Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)

2003-05-14 / 109. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2003. MÁJUS 14. Közélet 5 Interjú Berényi Józseffel, a külügyminisztérium államtitkárával az eurpai uniós csatlakozásról Csak nyerhetünk a belépéssel Mit ad az egyszerű kisembe­reknek az Európai Unió? Mi­ért érdemes elmennünk sza­vazni a hétvégén? Kellünk-e egyáltalán Európának? Ezek­re a mindenkit érintő kérdé­sekre kértünk választ Berényi József külügyi államtitkártól. JUHÁSZ LÁSZLÓ Tegyük fel, hogy én egy 47 éves tardoskeddi teherautó-sofőr va­gyok, két középiskolás lányom van, a feleségem munkanélküli. A családnak alig van spórolt pénze, és félek, hogy a maszek, akinél dolgozom, el akar küldeni a cég­től, mert neki se megy igazán jól. Miért menjek el holnapután sza­vazni, milyen változást hoz az én életembe az Európai Unió? Szlovákia csatlakozása után a kül­földi nagyvállalatok is nagyobb bi­zalommal lesznek az ország iránt. Ön, a tardoskeddi sofőr, pedig szá­molhat azzal, hogy a beruházások el fogják érni Érsekújvárt és kör­nyékét is. A beruházási hullám úgy viselkedik, mint a víz, miután követ dobnak bele: koncentrikus körök­ben terjed. Érzékelhető, hogy mára már elérte Pozsony kb. száz kilo­méteres körzetét, de ez a terjeszke­dés a belépésünk után felgyorsul, így a felesége is könnyebben talál­hat magának munkát. Sőt, a nagy európai cégek megjelenésével bér- szintemelkedésre is számíthatunk. \ két lány előtt bővülnek az érvé­nyesülési lehetőségek, hiszen ta­nulhatnak tovább akár külföldön is, idővel pedig munkát vállalhat­nak az országhatáron túl - feltéve, hogy megtanulnak egy idegen nyelvet, amelyet az EU-ban hasz­nálnak. Természetesen az ideális az, ha a két lány idővel hazajön, és :apasztalatait itthon kamatoztatja. Hozzá kell tennem, az unió egyik föntos alaptézise a gyengébb védel­me. Hatékonyan működik például a fogyasztók, a vásárlók és a mun­kavállalók érdekvédelme. Rajtunk múlik, részesei leszünk-e ennek a rendszernek. Mennyire valós veszély az agyel­szívás, vagyis, hogy a szakértelmi­ségiek a határokon túl keresnek majd maguknak érvényesülési le- netőséget, és nem térnek haza? íz a veszély létezik. Nagyon nehéz :lőre jelezni, milyen méreteket ölt- íet az agyelszívás. A közvélemény­Dánia vagy Finnor­szág kis állam, négsem merült fel dlépésük, annak elle­nére sem, hogy „befize- :ő” tagországokról * a /an szó. kutatások szerint a csadakozó or- ;zágok közül éppen nálunk a legna­gyobb a külföldi munkavállalás ránti igény, az uniós adminisztra- ívába is innen jelentkeztek a legtöb- >en. A szlovákiai magyarság tekinte- ében én elsősorban Magyarország dszívó hatásától tartok. a társfinanszírozást ezekhez a támo­gatásokhoz. Az ország polgárai az elmúlt 13 évben azonban megmu­tatták, hogy krízishelyzetekben jó teljesítményt tudnak nyújtani. Az egész ország tudja, hogy odafigye­lésre és erősítésre van szükség. A csatlakozás után nagyobb rétegek pályázhatnak, például bővülnek a vállalkozók lehetőségei is. Eddig an­golul kellett pályázniuk, most már lehetőség lesz arra, hogy a pályáza­tok döntő többségét szlovákul írják meg, az elbírálás Pozsonyban és nem Brüsszelben lesz. Az állami költségvetés már számol a projektu­mok társfinanszírozásával. A