Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)

2003-05-07 / 104. szám, szerda

jj SZÓ 2003. MÁJUS 7. Riport <éttornyú templom almafája alatt nyugszik - ezt olvasta valahol a nyíregyházi levéltár-igazgató, és rátalált apja sírjára Várhosszúréten, ahol becsületesen gondozták Hosszúréten sosem tagadták le a sírok létezését 1944 telén Várhosszúréten hat hétig állt a német-szovjet front. Kelet felől a szov- iet-román csapatok támad­tak, a védelmi vonalat a magyar-német egységek tar­tották. A harcok során a né­met csapatok a magyarok előtt vonultak vissza. Ezért még volt idejük példásan, és katonákhoz méltóan eltemet­ni halottaikat. Pontosan meg­jelölt sírok voltak ezek a kato­likus templom keleti oldalán, amelyekbe 44 ismert katona holttestét helyezték. KOVÁCS ÁGNES Adataikat a várhosszúréti önkor­mányzat őrizte. A dokumentumon nemcsak a katonák neve, rendfoko­zata szerepelt, hanem születési dá­tumuk és napra pontos elhalálozási időpontjuk valamint sírhelyük szá­ma is. A 44 német sír közül 14 volt csupán ismereden. A magyaroknak, mivel utóvédharcot folytattak, nem volt már idejük eltemetni magyar katonatársaikat, ezért később, a front elvonultával a civil lakosság helyezte el őket a ma is meglévő tö­megsírban. Ezeket a német és ma­gyar katonasírokat a várhosszúréti- ek évtizedeken keresztül gondoz­ták, és kis táblával meg is jelölték, „elviselve az akkori karhatalom szél­sőséges hozzáállását ebben az ügy­ben” - írja a volt polgármester, Sol­tész Sándor levelében Reinhard Wi­ener német nagykövetnek. .Amerre jártunk, holtakat hullat­tunk, százat, ezreket. Hadd tudná, aki megmarad, hogy haza melyik út vezet” (Ratkó József). Ez a felirat ta­lálható azon a nagy kopjafán, amely a magyar katonák tömegsírját jelöli nem messze a templom bejáratától. Senki sem tudja pontosan, hányán lehetnek a sírban. Egyesek 130 kato­nát is emlegetnek, Soltész Sándor szerint azonban körülbelül harmin­cán lehetnek benne. „Ezt onnan le­het tudni, hogy felkerestem azokat az embereket, akik a front után ösz- szeszedték a holttesteket és elhozták a sírba. Sokan elestek itt, voltak itt románok is, de azokat a csehszlovák katonaság kivitte innen. Ők is a templomkertben voltak eltemetve. Hogy hova vitték őket, nem tudni.” A templomkert északi sarkában négy egymás mellett lévő sír találha­tó, amely ismert magyar katonákat rejt. Az egyik sírt, amelybe Nagy Fe­rencet temették, egy helybéli ápolta hosszú évekig névrokoni alapon, míg meg nem halt. Ez a katona a magyarországi Ibrányból szárma­zott. Ő az elsők között volt, akik ezen a területen meghaltak. Társai­val muníciót hordtak ide, s egy grá­nátbecsapódástól halt meg. A fia - mint később kiderült - hosszú éve­A tömegsírt jelölő kopjafa kig kutatta apja sírjának hollétét, mígnem egy mondat vezette el a helyre. A Nyíregyházi Megyei Levél­tár igazgatójaként szerteágazó leve­lezést folytatott Magyarországon, s egy dokumentumban azt olvasta, hogy egy kéttornyú templom alma­fája alatt nyugszik az apja. Végül ez vezette nyomra. Megtudta, hogy a környéken nincs más kéttornyú templom, csak Várhosszúréten. „Egyszer délelőtt mentem vissza az irodába és fátom, hogy egy magyar rendszámú autó áll az épület előtt. Akkor jöttek először” - emlékezik vissza Soltész Sándor. „Az elhunyt fia kiderítette, hogy itt kell lennie valahol az apja sírjának. Akkor mi rögtön léptünk: elmentünk azokhoz az emberekhez, akiknek közük volt annak idején a holttestek elhantolá- sához. Persze, most már közülük egy sem él. Négy évvel ezelőtt halt meg az utolsó tanú.” Nagy Ferenc sírját azóta a hozzátartozók évente meglátogatják, mindenszentekkor gyertyát gyújtanak a síron. A hozzátartozók már nem akarják, hogy Magyarországra kerüljenek Nagy Ferenc földi maradványai. Úgy érzik, Várhosszúréten itthon van, rendes körülmények között. Ez min­denképpen a helyiek gondosságát dicséri. Ráadásul hálából a nyíregy­házi levéltár-igazgató minden évben 60 ezer forint jutalmat ad a helybéli kisiskola legjobb tanulójának. A többi három sírba temetett hozzá­tartozójáról már rég semmi hír nincs. Ezelőtt harminc évvel voltak még magyarországi rokonok, ők ké­szíttették a kereszteket és a táblákat, amelyekre Fekete András, Baraksó Antal és Varga József nevei vannak vésve. A rokonok lassan elmaradtak. Nem tudni, vajon kivesztek-e. Évek óta ezeken a sírokon is gyertyát gyújtanak a várhosszúrétiek. A falu környékén a hegyen még há­rom sír található. Azt a helyet azóta úgy hívják, Három-sír. Ott szintén magyar katonák nyugodnak, isme­retlenül. Ezt a három sírt és még ket­tőt, a rakattyait egy helybéli önkén­tes gondozza évek óta. Minden sírt egyszerű fakereszttel jelöltek meg. Az önkormányzat 1989 után elhatá­rozta, emlékművet állít az ismert és ismeretlen katonák tiszteletére, lett légyen az magyar vagy német. Ter­vüket azonban csak részben sikerült megvalósítani, mert 1993-ban fel­sőbb hivatalos intézkedés folytán exhumálták a német katonai síro­kat. „...számunkra érthetetlen okok és célok miatt eltávolították a kato­nák földi maradványait templom­kertünkből, ahol 49 évig nyugod­tak” - írja az akkori polgármester tá­jékoztató levelében 1995-ben a szlo­vákiai német nagykövetnek. „Sajná­lattal vettük tudomásul ezt a tényt, hisz mi 49 évig nem tagadtuk le a sí­rok létezését és már csak becsületből is kötelességünknek éreztük, hogy továbbra is gondoskodjunk róluk.” Az ismert sírok , (Szabó Ottó felvételei) A résztvevők szerint a bodrogközi Filokális szervezet által szervezett értelmiségi találkozókon lehetőség nyílik színvonalas, értelmes, kulturált magyar emberekkel találkozni Filolcália - a szép, a jó és az igaz, s újonnan az erény szeretete HOGYA GYÖRGY A füokália ősi görög szó, szerzetesi közegből származik, ma már a szó­tárakban sem szerepel. Tartalmát úgy fogalmazták meg: a szép, a jó és az igaz szeretete. Ma talán az erény szeretetének fordíthatnánk, ami alatt a Filokália tagjai ugyanazt ér­tik, mint a régi szerzetesek. A civil szervezetek nagy része hang­zatos ígéretekkel hirdeti, mi min­dent kíván tenni a „helyi kultúra” felvirágoztatása érdekében, aztán egy-két előadás megszervezése után rövidebb-hosszabb megtorpanás kö­vetkezik. Ez egyébként szinte termé­szetes a civil szervezetek esetében, ezt hívják álomfázisnak, amelyet az­tán vagy „ébredés”, tehát további munka vagy leépülés követ. A bod- rogszerdahelyi Tóth Mihály görög katolikus pap által vezetett Filokális szervezetnek azonban nincs ideje aludni, leépülésről szó sem lehet. Legutóbbi szokásos találkozójukra Czeizel Endre genetikus professzort hívták meg, az előadást legalább kétszázan hallgatták meg. A szervezetbe bárki beléphet, aki a fentebb megfogalmazott elveket vallja, befizet 1000 koronát, és ledol­goz a szervezetnél évente legalább három napot. Ez lehet szellemi - egy-egy találkozó megszervezése - vagy fizikai tevékenység, amikor esetleg egy horgásztanyát kell kita­karítani, mert a hétvégén ott találko­zik a társaság. Öttagú a vezetőség, amelynek Tóth Mihály az elnöke. Amikor arról kérdezem, mi ösztö­nözte a társaság létrehozására, azt mondja, a bodrogközi embernek nem a pénz, illetve nem a pénzhiány a legnagyobb problémája, hanem az, hogy ha szeretne kulturált emberek­kel találkozni, nincs rá lehetősége. „Véleményem szerint a Bodrogköz társadalmi vezetőinek kultúráltsága mélyen az egyszerű munkásemberé alatt van, ami alatt azt értem, hogy az értelmiségünk nagy része szelle­mileg nem képzi magát, mérnöke­ink, pedagógusaink nem olvasnak, nem járnak