Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)
2003-05-19 / 113. szám, hétfő
Kitekintő - hirdetés ÚJ SZÓ 2003. MÁJUS 1 A 68 éves egykori szexszimbólum most megjelent könyvében azt állítja, a gyorséttermek, a homoszexuálisok és a muzulmán bevándorlók döntik romba Franciaországot Taps és füttyszó is jutott az isteni B. B.-nek Bardot bevallása szerint sokkolni született (Reuters-felvétí DÉSI ANDRÁS Harminc éve fordított hátat a film világának, az idő azonban semmit sem fogott a személyét övező mítoszon. Hét éve nem szerepelt a televízió nyilvánossága előtt. Megjelenése a France 3 közszolgálati csatorna egyik népszerű esti beszélgetős műsorában igazi médiaeseménynek számított. A stúdió közönsége a két és fél órás program elején ujjongva, ünnepelt sztárként fogadta, hogy aztán az adás végén pfujozva, fütyülve, szégyent-gyalázatot kiáltva fejezze ki nemtetszését. - Kár, hogy ez a szép este így végződött - mondta érezhető csalódottsággal a hangjában Brigitte Bardot, aki a reflektorfényektől visszavonultan él, de továbbra is heves érzelmeket vált ki honfitársaiból. A szeptember végén 69. évét betöltő Bardot-nak egész estés szereplést biztosító műsort találó névre hallgat - „Nem lehet mindenkinek tetszeni”. A világ talán legismertebb monogramját viselő B. B.-re e cím kiválóan illik, különösen, hogy az imádott színésznőből lett elkötelezett állatvédő legújabb, sorrendben negyedik könyvében rendkívül sértő stílusban nyilatkozik az „édes Franciaország” állítólagos megron- tóiról: a lusta haszonlesőknek nevezett munkanélküliekről, a magukat vásári módon közszemlére tévő homoszexuálisokról, a műveletlen, ápolatlan és a magukat még mindig ‘68-ban képzelő pedagógusokról, és a nyugat-európai ország isz- lámosítására törekvő, több mint ötmilliós muzulmán közösségről. A Kiáltás a csendben című mű heves tiltakozást váltott ki, több emberjogi szervezet perrel fenyegette meg B. B.-t és kiadóját. Bardot bevallott nosztalgiát táplál az ötvenes évek „erőszak, nyílt pornográfia és drogmentes világa” iránt, amely nem a valóságtévékre és a beteges fogyasztási szenvedélyre épült, és amikor „az emberek még egyszerűen éltek”. A szerző válogatás nélkül lő mindenre, ami nem illik világképébe. A modern képzőművészetet, a többi között az absztrakt irányzat egyik jeles képviselőjét, Niki de Saint Phalle műveit éppen úgy a pokolra kívánja, mint a Bartók Béla vagy Pierre Boulez által megtestesített, „minden harmóniát nélkülöző” kortárs zenét. A veszélyesen naiv Bardot-t azonban nem lehet azzal a kézlegyintéssel elintézni, „tessék, itt van még egy francia híresség, akit megfertőzött a szélsőjobboldali Nemzeti Front ideológiája”. A szólásszabadság határait súroló B. B. valahol ma is nemzeti intézmény. A háború utáni generációk szemében a nagypolgári családból származó szőkeség jelenti még ma is a lázadást, a feminizmust és egy új korszak kezdetét. A franciaországi kukucskáló-lesel- kedő iparág is valahol vele kezdődött: a saint-tropez-i kikötőben turistákra vadászó sétahajó-társaságok a mai napig is a La Madrague névre hallgató Bardot-villával hirdetik a hírességek tengerparti birtokai előtti útjaikat. A Bardot-jelenség ereje több mint paradoxon, hiszen az érintett harminc éve lényegében kivonult a világból. Háromhektáros tengerparti birtokán, egy valóságos állatfarm kellős közepén él, és mióta csípőproblémái miatt bottal kényszerül járni, ritkán vállalkozik a nevét viselő állatvédő alapítvány által szervezett kampányutakra is. Bár a Kiáltás a csendben nyomán szociális érzékenysége körül sok kérdés merül fel, B. B. gyakran törődik árvákkal, menhelyeken élő idősekkel. A luxusdivatcikkek helyett egyszerű fekete blúzokat és nadrágokat hord. Plasztikai sebészet? - Ez valami vicc? - kérdez vissza válaszképpen. Ősrégi Citroen furgonja 150 ezer kilométert futott. Minden vagyonát, így a La Madrague-ot is az alapítvány nevére íratta. Az egykoron a férfiak végzetének nevezett Bardot bevallása szerint sokkolni született. Sokkolt a filmjeiben, például az Isten megteremtette a nőt híres táncjelenetében. Sokkolt azzal, hogy tudta: hatással van a férfiakra, s ebből bőven profitált. Sokkol