Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)
2003-05-07 / 104. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2003. MÁJUS 7. Európai unió 9 A szaktárca szerint az Európai Unióban sem élnek majd rosszabbul a szlovákiai családok, mint most Nem jelent családi csődöt az EU Az Európai Unió számos (vagy inkább számtalan) előírása, normája között nincs olyan, amelyik a családok támogatásának összegéről rendelkezne. A szakértők szerint azonban a szlovákiai családok ennek ellenére nem kerülnek bizonytalan helyzetbe a csatlakozás után. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Szlovákia magas színvonalon foglalkozik a családügyi gondokkal, néhány uniós tagállammal összehasonlítva nálunk még átlagon felülinek is mondható a gondoskodás. Szlovákiában például a gyermekgondozási segély (gyes) az anyáknak gyermekük hároméves koráig jár, míg az uniós átlag e tekintetben csak két év. Peter Gurán, a munka- szociális és családügyi minisztérium szakértője szerint az lenne az ideális, ha a családok a jelenlegivel megegyező támogatásban részesülnének Szlovákia csatlakozása után is, sőt, némelyik pótlék összegét még növelni is kellene. Gurán ezt az érvelést a szülések csökkenő számával támasztotta alá. Szerinte magasabb összegű támogatással a fiatal családok gyermekvállalási kedve is megnőne. A szaktárca családügyi osztályának vezetője szerint a legnagyobb gondot nem a jogszabályok okozzák, hanem a pótlékok alacsony összege. Martin Danko, a munka- szociális és családügyi minisztérium szóvivője az Új Szó megkeresésére elmondta, az Európai Unió jó hatással lesz a családok életszínvonalának növekedésére. „A közös európai piac új munkalehetőségeket teremt, a szociális rendszerben is reformok várhatók, és a gazdaság egésze is fellendül” - fejtette ki lapunknak Danko. A szaktárca szóvivőjétől megtudtuk, a minisztérium az EU- tagságtól a munkanélküliség csökkenését és jobb életszínvonalat vár. Szakértők nem tartanak attól, hogy a személyek szabad mozgása az Európai Unióban „agyelszíváshoz” vagy a családok vándorlásához vezetne. „Az emberek nálunk többnyire ott is maradnak, ahol születtek” - mondja Erika Kva- pilová. A Szlovák Tudományos Akadémia nemzetközi központjának munkatársa szerint a jobb anyagi feltételek esetleg a fiatal családokat vonzhatják külföldre. Ezt a lehetőséget a tárca szóvivője is megerősítette lapunknak. Martin Danko elmondta, természetes jelenség, hogy a lakosság bizonyos rétege külföldön keres majd érvényesülést. A családokat érintő egyik legnagyobb gond - és ezt már az EU is felrótta Szlovákiának -, hogy a fiatalok csak nagyon nehezen tudnak lakáshoz jutni, hiszen az ingatlanárakat nem az ő pénztárcájukhoz szabják. Olga Keltosová volt munka- szociális és családügyi miniszter szerint a lakáshelyzet a csatlakozás után sem javul. „A nagyobb városokban már most meredeken kúsznak felfelé a lakásárak. A csatlakozásunk utáni időszakban, körülbelül két éven át, a fiatal családok még nehezebben juthatnak (Illusztrációs felvétel) hozzá az első lakáshoz” - mondta egy interjúban az ellenzéki HZDS politikusa. A szaktárca szóvivője nem ért egyet Keltosová prognózisával. Martin Danko szerint a lakásvásárlási lehetőségekre több tényező is hatással lesz. „Az ország gazdaságának erősödésével, a munkanélküliség csökkenésével és a vásárlóerő növekedésével a fiatal családok helyzete is javul. Minisztériumunk nem számít a lakáshelyzet romlására, az Európai Unióban nem lesz nehezebb lakáshoz jutni, mint most” - fejtette ki az Új Szónak Danko, (jéel, pr-) Nincs uniós előírás a nyugdíjak minimális összegéről Nyugdíjasok kilátásai RÖVIDEN Szlovák parlamenti küldöttség Dániában Koppenhága. Szlovákia uniós és NATO-csatlakozásának jóváhagyása az egyik fő témája Pavol Hrusovsky szlovák parlamenti elnök tegnap kezdődött dániai tárgyalásának. Anders Fogh Rasmussen dán kormányfő Szlovákiában járva nemrég kijelentette: országa május végéig le akarja zárni a ratifikációs folyamatot. A szlovák házelnök tegnap találkozott II. Margit királynővel és Rasmussen kormányfővel. Tárgyalásaik napirendjén főként az Európai Unió bővítésével kapcsolatos kérdések szerepeltek. A Hrusovsky vezette küldöttségben helyet kapott Bárdos Gyula, a Magyar Koalíció Pártja parlamenti frakciójának vezetője is. (s, ú) Részvételre és igenre buzdít az ANO Pozsony. Az Új Polgári Szövetség (ANO) felszólította a szlovák állampolgárokat, vegyenek részt az uniós referendumon és szavazzanak igennel az ország európai uniós tagságára. Pavol Rusko pártelnök állásfoglalásában egyebek mellett rámutatott, bár sokan tartanak Szlovákia szuverenitásának elvesztésétől, mindössze arról van szó, hogy csatlakozásunk után néhány hatáskört átadunk az európai intézményeknek. Rusko szerint ugyan túlsúlyban vannak a tagság előnyei, ám beszélni kell bizonyos kockázatokról is, mint például a nagyobb konkurencia vagy a szigorúbb előírások. (TASR) Magyar EU-s toll: félmillió először Budapest. Félmillió forintos (84 ezer korona) kikiáltási árról indul a Polgár Galéria árverésén az a golyóstoll, amellyel Kovács László magyar külügyminiszter írta alá az ország európai uniós csatlakozásáról szóló szerződést Athénban. A Waterman Expert II. kék színű golyóstoll kikiáltási árát hozzávetőleg 2004 euróbán határozták meg, ezzel is utalva a csatlakozás évére. Medgyessy Péter magyar miniszterelnök már korábban bejelentette: a tollat aukción értékesítik, s a befolyó összeget az anyagi nehézségekkel küzdő Rádió C javára ajánlják fel. A roma rádiót az aukciós ház oly módon támogatja, hogy lemond árverezési jutalékairól, (i-x) Litvánia már az euróra készül Vilnius. Litvánia a május 10-11-i népszavazás után azonnal megkezdi az euróövezethez való csatlakozás előkészületeit, beleértve a tárgyalásokat a litván euró bevezetésének időpontjáról. Az ország gyakorlatilag már most is teljesíti az euróövezethez való csatlakozás feltételeit: az előrejelzések szerint a költségvetési hiány az idén körülbelül két százalékos lesz, az adósságállomány a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 26 százalékát teszi ki, s 2003 végére az infláció két százalék alatt marad. A litván litas árfolyamát már összekapcsolták az euróval, jelenleg egy euró 3,4528 litast ér. (euro.hu) Uniós kérdések és válaszok a neten Brüsszel. A nyugati diaszpórát összefogó MagyarOnline.net és a brüsszeli magyar közösséget támogató portál, a www. brusszelimagyarok.com együttműködésével internetes fórum indult a www.magyaronline.net/forum/ oldalon. A fórum az EU-n belüli magyarság kérdéseit tűzte napirendre - politika- mentesen. (ú) ÖSSZEFOGLALÓ A szlovákiai nyugdíjrendszer és a nyugdíjak összege az európai uniós csatlakozás után nem változik, a hazai nyugdíjasoknak azonban lehetőségük lesz arra, hogy - ha ehhez megfelelő jövedelemmel rendelkeznek - akár egy másik tagállamba költözzenek, ilyenkor a járulékukat is az új lakóhelyükre kapják majd. Ha egy nyugdíjas három hónapnál hosszabb ideig kíván más tagállamban tartózkodni, igazolnia kell, hogy olyan összegű ellátással, vagy egyéb jövedelemmel rendelkezik, amely biztosítja, hogy nem szorul az új lakóhelyéül választott tagállam szociális ellátására. Aki Szlovákiában szerzett nyugdíj-jogosultságot, mégis máshol éli le idős éveit, mindaddig koronában ffiegállapított járadékot kap, amíg hazánk nem csatlakozik az euró- zónához. Ha valaki több országban szerez nyugdíj-biztosítási időt, akkor a biztosítási időket összeszámolják a jogosultságok, azaz a minimális biztosítási idő eléréséhez. A nyugdíj összegét azonban minden tagállam az adott országban szerzett tényleges biztosítási idő és járulékfizetés alapján állapítja meg. A nyugdíjminimum megállapítására nincs külön uniós előírás, így változást csak annak jelent a csatlakozás, aki több országból kap nyugdíjat. Az uniós országokban a nyugdíjba vonulás korhatára nem egységes. Ugyanígy eltérő szabályozás vonatkozik a rokkantsági nyugdíj megállapításakor is az egyes tagállamokban. (MTI, ú) MTV-ÖSSZEÁLLfTÁS A nyugdíjrendszer évek óta húzódó reformja egyre inkább közös európai gonddá nőtte ki magát. A társadalom elöregedése ugyanis hatalmas gondot jelent kontinensünkön. Ha továbbra is alacsony marad a születések száma és növekszik az élettartam, akkor néhány évtizeden belül a nyugdíjas lakosok száma duplája lesz a keresőképeseknek. Az emberek egyre tovább élnek, de a sok nyugdíjas mellett egyre kevesebb gyermek születik. Ha nem történik hirtelen valamilyen csoda Európában, akkor becslések szerint 2050-re minden 3. uniós állampolgár betölti a 60. életévét és minden 10. lakos elmondhatja majd magáról, hogy megünnepelte már a 80. születésnapját. Az EU bizottsága régóta sürgeti, hogy a tagállamok módosítsák nyugdíjrendszerüket, különben a fokozódó nyugdíjterhek alatt összeomolhat az európai gazdaság. A 2000-ben Lisszabonban tartott csúcsértekezleten azt a célt tűzték ki a tagállamok, hogy a népesség foglalkoztatottsága, amely ma alig 65 %, 2010-re éri el a 70 %-ot. Ennek megvalósításához Európa-szerte a fiatalok korábbi munkába állására, a nők nagyobb számú foglalkoztatására, valamint a nyugdíjkorhatár emelésére lenne szükség. Legaggasztóbb a helyzet Franciaországban és Olaszországban. A két tagállam kormánya ez év nyarára ígéri a nyugdíjreformot. Németország és az Egyesült Királyság pedig már korábban elkezdték rendszerük átalakítását. UNIÓS HÉTKÖZNAPOK Ha az Európai Unió valamelyik tagországában szeretnék dolgozni, magammal vihetem a családomat a csatlakozás után? Igen, az Európai Unió állampolgárainak joguk van munkavállalás esetén családtagjaikat is magukkal vinni. Családtagnak számít a házastárs, valamint a 21 év alatti, valamint az eltartott közös gyermek és a közvetlen felmenők. Vállalkozók esetében a házastárs saját eltartott gyermeke is e kategóriába tartozik. A családtagok ugyanazokkal a jogokkal bírnak, mint a munka- vállalók. Van-e szabályozás az EU-ban a játékokra vonatkozólag? Van, a játékok festékanyagában semmilyen nehézfém vagy más mérgező anyag nem lehet, csak ezután lehet őket a CE jelöléssel jelölni, ami az európai minőséget jelzi. Mennyi a munkaidő az Európai Unióban? A munkaidő hosszát a munkaidő megszervezésének bizonyos kérdéseiről szóló (93/ 104/EK) irányelv szabályozza. Az irányelv rögzíti, hogy a tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az átlagos munkaidő bármely hétnapos időszak során ne haladja meg a 48 órát. (k-r) EU-LEXIKON Az Európai Bizottság Az Európai Bizottság az Európai Unió végrehajtó testületé, az EU mint nemzetközi intézmény legfontosabb megtestesítője. Az Európai Unióban szétválik a döntéshozó és a végrehajtó hatalom, valamint a parlamenti képviselet, a legismertebb uniós szervnek számító Európai Bizottság a második intézményes formája. A brüsszeli székhelyű bizottság javasolja és előkészíti a döntéseket, sok esetben a miniszteri tanácsnak csupán rutinszerűen jóvá kell hagynia azokat. Kereskedelmi és együttműködési megállapodásokat a bizottság önállóan tárgyal ki az EU-hoz nem tartozó államokkal, lényegében korlátozás nélkül dönt nemzetközi segélyekről is Ma a bizottság 20 tagból áll: mind a 15 EU-tagország delegál „minisztert”, a nagyobbak - Franciaország, Németország, Olaszország, Nagy-Britanriia és Spanyol- ország - kettőt is. A testület tagjait nem demokratikus úton választják, hanem a tagállamok kijelölik, a többi tagállam pedig jóváhagyja a személyüket. Az elnököt hagyományosan az EU- tagországok állam- és kormányfői jelölik ki, a testületet jelenleg az olasz Romano Prodi vezeti. A jelenlegi Európai Bizottság mandátuma 1999-ben kezdődött és - a nizzai döntések értelmében - 2004 novemberéig tart. A nizzai szerződésben rögzített változások szerint jövő novembertől minden tagország egy biztossal képviseltetheti magát, vagyis a jelenleg húszfős testület létszáma 25-re nő. Ez az állapot azonban várhatóan csak addig marad fenn, amíg a tagállamok száma el nem éri a 27-et. Az ezt követően hivatalba lépő első bizottságnak már ennél kevesebb tagja lesz, és a tagországok egy később meghatározandó rotációs rendszer szerint delegálhatnák képviselőjüket a testületbe. Az Európai Bizottság kollégiumként működik, a döntéseket konszenzussal, egy személyként hozzák. A testület vezető beosztásaiban többnyire volt miniszterek és kormányfők dolgoznak, akik az egységes Európa építése iránt is elkötelezettek. A bizottság elnökei közül egyesek - köztük mindenekelőtt a francia Jacques Delors - az EU hosszú távon meghatározó személyiségeivé nőtték ki magukat. (MTI) UP1102 2050-re minden 3. uniós polgár betölti 60. életévét Vénülő Európa
