (sza) ÖN MIÉRT NEM MEGY SZAVAZNI? Néhány nappal a népszavazás előtt arról faggatták a polgárokat, miért nem akarnak részt venni a voksoláson, (adatok százalékban) kiábrándító a belpolitikai helyzet 63,67 a népszavazásnak nincs jelentősége 17,14 a voksom nem sokat nyom a latban 14,29 nem érdekel az uniós csatlakozás 12,65 egészségügyi problémáim miatt 6,53 sok rokon és ismerős se vesz részt 6,12 egyéb okból 5,71 (Forrás: Statisztikai Hivatal) A párt elnöksége kiáll Csáky Pál mellett, mert a kampánynak volt mozgósító ereje Az MI<P a státustörvényről egyeztet ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A Magyar Koalíció Pártja még nem kapta meg a magyar kor­mány által már megtárgyalt kedvez- ménytörvény-módosítást, tegnap este a „megszerzett példányt” vitatta meg az elnökség. Az MKP által már korábban közölt megjegyzések nagy része belekerült a tervezetbe, ám 8- 9 ponton még szükség van módosí­tásra. Bugár Béla elnök lapunknak azt mondta, a szlovákiai magyarok számára legfontosabb rész az okta­tási-nevelési támogatások juttatása, ám ez a pont nagyon zavarosan ke­rült bele a törvénybe. Az MKP ra­gaszkodik ahhoz a változathoz, hogy ne csak egyének, hanem pél­dául szövetségek is megkaphassák a támogatást, s meg kell maradnia a törvény eredeti céljainak is. Ezért a szombati Máért-ülés előtt még egyeztetnek az érintettekkel. Az MKP elnöksége megnyugvással fogadta, hogy a kormány referen­dum előtti kampányának a felmé­rések szerint mozgósító ereje volt. „Lehet Csáky Pált bírálni, de meg kell nézni az érem másik oldalát. Nem tudjuk elfogadni, hogy a koa­líciós partnerek versenyt hirdettek, ki mondja ki korábban, hogy Csá- kynak mennie kell” - fogalmazott Bugár. Az MKP támogatja az átalányadó bevezetését, ám el akarja érni, hogy ne 20, hanem 18%-os legyen, a nyugdíjemelés mértékét azonban nem tartja elegendőnek, a terve­zett 5% helyett 7-8-ac szeretne el­érni. (rn) Vadkerty Katalin Szlovákiában évekig tabutémának számító és ma is érzékeny kérdés feldolgozásáért vehette át az elismerést (Somogyi Tibor felvétele) A kitelepítéstől a reszlovakizációig című könyv legnagyobb értéke az objektivitás Idén Vadkerty Katalin kapta a legelőkelőbb szlovák irodalmi díjat ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Tegnap adták át a Zichy palotában a legelőkelőbb szlovák irodalmi díjat, amely Dominik Ta­tárka, az 1989-ben elhunyt kiváló író nevét viseli, és 1995 óta évente jutalmazzák vele az előző esztendő legjobbnak minősített könyvét. Az idei díj rendhagyónak mondható. Nem azért, mivel Ján Johanides prózaíró mellett egy történész is el­nyerte, ez ugyanis már előfordult a díj történetében, amikor Eubomír Lipták kapta meg. Először történt meg viszont, hogy Vadkerty Kata­lin személyében hazai magyar szerző vehette át, ráadásul olyan témát feldolgozó műért, amely Szlovákiában évtizedekig tabunak minősült, és még napjainkban is érzékeny kérdésnek számít. Vad­kerty Katalin A kitelepítéstől a re­szlovakizációig c. ismert munkáját szlovák fordításban Mad’arská otázka v Ceskoslovensku 1945- 1948 címmel tavaly jelentette meg a Kalligram kiadó. Peter Zajac irodalomtörténész, a Stefánik Konzervatív Intézet elnö­ke, a díjat odaítélő bizottság feje a könyv legnagyobb értékeként ob­jektivitását emelte ki. Frantisek Miklosko laudációjában hatalmas, a történelmi emlékezet számára fö­löttébb fontos műnek nevezte a ta­nulmánykötetet. Vadkerty Katalin válaszában a Tatarka-díj odaítélé­sét úgy jellemezte, mint a szlovák értelmiség legjobbjainak európai stílusú kritikáját a mindenkori szlo­vák kormány azon gyakorlatával szemben, amely hatalmi céljai ér­dekében mindig hajlamos elővenni az ún. „magyar kártyát” (-vk-) Száz kiló sertéscombból egyes húsfeldolgozók akár 160 kiló sonkát is előállítanak Nem mind sonka, ami annak néz ki ÚJ SZÓ-JELENTÉS Pozsony. Korántsem biztos, hogy a boltokban sonkaként forgalmazott termékek megfelelnek a sonka Élel­miszerek Kódexében meghatáro­zott követelményeinek. Ez derül ki néhány országos bolthálózatban vásárolt hústermék laboratóriumi vizsgálatából. Az élelmiszeripari felügyelőség átfogó ellenőrzést je­lentett be. A hazai szakhatóságok - a Szlová­kiai Fogyasztók Szövetségének és a Test Magazinnak a megbízásából - vizsgálták a sonkának nevezett ter­mékeket, azaz víz, fehérje és zsira­dék tartalmukat, valamint víz-fe- héije arányukat. A hét hazai és egy magyarországi, országosan terjesz­tett termék - mindenki legnagyobb meglepetésére - a laboratóriumi vizsgálatokon megbukott. Bár a sonka kizárólag combból, illetve baromfisonka esetében melle húsá­ból készíthető, a vizsgált termékek zsírtartalma mégis túlontúl magas volt, fehérjetartalma pedig néhány esetben a sonkás szalámi fehérje­szintjét sem érte el. (A sonka eseté­ben a minimális előírt fehérjeérték 18 százalék, az ellenőrzésnek alá­vetett termékeké mindössze 10,7- 14,9 százalék között volt, ami virsli, illetve legfeljebb sonkás szalámi minőségének felel meg.) A sonkák minőségi hiányosságairól a szakhatóságok is tudnak. Peter Hírek, az Állat-egyészségügyi Fel­ügyelet élelmiszerbiztonsági rész­legének vezetője szerint ezért kez­deményezik az Élelmiszerek Kóde­xének módosítását, pontosítását. Hatályba lépéséig országos átfogó ellenőrzéseket tartanak, amelyeket kis húsfeldolgozó üzemekre is ki­terjesztenek. Büntetni azonban Turek állítása szerint nem tudnak, mert „a húsfeldolgozók joghézagot fedeztek fel a jelenlegi jogszabá­lyokban, ezt kihasználva gyártanak büntetlenül olyan termékeket, amelyek nem felelnek meg a sonka minőségi követelményeinek”. A sonkák vizezésének illusztrálá­sára Turek elmondta: amíg koráb­ban 100 kiló minőségi sonka elő­állításához 120 kiló combhúst használtak fel, addig ma 100 kg combból 120, kirívó esetekben akár 160 kiló sonkának nevezett terméket is gyártanak. A különbö­zet víz. (gyor)

Next

/
Oldalképek
Tartalom