Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)

2003-04-05 / 80. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 5. Közélet 5 Csáky Pál: „Az én felelősségem csak annyi, hogy a téma ne aludjon ki, és lehetőleg októberben elfogadják a törvényt." Egyetem - európai színvonalon Magyar egyetem és a történel­mi határvidékek összekapcso­lása - egyebek mellett ezek voltak Csáky Pál miniszterel­nök-helyettes csütörtöki ma­gyarországi tárgyalásainak legfontosabb témái. B. SZENTGÁLI ANIKÓ A határvidékek összekapcsolása szó szerint értendő? Ha jól tu­dom, Budapesten szóba került a Miskolcot és Kassát összekötő gyorsforgalmi-út és egy új Duna- híd megépítése. Igen, és pozitív válaszokat kaptam. A Miskoldg húzódó autópályát a kö­zeljövőben szeretnék befejezni; Mis- kolctól Kassáig átmenetileg gyors- forgalmi út épülne; jó volna, ha a ki­vitelezés mielőbb megkezdődne. Nyugat-Szlovákiában pedig valóban új Duna-hidat szeretnénk, ez megfo­galmazódik Szlovákia régiófejlesz­tési tervében is. Eszerint 2010 és 2020 között kellene megépíteni a lé­tesítményt. Ezt próbáltam gyorsíta­ni, hiszen a híd az észak-déli folyosó részévé válna, az Ml-es autópályára kötődne. Javaslatomat a magyar kormányfő kedvezően fogadta, hi­szen Pozsony és Budapest között nem létezik az európai szabványok­nak megfelelő híd, mely a kamion- forgalmat is le tudná bonyolítani. Magyar Bálint budapesti oktatási miniszterrel a magyar egyetemről tárgyalt, és a magyar kormány er­kölcsi, szakmai és anyagi támoga­tást ígért. Konkrétan mit? Egyértelmű ígéreteket kaptam. Mie­lőtt Budapestre mentem, Komárom­ban, a helyszínen tájékozódtam a pontos állapotokról. Megnéztem, mi van most a várban, és hogy mennyi » Azért sem kérhettem konkrét összeget, mert nálunk most indult az akkreditá- . . dós folyamat. \\ pénz kellene a rendbehozatalra. Megegyeztünk, hogy nem fogjuk ke­verni a magyar és a szlovák állami pénzeket - főleg az ellenőrizhetőség és a korrektség miatt, de azért sem, mert jelenleg nem lehet pontosan megmondani, melyik kezdeménye­zés mikor válhat az egyetem részé­vé. Ha az intézmény például 2004­„Sajnos, bizonyos szakterületeken nem tudunk hazai professzort előteremte­ni, ám a minőség számunkra nagyon fontos." (Somogyi Tibor felvétele) ben csak két karral kezdené műkö­dését, az nem azt jelentené, hogy nem lesz több, hanem hogy a har­madik csak 2005-ben jönne létre. Addig pedig külön csatornán kell fi­nanszírozni a működését. Minek a működését? És milyen csatornákról van szó? Négy, egymástól függeden pénzcsa- tomát képzelünk el. Lennének beru­házások magyar és szlovák költség- vetési támogatással. Magyarország részéről már léteznek bizonyos kez­deményezések Komáromban - a ki­helyezett karokra gondolok -, és ezek a Selye János Egyetemért Ala­pítványon keresztül működnek. Amíg nem lesz garancia arra, hogy a magyar egyetem színvonalasan és jól fog működni, addig e két kezde­ményezést - a magyar és a szlovák csatornát - nem fogjuk keverni. Sze­retnénk, ha kétoldalú megállapodás születne arról, hogyan fogjuk a köl­dökzsinórokat elvágni, és hogyan fogjuk a jelenleg magyarországi egyetemekhez tartozó egységeket integrálni a Selye János Egyetembe, melyet természetesen elsősorban szlovák költségvetési pénzből kell fi­nanszírozni, hiszen mi Szlovákia adófizető polgárai vagyunk. Mennyi pénzt ígért a magyar kor­mány? A részletkérdésekről a közeljövőben szakértők tárgyalnak. Azért sem kérhettem konkrét összeget, mert nálunk most indult az akkreditációs folyamat, és jelenleg még nem tud­ni, két vagy három kar jön-e létre. Mindenképpen pozitívum, hogy po­litikai szempontból a magyar kor­mány is fontosnak tartja az egyetem támogatását. Magyar Bálint kifejtet­te: európai egyetem lesz - és ő isme­ri a dokumentumokat... ...azt a bizonyos sokat emlegetett vaskos anyagot? Igen. Úgy véli, a komáromi egyetem kiegészíti a magyarországi és szlo­vákiai egyetemek rendszerét. Ez az intézmény az Európai Unióban kez­di tevékenységét, ezért nem kizárt, hogy Győr-Moson-Sopron megyéből vagy más magyarországi vidékről is jelentkeznek oda diákok. Ez újabb érv, hogy a magyar kormány támo­gassa a kezdeményezést. Főleg, hogy magyarországi egye­temi tanárokkal fogják garantálni a szakokat, hiszen szlovákiai ma­gyar professzorból nincs sok­igen, sajnos, bizonyos szakterülete­ken nem tudunk hazai professzort előteremtem, ám a minőség szá­munkra nagyon fontos. Magyar Bá­lint felvetette, hogy tíz évre szóló kormányközi szerződést kellene alá­írni, mely biztosítaná az egyetem működését, miközben fokozatosan csökkenne a magyarországi oktatók szerepe. Nem fél attól, hogy főleg az ellen­zék és a nacionalisták felemelik a hangjukat, amiért az egyetem - bár csak részben, de mégiscsak - magyarországi pénzből, oktatók­kal és diákokkal működik majd? Nemcsak magyar nyelven, hanem szlovákul, angolul és németül is fo­lyik majd az oktatás, vagyis európai uniós követelmények szerint készíti fel a diákokat. Úgyhogy kritikának itt nincs helye. Vagyis a magyarországiaknak szlovákul is kell majd tanulniuk? Természetesen. Aki 2008-ban kap oklevelet, azt nem lehet csak ma­gyarul tanítani, a fiataloknak az uni­ós piacon kell megállni a helyüket. Ez a jövő egyeteme lesz, és ebből nem akarunk politikai kérdést csi­nálni. Az MKP megtette kötelessé­gét, és mihelyt elfogadja a parla­ment a törvényt, a párt kiszáll a játszmából. Nem tart attól, hogy esetleg a kor­mányfő ismét a szemére veti, hogy mindenkinek megvan a saját hatásköre, azaz az egyetemmel nem ön, hanem az oktatási mi­\\ Nemcsak magyar r nyelven, hanem szlovákul, angolul és né­metül is folyik majd .j az oktatás. \\ niszter hivatott foglalkozni? Va­gyis nem okozhat súrlódásokat, amiért ön egyebek mellett anyagi támogatást kért a magyar kor­mánytól? Ebből soha nem csináltam presztízs- kérdést, de úgy érzem, e témát fel­ügyelnem kell, egyébként nem lesz belőle semmi. Természetesen, ha létrejön valamilyen kormányközi vagy tárcaközi megállapodás, azt nem én, hanem a miniszterelnök vagy az illetékes miniszter fogja alá­írni. Az én felelősségem csak annyi, hogy a téma ne aludjon ki, és lehető­leg októberben a parlament elfogad­ja a törvényt. Az illetékes miniszte­rek pedig csak örülhetnek, hogy ké­szen leteszem az asztalra a szüksé­ges dokumentumokat, mert munkát spórolok nekik. MEGKÉRDEZTÜK Bauer Győző akadémikust, az Akkreditációs Bizottság tagját a magyar egyetem ügyéről Tegnapi ülésén az Akkreditációs Bizottság foglalkozott a magyar egyetem létrehozásáról szóló dokumentummal is? Martin Frone oktatási miniszter ígéretéhez híven bizottságunk elé terjesztette a magyar egyetemről szóló anyagot. A testületen belül a tervezetek elbírálására szűkebb szakmai bizottságot szoktunk lét­rehozni, most is ez történt. Ez vizs­gálja felül a magyar egyetemről szóló javaslatot, azaz áttanulmá­nyozza a beterjesztett vaskos anya­got, elmegy Komáromba, ellenőriz mindent, és utána javaslatot tesz az Akkreditációs Bizottságnak, mely ez alapján megfogalmazza a véleményét, s erről Frone minisz­ter urat is tájékoztatja. Megfogalmazódtak bizonyos ag­godalmak, hogy tartható-e a kormányban elfogadott ütem­terv, illetve, hogy a magyar egye­tem 2004. január 1-jétől valóban létrejöhet-e. Ön szerint van ok időhúzástól tartani? Nincs. Szerintem, van esély rá, hogy az egyetem a tervezett idő­ben megalakuljon. Úgy érzem, az Akkreditációs Bizottság pozitívan viszonyult a kérdéshez, és min­dent elkövet a rá háruló feladatok megoldásáért. Szerintem a szű­kebb bizottság időben elkészíti a jelentését. Ez mikorra várható? Valószínűnek tartom, hogy erre még a nyári szünet előtt sor kerül. Addig türelmesen kell várni, mert a szűkebb bizottság nem hivatott tájékoztatni a közvéleményt. Olyan szervről van szó, mely szakmai szempontból fogja ele­mezni az anyagot. Gusztustalan lenne, ha a szakmai kérdésekről, az egyes szakokról a nyilvánosság előtt zajlana a vita; ezenkívül azért sem szokás a végső jelentés megfogalmazása előtt ilyesmiről nyilatkozni, hogy a bizottsági ta­gok megőrizhessék függetlensé­güket, és ne lehessen őket befo­lyásolni. (sza) RÖVIDEN Schuster örömmel fogadná a katonákat Pozsony. Rudolf Schuster jövő heti amerikai útja során találkozik George Bush-sal, az USA elnökével is. A találkozót Bush kérte, miu­tán megtudta, hazájába látogat a szlovák elnök. Schuster a Ron Weiser amerikai nagykövettel folytatott tegnapi beszélgetése után kijelentette, egyetértene azzal, hogy a jövőben amerikai katonák ál­lomásozzanak Szlovákia területén. Az elnök szerint ezzel biztos egyetértene a kormány és a parlament is, de egyelőre felesleges be­szélni róla, mivel nem érkezett felkérés, (s, t) Megéri csatlakozni az Európai Unióhoz Zsolna. Tegnap a Ján Slota által irányított városban tartottak regio­nális konferenciát az uniós népszavazás előtti kampány részeként. Csáky Pál integrációért felelős miniszterelnök-helyettes a „kényes környezet” miatt személyesen vett részt a rendezvényen. A magyar politikus a zsolnaiaknak elmondta: Szlovákiának jövőre 10,5 milli­árd koronát kell fizetnie az EU kasszájába, viszont az uniós pénzek­ből 23,5 milliárdot kap. „Ez 13 milliárd pluszt jelent. Megéri csatla­kozni az Európai Unióhoz” - mondta Csáky. (sz-a) Fel kell újítani a bizottság tevékenységét Pozsony. A szlovák-magyar vegyes bizottság nagyon fontos szere­pet játszik a nyitott kisebbségi kérdések megoldásában. A pozsonyi külügyi tárca tájékoztatása szerint a két társelnök, Miroslav Mojzita és Szabó Vilmos egyetértett abban, hogy teljesen meg kell újítani a testület tevékenységét, amely az utóbbi két évben kevésbé volt haté­kony. A magyar kedvezménytörvény kapcsán a szlovák fél közölte: még tart a legutolsó budapesti módosítási javaslat tanulmányozása, s Pozsony kész véleményt mondani a dokumentumról, ha erre a magyar fél felkéri. (SITA) Tizenkét fekete bárány Pozsony. A hivatalos határidőig, március 31-ig kilenc parlamenti kép­viselő és három kormánytag nem adta le vagyonnyilatkozatát. Igor Federic, a parlament összeférhetetlenségi bizottságának elnöke még nem hajlandó nyilvánosságra hozni a tizenkét nevet, szerinte ugyanis még utólag megérkezhetnek az anyagok, mivel postán is fel lehetett adni őket. A törvény szerint 231 politikusnak és magas beosztású álla­mi vezetőnek kellett számot adnia vagyongyarapodásáról. (TASR) Kezdődnek a televíziós elbocsátások Pozsony. A Szlovák Televízióban elkezdődött a korábban meghir­detett nagyszabású elbocsátási hullám. Richard Rybnícek igazgató döntése alapján összesen 1117 alkalmazottnak mondanak fel. Az el­bocsátás az összes részleget érinti, sőt a regionális stúdiókban is megválnak a munkatársak egy részétől. A pontos névsort csak a szakszervezetekkel folytatott tárgyalások után kívánják nyilvános­ságra hozni. (TASR) A Szlovák Rádió a legmegbízhatóbb Pozsony. A közszolgálati médiában jobban bízik a lakosság, mint a kereskedelmiben, derült ki a Szlovák Rádió legújabb felméréséből. A legmegbízhatóbb média maga a Szlovák Rádió, benne a megkér­dezettek 80,9 százaléka bízik. A második helyen a Szlovák Televízió végzett 74,9, a harmadikon a Markíza 62,8 százalékkal. A napilap­ok közül a Pravda áll az első helyen 43,2 százalékkal, a második a Novy Cas, a harmadik a Sme. (SITA) Tizenegyes és tizenkettes a számok elé Pozsony. A távközlési vállalat május 1-jétől megváltoztatja néhány információs vonalának telefonszámát. A tudakozó száma 120-ról 1181-re változik, a pontos időt a 110-es szám helyett a 12110-en tud­hatjuk meg. Ébresztés a 125 helyett a 12125-ön rendelhető, távirat a 127 helyett a 12127-en adható fel. A hibabejelentő száma 129-ről 12129-re, a nemzetközi tudakozóé 149-ről 12149-re változik. Erre az európai harmonizáció miatt van szükség. (SITA) A Devín Bank-ügyben akár harminc halott Pozsony. A Devín Bank tönkretételével kapcsolatban akár húsz­harminc embert is meggyilkolhattak. Ők többnyire olyan vállalko­zók, szemtanúk lehettek, akik később vallhatták volna, így inkább megölték őket. Eddig három holttestet találtak, s két esetben gyil­kosság miatt már elkészült a vádemelési javaslat. A rendőrség to­vábbra is gyűjti azokat az információkat, melyek segítségével a to­vábbi holttestek vagy a gyilkosok nyomára bukkanhatna. (SITA) Szalmonellával fertőzött juhtúró . Tvrdosín. A turdossini tejüzem juhtúrójában szalmonellát találtak az állami egészségügyi intézet munkatársai. A március 23-án elkészített mintegy 150 kg tejtermék egy részét az egyik helyi vállalat menzája vásárolta meg, náluk derült fény a fertőzésre. Az eddigi információk szerint a brindza nem a tejüzemben, csak később, valószínűleg a tá­rolás során fertőződhetett meg, mivel pasztörizált tejből készült, s e folyamat során elpusztul az összes vírus és baktérium. (TASR) A titkosszolgálat tegnap kinevezett új igazgatója nem nyilatkozik intézkedéseiről Ladislav Pittner kettős ügynök volt? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Martin Frone szerint lehetővé teszi a tanulók tudásszintjének objektívebb értékelését Két év múlva újfajta érettségi vizsga ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Tegnaptól Vladimír Pittner a titkosszolgálat új igazgató­ja. A volt belügyminisztert Rudolf Schuster államfő a kormányjavasla­tára nevezte ki. A 68 éves Pittner - saját bevallása szerint - kihívásnak és elkötelezettségnek tartja új tiszt­ségét, és valóra akarja váltani a köz­vélemény, valamint a külföld hozzá fűzött reményeit. Az államfő arra kérte az igazgatót, soha többé ne is­métlődjön meg, ami a múltban a tit­kosszolgálatban történt - Schuster, az illegális lehallgatásokra, valamint a politikusok és a polgárok megfi­gyelésére gondolt. A titkosszolgálat új vezetője nem nyilatkozott arról, leváltja-e az elődje, Vladimír Mitro által a kémelhárítás élére kinevezett Peter Tóthot. Mikulás Dzurinda kor­mányfő szerint a titkosszolgálatnál semmilyen drámai esemény nem történt, és „nem kell sprintelni az el­ső intézkedések után”. Ivan Gaspa- rovic egykori házelnök szerint Pitt- nert a Nemzetbiztonsági Hivatalnak át kellene világítania, mert fennáll a gyanú, hogy a kommunizmus idején a külföld számára kémkedett. A Markíza televízió csütörtök esti vita­műsorában Vladimír Palkó belügy­miniszter ezt badarságnak minősí­tette. Vitapartnere, Gustáv Krajci, aki Vladimír Meciar kormányzása alatt volt belügyminiszter, valószí­nűbbnek tartja, hogy Pittner külföl­di kém helyett inkább hazai kettős ügynök volt. „Akkoriban nehezen lehetett tudományos fokozatokat szerezni, ahhoz párttagnak kellett lenni. Pittner nem volt az, ezért fur­csa, hogyan kapott kandidátusi titu­lust. Felmerül a gyanú, hogy kettős ügynök vojt” - mondta Krajci, és Palkó ezúttal nem vette védelmébe Pittnért. (-sza, s) Pozsony. A középiskolák jelenleg második osztályos tanulói a 2004/ 2005-ös tanévben már új típusú érettségi vizsgát tesznek, jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Mar­tin Frone oktatási miniszter. A gim­nazistáknak öt tárgyból kell majd érettségizniük, kötelezően csak szlovák nyelv és irodalomból, ide­gen nyelvből és egy természettudo­mányi tárgyból, illetve az iskola ta­nítási nyelvéből. A szakközépisko­lák diákjai két kötelező és két köte­lezően választható tárgyból tesznek majd érettségi vizsgát. Az érettségik új rendszerében a vizsgának lesz egy úgynevezett külső és egy belső része. A külső rész feladatait a ter­vek szerint egy központi érettségiz­tető bizottság állítja össze. A diákok külső vizsgarészben nyújtott telje­sítményét az Állami Pedagógiai In­tézet munkatársai értékelik majd. Az első évben csupán matematiká­ból, angol, valamint német nyelvből és irodalomból, a rákövetkező év­ben pedig már szlovák, illetve ma­gyar nyelvből és irodalomból is lesz külső érettségi vizsga. Az érettségi vizsgák belső része lényegében a hagyományos érettségi vizsgával lesz azonos. A különbség csak any- nyi, hogy az iskolák a vizsga írásbeli és szóbeli részének feladatait külső szakembergárda által kidolgozott módszertani útmutatók alapján ál­lítják össze. Az oktatási tárca veze­tője szerint az új típusú érettségi vizsgák lehetővé teszik a tanulók tu­dásszintjének objektívebb értékelé­sét, valamint az egyetemi felvételik alapját is képezhetnék. Frone lehe­tőségét látja annak is, hogy az így szerzett érettségi bizonyítványt az Európai Unió tagországaiban is elis­merjék. (érvé)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom