Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)
2003-05-15 / 110. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2003. MÁJUS 15. Riport Az orkán és a jégeső egyszerre rontott rá a falvakra, lakóházak, templomok tetejét rongálta meg, temetőket dúlt szét, telefonpóznákat, villanyoszlopokat szakított ki Egy viharos hétvége Szántón és Vámosladányban A magasfeszültségű távvezeték oszlopait is sorban letarolta az orkán (Somogyi Tibor felvétele) Még a legidősebb emberek sem emlékeznek olyan ítéletidőre, mint amilyen a múlt hét péntekén este tombolt a Lévai járás több településén. BUCHLOVICS PÉTERAz orkán és a jégeső egyszerre rontott rá a falvakra, lakóházak, templomok tetejét rongálta meg, temetőket dúlt szét, telefonpóznákat, villanyoszlopokat szakított ki, egész fasorokat tört ketté, de még a magas- feszültségű távvezeték oszlopait is kidöntötte. Az elemek dühöngő óriásként bántak el a környezettel, a mezőgazdasági károk is jelentősek. - Már csak ez hiányzott nekünk. Nem elég, hogy az elődöm végig- szélhámoskodta a hivatalát, 10 millió koronás adósságot halmozva fel, melynek következtében a falu vagyonát a végrehajtó szinte teljes egészében lefoglalta, s a fürdő sem tartozik többé hozzánk (az előző polgármestert a kerületi bíróság jogerősen börtönbüntetésre ítélte, áprilisban kellett volna megkezdenie a ve- zeklést, de állítólag épp beteg - a szerk. megj.), most még ez is... - mondja Milan Kisely polgármester, amikor terepszemlére indulunk Szántón. Noha a vihar nyomait jórészt már eltakarították, a közhasznú munkások sürgés-forgásából látni, hogy munka még bőven akad, lapátolnak, aprítják, fűrészelik az orkán kipusztította fákat, ágakat. Sok családi ház tetejét rongálta meg a szélvihar, még szerencse, hogy szinte minden károsultnak volt biztosítása, egy esetben viszont a családnak kell állnia a helyreállítási költségeket. Olyan portákat is látni, ahol az emeletes házak tetejét téglákkal rögzített ponyva borítja, mert a förgeteg az egész pléhtetőt leszakította. - Ugyan még szombaton sikerült helyreállítanunk az áramszolgáltatást, s elvégeztük a legsürgősebb tennivalókat is, a kárfelmérés még tart, a biztosítókat már riasztottuk. Az önkormányzatnak ilyen esetekre természetesen egy fillér pluszpénze sincs, örülünk, ha a mindennapi működési költségeket ki tudjuk fizetni. Ám az emberek összefogtak, az egyházközség is akcióba lépett, ennek köszönhetően a templomokat is sikerült ideiglenesen rendbe hozni, újracserepezték a tetőket - teszi még hozzá. Szántón főleg az egykori Nyári-kastély parkjában dühöngött a vihar, a jelenleg nyugdíjasotthonként működő intézmény területén pótolhatatlan károkat okozott. - Épp ma jártak itt a járási környezetvédelmi osztály munkatársai, első pillantásra 3 millió koronára becsülték a veszteséget. A többi közt egyszáznyolcvan éves, gyönyörű fát is elpusztított, három emberöltő is kevés az ilyen csoda kinevelésére, megtartására, megóvására - mondja Vida József igazgató, s keserűen hozzáteszi: „Ha kitisztítjuk a parkot, lehet, kapunk ezért kh. 30- 40 ezer korona kártérítést. De mi ez az okozott kár egészéhez képest?” Mint megtudjuk, az önkormányzat eladja a felfűrészelt fákat s ebből a pénzből segíti ki a csapást elszenvedőket, főképp azokat, akiknek nem volt biztosításuk. Hogy még cifrább legyen az egész: Milan Kysel tudomása szerint a helyi szövetkezet csak néhány nappal a katasztrófa előtt vetett napraforgót, amit a jég alig fél óra alatt tönkretett, a kár néhány millió korona... Szántóról Vámosladányba tartva, Hontfüzesgyarmat előtt döbbenetes látvány tárul elénk: a kétszer tízezer voltos magasfeszültségű távvezeték oszlopai a földön, a villamos művek dolgozói egy daruval próbálják kiemelni az immár vashulladéknak számító oszlopokat. Olga Kollárdiovát, Vámosladány polgár- mesterét elcsigázva találjuk a munkahelyén, de azért készségesen kalauzol bennünket. - Ilyen itt még nem volt. Akik a Siklósról péntek este ráláttak Ladányra, azok egy óriási, fekete tölcsért láttak a falu felett, amely kb. 20 percig pörgött, a szélvihar mindent elpusztított, amit csak képes volt. Valóságos tornádó söpört végig a falun, a katolikus templom tetejéről elsodorta a cserepeket, a református templom tetejét leszakította, itt a kár legalább félmillió korona, de borzasztó az is, ahogy a sportpálya menti nyárfasorral elbánt, törzsében tarolta le az egész sávot - mondja a polgármesterasszony, amikor helyszínelni kezdünk A katolikus templomon pótolták a cserepeket, de a reformátusok templomának teteje úgy néz ki, mint amikor egy szardíniás dobozt nyitunk ki dühödten és sietve. A katolikusok a sáróiakkal összefogva mentették meg a templomot a további beázásoktól, a reformátusok templomának megmentéséhez jóval több kell, azonnali pénzügyi gyorssegély és szakmunka. Sajnos, egyik templom sem volt biztosítva. Az önkormányzat legalább húszezer koronával szeretne hozzájárulni a helyreállítási költségekhez, minden attól függ, vajon a biztosítók kifizetik-e a vihar okozta károkat az önkormányzatnak. Lojda János nyugdíjas elmondta: az orkán a cserepeket szaggatta le a házról, ezt pótolták ugyan, de az udvaron álló hársfát alaposan megtépázta, miként a zöldségeskertet is megtizedelte a jégverés. János bácsiék- nak ugyan van biztosításuk, de még nem tudják, elismerik-e kárigényüket. Cibula Mária néni arról számolt be, hogy noha hetven évet megélt, ilyen vihart még az életben nem tapasztalt, akkora zúgás, dörgés volt pénteken, hogy ehhez képest a világháború alatt sem félt ennyire, a borzalomban még azt sem hallották, amikor az udvaron álló fát kidöntötte a szél, a fa ágaival a szomszéd háza cserepeinek egy részét is lesodorta. Virágkertészetüket is megtépázta az orkán, s bár nem okozott súlyos károkat, egypár évig eltart, amíg kiheverik ezt a csapást. Erre nem volt biztosításuk. Mária néni és mások is látták, hogy a villámlás sem volt szokványos, gömbvillámok, forgó tűz- csóvák tarkították az eget. Cibu- láéknak még a tömői: vasból készült, betonba állított kukoricaszárítóját is ledöntötte a vihar. Kérdés: ki és milyen mértékben téríti meg a lakosok és a falvak kárát? A máskor békés Garam-part nemesnyárfái és fűzei úgy néztek ki, mintha nehéztüzérséggel szétlőtték volna őket, a magányosan állókat tövestől csavarta ki az orkán Garamszentgyörgyön is megverte az ördög a feleségét SOÓKY LÁSZLÓ Az asszonyverés eredményeként pedig nagy forgószél kerekedett, amely leemelte a házak tetejét, tövestől kicsavarta a fákat, kettévágott töklámpásformát adott a víztározó gömbnek. Az előjáték után dió nagyságú jeget bocsátott az Úr a tájra, esélytelenné téve a föld növényeit és az ég madarait. A máskor békés Garam-part nemesnyárfái és fűzei úgy néztek ki, mintha nehéz: tüzérséggel szétlőtték volna őket, a magányosan állókat pedig több köbméteres földpapucsokkal, combvastagságú gyökereiket szétszaggatva tövestől csavarta ki az orkán, melynek erejét talán a földig hajlított, kettétört, vagy gúzsba kötött távvezetékek acéloszlopai szemléltetik legmarkánsabban. A jégverés pedig az épp magba szökő mintegy méteres szárú repcét úgy leszecskázta, hogy tizenöt centis tarlót hagyott maga után. Kazlov László mérnök, a garam- szentgyörgyi mezőgazdasági szövetkezet elnöke így emlékszik visz- sza a május 9-i estére: „Az egész nem tartott tovább negyed óránál, s mire kiértem a telepre, már az eső is elállt. Mivel a villanyvezetékeket a vihar szétszaggatta, holdvilágnál villanylámpázva láthattuk, milyen károk keletkeztek. Legelőször a tehenekkel foglalkoztunk, mert ijedtükben kimenekültek az istállóból és kitörtek a karámból, negyven darab közülük csak reggelre tért visz- sza. Az épületekben keletkezett károkkal nem is nagyon foglalkoztunk, mert azokat bebiztosítottuk. A kint lévő terményeinkkel kapcsolatban a legrosszabbra számítottunk, de másnap, a napvilágnál tapasztalt valóság a rémálmainkat is túlszárnyalta. Hajnalban, amikor már nem bírtam türelemmel, autóval kimentem a határba, amely olyan fehér volt, mint januárban a hó, autóm öt órával a jégverés után is jégen csúszkált.” Az elnök elmondta, másnap reggeli felméréseik alapján az 1848 hektárnyi területből mintegy 574 hektár csak részben károsult, ugyanakkor 100%-os kárt szenvedett 189 ha búza, 132 ha repce, 100 ha lucerna, 120 ha cukorrépa, 188 ha napraforgó, 66 ha kukorica, 95 ha árpa, s 200 ha árpánál mintegy 50%-os a kár. A19 hektáros almaültetvényben ajég nem csupán a leveleket és a termést verte le, de letördelte az ágakat is, csak a vastagabb ágakat és a törzset hagyta meg. Kazlov László szerint most a lehető leggyorsabban el kell végezni a termőtalajok vegyi elemzését, hogy ahol erre lehetőség nyílik, rövid tenyészidejű kukoricával és napraforgóval pótolhassák a terméskiesést. A tönkrement lucernát időközben sikerült pótolniuk oly módon, hogy az egyik környékbeli szövetkezettől 100 hektárt bérbe vettek. Erre a kényszermegoldásra azért volt szükségük, mert a 360 fejőstehén és a növendékbikák nem maradhattak takarmány nélkül. Természetesen nem kis gondot jelent annak az 1200 hektár területnek az újraszántása, amelyet elvert ajég, s vetés előtt újra el kell végezni a teljes talaj-előkészítést is. Az elnök könnyes szemmel beszélt arról, hogy ilyen katasztrófa idején mit jelent egy közösségnek egy-egy baráti kapcsolat. A jégverés óta eltelt két nap alatt több környékbeli és távolabbi gazda, mezőgazdasági vállalkozó kereste meg őket, felajánlva traktort és traktorost, a garam- szentgyörgyieknek csak az üzemanyagot kell bebiztosítaniuk. A szolidaritásnak az ilyen megnyilvánulását a bajbajutott érezheti át teljes intenzitással, mivel pontosan tudják, hogy ilyen nagy területet anélkül, hogy ki ne csússzanak az időből, képtelenek lennének önerőből előkészíteni. Kazlov mérnök meg- hatottan beszélt az alkalmazottak hozzáállásáról is, akik egy emberként kijelentették, a természeti katasztrófa következményeinek enyhítése miatt csökkentett fizetésért is hajlandóak dolgozni, csak a vezetés ne engedje, hogy csődbe menjen a szövetkezet. Az elnök a válsághelyzetben történt előzetes kárbecslés szerint mintegy harmincöt-negyven millió koronára saccolja azt a közvetlen kárt, amelyet a terméskiesés okoz, az épületekben esett kár meghaladja a négymilliót, s ha ehhez még hozzáadjuk az új termés megalapozásához szükséges beruházásokat, a garamszentgyörgyi mező- gazdasági szövetkezetét ért közvetlen és közvetett kár meghaladja az ötvenmillió koronát. Az elnök szerint ideális esetben két évre lesz szükség ahhoz, hogy újra talpra álljanak, ám a mezőgazdaság területén uralkodó bizonytalanság miatt ez tovább is tarthat. Mivel a természeti csapás , nem csupán Garam- szentgyörgyöt sújtotta, de hasonló helyzetbe kerültek a sárói, a nagysallói, a kővári, a vámosladá- nyi, a barsnémeti, az egegi és a szántói mezőgazdasági üzemek és gazdák is, melyek együttes termőterülete vélhetően meghaladja a tízezer hektárt, elvárhatták, hogy a szakminisztérium legalább tájékozódási látogatást tegyen az érintetteknél. Tényként kell kezelni azt, hogy a legtöbb gazda az őszi és tavaszi vetések idején a földbe fektette minden pénzét, sőt nagyon sok olyat is találunk, akik a feldolgozó- ipar előlegeiből alapozták meg a termésüket, a várható termés terhére. Ezek a közösségek és egyéni termelők külső segítség nélkül minden kétséget kizáróan tönkremennek, s ami egyáltalán nem mellékes, több száz munkahely szűnhet meg egyik napról a másikra, ami ebben a szociálisan ugyancsak hátrányos helyzetű régióban nagyon súlyos következményekkel járhat. Az ilyen természeti csapásokra' a szabadföldi termelésre vonatkozóan egyeden üzem és magángazda sem köt biztosítást, hiszen nem minden évben ismétlődő sajnálatos eseményről van szó még akkor sem, ha lokálisan, egy-egy terület időnként megsínyli az időjárás viszontagságait. Most azonban olyan speciális vészhelyzet következett be, amelyet valamilyen szinten kezelnie kell az államnak is, nem viselkedhet úgy, mintha nem történt volna semmi, mint ahogy arra való hivatkozással sem háríthatja el magáról a felelősséget, hogy ez része a vállalkozói kockázatvállalásnak. Minden országnak vannak pénzalapjai, amelyeket katasztrófa idején a károsultak újrakezdési lehetőségeinek támogatására fel tud szabadítani. Számos lehetőség közül válogathat a reszort, csak közömbös nem maradhat... Kazlov László szerint ők azt sem várják el a minisztertől, hogy egyéb teendőit megszakítva leutazzon a katasztrófa sújtotta térségbe, azt viszont igen, hogy hivatalában fogadja a károsultak képviselőit, s megegyezzenek a segítségnyújtás lehetséges módjában. Zselíz és Léva között emberemlékezet óta nem tombolt olyan ítéletidő, mint ez év május 9-én este tíz órakor. Negyed óra leforgása alatt családokat, gazdasági közösségeket, emberi sorsokat tett tönkre. Mi, civilek - s választott képviselőink is - számos alkalommal vállalunkk szolidaritást távoli országok elesett közösségeivel. Ez a természeti katasztrófa most itt történt Szlovákia egyik déli régiójában, amire mindenképpen oda kell figyelni. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: LEHŰLÉS, ESŐ, 9-13 FOK A Nap kel 05.15-kor- nyugszik 20.22-kor A Hold kel 19.43-kor - nyugszik 04.52-kor A Duna vízállása - Pozsony: 375, árad; Medve: 200, árad; Komárom: 280, árad; Párkány: 200,változatlan. ELŐREJELZÉS Ma is marad a borult égbolt. Több helyütt eső várható, 1400 méter felett havazással számoljunk. Keleten és az ország középső részén komolyabb esőzés várható. Északnyugati, északi szél 4 és 8 m/s közötti sebességgel, helyenként 17 m/s-os széllökésekkel is számoljunk. A legmagasabb nappali hőmérséklet 9 és 13 fok között várható, délen 16 fokkal számoljunk. Éjszaka 6 és 2 fok közé hűl le a levegő. Holnap változóan felhős lesz az idő, a mainál kevesebb csapadék várható. A legmagasabb nappali hőmérséklet 11 és 16 fok között alakul. ORVOSMETEOROLOGIA Alapvetően kedvezőtlen hatású időjárásra számíthatunk. A reumatikus és mozgász- szervi megbe- tedésekben szenvedők fájdalmai felerősödhetnek. Gyakoribbá válhat a hátgerincbántalmak miatti fejfájás, de a régi sebek helyén és az ízületek tájékán is fokozottabb fájdalmat kell elviselnünk. A magas vérnyomásúaknál erősebb migrén jelentkezhet. A gyengébb idegzetű- ek esetében nagyobb a depressziós roham valószínűsége. A szív- és érrendszeri betegségek most „elviselhetőbbek” lesznek. Holnap csökkenni fognak a negatív hatások.