mezőgazdaságban dolgozók attól tartanak, hogy az EU-ban rosszabbra fordul soruk. Meny­nyire megalapozottak ezek az aggályok? Ismét egyértelmű számadatokkal válaszolnék. Amíg a 2001-es költ­ségvetésből az agrárium összesen 214 millió eurót, vagyis 8,7 milliárd koronát kapott, ez az uniós támoga­tással együtt már kétszer annyi, 16 milliárd korona lehet. A mezőgazda­ságba folyó pénz tehát egy éven be­lül megduplázódhat. Tagadhatat­lan, hogy az unión belüli konkuren­ciaharc érzékenyen érintheti a szlo-* vákiai mezőgazdaságot, ám a kívül- maradás-esetén én nem látok más, a mezőgazdasági fejlesztés céljára mozgósítható tőkét. Téljünk vissza az előző példához. A tardoskeddi sofőr nagykaposi vagy királyhelmeci kollégája mi­ben reménykedhet? Mindenki tudja, hogy amíg nem lesz autópálya, közúti infrastruktú­ra Kelet-Szlovákiában, addig a be­ruházások is nehezebben jutnak el A csatlakozás után r nagyobb rétegek pályázhatnak, bővülnek a vállalkozók lehe- . . tőségei is. N\ odáig. Éppen ezeknek a kelet-szlo­vákiai embereknek segíthet a leg­többet az EU, hiszen a strukturális alapokon keresztül fölgyorsítja az infrastruktúra fejlesztését. Ez pedig elősegíti a beruházók mozgását ke­let felé. Ez történt Portugáliában és Írországban is. Mi várna ránk, ha a többség nem­mel szavazna a referendumon? Létezik-e ilyen katasztrófa-forga­tókönyv? Egy negatív döntés visszavetne ben­nünket az 1997-es év szintjére. Az ország állampolgáraiba vetett euró­pai bizalom óriási károkat szenved­ne. A külföldi beruházók biztos, hogy nem jönnének be, az ország vákuum-helyzetbe kerülne Len­gyelország, Csehország, Ausztria és Magyarország gyűrűjében. A schengeni határok is leereszkedné­nek körülöttünk, ami az ország izo­lálásához vezetne. Gazdasági ha­nyatlás, kelet felé sodródás kezdőd­ne, ami a korrupció, a hazai és kül­földi maffiák megerősödésével jár­na. Az Európai Unió tagjaként Szlo­vákiát mindez elkerülni. A beruházási hullám úgy viselkedik, mint a víz, miután követ dobnak be­le: koncentrikus körökben terjed... (Képarchívum) Brüsszelben hogyan tekintenek a csatlakozó Szlovákiára? Az EU se­gíteni akar nekünk, vagy szüksé­ges rosszként néznek a bővítésre? Ebben a tekintetben az európai par­lamenti szavazás eredménye az iga­zán mérvadó, amikor országonként szavaztak az egyes tagjelöltek felvé­teléről. Szlovákia - egy szavazattal lemaradva Magyarország mögött -, a második legtöbb voksot kapta. Szlovákiának az európai politikusok között nagy az ismertsége, az or­szág megítélése pedig 1998-hoz ké­pest gyökeresen megváltozott. Egyebek mellett azért is, mert a ke­let-európai tagjelöltek között egye­dül Szlovákiában sikerült a kor­mányzatnak a parlamenti választá­sok után meghosszabbítania man­dátumát. Ez politikai stabilitást, kontinuitást jelent. -Biztos, hogy az ország megítélésében nagy szerepet játszott, hogy a legnagyobb lélek­számú kisebbség, a szlovákiai ma­gyarság politikai pártja kormányzati szerepet vállalt. Ez együttműködési képességet jelez az MKP, valamint a többi kormánypárt részéről, és az EU-ban éppen ezt a fajta kooperáci­ót igénylik minden téren. Mennyire van szüksége az EU-nak Szlovákiára? Rövid távon nekünk van szüksé­günk az EU-ra, mert mi az uniós költségvetésből több pénzt kapha­tunk, mint amennyit befizetünk. Az uniós politikusok azonban hosszú távon gondolkodnak. Ez a kapcsolat a jövőben kölcsönösen gyümölcsöző lehet. Az EU tagállamainak a keleti bővítés az európai biztonsági öve­zet, a demokrácia, és a kooperációs értékrendszer kiterjesztését jelenti. Az integráció tehát az ő szempont­jukból egyfajta megelőző politika, az itteni országok felemelését kíván­ja elősegíteni, amely az egész euró­pai régió stabilitásához, piacainak bővítéséhez vezet. Sokan attól tartanak, hogy Szlo­vákia elveszti szuverenitását, és kis országként nem is lesz mó­dunk beleszólni a brüsszeli dönté­si folyamatokba. Erre egy közvetlen érvet mondanék. Jelen pillanatban a 15 tagország egyike sem érzi, hogy elnyomják az EU-ban, hiszen egyik országban sem jelent meg a kilépés igénye. Vala­mennyien úgy érzik ugyanis, több haszonnal jár a tagság, mint az eset­leges kilépés. Ez sem Luxemburg­ban, sem Dániában vagy Finnor­szágban nem merült fel, annak elle­nére, hogy ezek az államok „befize­tő” tagországok. Kis országok létére nem érzik úgy, hogy elnyomnák őket, mivel a főbb kérdésekben a döntések konszenzusos alapon szü­letnek az EU-ban. Más kérdés, hogy itt sem repül a sült galamb senkinek a szájába; minden országnak meg kell találnia a partnereit, a lehetősé­geit az érdekérvényesítésre. Erőből nem politizálhat egy kis ország euro- képviselője, a logikus érvelésre, part­nerkeresésre és a kölcsönösen elő­nyös kooperációra kell szorítkozni. Említette a befizetéseket és a tá­mogatásokat. Merre billen Szlo­vákia esetében a mérleg nyelve? A belépés után 2006-ig több mint 72 milliárd koronát kaphatunk az EU- tól, és csak 38 milliárdot kell tagdíj­ként befizetnünk. A különbség 24 milliárd korona, ami nagyon ko­moly bevétel lehet a költségvetés­ben. Tény, hogy ennek a támogatás­nak a többsége projektorientált. Ál­talános probléma lesz, hogy képe­sek leszünk-e megfelelő projekteket készíteni, hogyan tudjuk megoldani RÖVIDEN Schuster elnök tévébeszéde Pozsony. Tegnap este rövid beszédet intézett a közszolgálati tévében a lakossághoz Rudolf Schuster. A köztársasági elnök a népszavazáson való részvételre buzdított, szerinte az idősebbek gyermekeik jövőjéről, a fiatalabbak önmagukról döntenek a referendumon. (SITA) Kérvényezhető a betekintés az StB aktáiba Pozsony. Az igazságügyi tárca weboldaláról már letölthetők azok az űrlapok, melyekkel kérvényezni lehet a kommunista rezsim tit­kosszolgálatának anyagaiba való betekintést. Minden polgár meg­tudhatja, milyen adatokat gyűjtött róla, vagy elhunyt családtagjáról az StB. Az űrlapok a www.justice.gov.sk címen találhatók. (SITA) AZ MKP csak 7,6 százalékot szerezne Pozsony. Ha most tartanák a parlamenti választásokat, 20,3%-kal a Smer nyerne, derült ki a Manager & Marketing Service felméréséből. A második helyen a HZDS végezne 14,9%kal, őt az SDKÚ követné 13,3%-kal. A cég az MKP-nak 7,6, a KDH-nak 7,3, a KSS-nek 5,3%- ot mért, az ANO 4,7%-kal nem jutna be a parlamentbe. (TASR) Gyerekpornóval kereskedtek Besztercebánya. Három férfit tartóztatott le a rendőrség, akik az el­múlt években tizenéves fiúkkal gyerekpornót forgattak, egyetlenegy sem volt idősebb 18 évesnél, egyikük még 12 sem volt. A roma és nem roma gyerekek fizetsége 200 és 10 ezer korona között mozgott. A ház­kutatások során több száz videokazettát foglalt le, a három férfira a bíróság akár tizenkét éves börtönbüntetést is kiszabhat. (SITA) Migas kerékpárbalesete Mosovce. A falu közepén vágódott el a Turcianske Teplicei-i járásban fekvő község leghíresebb lakója, Jozef Migas. A volt házelnök hegyi kerékpárján tekert, közben mobiltelefonozott, amikor egy macska ug­rott elé. O azonnal fékezett, de sajnos az első fékkel, így átrepült a kor­mány felett, és egy szaltó után landolt az úton. Szerencsére csak köny- nyebben sérült meg, lehorzsolta kezét és térdét. (TASR) Státustörvény: közel a megállapodás? Budapest. Tóth Tamás magyar külügyi szóvivő tegnap kijelentette: hasznosak a magyar-szlovák szakértői találkozók a kedvezménytör­vény módosításáról. Hozzátette: bízunk abban, hogy nem állunk távol a megállapodástól a törvény szlovákiai alkalmazása ügyében. (MTI) Nem akar igazgató lenni, az igazságot keresi Pék Zoltán perel ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Pék Zoltán, aki a komáro­mi Jókai Színház igazgatói posztjára kiírt pályázaton 1 ponttal végzett a nyertes Tóth Tibor mögött, bíróság­hoz fordul. Úgy véli, sok a tisztázat­lan kérdés a meghallgatás körül. „Megvártam, amíg megszületik a végső döntés. Ezután bírósági úton keresem a választ arra, mi az igaz­ság. Hogy az érettségi vagy a diplo­ma megszerzése után számít-e a pá­lyázatban feltüntetett ötéves vezetői gyakorlat. Megdöbbentő, hogy a bi­zottság egyik tagja, Kolár Péter he­tekkel ezelőtt kijelentette, nem lenne jó, ha a kassai színház igazgatója döntene a Jókai Színház igazgatójá­ról, most mégis teljes mértékben ő döntött. S még egy tény miatt fordu­lok bírósághoz: a törvény szerint a meghallgatáson csupán az öttagú bi­zottság vehet részt, ám még három személy jelen volt. Céljuk nem volt semmi más, mint hogy befolyásolják a döntést. Nem akarok a Jókai Szín­ház igazgatója lenni, de szeretném tudni, mi az igazság, ehhez jogom van” - mondta Pék Zoltán, (me) Május 28-án a járási székhelyeken tüntetnek Tiltakozó pedagógusok ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A mintegy 80 ezer tagot tö­mörítő Oktatásügyi és Tudományos Dolgozók Szakszervezete (OZPSaV) május 28-án minden járási székhe­lyen tiltakozó megmozdulást tart, je­lentette be tegnap Ján Gasperan, az OZPSaV elnöke. Elmondta, ha nem teljesítik követeléseiket, június első harmadában munkabeszüntetésekre is sor kerül, és azt szeptemberben is folytatják. A sztrájkkészültség fő oka, hogy a kormány nem hajlandó a szakszervezet számára is elfogadha­tó kollektív szerződést aláírni, és az elégedetlenségéhez hozzájárul a közalkalmazotti törvény tervezett hatályon kívül helyezése is. A kor­mány 2004 januáijától megszüntet­né a felsőoktatásban dolgozókra vo­natkozó bértáblát, ugyanígy 2005- től, esetleg 2006-tól az alap- és kö­zépiskolák pedagógusi és nem peda­gógusi alkalmazottainak bértábláját is. Gasperan szerint az oktatási intéz­mények zavartalan működéséhez, valamint a pedagógusi reálbérek nö­vekedéséhez 2004-re további 9 rmlli- árdra volna szükség, (érvé, t) Eric van der Linden: „Aktívan kell keresni az információt, nem lehet ölbe tett kézzel várni" Csak a biztosítást fizető kap ingyenes kezelést Drágul az abortusz Kassán Európa Nappal zárult a kampány JUHÁSZ KATALIN Cassa. „Kevés országban volt olyan ■gyetértés, mint Szlovákiában, ahol ninden parlamenti párt arra buzdít- a a polgárokat, szavazzanak igen- iel”-jelentette ki az Európai Bizott- ág pozsonyi nagykövete a kampány itolsó napján. A nagykövet megje- yezte, hogy Kelet-Szlovákiában el- ősorban az információáramlás las- úságára panaszkodnak, úgy érzik, ’ozsonyban dől el minden. „Ebben ok az igazság, ám a régiók politiku- ai is felelősek a helyzetért. Világosan meg kell határozniuk a irioritásokat, és lobbizniuk kell. Az információkra nem ölbe tett kézzel kell várni” - véli Eric van der Linden, aki tisztában van vele, hogy hatal­mas a szakadék Pozsony és az or­szág keleti része között, az uniós csatlakozással azonban kiegyenlí­tődhetnek a különbségek. „Nemrég részt vettem egy kormányülésen, és úgy látom, a kabinet nagyon komo­lyan veszi ezt a kérdést” - mondta. Linden szerint a csatlakozási ala­pokkal a megyékben azért nem fog­lalkoznak kellő intenzitással, mert az ország csak most decentralizáló- dik, és a megyei hivatalok kapacitá­sai korlátozottak, ezért eleinte Po­zsonyból koordinálják majd a csatla­kozási és kohéziós támogatásokat. Az Európai Bizottság küldöttsége teg­nap, a kampánycsend előtti utolsó napon tartotta Kassán az Európa Na­pot, nagyszabású főutcai ingyen­koncertet rendezett. A bizottság kép­viseletének munkatársai egyébként láthatóan kedvet kaptak a dalszerzés­re, többen közülük saját EU-himnu- szaikat adták elő a színpadon. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Június közepétől megvál­tozik egyes, a beteg által fizetendő orvosi kezelés díja. A páciens által kért abortuszért 3000 korona helyett 6500 koronát kell fizetni. Az egész­ségügyi tárca új árjegyzéke meghatá­rozza a kezelések díját és a páciensek után az orvosoknak járó átalánydíj összegét. Rudolf Zajac miniszter sze­rint ennek megfelelően szélesedik az a sáv, melyen belül az orvosok meg­egyezhetnek az egészségbiztosítók­kal a beteg után kapott havi átalány­ban: csökken az alsó határ, de emel­kedik a felső. Az alsó határ az egyes régiók munkanélküliségi szintjének arányában változik: minden 10% után 2 koronával nő. Hamarosan a kormány elé kerül az egészségbizto­sításról szóló törvény módosítása, mely meghatározza a kötelező és ki­egészítő egészségbiztosítás fogal­mát. Ehhez kapcsolódóan a gyógy­kezeléseket - várhatóan 2004. janu­árjától - három csoportra osztják: teljes mértékben illetve részben a biztosítók által térített és a teljes egé­szében a beteg által fizetendő keze­lésekre. Nem jár majd ingyenes ellátás an­nak, aki - vagy akinek a munkaadó­ja - nem fizeti a kötelező biztosítást. Intenzívebbé válik az orvosok mun­kájának ellenőrzése is. (lpj) Dunamocs EU-zászlót kapott Lindentől Dunamocs. Tegnaptól az ország és a község zászlaja mellett az EU zászlaja is ott leng a községi hivatal előtt. A lobogót Eric van der Linden ajándékozta a Komárom járásbeli községnek, miután Asbóth Sándor polgármester néhány napja levélben kérte őt: vegyen részt a július eleji Hídverő napokon. A nagykövet örömmel elfogadta a meg­hívást, elöljáróban pedig ezt a zászlót küldte a községnek, ezzel is buzdítva a lakosokat, vegyenek részt a népszavazáson, (vkm)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom