Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)

2003-04-30 / 99. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 30. Riport Szlovákiában a rendszerváltás óta a fertilis korban lévő nők 20 százaléka korszerű fogamzásgátlókat szed, ezért jelentősen csökkent a művi terhességmegszakítások száma Hatékonyabb támogatást az erőszak áldozatainak (Illusztrációs felvétel) Nem érdekli, hogy arcán kék foltok éktelenkednek, szemöl­döke fölött egy forradás húzó­dik. Kezének remegése, a sze­me alatti sötét árkok árulkod­nak arról, alvászavarok mel­lett még mindig súlyos lelki válság gyötri a tizenhét esz­tendős középiskolást. PÉTERFI SZONYA Néhány héttel ezelőtt erőszak áldo­zata lett. Beteg nagymamáját láto­gatta meg a fővárosban, s mert nála felejtette a pénztárcáját, gyalog in­dult az állomás felé. „Nem akartam vissza menni, felzavarni a pihenő nagyit. Meg nem is volt szükségem pénzre, hiszen a vonatjegyem a dzsekim zsebében volt. Már köze­ledtem a pályaudvarhoz, amikor a sötétből előbukkant két srác. Pénzt kértek. Mondtam nekik, sajnálom, de nincs nálam a pénztárcám. Nem hitték el, s pillanatokon belül az egyik lefogott, a másik megmoto­zott. Amikor a mellemhez ért, kia­bálni kezdtem és rúgtam, haraptam. Leestem, vagy ledobtak, nem tu­dom. Aztán a nagydarab ütlegelni kezdett, beszakította a szemöldökö­met, a másik pedig lehúzta a nadrá­gomat és... Elájultam, arra tértem magamhoz, hogy fázom” - meséli. Anna nem tudja, hogyan ért az állo­másra, szállt fel a vonatra, nyitotta ki a ház kapuját. Beosont a fürdő­szobába és sokáig csurgatta magára a forró vizet. Teste nemcsak sajgott, vérzett is. Benyitott szülei hálószo­bájába és zokogva mesélte a vele történteket. „A szüleim tudják, hogy nem járok senkivel, mégis az első re­akciójuk az volt, hogy biztosan én vi­selkedtem kihívóan. Aztán mintha ott sem lettem volna, azon kezdtek siránkozni, mit fog szólni a falu, ha megtudja... És, hogy lesznek, akik elmondanak majd mindenféle rongynak, meg hogy micsoda szé­gyen... Hogy én mit éreztem, azzal nem is foglalkoztak. Csak mondták a magukét. Fejtegették, hogy felesle­ges a rendőrségre menni, a feljelen­tés rajtam nem segít, a tetteseket amúgy sem találják meg. Szinte megeskettek, hogy senkinek sem szólok a történtekről, a sérüléseimet eséssel kell magyaráznom. Apu másnap bement az iskolába hogy bejelentse a zuhanást, s megtiltotta a lányoknak, hogy meglátogassa­nak. Minden nap kértem őket, men­jünk a rendőrségre, vigyenek orvos­hoz, de ők megmakacsolták magu­kat. Azt hangsúlyozták, saját érde­kem elfeledkezni a dologról. Né­hány hét múlva nem jött meg a men­zeszem. Anyám szerint a megráz­kódtatás miatt. Holott én éreztem, a baj jóval nagyobb. Terhes voltam.” A szülők a falu szájától tartva egy kelet-szlovákiai városban szereztek nőgyógyászt, aki elvégezte a szüksé­ges vizsgálatokat, s igazolta Anna megérzését. A tiltás ellenére kipa­kolt az orvosnőnek a teherbe esés körülményeiről, aki kötelességének érezte, és lépett. „Nem akartam el­hinni, hogy a 21. században a felnőt­tek ennyire maradiak lehetnek. An­na elmegyógyintézeti megfigyelés alatt áll, attól tartottunk, hogy kárt tesz önmagában. A megerőszakolást megelőzni sajnos alig lehet, de az abortuszt egészen biztosan. Hiszen ha a szülők a lányukat azonnal be­szállították volna a legközelebbi kórházba, vagy akár felébresztették volna a helyi nőgyógyászt, Anna nem lett volna terhes. Az esemény utáni tabletta nem újdonság, a Richter Gedeon gyógyszertársaság 20 éve forgalmazza, az orvosok is­merik hatását. Köztudott, hogy ha a védekezés mentes közösülés utáni 12 órában beszedi a tablettát a nő, 99 százalékos biztonsággal nem ke­rül sor a beágyazódásra, 24 óra után a védettség még 95 százalékos, 48 óra elteltével 85, 72 órán belül 61 százalékos. Hangsúlyozni szeret­ném, szó sincs hagyományos fogam- zásgádó tablettáról, a Postinort csak vészhelyzetben szabad használni” - mondta dr. Zuzana Petrovicová, besztercebányai nőgyógyász. Anna esete bármennyire tragikus, szokványos. Mindez a hazai Család- tervezési Társaság múlt heti konfe­renciáján derült ki, amikor a szakér­tők a családon belüli erőszakot vi­tatták. „Minden lehetséges eszköz­zel az áldozaton kell segíteni. Abból indulunk ki, hogy a nem kívánt ter­hesség megelőzhető. Az esemény utáni tablettával nem magzatelhaj­tásra kerül sor, a levonorgestrel ha­tóanyag a pete beágyazását gátolja meg” - tájékoztatott dr. Vladimír Cupaník főorvos, a Családtervezési Társaság elnöke. Bár Szlovákiában a rendszerváltás óta a fertüis kor­ban lévő nők 20 százaléka korszerű fogamzásgátlókat szed, ezért jelen­tősen csökkent a művi terhesség­megszakítások száma - ezerből ti­zenegy -, a kereszténydemokrata politikusok viszont megkérdőjele­zik a nő önrendelkezési jogát ebben a kérdésben is. - Aggasztó a jelenle­gi helyzet, hiszen a KDH minél előbb alá akarja íratni a Vatikáni szerződést, amely legalizálná, hogy az orvosok, egészségügyi intézetek lelkiismereti okokra hivatkozva el­utasíthassák a művi terhességmeg­szakítások, mesterséges megtermé­kenyítések, sterilizációk elvégzését, de akár a fogamzásgátlók előírását is - fogalmazta meg kételyeit dr. Michal Kliment a Családtervezési Társaság ügyvezető elnöke. Hang­súlyozta: a vallásos orvosokat eddig sem kényszerítették arra, hogy elvé­gezzék a lelkiismeretükkel ütköző beavatkozásokat. Szlovákiában több kórházban - nem csupán az egyház által fenntartottakban - a kétségbeesett nőket eltanácsolják, holott az orvosok tudják, hogy az idő a terhességet nem vállalók ellen dolgozik. Elfogadhatatlan, hogy egy párt beavatkozzék a nem hívő lakosság szexuális szokásaiba, mi­közben a szakértők utaltak arra is, hogy a Vatikáni szerződés szellemé­ben eddig is már több törvénymó­dosításra került sor. Az esemény utáni tabletta kapcsán - amely meggátolja a megerőszakolt nő nem kívánt terhességét - elhang­zott, hogy a 71 országban nyilván­tartott és forgalmazott gyógyszer az EU államaiban már nem vényköte­les, a bajba jutott áldozat megvásá­rolhatja a patikában anélkül, hogy beszélnie kellene megaláztatásáról. Bár számtalan tanulmány és a húsz­éves tapasztalat is bizonyítja, hogy a szemek nincsenek káros mellékha­tásai, szedése csak végszükség ese­tén ajánlatos. - Párbeszédet kell in­dítani a szakma és az egészségügyi minisztérium között annak érdeké­ben, hogy az esemény utáni tabletta Szlovákiában sem legyen vényköte­les -jelentette ki dr. Michal Kliment nőgyógyász, majd hozzáfűzte, több pozitív példa bizonyítja, hogy a nők nem élnek vissza a lehetőséggel. Franciaországban a hagyományos fogamzásgátlót nem cserélték le az esemény utánira, tovább csökkent a művi terhességmegszakítások szá­ma, pedig - vagy éppen azért, mert - szabadon hozzá lehet jutni a Postinorhoz. Dr. Darina Sedláková, a WHO szlo­vákiai irodájának vezetője az Egész­ségügyi Világszervezet célkitűzéseit sorolta. A legfontosabb tennivalója a népegészség támogatása. - Az erőszak nemcsak erkölcsi, hanem társadalmi probléma is. Köztudott, hogy minden ötödik nő szembesül vele, de nem csak családon belül, a háborúban is „hadi fegyverként” ve­tik be a nők elleni erőszakot. Az ál­dozatok viszont segítségre szorul­nak. Fontos az ideológiai szempont­ok mellőzése, el kell fogadni, hogy a nem kívánt terhességet megakadá­lyozó, biztonsággal alkalmazható tabletta egészségvédelemi eszköz - mondja. A királyhelmeci testi fogyatékosok szövetsége évek óta helyiséggondokkal küzd, ám egy terem bérletét előteremteni újabb leküzdhetetlen akadálynak tűnik Lehet, nem is a pénz jelentené a legnagyobb örömöt számukra HOGYA GYÖRGY „Lehet, hogy a szenvedéseink által érünk valamit, mert minden szen­vedés többre törekvés” - állította Flaubert, aki tudhatott valamit a szenvedésről. Nem úgy, mint az emberek többsége, akik a nagy pa­naszkodások közepette gyakran észre sem veszik, hogy vannak ná­luk sokkal rosszabb helyzetben élő emberek is. A testi fogyatékosokra duplán hatnak a társadalomban végbemenő változások, hiszen egy­részt nehezebben találnak képessé­güknek megfelelő munkát ott, ahol az egészségeseknek sem jut, más­részt a piaci feltételek mellett nehe­zebben találnak támogatókat mű­ködésükhöz, rendezvényeikhez. A Királyhelmeci Sportinvalid szer­vezet taggyűlésén nem a pesszimiz­mus volt a jellemző. A város moz­gássérültjeit és testi fogyatékosait tömörítő szervezet tagjai családias légkörben - szenvedéseikről nem beszélve - tárgyaltak lehetőségeik­ről és terveikről. A szervezet elnök­nője, Takács Éva örökli a funkciót, a tagok évről évre egyhangúan újra­választják, hiszen neki - és párjá­nak, Török Józsefnek - köszönhe­tő, hogy hagyományossá vált verse­nyekkel és kirándulásokkal teszi emlékezetesebbé a közösség életét. Élő példái annak, milyen sokat te­het egy közösség akkor, amikor a többségi társadalom hányaveti módon kezeli egy-egy hátrányos helyzetű csoport gondjait. (Más kérdés, hogy mennyire mások a körülmények és feltételek egy nagyvárosban és mennyire mások vidéken, illetve, hogy az ilyesfajta szerveződésekre mennyire figyel oda az állam és az önkormányzat.) Tíz éve valóban nagyon kevesen tudtak arról, mennyi testi fogyaté­kos van a városban, s bár komo­lyabb hivatalos segítséggel azóta sem számolhatnak, az elmúlt évek alatt olyan összetartó közösséget alakítottak ki, amely mellett ma már nem lehet szó nélkül elmenni. Ismertté váltak úgynevezett Sport­invalid versenyeik, melyek kereté­ben különböző sportágakban mér­hették össze tudásukat tagjaik, s amelyekre meghívták az ország szinte valamennyi hasonló szerve­zetét. Nevet szereztek a pardubicei és a pozsonyi országos versenye­ken, abilimpiákon, s bizonyos sportágakban állandóan helyezést értek el. Idén már magyarországi partnert keresnek, szívesen veszik fel a kapcsolatot bárkivel, aki haj­landó együttdolgozni velük. Az elnöknő elmondta, a legna­gyobb gondjuk a helyiséggel, pon­tosabban a helyiségszerzéssel van. A szervezettel kapcsolatos ügyinté­zés ugyanis Takácsék lakásán fo­lyik, ott írják a pályázatokat, onnan intézik a levelezést, árusítják a sze­mélygépkocsikat megjelölő matri­cákat, és beszélik meg miként is ha­ladjanak tovább. A helyiség azon­ban csak az egyik gond, hiszen ha kapnának is bérbe egy - minden tag számára megközelíthető - iro­dát, annak bérletét előteremteni már megint leküzdhetetlen aka­dálynak tűnik. Az akadály egyéb­ként is mindennapi velejárója éle­tüknek, hiszen Királyhelmecen a Posta épületén kívül - amelynek a lépcsője mellett tolókocsik (és per­sze babakocsik) részére épített fel­járó is van - nem akad még egy épület (beleértve a városházát, a kórházat, és a bankokat), amelyet egy tolókocsis mozgássérült vagy testi fogyatékos aránylag kényel­mesen megközelíthetne. (Egyéb­ként az említett Posta épületébe ugyan valóban be lehet jutni toló­kocsival, csak éppen az épülethez nem lehet eljutni, mert akkora szél­köveket raktak a parkoló köré, hogy ezzel gyakorlatilag lezárták a toló­kocsival elől az utat.) Ha tehát akadna is egy üres helyiség, akkor annak meg kellene felelnie annak a minimális elvárásnak, hogy a man­kóval, tolókocsival közlekedő tagok is meg tudják közelíteni: egyrészt az épületet, másrészt az épületen belül a helyiséget, mivel egy emele­ti iroda nem igazán oldaná meg a szervezet gondjait. Egyelőre nem fenyeget az a veszély, hogy nem tudnak bérletet fizetni, hiszen ahhoz az önkormányzat tényleges támogatása kellene, te­hát a hangzatos szavakon és ígére­teken túl olcsó helyiséget kellene felkínálni a komoly tagsággal ren­delkező és támogatásra szoruló szervezetnek. Ez az a helyzet, ami­kor a hivatal nem várhat arra, mi­kor jönnek könyörögni, hanem tu­domásul kell venni, hogy azok az emberek, akik egész életükben megkülönböztetetten hátrányos helyzetben vannak, megérdemlik azt, hogy a város odafigyeljen rá­juk. A látogatás ne kötelező forma­litás legyen, hanem szívből jövő se­gíteni akarás jellemezze. Ami a szervezet anyagi helyzetét il­leti, a kerületi szervtől kapott évi 6- 7 ezer korona támogatáson kívül csak helyi támogatók jóindulatára számíthatnak, esetleg a pályáza­tokból befutó pénzekre várhatnak. Azonban a pénz, pontosabban az egyszeri pénzátutalás sem lehet megoldás. Az egyszeri segély nem megoldás: rendszeresen tartani kell a kapcsolatot, s néha lehet, nem is a pénz jelentené a legna­gyobb örömöt a számukra, hanem az őszinte odafigyelés. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: MELEG IDŐ, 25-31 FOK ELŐREJELZÉS A Nap kel 05.38-kor- nyugszik 20.02-kor A Hold kel 05.27-kor - nyugszik 19.02-kor A Duna vízállása-Pozsony: 330, apad; Medve: 160, változatlan; Komárom: 240, változatlan; Párkány: 170, árad. Ma az évszakhoz képest nagyon meleg időre szá­míthatunk, felhő- södés csak ritkán jelentkezhet. A legmagasabb nappali hőmérséklet 25 és 31 fok között várható, a he­gyekben 16 fokig kúszik fel a hő­mérő higanyszála. Megélénkül a déli szél, 3 és 10 m/s közötti sebes­séggel. Éjszaka 8 és 13 fok közé csökken a hőmérséklet. Holnap megnövekszik a felhőzet, helyen­ként záporokra és zivatarokra szá­míthatunk. A nappali hőmérséklet is alacsonyabb lesz, 19 és 23 fok kö­zötti értékekre számítsunk. Pénte­ken ismét felmelegedés várható. ORVOSMETEOROLOGIA Az uralkodó idő­járás negatívan befolyásolja a szellemit és a fi­zikai teljesítőké­pességünket, va­lamint koncentrációs készségün­ket. Megrövidül a reakcióidőnk, amivel viszont megnő a balesetve­szély, ezért legyünk nagyon óva­tosak, főleg a közlekedésben. Mindenki ingerlékenyebb lesz, az alacsonyabb vérnyomásúak kínzó migrénes fejfájásra számíthatnak. Az asztmások ma komolyabb lég­zési nehézségekkel küszködhet­nek. Holnap még a mainál is kel­lemetlenebb hatásokkal számol­junk. Pénteken WTSí ♦ Prospero első két gondolata ♦ Az európaiság irodalmi kontextusa ♦ TöfíenétTtudat - a ptőélvezet vonzásában

Next

/
Oldalképek
Tartalom