ma is nézeteivel, amelyeket ürügyként használ arra, hogy felhívja a figyelmet élete harcára. A sajtó egy pillanatra sem hagyta nyugton: párizsi otthonában volt kénytelen megszülni fiát, miután a lakása környékét megszálló 250 újságíró miatt képtelen volt eljutni a kórházba. A nézettségi mutatók szerint Bardot több mint hatmillió embert vonzott a képernyők elé. Az adást talán ott kellett volna abbahagyni, midőn B. B. és a húszéves pályafutása alatt 48 fűmet forgatott színésznőt a műsorba „bevezető” Alain Delon előadtt egyik híres korábbi filmbeli párb szédüket. Bardot rendkívül ellen mondásos személyiség. Könyve töt mint vitatható, ám a Le Figaróm abban igaza volt: a tévébe visszatér B. B. jobbat érdemelt volna. Párizs, 2003. május A cél egy karnyűjtásra van ^ PARTNER FHRYA<57Tni HITEI Ha Stílusosan szeretné legyőzni az akadályokat, vegye vrnmm.n ruumútiui igénybe a LUDOVÁ BANKA kínálatát. A PARTNER fogyasztói célhitelt csökkentett kamatlábakkal kínáljuk, amelyet építőipari termékek és szolgáltatások vásárlására használhat fel egyes viszonteladóknál. • BUDERUS • VESKOM SLOVAKIA • WIENERBERGER • , _ • ecora *J0PA • UNITEAM TRADE ♦ HOGY ÖNMAGA MARADHASSON. www.luba.sk tUDOVA BANKA VOLKS BANK DÖVERA ZBLIZUJE. Vu Ji kezében van a SARS elleni küzdelem gyeplője Kína kemény asszonya KRAJCZÁR GYULA Kínában hagyományosan nagy szerepük van a nőknek az élet és így a politika alakításában is, ritka eset azonban, amikor e szerep formális. Az igazán tipikus esetet leginkább a császárnék, elnökfeleségek, a tábornokok pereputtyái jelentették. Természetes, hogy jelentős közfigyelmet kapott, amikor a Világkereskedelmi Szervezethez való csatlakozás során a tárgyalásokat kínai részről egy nő vezette. Ma pedig az atípusos tüdőgyulladás elleni küzdelem gyeplője van női kézben, igaz, a két említett személy ugyanaz: Vu Ji miniszterelnök-helyettes. A nyugati média nem túl szellemesen „vaslady”-nek nevezi, burkoltan belátva, hogy azért abban a kultúrában is legalább vasból kell lennie annak, aki nő létére államügyeket szeretne intézni. A 63 éves, rövid, ősz hajú, szemüveges, határozottságot sugárzó Vu asz- szony rendkívül népszerű Kína-szer- te. 0 az a politikus, akinek elhiszik, hogy meg tudja oldani a feladatokat, akinek elhiszik, hogy nem a saját zsebén jár az esze. Pedig szervezőzsenik errefelé viszonylag nagy számban akadnak annak ellenére, hogy számos területen európai szemnek felfoghatatlan mértékű a szervezetlenség. A miniszterelnökhelyettes, aki tagja a párt 22 tagú politikai bizottságának is, eredeti szakmáját tekintve olajipari mérnök. Messziről indult, mert egyes hírek szerint a kulturális forradalom idején buldózerkezelőként nyílt alkalma a boldogulásra. Később a ranglétrán való lépkedés során a magas politika világába akkor jutc be, amikor pekingi polgármester-h lyettes lett. Pekingi diplomáciai és sajtókörö! ben az a hír járja, hogy a minisztere nök-helyettes az első perctől fogi sejtette, hogy nem a valós adatok közlik az atípusos tüdőgyulladásrc és a helyzetet sokkal veszélyeseb nek értékelte, mint mások. Az égés ségügy ugyan korábban is az ő fen: hatósága alá tartozott, ez azonbt gyakorlatilag, adminisztrácii szempontból mégsem jelente mást, mint hogy a kormány hatásk rébe tartozó intézmények helyzet tudta áttekinteni. De ott voltak me a helyi kormányzatok intézmény és természetesen a katonai létesi mények is. Egyesek szerint a kínaiakban kifej zetten jó érzést, magabiztosság kelt, hogy egy ilyen jellegű helyz kezelése női kézben van. A buddhi ta gondolkodás illetékes istene, a az irgalomért és a jótéteményeké felel, szintén nő: Kuanjin. Nagyc nehéz lenne felmérni, hogy ez ; eszme milyen mélyen van benne kínai népiélekben. Az kétségtele hogy Kuanjin népszerű és Vu Ji népszerű. Kuanjin nő volt és Vu Ji nő. A buddhista gondolkodásban ^ szonylag szolid szerepe van a ner nek, és a deklarációk szintjén a kín politikai kiválasztásban is, ah azért inkább hátrány nőnek lenni. Vu Ji sem éppen feminista progr mokkái jutott oda, ahová jutott. E történetesen nő. S ennek a körűim nyék alakulása folytán egyre n gyobb szerepe van. Peking, 2003. május UP 1083