Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)

2003-05-17 / 112. szám, szombat

„Nyitva áll az ajtó; a tüzelő fénye Oly hivogatólag süt ki a sövényre. Ajtó előtt hasal egy kiszolgált kutya, Küszöbre a lábát, erre állát nyújtja- Benn a háziasszony elszűri a tejet, Kérő kisfiának enged inni egyet; Aztán elvegyül a gyermektársaságba, Mint csillagok közé nyájas hold világa. ” (Arany János) „A gazda pedig mond egy szives jó estét, Leül, hogy nyugassza eltörődött testét, Homlokát letörli porlepett ingével: Mélyre van az szántva az életekével. De amint körülnéz a víg csemetéken, Sötét arcredői elsimulnak szépen; Gondüző pipáját a tűzbe meríti; Nyájas szavú nője mosolyra deríti. ” (Arany János) 2003. május 17., szombat 7. évfolyam, 20. szál Az érzelmileg intelligens szülők előnyt jelentenek egy gyermek számára, aki szivacsként szív mindent magába, és a legfinomabb érzelmi közjátékokat is érzékeli a család életéber Ne hagyjuk elkallódni csemetéinket! SZÁZ ILDIKÓ em titok, ha eláru- | lom, hogy a tehetség- I I kutatók mind egy szá- ligízig-vérig pedagó- gusok voltak. Az uni­ós csatlakozással kap­csolatos népszavazást megelőző nagyszabású kampány során Ér­sekújvárban alkotóműhelyeket nyitottak a város gyermekei szá­mára. Rendezvényükkel kívántak rámutatni arra, hogy a gyerekek egészséges fejlődésében nagy szerepe van a közös, alkotó játék­nak. A szervezők közt voltak az Érsekújvári Polgári Klub, a Czuczor Gergely Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola mellett műkö­dő XXI. Század Gyermekéért Tár­sulás tagjai, valamint a Városi Szabadidőközpont dolgozói. Osztoztak a közös játék örömében A város főterén a szökőkút köré állított asztaloknál óvodás, kisis­kolás, és nagykamasz gyerekek egyaránt kipróbálták a gyöngyfű­zés, napellenző készítés fortélya­it, többen aranycsillagos intege- tőt készítettek maguknak. Kroslák Olga, a magyar alapisko­la pedagógusa szerint ezzel a fel­adattal az apróbb kezek is köny- nyedén megbirkóztak. Őt a tanít­ványai is meglátogatták, hogy együtt töltsék a szabadidejüket. É napon a szülők sem távolodtak el csemetéjüktől, hiszen a játszóház nem egyfajta lerakóhelye, illetve megőrzője volt a gyerekeknek. Ritka szép pillanatoknak lehet­tünk a tanúi, amikor a háromgye­rekes apa, miután felkereste a rendezvény részét képező állás­börzét, megannyi prospektussal az ölében letelepedett kis iskolá­sai közé és rajzolni kezdett. A „határtalan” nevet viselő plakátra az Európai Unió tagállamainak zászlait festették, valamint az adott országokra jellemző sajá­tosságokat, amihez szükség volt a felnőttek segítségére. Az aprósá­gok kézlenyomatukat hagyták örökül a plakátokon, és akadtak két-három évesek, akik ákombá- komot vetettek papírra és ruhá­jukra egyaránt. A korábban cu­korvattát majszolóknak alig volt szükségük ragasztóra a könyvjel­ző készítésekor. A gipszöntés mű­vészetével ismerkedők magokat, apró köveket raktak kis tálkába, majd rögzítették alkotásukat. Többen elárulták, az apukával készített remekművek némelyikét kissé megkésve, még anyák napi meglepetésnek szánják. „Most, hogy mindent kipróbál­tam, megyek az uniós kívánságlá­dákhoz” - jegyezte meg egy le­gényke, felhívva barátai figyel­mét is arra, hogy az alkotóműhe­lyek szomszédságában nagy, kék­re festett, zászlókkal díszített do­bozok állnak. „Azt kívántam, le­gyenek extrém sportpályák a vá­rosban” - súgta fülembe az imén­ti lurkó. Kis barátnőjétől megtud­tam, a cédulára azt írta, legyen kitűnő az év végi bizonyítványa, mert különben nem engecjik el nyáron nyelvtáborba a szülei. „Pedig csaknem minden osztály­társam jelentkezett. Olyan jó ér­teni az angol dalszövegeket, na meg külföldi adókon a meséket!” - magyarázta a nyelvtudás szá­mára jelenleg fontos előnyeit a tízéves leányka. „Néni, Te mit kí­vánnál?” - szegezte nekem várat­lanul a kérdést. „Talán azt, hogy minél gyakrabban játszhassatok a szüléitekkel, mint ahogy ezen a napon teszitek” - jegyeztem meg, mialatt figyeltem, mennyi időre képesek lefoglalni a gyerekeket és szüleiket az alkotóház dolgozói e napon. A délelőtt kilenc órakor kezdődő műhelymunka a nagy forróság ellenére még délben is tartott, akadt, aki arcát mosta a szökőkútnál. Kellenek a játékos foglalkozások! Anda Heni, Kroslák Ol'ga és az egyik tanítvány Nagy tolongás volt a kismedencé- nél, ahol a legkisebbek halászták a játék aranyhalacskákat. Mellet­tük néhány apróság üvegre fes­tett: napfényben fürdő kerteket, óriási ablakú házakat, nevető em­bereket. A nagyobbak, közülük is inkább a fiúk, a sportnak szentel­ték a szabad délelőttöt. Kosárba dobtak, és az ügyesebbek megta­nultak gólyalábon járni. A né­hány asztallal arrébb munkálko­dók is megmosolyogták őket, ahogy botladoztak. Az alkotóház tevékeny mesterei közt találtam Juhász Zsuzsát és Anda Henit, a magyar alapiskola nevelőnőit. A XXI. Század Gyermekéért Tár­sulás egyik alapítója aznap meg­számlálhatatlanul sok nyírni és ragasztanivalót adott az aprónép kezébe. Szerinte a jó nevelői munka titka, hogy játszani hagy­ják a gyerekeket. Ehhez azonban nem mindig elég az akarat és a jószándék. Olykor némi támoga­tásra is szükség van. „Polgári tár­saság vagyunk, amely nem tudja látványosan kamatoztatni a tőké­jét. Rendszerint olyan alapítványi pénzzel dolgozunk, amit az utol­só fillérig arra a célra költünk, amire igényeltük. Holott évekkel ezelőtt elterveztük, hogy iskolánk udvarán olyan fa mászókát állí­tunk fel, amely szép és egyben biztonságos is lesz a gyerekek számára. Legalább százezer koro­A gyermekek napfényben fürdő kerteket, óriási ablakú házakat, nevető embereket varázsoltak az üveglapokt nára lenne még szükségünk, hogy elkezdjük a munkálatokat. Pén­zünk jelentős hányadát abból sze­reztük, hogy adóalapjuk egy szá­zalékával támogattak bennünket az iskolába látogató gyermekek szülei, illetve a vállalkozók. Az Érsekújvár és Vidéke Célalaptól kaptunk ígéretet harmincezer ko­ronára, és a várostól is várunk né­mi támogatást. Kulturális rendez­vényeink során gyűjtőládába vár­juk az adományokat. Nyáron tég- lácskákat készítünk, amelyeket tiszteletbeli jegyekkel árusítunk majd, juttatva belőlük a helyi vál­lalkozóknak is. E célra már nyom­tattunk ki képeslapokat, melye­ket tetszőleges összegért tovább­ra is megvásárolhatnak az érdek­lődők. A téglácskákat száz koro­náért fogjuk árulni, és az adako­zóra bízzuk, hogy ezen felül mennyivel járul hozzá a játszótér megépítéséhez. Csaknem két éve elkészültek már a tervek, és a má­szókára váró és gyűjtő csemeték egyre nőnek! Sajnos, számos egyéb elfoglaltság mellett nem tudunk kifejezetten ezzel foglal­kozni” -jegyezte meg Zsuzsa. Rögtönzött vitafórum arról, mi legyen a gyerekkel Nagy volt a tolongás áz aSZfálök' körül A sportoló, illetve a kívánságláda előtt körmölgető, javarészt 8-12 éves gyerekeiket váró szülők rö­vid ácsorgás után beszédbe ele­gyedtek. „Kiengedtem a gyereket a háztömb mellé, és nyoma ve­szett. Egy-másfél óra múltán ke­rült elő, hazahozta a szomjúság, de nem akarta elárulni, hol járt. Hosszas faggatózás után tudtam meg, hogy injekciós fecskendőket talált a barátaival a fűben, azokat próbálták összeszedni, és a kuká­ba dobni, nehogy mások, náluk is kisebb gyerekek kezébe kerülje­nek” - panaszolta az egyik szülő. „Talán többet kellene erről be­szélgetni velük, úgy néz ki, nin­csenek tisztában a veszéllyel, hogy ezzel saját magukat is meg­fertőzhetik” - nyugtázta egy édesapa. „A gyereket le kell fog­lalni, minden percét jól be kell osztani, hogy ne maradjon ideje felesleges, az egészségét károsító dolgokra. Nekem minden délutá­nom arról szól, hogy úszásra, rajzra, tojlaslabdaedzésre cipe­lem a kolyköket, így nem nagyon Juhász Zsuzsa napellenzőket segít nyírni (A szerző felvétel jut idejük a lakóházi, kulcsos gye­rekekkel csavarogni” - tanácsolta az egyik, négy fiút nevelő édes­anya, szerinte a gyerekek megfe­lelő menedzselése a megoldás. „Száz meg száz tanulmány tanú­sítja, hogy a bánásmód, amit a szülők a gyereknél alkalmaznak - a könyörtelen szigor, az értő fi­gyelem, a közöny, a melegség és a többi — mély, tartós hatással van a gyermek érzelmi életére" - olvas­ható Dániel Goleman, Érzelmi in­telligencia című könyvében, mely szerint az érzelmileg intelligens szülők előnyt jelentenek egy gyermek számára, aki szivacsként szív mindent magába, és a legfi­nomabb érzelmi közjátékokat is érzékeli a család életében, nem­csak a közvetlenül rá irányuló megnyilvánulásokból tanul. Gon­dolom, a nevelői, játszópajtásai magatartása éppúgy hatással van rá, hiszen oly sok időt tölt velük. Rajttik ik múlik, hcrgy Végül mi­lyen értékrendet vall a maga nak. Vajon felfedezi-e valaki benne rejlő titkokat, talentumc Az uniós csatlakozást megelőző i ferendum kapcsán született alkoi ház remélhetően újabb és újabb, l sonló jellegű kezdeményezései von majd maga után. Sajnos, ne minden gyermeknekvan lehetősé arra, hogy szülei döntésére mm szeti iskolába, sportkörre jáijc vagy más foglalkozásokon fejless képességeit. Valakinek, valakikn azonban ezekről a gyerekekről gondoskodni kell. Legyen az szü pedagógus, nevelő a napközi o honban, vagy egyes rendezvény alkalmával egyjól sikerült alkotóh szervezője. Az összmunka eredn nyességén, egy-egy közösen eltölti délelőttön is múlhat olykor az api nép jövője. Ehhez azonban - tiszi let a szerencsére mindig létező ki\ telnek - újra meg kell tanítani r hány szülőt játszani, beszélgel : gyermekéveit" “ aöritóla

Next

/
Oldalképek
Tartalom