Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)
2003-05-14 / 109. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2003. MÁJUS 14. Európai unió 9 Kérdéses lehet a népszavazás utóélete, hiszen eddig egyetlen érvényes referendum sem volt Szlovákiában Két nap múlva szavaz a nép Holnapután és szombaton mi is az urnákhoz járulhatunk, hogy véleményt nyilvánítsunk Szlovákia uniós tagságáról. A referendum kiírása - Szlovákia alkotmányának 93. cikkelye szerint - kötelező, ha az ország belép egy államközösségbe. Jogászok szerint azonban az Európai Unió nem is az. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Fel kell készülni arra a lehetőségre is, hogy a népszavazás sikertelen lesz, s ekkor valószínűleg a parlamentnek kell döntenie az ország csatlakozásáról, állítja Darina Malová. A Commenius Egyetem politológiai tanszékének docense szerint egyébként helyes, hogy a politikusok erről eddig nem beszéltek, hiszen ennek a lehetőségnek a gyakori emlegetése mindenképpen negatív hatással lenne a szavazókedvre. Csáky Pál miniszterelnök-helyettes legjobb kampányfogásának Malová azt tartja, hogy a hét elején már „elkezdte ijesztgetni az embereket a 40 százalék körüli részvétellel, ami mindenképpen motiválóbb, mint az, amit korábban csinált, amikor állandóan a várható magas részvételi arányról beszélt” - mondta lapunknak a politológus. Jogi szempontból az is teljesen elfogadható lenne, ha csak a parlament szavazná meg a csatlakozást, állítja Erik Lástic. Lapunk megkeresésére a jogász elmondta, az EU nem államközösség, így az ehhez történő csatlakozáshoz nincs szükség ügydöntő népszavazásra. Ettől függetlenül kérdéses lehet a népszavazás utóélete, hiszen eddig egyetlen érvényes referendum sem volt Szlovákiában, s az egész népszavazásról szóló törvény tele van pontatlan megfogalmazásokkal. Bár a sikeres népszavazás eredményét a törvénytárban kell kihirdetni, nem tisztázott, hogy maga az eredmény törvényerejű-e. Mindketten egyetértenek abban, hogy a kampánycsend teljesen értelmetlen, sőt abban is egy véleményen vannak, hogy a moratórium alatt nyugodtan lehetne folytatni a szavazásra buzdítást, mivel ez nem viszonyul kampányolásnak. A 48 órás kampánycsend egyébként ma délutántól két órakor lép életbe. Mivel a népszavazásról szóló törvény megszövegezése szerint csak az igen vagy nem szavazatra buzdító kampány tilos, valószínűleg egészen az urnák lezárásáig találkozhatunk a részvételre ösztönző megnyilvánulásokkal (ezt egyébként néhány politikai párt vezetője sem zárta ki). A referendumot tehát május 16-án, pénteken 14 és 22 óra, 17-én, szombaton pedig 7 és 14 óra között rendezik meg. A voksolóknak a következő kérdésre kell igennel vagy nemmel szavazniuk: „Egyetért azzal, hogy a Szlovák Köztársaság az Európai Unió tagállamává váljon?” Pszichológusok szerint a pozitív kérdésfeltevés eleve nagyobb teret nyit az igen válaszoknak. Az, hogy hogyan sikerül a pénteki és a szombati referendum, függ az időjárástól is. Mind a nagy meleg, mind pedig a szélsőségesen rossz idő negatívan befolyásolhatja a részvételt. A hétvégi népszavazás eredménye csak akkor lesz érvényes, ha a választásra jogosultak 50 százaléka és még egy ember részt vesz a referendumon. A hazai politikusok számára figyelmeztetőn feltartott ujj volt a magyarországi referendum: egy hónappal ezelőtt a magyarok ugyan meggyőző, 84 százalékos igenarányt produkáltak, ám a szavazásra jogosultaknak kevesebb, mint a fele vett részt a népszavazáson. A törvény kiskapuja szerencsére Szlovákiához hasonlóan Magyarországon is lehetővé teszi, hogy az ország az alacsony részvétel ellenére csatlakozhasson az EU- hoz. Litvánia néhány nappal ezelőtt szintén éppen, hogy csak átcsusszant az érvényesség 50 százalékos határán. Az Európai Parlament elnöke, az Pat Cox Pozsonyban járva nemrég felhozta hazája, Írország esetét, ahol az első népszavazás kudarcba fulladt, s csak másodszorra járult elegendő ír polgár az urnákhoz. Peter Mach, a statisztikai hivatal elnöke szerint május 18-án, vasárnap reggel 9 órakor valószínűleg már ismert lesz az EU- referendum végeredménye, a hivatalos végeredményt terveik szerint még aznap délelőtt kihirdetik. (jéel, na) Hol lesz referendum és hol nem Lengyelország 2003. június 8. - ügydöntő népszavazás Csehország 2003. június 15-16.- ügydöntő népszavazás Észtország 2003. szeptember 14.- vélemény-nyilvánító népszavazás Lettország 2003. szeptember 20. - ügydöntő népszavazás Ciprus- nem lesz népszavazás Az Európai Bizottság elnöke tegnap elfogadta a kihívást Prodi és Giscard nyilvános vitára készül ORIGO-HÍR ■ Brüsszel. Elfogadta az Európa jövőjével foglalkozó konvent elnökének nyilvános vitára szóló kihívását az Európai Bizottság elnöke, és helyszínként magát a kon- ventet javasolta. Ez kínos következményekkel járhat a kihívó számára, hiszen maga a Konvent sem támogatja reformelképzeléseinek legsarkosabb elemeit, így például az EU elnöki tisztségének létrehozását. Romano Prodi azt írta Valéry Giscard d’Estaing-hez intézett levelében, hogy egy ilyen vita színhelyeként Brüsszelen kívül egyetlen más várost sem tudna elképzelni. Itt ugyanis már működik egy olyan jelképes fórum, amely alkalmas demokratikus és a véleményeket híven tükröző vita lefolytatására, ez pedig nem más, mint a Giscard által vezetett konvent. Giscard a múlt héten intézett kihívást Prodihoz, azt javasolva neki, hogy „valamelyik európai nagyvárosban” folytassanak nyilvános vitát az állandó EU-elnöki intézmény bevezetésének erősen vitatott kérdéséről. Elképzelése szerint a vita végén megszavaztatnák a közönséget, s az eredményből mindenki levonná a megfelelő következtetéseket. Válaszában Prodi ezzel szemben azt javasolta, hogy a vita ne csak az elnöki intézményről szóljon, hiszen az Európai Bizottságnak a reformokkal kapcsolatos eddigi állásfoglalásai sem csak ezzel a problémával kapcsolatosak. Az Európai Bizottság és személy szerint Prodi nem híve az elnöki rendszer bevezetésének, amelyet nem támogatnak az EU jelenlegi és majdani kisebb és közepes tagállamai, valamint a konvent küldötteinek jelentős hányada sem. MEGKÉRDEZTÜK Mikulás Dzurinda miniszterelnököt Az ország európai uniós csatlakozásáról szóló referendum előtti utolsó napokban Ön gyakran fordult meg középiskolákban, egyetemeken, fiatalok, diákok között, akikkel az Európai Unióról beszélgetett. Milyen kérdésekkel szembesült a leggyakrabban? A fiatalok leginkább az Európai Unió lényegéről érdeklődtek, hogy az ő mindennapjaikat hogyan befolyásolja majd az uniós tagság. Természetesen én igyekeztem olyan irányba terelni ezeket a beszélgetéseket, hogy a fiatalok azt a kérdést is feltegyék maguknak, vajon mi mit tehetünk az Európai Unióért. Amikor azonban konkrétumok kerültek szóba, nem kerültem a válaszadást. Elmondtam például, hogy az EU kohéziós alapjaiból érkező első támogatásokat autópályaépítésre kívánjuk fordítani. Kérdéseik nagy része a továbbtanulással volt kapcsolatos. Mivel végzős középiskolásokról van szó, elmondtam nekik, hogy az Európai Unióban középfokú tanulmányaik elvégzése után a közösség bármelyik országának főiskolájára jelentkezhetnek. Néhány válaszommal alaposan meg is leptem őket. Csodálkoztak, amikor azt mondtam, hogy ha külföldi egyetemet választanak, az illető ország diákjaival egyforma megítélés alá esnek, a belföldi diákokhoz hasonlóan ők is folyamodhatnak ösztöndíjért és mindennemű más juttatásért, amelyet az illető egyetem kínál diákjainak. Ha arányokban kellene kifejeznem az érdeklődési területeket, azt mondhatom, hogy kérdéseik hatvan százaléka a továbbanulással volt kapcsolatos. Ezt nagyon jó jelnek tartom. Országunk egyik fő prioritása az oktatásügy kell, hogy legyen, (juhász) EU-LEXIKON Az Európa Tanács A tagállamok állam- és kormányfőinek testületé, az EU csúcsszerve. Az Európa Tanács a legfelsőbb döntéshozó, amely kizárólag nagy horderejű, stratégiai kérdésekben dönt. Bár az Európa Tanács eredetileg nem jelent meg az Európai Közösségek alapító szerződéseiben, az állam- és kormányfők már korábban is létező találkozói az 1974 decemberében megtartott párizsi csúcsértekezlet után rendszeressé váltak. Végül a Maastrichti Szerződés (1992) hivatalosan is intézményesítette az Európa Tanácsot és előírta, hogy évente legalább kétszer össze kell ülnie. A Tanács rendszerint évente kétszer ülésezik, júniusban és decemberben, amikor a soros elnökséget betöltő állam megbízatása véget ér. Ezen kívül évente egy-két alkalommal időközi csúcstalálkozókat is tartanak. Eddig a soros elnök volt a vendéglátó állam, de 2004- től azt tervezik, hogy az ET mindig Brüsszelben ül össze. Az időközi üléseket már eddig is ott tartották. Ülésein az Európai Bizottság elnöke is részt vesz, munkáját a tagállamok külügyminiszterei éregy bizottsági tag (biztos) is segítik. Az Európa Tanács lényegében az Unió legfelső döntéshozó testületének tekinthető, ennek megfelelően kizárólag nagyhorderejű, többnyire stratégiai kérdésekben dönt, például az EU bővítéséről (a konkrét jogalkotást az Európai Unió Tanácsa, azaz Miniszteri Tanács hatáskörében hagyja), valamint meghatározza az EU számára az általános politikai irányelveket, az alapvető reformokat is. Összetételéből fakadóan a tagállamok közötti kompromisszumok megkötésének fő színtere, ezért konszenzussal, azaz minden résztvevő egyetértésével dönt. A soros elnökséget, amely az Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsa üléseinek szervezési feladatait látja el, a tagállamok félévente cserélik egymás között. (MTI) ■■■■■I RÖVIDEN WtHKKKM Schüssel: mindenki mondja el a véleményét Pozsony. „Fontos, hogy a szlovák állampolgárok tudatosítsák, először van alkalmuk dönteni saját jövőjük alakulásáról. Kell, hogy mindenkinek legyen véleménye, és azt ki is nyilvánítsák” - mondta Wolfgang Schüssel osztrák szövetségi kancellár tegnap egy pozsonyi konferencia után. Schüssel hozzátette, ő már 1998-ban, külügyminiszterként is hitt Szlovákiában, amikor más uniós tagállamok még bizalmatlanok országunkkal szemben. A konferencián részt vevő Mikulás Dzurinda így foglalta össze az EU előnyeit: „2004-ben már nem kérdez meg senkit a határőr, van-e elvámolnivalója. Két évvel később már az útlevelet sem fogja kérni.” (SITA) Kukán helyteleníti a kampánycsendet Turócszentmárton. Eduard Kukán szerint nem helyénvaló dolog a referendumot megelőző - ma 14 órakor kezdődő - kampánycsend. A külügyminiszter egy turócszentmártoni sajtótájékoztatón kifejtette, a jövőben törvénymódosítással kellene megoldani ezt a problémát. Kukán emlékeztetett, a világ számos országában ismeretlen a kampánycsend fogalma. A külügyminiszter elmondta, a népszavazásig hátralévő időben mozgósítani kell a lakosságot, vegyenek részt a referendumban, hogy Szlovákia történetének első érvényes népszavazására kerüljön sor pénteken és szombaton. (TASR) Uniós távközlési fórum Budapesten Budapest. Az Európai Unión belüli közös érdekérvényesítés lehetőségéről tárgyaltak Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia képviselői tegnap Budapesten, egy regionális távközlés-szabályozási fórumon. A fórum Magyarország kezdeményezésére jött létre, s öt ország meghívott szakemberei mutatják be egymásnak országaik távközlés-szabályozási helyzetét. Szlovákia és Szlovénia képviselője hangot adott annak, hogy az öt ország összefogásával erősödhet tárgyalási pozíciójuk Brüsszelben, (o-o) Egy hónap múlva szavaznak a csehek Prága. Az egy hónap múlva sorra kerülő csehországi uniós népszavazáson várhatóan a szavazópolgárok 70 százaléka vesz részt, s több mint 80 százalékuk támogatni kívánja Csehország csatlakozását a szervezethez - írja a tegnapi prágai sajtó a legfrissebb felmérések eredményeire hivatkozva. Csehországban június 13-án és 14-én lesz a népszavazás. A referendum érvényessége független a részvételtől. A szociológusok figyelmeztetnek, hogy Csehországban még sosem tartottak népszavazást, így nehéz megítélni, hogyan is fog a lakosság viszonyulni ehhez az eseményhez. A legutóbbi, tavaly júniusban megtartott képviselőházi választáson 58 százalékos volt a részvétel. A Csehország EU-csatlakozását támogató hivatalos kampány május elején indult. (MTI) UNIÓS HÉTKÖZNAPOK Nem veszélyezteti-e kultúránkat a csatlakozás? Nem kell attól tartanunk, hogy Brüsszel az egyes nemzeti kultúrákat közös olvasztótégelybe dobja. Éppen ellenkezőleg: a kulturális párbeszéd, a nemzeteken átnyúló kulturális projektek támogatásával az uniónak az a célja, hogy tagjai jobban megismerjék egymás kultúráját, hogy az egyes nemzetek kulturális szereplőit még intenzívebb bekapcsolja az EU vérkeringésébe. Kiválthatja-e a beteg itthon felírt gyógyszerét például Ausztriában hosszabb ott-tar- tózkodás, üdülés, rokonlátogatás alatt? A gyógyszer kiváltásának akadálya nincs, mert a hazai forgalmazású gyógyszerek döntő többsége - ha más néven is - az európai országok többségében is forgalomban van. A gyógyszer árához nyújtott támogatások rendszere és mértéke azonban országonként eltérő. Ebből következik, hogy a hazánkban támogatott gyógyszer csak Szlovákiában váltható ki támogatással, illetve a gyógyszer árára vonatkozóan az egyes országok között jelentős különbségek lehetnek. Miben változik a sportolók helyzete a belépés után? A sportolók külföldre való igazolása régóta bevett gyakorlat, a csatlakozás mindössze megkönnyíti az EU tagállamokban való átigazolást, illetve sportolóként, edzőként (stb.) való munkavállalást. Az európai uniós állampolgárok egyik alapvető joga, hogy szabadon mozogjanak, illetve tartózkodjanak a tagállamok területén. Ez a munkavállalás - benne a sportolóként, sportszakemberként történő munkavállalás - szabadságát is magában foglalja. (MTV, ú) (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele)