színházba és ennek kö­vetkeztében a szellemi élet leépült a Bodrogközben” - állítja határozot­tan. Barátaival éppen ezért kezde­ményezte az értelmiségi találkozó­kat, amelyeken „lehetőség nyílik színvonalas, értelmes, kulturált ma­gyar emberekkel találkozni”. Olya­nokkal, akiktől lehet tanulni. Saját megítélése szerint az igyekezet any- nyira sikerült, hogy most már azon kell gondolkodniuk, miként tartsák távol azokat, akik csak szeremének kulturáltak lenni, noha nem azok. Feltétlenül szükség van az ehhez ha­sonló találkozókra, állítja Bodnár Katalin a találkozó egyik résztvevője. „Nagyon jó, hogy hasonszőrű embe­rekkel taiálkozhatom. Már nem is emlékszem, mikor jöttünk össze eny- nyien, és örülök, hogy látok itt olya­nokat is, akik nem kimondottan ér­telmiségi szakmát képviselnek.” „Az emberek ismét egymásra találhat­nak, időt szakíthatnak arra, hogy egymással foglalkozzanak. A talál­kozásokon túl szakmailag is sokat ad egy-egy ilyen előadás” - mondja Hornyák János, a találkozó másik résztvevője. A Filokália tagjai nem­csak előadókat hívnak meg, hanem ők maguk is előadnak, hol Bécsbe, hol Budapestre, és ilyenkor persze újabb kapcsolatok és ötletek szület­nek. Ezeknek köszönhetően gyer­mektáborokat, irodalmi esteket szer­veznek. Sajnálatos, hogy néhány rosszindulatú ember miatt még min­dig nem sikerült saját ingadanhoz jutniuk. Már megszerezték a pénzt is a kiszemelt épület megvásárlására, amelyből székházat szerettek volna kialakítani, ám ügyeskedők mester­kedései megakadályozták ezt. Eleinte a kezdeményezés több kér­dést is felvetett. Sokakban kétsége­ket ébresztett a meghívottak kiválo­gatásának módszere. Miért csak az kap (hat) ott meghívót, aki főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendel­kezik? Egy középiskolás értelmes ember már nem lehet részese egy ér­telmiségi találkozónak? Miért egy­házi személy szervezi az ilyen talál­kozókat, kérdezték. Ma már nem­csak főiskolások kapnak meghívót, hanem bárki, akit a többiek javasol­nak, és kitiltottak már főiskolást is, ha nem megfelelően öltözött, visel­kedett. A rendezés joga továbbra is nyitott. Bármely más civil szervezet folytathat hasonló tevékenységet, hiszen a Bodrogközben is gomba­mód szaporodnak az új polgári tár­sulások, civil szervezetek, hangza­tosnál hangzatosabb jelszavakkal. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: HŐSÉG, ÉSZAKON ESO, 26-S1 FOK ELŐREJELZÉS A Nap kel 05.26-kor - nyugszik 20.11-kor A Hold kel 09.12-kor - nyugszik 01.19-kor A Duna vízállása - Pozsony: 330, árad; Medve: 180, változatlan; Komá­rom: 235, apad; Párkány: 160, apad. Továbbra is nyári meleg várható, többnyire derült lesz az égbolt, dél­előtt felhő csak el­vétve lesz. Dél­után északon, majd fokozatosan keleten is beborul az égbolt, zápor­esőkkel számoljunk. A legmaga­sabb nappali hőmérséklet 26 és 31 fok között alakul. Gyenge, változó irányú szél. Éjszaka a hőmérő hi­ganyszála 14 és 10 fok közé süly- lyed. Holnap a mainál már több fel­hő lesz az égen, de marad a meleg idő, helyenként zápor. A legmaga­sabb nappali hőmérséklet 26 és 30 fok között alakul, északon legfel­jebb 24 fokra számítsunk. ORVOSMETEOROLOGIA A mai időjárás fő­ként a reumatikus és mozgásszervi megbetegedések­ben szenvedőket viselheti meg. Az ízületek tájékán és a régebbi sebek helyén enyhébb fájdalmat érezhe­tünk. Legtöbbünk szellemi és fizi­kai teherbírása, összpontosító­készsége csökken. Az alacsonyabb vérnyomásúakat migrénes eredetű fejfájás gyötörheti. A szív- és ér­rendszeri panaszokkal küszködők- re viszonylag kellemetlenül hat az időjárás, leginkább a vérnyomás hirtelen ingadozása okozhat gon- "dot. Holnap többnyire pozitív hatá­sok érvényesülnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom