Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)
2003-05-07 / 104. szám, szerda
jj SZÓ 2003. MÁJUS 7. Gazdaság és fogyasztók \ dunai vízlépcsőről szóló elhúzódó vita akadályozza a felkészülést az európai uniós lehetőségek kiaknázására A PSS új programjában 6,99 %-os az éves kamat Szigetköz tervezete és pályázata A szarvai közbirtokosság tagjai tavalyi szigetközi tanulmányútjukon a teljesen átalakuló lipóti termálfürdőt is megnézték. A bősi komp ezt is közelebb hozná. (A szerző felvétele) Dunaszeg. A magyar kor- nány nagyon lassan halad :lőre a vízlépcsővita megol- lásával, de az emiatt tovább- a is sújtott Szigetköz számába igyekszik pótmegoldást ceresni - derült ki a Hármas )una Vidék Eurorégió által Dunaszegen tartott konferencián. TUBA LAJOS k Hágai Bíróság annak idején úgy löntött, hogy Szlovákiának és Ma- jyarországnak a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer ügyében jóhi- zemű tárgyalásokat kell folytatnia i megegyezés érdekében. Az évek ita egy helyben topogó megbeszé- éseket mindkét oldalról egy kor- nánybiztos felügyelte. A magyar- jrszági kormányváltás után azon- )an az ottani kormánybiztos hiva- alát felszámolták és helyette azóta lem alakítottak ki újat. Pintye Ág- tes, a Miniszterelnöki Hivatal őosztályvezetője a konferencián ümondta, hogy a feladatot hama- osan egy Duna Koordinációs Bi- :ottságnak nevezett szerv veszi át. íz úgy fog működni, hogy az egyes ■észterületekkel mindig az illetékes ninisztériumok foglalkoznak. Az üképzelés most van tárcaközi igyeztetésen és a testület felállítá- ;ához kormánydöntés is szükséges. \ Miniszterelnöki Hivatalt a terü- etfejlesztés kapcsán érinti a kér- lés. A Szigetközben ugyanis a víz- épcsővita miatt tulajdonképpen tem lehet területfejlesztési tervet cészíteni. A kormányzat egyenesen ehabilitációs tervet ígér, de hiába ízületeit 1999-ben kormányhatározat a vízlépcső okozta károk felszállásáról, azóta nemcsak az ezzel capcsolatos cselekvési terv nem ké- izült el, hanem még a károkat sem jsszesítették. Pintye Ágnes szerint i rendelkezésükre álló alapanyagok közt olyant sem találtak, amely üemezné a politikusok által emlegetett ökológiai katasztrófát és így i kártalanítás kiindulási alapjául szolgálna. A területfejlesztési tervet pedig azért nem tudják kidolgozni, mert a felemás helyzet miatt nehéz meghatározni az ökológiai célállapotot. Emiatt azonban a helyzet kezd élessé válni. Ahhoz ugyanis, hogy az Európai Unióban pályázni lehessen különféle helyi akciók megvalósítására, szükségesek az ilyen regionális fejlesztési tervek, így jelenleg úgy próbálnak megoldást találni, hogy június végéig elkészül egy ideiglenes területfejlesztési koncepció. A magyar kormány azonban nem csak terveket, de pénzt is ad a szigetközieknek. Májusban pályázatot írnak ki a Mosoni-Duna menti részek fejlesztésére 65 millió forintos kerettel, a szigetközi rehabilitáció témakörben pedig 159 mülió forintra lehet pályázni. Ezeket főként önkormányzatoknak szánják, hogy a jövő évben nyíló uniós alapokba készítsenek elő komolyabb pályázatokat. A konferencia csallóközi résztvevőit nyilván érdekelte volna, hogy az ilyen uniós készülődés miként néz ki Szlovákiában. Nos, a területfejlesztéssel foglalkozó környezetvédelmi minisztérium a meghívás ellenére nem küldött előadót. így a résztvevők csak a kisebb léptékű tervezéssel foglalkozó Csallóközi-Mátyusföldi Regionális Társulás, a Kormorán Társulás és a Fórum Régiófejlesztési Központ elképzeléseiről hallhattak. Az, hogy ez mennyire lesz elég az uniós pályázási feltételek teljesítéséhez, illetve folyik-e valami a Dunaszerda- helyi járást is magába foglaló Nagy- szombati kerület szintjén, nem esett szó. Új információként előadás hangzott el a Bős és Lipót között tervezett kompról. Fenes Iván bősi polgár- mester szerint jobb helyeken a Dunán húsz kilométerenként van átkelési lehetőség. A komppal közúton a felére csökkenne a Dunaszerda- hely-Mosonmagyaróvár távolság, közösen kihasználhatóvá válnának az ágrendszer idegenforgalmi szolgáltatásai, és egyesíteni lehetne a lipóti és a bősi idegenforgalmi kapacitásokat. \ kilencvenes években levezényelt meciari privatizációnak a nagy botrányok mellett hosszú és fájó utóélete is van Cifrára sikerült a cementgyári capriccio ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A meciari privatizáció capcsán a Nafta Gbely vagy éppen a llovnaft és a kassai vasmű jut az :mberek eszébe. Született viszont léhány olyan döntés is, amelynek :redménye nem tér el a „nagy jgyektől”, mégis kevesen foglalkoztak velük. Jellemző példa erre a adcei cementgyár. A magánosítás jellege egyértelműen politikai háttérrel változott meg. \ cementgyárat több hullámban nagánosították - a legfontosabb löntés 1995-ben, a Moravcík-kabi- tet magánosítási határozatainak fe- ülvizsgálatakor történt. 1994-ben ugyanis létezett egy magánosítási íatározat, amely egy évvel később egyértelműen politikai háttérrel változott meg. Ä politikai hátteret mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a részvények 58 százalékáért egyes érdeklődők 400 mülió koronát meghaladó összeget kínáltak, a gyár viszont 220 mülióért kelt el. Ez a 220 mülió se vándorolt az államkasszába, hanem a beruházásokba, amit egyébként a gyár hivatalos honlapja sem tagad. Vladimír Meciar ugyan a hazai párthű vállalkozókat részesítette előnyben, ennek ellenére a ladcei cementgyárnak külföldi tulajdonosa lett. Az eredeti magánosítási döntést követően lépett be kormányzati támogatással a német Berger cég (ekkor a francia Lafarge is érdeklődött a gyár Ránt). Megjegyezzük, hogy a Berger Holding Németország egyik legnagyobb építkezési vállalata és a tulajdonos az akkortájt még Kohl vezette kereszténydemokrata CDU legnagyobb támogatója volt. Az igazsághoz tartozik az is, hogy Berger a cementgyárat Meciar bajorországi útja után szerezte meg - bár a dátum bizonyára véleden egybeesés műve. A ladcei gyárnak azóta több beruházása és néhány botránya is volt. Egyrészt évekig harcoltak a környék környezetvédői a tisztítóberendezés miatt, a ladcei házak és kertek ugyanis cementportól fehérlettek. Amikor bergerék majdnem kétszeresére akarták növelni a gyártási kapacitást, komoly környezetvédelmi beruházásokra kényszerültek. Nos, ezután jött a következő tisztá- zadan ügy, amikor a gyár területén felrobbant egy állati hulladékanyagot tartalmazó konténer. Kiderült, hogy a környezetvédelmi hivatal hozzájárulása nélkül a cementgyár kohói áüati huüadékokat égettek. Többek közt a kergemarhakór miatt elpusztított tetemek maradványait. Legújabban olyan értesülések kaptak szárnyra, hogy a ladcei cementgyár dömpingáron forgalmazza Szlovákia egyik legkiválóbb port- landi cementjét (1889-től gyártják). A szerkesztőségünkbe eljuttatott A ladcei gyárnak több beruházása és néhány botránya is volt. dokumentumok arra utalnak, hogy bergerék vagy ki akarnak vonulni a piacról, vagy el akarják árasztani a nyugati piacot olcsó cementtel, egyelőre nem tudni, milyen gazdasági megfontolásokból. A ladcei gyár megszüntetése érdekes fejlemény lenne - 1994-ben ugyanis még a stratégiai vállatok listáján volt, és egyike azon kevés cementgyárnak, amelyek a rendszerváltást nehezen, de túlélték, (-ász) Kedvező lakáshitelezés ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az Első Lakás-takarékpénztár (PSS) annak ellenére, hogy már hosszabb ideje két konkurense is van a hazai piacon, továbbra is a lakástakarék-piac 75 százalékát uralja - állítja Ján Roland Burger, a PSS vezetője. Még ennél is kedvezőbb a helyzet a társaság számára, ha az új szerződéseket vesszük alapul, az ügyfelek több mint 80 százaléka ugyanis ezt a PSS-nél köti meg. Piaci helyzetük fenntartásához azonban folyamatosan új termékeket vezetnek be. Ezek közül a legfrissebb az úgynevezett XXL hitelcsomag. Ezt az ügyfelek május 6tól június 30-ig vehetik igénybe, miközben a PSS összesen 2 milliárd koronát fordít erre a programra. Lényege, hogy kezdő befektetés nélkül juthatunk hozzá az egy személyre számított 300 ezer és 2 millió korona közötti célösszegű áthidaló hitelhez. Házastársak esetén ez azonban a 4 millió koronát is elérheti. Kezeskedni ingatíannal és ingósággal is lehet. A hitel éves kamata 6,99 százalék, az azt követő építésügyi hitelhez pedig 4,7 vagy 6 százalékos kamat mellett juthatunk hozzá. Felhasználása valóban széleskörű, hiszen igénybe vehetjük lakás vagy ház vásárlására és átépítésére, de telekvásárlására is. (mi) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Indul a svédországi euró-kampány Stockholm. Gorán Persson, az európárti svéd miniszterelnök augusztus helyett már májusban elindítja az „IGEN”-kampányt. A kormányfő szerint a szeptember 14-i népszavazás előtt nagy luxus lenne az eurócsatlakozás ellenzőinek átengedni a „csatateret”. Ezért az eredetileg csak augusztusra tervezett euró-kam- pány indítását előrehozzák, s már ebben a hónapban elkezdődik a mintegy 150 rendezvényt magában foglaló propagandakampány. Elemzők szerint az a tény, hogy az euró hívei a tervezettnél korábban kezdik el a kampányt, felboríthatja az eurószkeptikusok menetrendjét. (FN) Alacsonyabb lehet az áprilisi infláció Pozsony. Áprilisban 7,8 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak a tavalyi év azonos időszakához képest - állítják a hazai pénzügyi elemzők. Az áprilisi inflációról szóló hivatalos adatokat a statisztikai hivatal ma teszi közzé. Márciusban az éves infláció nyolc százalékos volt. Az elmúlt hónapban az árak alakulását pozitívan befolyásolta az üzemanyagárak csökkenése, és egyre kevésbé fejti ki hatását az államilag szabályozott árak januári emelése is. Az elemzők szerint az államilag szabályozott árak alakulását figyelmen kívül hagyó maginfláció áprilisban 2,1 százalékos volt, a márciusi 2,4 százalék után. (CTK) Milliárdok a privatizációból Pozsony. Szlovákiában tavaly 181,7 milliárd koronát fektettek be a külföldi cégek, a befektetések nagy része, összesen 152 milliárd korona azonban a privatizációnak köszönhető. A legtöbb pénz a Szlovák Gázművek eladásából folyt be, ennek eladásával 121,9 milliárd koronához jutott az állam. A Nyugat-szlovákiai Áramszolgáltató Vállalat (ZSE) privatizációja 8,3 milliárd koronával gazdagította az államkasszát, a Szlovák Biztosító pedig 6,4 milliárd koronáért kelt el. A legnagyobb befektetők a németek és a franciák voltak. (TASR) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális jegybanki középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,169 Lengyel zloty 9,673 Angol font 58,464 Magyar forint (100) 16,796 Cseh korona 1,316 Svéd korona 4,526 Dán korona 5,544 Szlovén tollár (100) 17,692 Japán ien (100) 30,708 Sváici frank 27,161 Kanadai dollár 25,872 USA-dollár 36,348 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40,06-42,36 35,17-37,57 1,28-1,34 15,84-17,84 OTP Bank 40,12-42,21 35,35-37,30 1,28-1,35 16,21-17,45 Postabank 40,02-42,32 34,99-37,71 1,29-1,35 15,00-18,60 Szí. Takarékpénztár 40,10-42,06 35,34-37,15 1,27-1,35 16,06-17,58 Tatra Bank 40,12-42,26 35,40-37,30 1,28-1,34 16,17-17,49 UniBanka 40,07-42,13 35,39-37,20 1,28-1,34 15,14-18,46 Általános Hitelbank 40,10-42,24 35,52-37,42 1,28-1,35 15,87-17,72 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) A bankkönyvek betéti kamatai (érvényben 2003. máj. 4-én) Bank Felmondási határidő Felmondási idő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év nélkül HVB Bank Slovakia 2,60 2,70 2,850,50 Banka Slovakia 4,50 4,80 5,00 5,10 2,10 OTP Bank 4,10 4,20 4,30 4,40 4,50 2,00 Istrobanka 4,40 4,70 4,80 4,90 5,00 2,00 Ludová banka 3,40 3,45 3,50 3,60 1,50 UniBanka 3,55 3,60 3,65 3,75 1,50 Postová banka 3,80 3,50 3,20 3,00 1,50 Prvá komunálna banka 3,90 4,00 4,10 4,20 4,20 2,00 Tatra banka3,00 Slovenská sporitel'na 2,70-2,80 2,75-2,852,80-2,90 2,40-2,50 0,75 Vseobecná úverová banka 4,00 3,70 3,60 3,55 3,20 3,10 1,25 A koronában vezetett számlák betéti kamatai (érvényben 2003. máj. 4-én) Bank 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 12 hónap 24 hónap Lakossági folyószámla ÍSOB 1,95-2,10 3,35-3,50 3,45-3,60 3,45-3,60 3,45-3,60 3,35-3,50 1,50-3,50 Banka Slovakia 3,50 4,30 4,35 4,40 4,502,20 HVB Bank Slovakia 2,404,00 3,45-3,95 3,40-3,80 3,60-4,00 3,45-3,85 3,50-3,70 0,75 OTP Bank 3,00-3,40 3,604,00 3,754,10 3,854,10 4,004,25 4,00-4,25 1,50-3,00 Istrobanka 3,10-3,20 3,60-3,70 3,70-3,80 3,80-3,90 4,004,10 4,104,20 1,50 Ludová banka 1,85 3,20-3,45 3,25-3,50 3,20-3,45 3,10-3,35 3,10-3,35 0,75-2,00 UniBanka 3,40-3,45 4,104,20 3,75-3,80 3,45-3,55 3,55-3,60 3,70-3,75 1,90-ig Prvá komunálna banka 3,30-3,60 3,40-3,70 3,40-3,70 3,40-3,70 3,50-3,80 1,40-2,00 Tatra banka • 3,30-3,50 3,35-3,55 3,35-3,55 3,35-3,551,25 Slovenská sporitel'na 3,00-3,10 3,15-3,25 3,15-3,25 3,15-3,25 3,15-3,25 0,75 Vseobecná úverová banka 1,80 1,954,05 2,054,15 2,204,15 2,054,151,254,00 Postová banka 3,00 3,25 3,70 3,40 3,10 3,00 1,40
