Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)

2003-05-15 / 110. szám, csütörtök

ŰJ SZÓ 2003. MÁJUS 15. Tudomány Valószínűleg bizonyítást nyer, hogy Werowocomoco, Powhatan algonkin indián főnök központi faluja volt Megtalálták Pocahontas faluj át? A fehér amerikaiak történel­me, mint a világon minden népé, mondákkal, regékkel, mitikus históriákkal kezdő­dik. Az egyik, talán a legis­mertebb Pocahontasról és John Smith kapitány szerel­méről szól. Kutatók most azt állítják, megtalálták a legen­da pontos helyszínét, az in­diánlány otthonát. ORIGO A történet szerint egy indián főnök leánya, Pocahontas összebarátko­zott az első virginiai angol telepe­sekkel, majd megmentette ve­zetőjük, John Smith kapitány éle­tét, akire a biztos halál várt volna az algonkin indiánok között. A tör­ténetet a virginiai Jamestown kör­nyékére, annak 1607-es alapítása idejére teszik. Mint minden mon­da, a mai ember számára Pocahon­tas története is hihetetlennek, me­seszerűnek hangzik, de a tények és a feltárt tárgyi emlékek alátámasz­tani látszanak a monda valóságos alapjait. Pocahontas valóban egy indián főnök, Powhatan leánya volt. Tör­zsük ellenőrzése alatt állt a korabe­li virginiai partszakasz nagy része. A korabeli dokumentumokból ki­derül, hogy a leány valóban annyi­ra összebarátkozott a telepesekkel, hogy nőülment egy John Rolfe nevű telepeshez, majd férjével megfordult Angliában I. Jakab ud­varában. Pocahontas története szomorúan végződik: mielőtt visszaindult volna hazájába himlőt kapott és meghalt. Ami John Smith-t illeti, ő sem a képzelet műve: kora legnagyobb angol kalandoraként dolgozott ke­reskedőhajón, harcolt a törökkel Erdélyben, ahol rabságba esett és - leírásai alapján - romantikus ka­landok során 1604-ben jutott vissza Angliába. 1607-ben a Virgi­niai Társasággal indult útnak Ame­rika felé azzal a céllal, hogy új gyarmatokat szerezzenek I. Jakab király számára. Egy szerencsétlen puskaporrobbanás során égési sé­rüléseket szenvedett, ezért 1609 októberében visszatért hazájába és soha nem látta többé Jamestownt. Pocahontasszál való találkozását és csodás megmenekülését először 1624-ben megjelent írásában, a New England, Virginia és a Sum­mer szigetek átfogó történetében (The General History of New Eng­land, Virginia, and the Summer Is­les) említette, a történet eme rész­letét a történészek azonban mind a mai napig a kapitány képzelete szüleményének tartják. Újabb, jelentős fejleménynek szá­mít a vitában, hogy virginiai régé­szek azt állítják, az általuk újonnan feltárt kora 17. századi indián tele­pülés nem más, mint Werowoco­moco, Pocahontas és Powhatan főnök központi faluja. Mint a partszakasz leghatalmasabb vezetőjének lakóhelye, ez a vidék eddigi legnagyobb feltárt települé­se. A Chesapeake-öböltől nem messze, a York folyó partján fekvő egyik magánbirtokon végzett ása­tások során nagy számban találtak indián agyagedényeket és nyílhe­gyeket csakúgy, mint angol eredetű üveggyöngyöket és fém tárgyakat - számoltak be az archeológusok egy Gloucesterben megrendezett éves régészeti konferencián. A helyszín mintegy 20 küométerre fekszik Ja- mestowntól, Észak-Amerika legko­rábban alapított angol települé­sétől. A feltárt falu helye - állítják a szakemberek - egyezik Powhatan központi településének korabeli térképeken ábrázolt helyével, így a John Smith által 1612-ben elké­szített térképével. „A leletek meggyőzően bizonyítják, hogy va­lóban azt a települést találtuk meg” - nyilatkozta E. Randolph Turner, a Virginia Department of Historic Resources archeológusa. Óvatosabban nyilatkoznak azok a szakemberek, akik további leletek előkerüléséig nem tartják bizonyí­tottnak a helyszín azonosságát. Ez év nyarán az ásatások a szakembe­rek széleskörű bevonásával és a helyi indián közösségek részvéte­lével folytatódnak. A terület akkor került az ér­deklődés középpontjába, amikor egy helyi házaspár, Bob és Lynn Ripley földjén szántás közben agyagedény töredékeket és nyíl­hegy darabokat találtak. Az eddig feltárt 14 hektáron olyan ritkasá­gok kerültek elő, mint a 17. századi angol stílusban készült kék üveg­gyöngyök. A gyöngyöknek azért tulajdonítanak nagy jelentőséget, mert John Smith beszámolóiból ki­derül, hogy a telepesek a James- townban töltött első kemény tél idején ilyen gyöngyökért cserébe vásároltak gabonát az indiánoktól. A nyári ásatás egyik legfontosabb célja, hogy fény derüljön az indián település és épületeinek szerkeze­tére, ismeretes ugyanis, hogy Powhatan népe husángokból emelt sátrakban, wigwamokban lakott. Ha erre utaló nyomokat, maradványokat találnak szinte bi­zonyossá válik, hogy megtalálták Pocahontas faluját. Pocahontas és Smith Disney szerint (Képarchívum) Pocahontas megkeresztelése John G. Chapman festményén A bioüzemanyag-cella nem krumplielemalapon működik Szőlőből nyertek áramot INDEX Amerikai kutatóknak sikerült egy apró szerkezettel áramot kinyerniük szőlőből - írja a Nature. Természete­sen nem a századok óta ismert cink­réz elektródos trükkről van szó, a ta­lálmány a növények és állatok anyagcsere-folyamatai révén termel elektromosságot. A preparált szőlő­szemet Adam Heller és munkatár­sai, a texasi egyetem kutatói bioüze- manyag-cellának nevezték el. Saj­nos több millió bedrótozott szőlőre lenne szükség még egyetlen vülany- körte üzemeltetéséhez is, mivel a cella csupán 2,4 mikrowatt áramot állít elő. Ez a mennyiség önmagában elenyésző, arra azonban elég, hogy egy kisebb érzékelő vagy jeladó áramköreit működtesse - írja a Na­ture. A bioüzemanyag-cella testned­vekkel is képes üzemelni, így példá­ul be lehetne ültetni műtéti területre is az operáció után, hogy érzékelje a testhőmérséklet változásait, me­lyekből következtetni lehetne az esetleges gyulladásra vagy fertőzés­re. Növényekre helyezve pedig fi­gyelemmel lehetne kísérni a környe­zeti változásokat, például a fény- és légköri viszonyokat. A szerkezet két, hajszálnál is vékonyabb, néhány centiméter hosszú szénelektródát tartalmaz, előállítása csupán pár ko­ronába kerül. A cella jelenleg körül­belül egy napig üzemel, ezután mintegy negyedével csökken a lea­dott teljesítménye, de a továbbfej­lesztett változat akár egy hétig is bír­hatja. A találmány kísértetiesen em­lékeztet arra a középiskolás kémia­kísérletre, amiben krumpliba nyo­mott cink- és rézpálca között ter­melődik az elektromosság. A bioü- zemenyag-cella azonban a növényi és állati sejtekben folyó anyagcsere­folyamatok révén termel áramot, nem pedig a zöldségben vagy gyü­mölcsben lévő sav és a két fém kö­zötti kémiai reakcióval, mint a krumplielem. A sejtmetabolizmus során a glükóz elektronokat ad át az oxigénnek, ezek az elektronok átha­ladnak az anódon, ahol a glükóz le- bomlik, és a karódon, ahol az oxigén vízzé alakul. A reakciókat az elektró­dákhoz kötött enzimek idézik elő. A berendezés ezért jobb hatásfokkal üzemel olyan környezetben, ahol sok a glükóz, műit például a szőlő­ben. Hellerék most úgy szeretnék át­alakítani a bioüzemenyag-cellát, hogy rovaroknál vagy kistestű álla­toknál is működjön, így nyomkövető szerkezeteket lehetne vele üzemel­tetni. A szöcskékkel végzett kísérle­tek egyelőre nem eredményesek. Aszteroidák összeütközése miatti meteoritzápor Tűzeső tízmillió évig ORIGO Két kisbolygó összeütközése miatt néhány millió évig meteoritok töme­ge záporozott a Földre. A kisbolygók összeütközése egykor igen gyakori jelenségnek számíthatott a Nap­rendszerben, és a fő aszteroidaöv­ben, a Mars és a Jupiter között időn­ként most is előfordul. Az egyik leg­utóbbi komolyabb esemény során két hatalmas méretű kisbolygó talál­kozott. Átmérőjük körülbelül 1000 km lehetett ma a legnagyobb kis­bolygók közé tartoznának). A koz­mikus katasztrófa nyomait Svédor­szág déli részén lerakodott üledé­kekben találták meg a Göteborg Egyetem kutatói olyan homokszem­cse méretű ásványok formájában, amelyek összetétele Földön kívüli eredetre utal. Az üledék korának meghatározása alapján az ütközés törmelékeként keletkezett szemcsék körülbelül 480 mülió éve hullottak bolygónkra. A vizsgálatok alapján megállapították, annak idején igen látványos „csillaghullási” időszak le­hetett, amelynek során mintegy százszor nagyobb volt az égen fel­tűnő tűzgömbök gyakorisága, mint napjainkban. A tűzeső 5-10 millió évig tarthatott, ám a behulló meteo­ritok az élővilágot nem érintették. Akkoriban a szárazföldet még nem hódította meg az élet - erre a 440 millió évvel ezelőtt megkezdődött szilur időszakig kellett várni. A mostani „fél-holdfogyatkozásért" november 8-áról 9-ére virradó éjszaka kapunk kárpótlást, amelyet már láthatunk is Másfél centire nő meg a halálra szeretett állat Holdfogyatkozás holnap hajnalban ORIGO 2003 első fogyatkozása egy teljes holdfogyatkozás, mely teljes egé­szében sajnos csak az amerikai kontinensről figyelhető meg. A Hold belépése a Föld árnyékába helyi idő szerint holnap hajnalban 4 óra körül kezdődik, de ekkor a Hold már csupán 8-10 fokkal lesz a horizont felett, s az egyre halvá­nyuló holdkorong fokozatosan be­le fog veszni a látóhatár párájába. A Hold a Föld árnyékának északi részén fog keresztülhaladni, a tel­jes fázis 53 perces időtartamú lesz. Sajnos azonban ezt Szlová­kiából nem élvezhetjük, mert a teljesség kezdete épp holdnyugta­kor fog bekövetkezni, ezért ez már megfigyelhetetlen lesz. A holdfogyatkozás figyelemmel kíséréséhez jó délnyugati látóha­tárral rendelkező helyet vá­lasszunk. A mostani „féí-holdfo- gyatkozásért” november 8-áról 9- ére virradó éjszaka kapunk kár­pótlást, amikor egy újabb teljes holdfogyatkozást láthatunk - ezúttal már teljes egészében. Holdfogyatkozások alkalmával a Föld árnyéka a Holdra vetül. Ilyen­MTI Titokzatos nemi betegség terjed a tanzániai páviánok körében: azok a majmok, amelyek megkapják, el­veszítik péniszüket. „A nemi szer­vek egyszerűen elrohadnak és vé­gül leesnek” - mondta el az észak­kor a Nap, a Föld és a Hold egy vo­nalban állnak, a jelenség tehát teli­holdkor következik be. A Föld ár­nyékkúpja és a holdpálya metszi egy­mást. Ä méret- és távolságarányok miatt a Hold átmérőjénél mindig na­gyobb átmérőjű ámyékfolt keletke­zik. Égi kísérőnk legtöbbször a Föld árnyékkúpja „alatt” vagy „fölött” ha­lad el - ez a magyarázata annak, hogy nem minden telihold alkalmá­val észlelhetünk holdfogyatkozást. A fogyatkozáskor fennálló geometriai viszonyok miatt a földámyék két részre bontható: félámyékra (pe­numbra) és teljes árnyékra (umbra). A félárnyékba való belépéskor a Hold fényessége csökken. Ha ezután a teljes árnyék részben halad keresz­tül a holdkorongon, akkor részleges holdfogyatkozás játszódik le. Teljes holdfogyatkozáskor égi kísérőnk tel­jes egészében az umbrába kerül. tanzániai Arusha város vadvédel­mi hatóságának egyik munkatársa. Mint a New Scientist című brit tu­dományos magazin - amelyet a dpa német hírügynökség idéz - legújabb számában beszámol róla, mintegy 200 majom betegedett meg azóta, hogy körülbelül egy Már az ókori görögök is megfigyel­ték, hogy a földárnyék alakja a Hol­don mindig ív alakú, s nem egyenes vonal. Ez akkoriban igen fontos bi­zonyíték volt a Föld gömb alakjára. Arisztotelész a Kr. e. IV. században az árnyék ívéből megállapította, hogy a két égitest méretaránya kb. 1:3, vagyis a Föld átmérője körülbe­lül háromszor nagyobb a Holdénál. A földárnyék mérete meghatároz­ható, ha egy csillag segítségével az égbolt forgását követve ugyanarra a filmkockára többször is lefény­képezzük a Holdat. Előtte ki kell próbálni a telihold fényképezésé­hez szükséges expozíciós időt, mert az alulexponált képeken a földárnyék nagyobbnak, a túlex- pontált képeken pedig kisebbnek tűnik. A holdfogyatkozás jelensé­gét - a napfogyatkozással ellentét­ben - védőeszköz nélkül figyelhet­hónappal ezelőtt az első esetet észlelték. A betegség egyelőre csak az észak-tanzániai Lake Manyara Nemzeti Parkban jelentkezett, de a páviánok heves szexuális életé­nek ismeretében helyi szakértők attól tartanak, hogy a kór hamaro­san továbbterjedhet. jük meg, a szem károsodásának veszélye nem áll fenn. Távcsövén keresztül is nyugodtan szemlél­hetjük - ekkor még nagyobb él­ményben lesz részünk. A teljes holdfogyatkozások ritkáb­bak, mint a teljes napfogyatkozá­sok, egy-egy földrajzi helyen mégis sokkal gyakrabban figyelhetők meg. Ennek oka, hogy míg a teljes napfogyatkozás csak egy szűk sáv­ban vonul végig a földfelszínen - az 1999-es napfogyatkozás addig a teljes holdfogyatkozás egy időben az egész Földről, pontosabban a Föld felszínének a feléről látható. Ellentétben a napfogyatkozással, a Hold nem válik teljesen látha­tatlanná a fogyatkozás során; halványan, többnyire vörös szín­ben pompázva mindvégig látható marad. A Napból érkező fehér fény a Föld légkörén átszűrődve megtörik, szétszóródik, de kü­lönböző mértékben: legjobban a kék, legkevésbé a vörös össze­tevője. A túlnyomóan vörös ár­nyalatú fény halványan bár, de továbbra is megvilágítja a Hol­dat, mivel a légkör fénytörése be­juttat egy kis fényt a teljes árnyék területére. (Forrás: Albireo) A tanzániai tudósok most a szom­szédos Kenya főemlős-kutatási in­tézetének szakértőit akarják be­vonni a rejtélyes betegség kóroko­zójának maghatározásába: mintá­kat vesznek a fertőzött állatoktól, hogy azokat Kenyában megvizs­gáltassák. A legkisebb csikóhal INDEX Tengerbiológusok felfedezték az ed­digi legkisebb csikóhalfajt, amely­nek egyes példányai alig másfél cen­timéter hosszúak. A Hippocampus denise névre keresztelt csikóhalak­ról korábban azt gondolták, hogy a harminckét ismert faj egyikének a fi­atal egyedei. A H. denise a Csendes­óceán nyugati oldalán található tró­pusi vizek lakója, ahol 13-90 méte­res mélységben él. A korallok kör­nyékén élő aprócska hal az álcázás mestere, így valószínűleg kevésbé veszélyeztetett, mint társai. Eddig a legkisebb csikóhal a H. bargibanti volt, amely átlagosan 24 milliméter hosszú. A legkisebb csontoshal a Trimmatom nanus, amely szintén Kutatók szerint az AIDS egyik válto­zata 60 éve ütötte föl fejét Afrikában, elterjedését pedig a háború segítette. Habár a HIV-vírusról általában egy­ként beszélünk, valójában két elkü­löníthető típusról, HÍV-1-ről és HIV­2-ről van szó. A HIV-1 a csimpánzok­tól indult, és az egész Földön elter­jedt. A HIV-2 egy másik majomfajtól indult (sootey mangabey monkeys), és a fertőzés Nyugat-Afrikában kon­centrálódik, ahol a lakosság 1 száza­lékát fertőzte meg. A kutatók becslé­se szerint a HIV-2 valamikor 1890 és 1940 között terjedt át az emberre, körülbelül ugyanakkor, amikor a HIV-1 is embert fertőzött. A HIV-2 rohamos terjedése azonban csak az 1960-as években kezdődött, és ez trópusi ’vizekben él és mindössze egy centiméter hosszú. A felfedezés részleteiről a Zoological Studies című lap legújabb számában lehet olvasni. A kutatást a Project Seahor­se tengeri környezetvédő csoport tá­mogatta. A csikóhalak életét legin­kább a tengeri turizmus és a halá­szok fenyegetik: a turisták a prepa­rált csikóhalak megvásárlásával, a halászok pedig a korallok tönkreté­telével okoznak károkat. „A búvá­rok és a fotósok halálra szeretik eze­ket az állatokat” - mondta a BBC- nek Sara Lourie, a montreali McGill Egyetem munkatársa, az új fajt fel­fedező csoport tagja. Mindezek el­lenére még nem lehet felmérni, hogy milyen egyéb tényezők vesz­élyeztetik a fajt. időben pontosan egybeesett azzal, amikor Guinea-Bissau háborút foly­tatott azért, hogy függetlenedjen Portugáliától. A háborúban részt­vevő portugál katonák voltak az első európaiak, akiket megfertőzött a HIV-2 vírus. Háború alatt ugyanis a vírusteijedés számára kedvező kö­rülmények adódnak, elég, ha csak a tömeges, nem steril tűkkel való oltá­sokat vesszük. A kutatók megírták a HIV-2 fejlődéstörténetét is, ugyanis összehasonlították egy ősi majomví­russal, amelyből valószínűleg ki­fejlődött. Megbecsülték, milyen időszakonként jött létre új génmutá­ció a vírusban, ezzel meghatározhat­ták, mikor vált alkalmassá a HIV-2 arra, hogy embert fertőzzön. A ta­nulmányt a Proceedings of the Nati­onal Academy of Sciences publikálja. Fontosabb időadatok A részleges fogyatkozás kezdete: 4:02 A teljes fogyatkozás kezdete: 5:13 A Hold lenyugszik: 5:15-kor Az időpontok helyi időben (nyári időszámítás) vannak megadva Ismerve a tanzániai páviánok heves szexuális életét, valószínűleg gyorsan fog továbbterjedni a titokzatos nemi betegség Az új kór egyszerűen lerohasztja a péniszt 1890 és 1940 között terjedt át az emberre a vírus Háborúban terjed a HÍV HÖLGYFÓRUM

Next

/
Oldalképek
Tartalom