Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)
2003-04-28 / 97. szám, hétfő
ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 28. Digitália Nem sejtették, hogy a Mosaic internetes böngésző megváltoztatja az egész világot Tízéves az első böngésző NETVILÁG íz éwel ezelőtt, 1993. április 22-én az Illinois Egyetem néhány diákja elkészített egy programot, amellyel nyilvános hálózatokról lehetett információkat letölteni. Akkor még nem sejtették, hogy a Mosaic névre keresztelt internetes böngésző megváltoztatja az egész világot. Tim Berners-Lee, a genfi CERN fizikai laboratóriumának brit kutatója 1990-ben teremtette meg a mai web alapjait. A kezdeményezés rögtön népszerű lett a kutatók körében, akik eleinte nehezen kezelhető szöveges böngészők segítségével osztották meg egymással digitális dokumentumaikat. Nem sokkal később megjelentek az első grafikus kezelőfelülettel rendelkező böngészők, ám azokat még mindig csak kutatók használták. Az internetezők tömegeihez a Mosaic jutott el először, írta az MSNBC. A Mosaic a National Center for Supercomputing Association (NCSA) j laboratóriumában látta meg a napvilágot. Az akkor mindössze húszon- I egy éves Marc Andreessen és Erie | Bina 1993 márciusában készítette el a böngésző béta változatát, amelyet az internetről bárki ingyen letölthe- tett. A hivatalos verzió - a számítás- technika egyik legfontosabb alkalmazása - egy hónappal később jelent meg. A Mosaic hatalmas sikereket ért el, hat hónap alatt egymillió ember töltötte le és kezdte el használni. A Mosaic megjelenése előtt még csak pár száz honlap létezett, de amikor tömegek kezdték el látogatni a színes oldalakat, számuk rövid idő alatt megsokszorozódott. Ez még több okot adott az internetezőknek az online böngészésre. Az év végén Andreessen a Szilícium-völgybe költözött, és Jim Clark üzletemberrel megalapította a Mosaic Communications vállalatot, melynek nevét az NCSA tiltakozása miatt megváltoztatták; ekkor alakult ki a máig ismert Netscape márkanév. A vállalat Andreessen számos volt kollégáját alkalmazta, és belefogott egy stabilabb és gyorsabb böngésző fejlesztésébe. Tíz év elteltével még mindig lehetetlen pontosan megállapítani az internet globális gazdaságra, szólásszabadságra és társadalomra gyakorolt hatását. Az mindenesetre tény, hogy a Mosaic gyorsan és mélyrehatóan változtatta meg kultúránkat és a technológiai ipart. Az internetet már az e-mail is fölöttébb népszerűvé tette, a böngésző azonban tömegtájékoztatási eszközt varázsolt belőle. Ma már az összes fontos információ megtalálta a helyét a kibertérben, és számos különböző technológia létezik azok levadászására. A böngészők az internet kereskedelmi lehetőségeit is elkezdték kihasználni. Tíz évvel ezelőtt az interneten még senki sem kereskedett, ma azonban már bármit megvásárolhatunk a képernyő előtt ülve. Az életünk lassan elképzelhetetlen lesz online vásárlás vagy jegyrendelés nélkül, (index) NCSA Mm*iC fitt» Options N*vk|ate Annotate Documents Help Valóságos fellegvára volt a P2P-hálózatoknak Katonai csere-bere NETVILÁG Maryland állambeli Annapolis tengerészeti akadémiája nemcsak az amerikai hadsereg számára képzi az utánpótlást, hanem novemberi leleplezéséig valóságos fellegvára volt a fájlcserélő hálózatoknak. A The Baltimore Sun beszámolója szerint a US Naval Academy kadétjei a hálótermeikben P2P szervereket üzemeltettek, és a nagyteljesítményű katonai T3 adathálózatot használva élénk adatcserét bonyolítottak. A tevékenységre akkor derült fény, amikor a védelmi tárca megtagadta az akadémia csillagászati összegű internetes számlájának ki- egyenlítését. Az ellenőrzés során a hálózati rendszergazdák rájöttek, hogy Annapolis körzetében a katonai vonalak napi 24 órában teljesen le voltak terhelve. Az ezt követő tavaly novemberi razzia során 92 noteszgépet foglaltak le, a bizonyítékok összegyűjtése csak most fejeződött be. A 92 gyanúsított közül végül hét kadétot büntettek meg, ami csalódás volt a komolyabb megtorlást váró RIAA számára. A kilátásba helyezett kicsapatás helyett az érintetteket csak szabadságmegvonással büntették, és a közjátéknak a személyes aktákban is nyoma marad. A noteszgépeket az akadémia szerint azóta megtisztították a kétes jogi helyzetű tartalmaktól, és visz- szaszolgáltatták tulajdonosaiknak. A kadétok a katonai gerinchálózatot arra használták, hogy folyamatosan online lehessenek, és ezért a kiképzőközponton kívül működő KaZaA felhasználók számára kedvelt cserepartnernek számítottak. Ahogy a US Naval Academy egyik szóvivője megjegyezte, arra a következtetésre jutottak, hogy a hallgatóik által indított fájl- és webszerverek a Pentagon által üzemeltetett hálózat számára komoly biztonsági kockázatot jelentettek. (i) A veszélyes game-ek „indexre kerülhetnek", ami csak reklámozási tilalmat jelent; a dobozokat a boltokban nem szabad látható helyen elhelyezni Játékszigor Németországban JOG prilis 1-jétől Németországban új törvény igyekszik távol tartani a fiatalokat „a fejlődésükre káros” számítógépes játékoktól. A tavalyi erfurti ámokfutás ürügyén megreformált szabályozás a jövőben igencsak megnehezíti a játékprogramok gyártóinak, importálóinak és forgalmazóinak életét. A törvényalkotók nem tréfának szánták: Németországban április 1- jétől minden számítógépes játékot korhatár-megjelöléssel („korlátozás nélkül”, „6, 12, illetve 16 éves kortól” vagy „18 év felett”) kell ellátni. A jelöletlen szoftvereket a jövőben csak 18 éven felülieknek lehet eladni; ilyen esetekben a kereskedők kötelesek a személyi igazolványból megbizonyosodni vásárlójuk koráról, a rendelkezést megsértő viszonteladók pedig 50 ezer euróig teijedő pénzbírsággal számolhatnak. Az életkor ellenőrzésének kötelezettsége alól csupán az internetes kereskedések és csomagküldő szolgálatok mentesülnek, a hatóságok ugyanis abból indulnak ki, hogy a postai kézbesítés során valószínűbb a szülői ellenőrzés (a csak 18 éven felülieknek ajánlott árucikkekre azonban még online vásárlás esetén is vonatkozik az igazoltatási kötelezettség). Csapás érte a számítástechnikai újságokat is: áprilistól e lapok CD- vagy DVD-mellékletére nem kerülhet fel olyan játéknak még a demováltozata sem, amit a hatóságok „fiatalokra veszélyesnek” nyilvánítottak. E tiltás azonban csak a „kézzelfogható” adathordozókon keresztüli terjesztésre vonatkozik; a demók internetes letöltését egy szintén április 1-jével hatályba lépő, az elektronikus médiumok fiatalokra gyakorolt hatását vizsgáló törvény szabályozza. E - jóval engedékenyebb - szabály szerint az internetes oldalak csak szabadon nem terjeszthető termékek esetében kötelesek megbizonyosodni látogatóik koráról, igaz, e korlátozás, megbízható ellenőrző mechanizmus híján, egyelőre inkább csak papíron jelent akadályt a fiatalkorú vásárlóknak. Valósággal sokkolta a forgalmazókat az az újítás, miszerint külföldről származó játékokat csak felnőttek vásárolhatnak; kivételt ez alól csak az jelenthet, ha a forgalmazó Németországban bevizsgáltatja a játékot. Az új törvény hatálya alá kerültek a Németországban igen kedvelt hálózatijáték-partik is: azokra az összejövetelekre, amelyeken a résztvevők 16 éven felülieknek ajánlott szoftverrel játszanak, áprilistól csak 16 éven felülieket engedhetnek be. Az ifjúságvédelmi törvény megreformálásának kérdése már 2000- ben felmerült, a kivitelezés azonban a német szövetségi állam és a tartományok közti hatásköri vita miatt évekig váratott magára. Egy megdöbbentő ámokfutás hozott fordulatot az ügyben: 2002. április 26-án a 19 éves Robert Steinhäuser agyonlőtte az erfurti Gutenberg középiskola tizenhárom tanárát, két diákját, valamint egy rendőrt, majd magával is végzett. A gyükosságot követően a médiában felröppent egy hír, miszerint az ámokfutó gyakran játszott a Counterstrike nevet viselő, taktikai lövöldözős programmal. A bűnbakkeresés célkeresztjébe ezután a számítógépes játékok, közvetve pedig az azokat gyártó, forgalmazó cégek, illetve a programokat használók kerültek. A német kormány a közvélemény nyomásának engedve sebességet váltott: alig két héttel a merénylet után az akkori ifjúsági és családügyi miniszter, Christine Bergmann bemutatta az új gyermekvédelmi törvénytervezetét, amely idén április 1-jén életbe is lépett. A szoftverek osztályozását továbbra is az ifjúságvédelmi és elektronikus-szórakoztatóipari szakemberekből, illetve a szakmai nyilvánosság képviselőiből álló önszabályozó testületek (Unterhaltungssoftware Selbstkontrolle, USK) végzik, de míg e kategorizálás 1994-től idén március végéig csak egyfajta ajánlást jelentett a kereskedőknek, most kötelező forgalmazási feltétellé vált. A testületekbe a tartományok egy-egy saját embert is beültettek: megbízottjuk, amennyiben úgy érzi, az USK döntése nem eléggé szigorú, vétót emelhet az ajánlás ellen. Az új törvény nagyobb hatáskört ad a Fiatalokat Veszélyeztető Médiumokat Felügyelő Hivatal (BPJM) nevű hatóságnak, mely korábban csak az ifjúsági minisztérium vagy különböző ifjúsági hivatalok indítványai kapcsán léphetett akcióba. A jövőben a BPJM bármikor beavatkozhat, ha úgy találja, fiatalokra veszélyes játékok kerülnek a piacra. Ilyen esetekben a veszélyesnek minősített termékek „indexre kerülhetnek”, ami ugyan csak reklámozási tilalmat, illetve azt jelenti, hogy a dobozokat a boltokban nem szabad látható helyen elhelyezni - de hát ez alig enyhébb „büntetés” a forgalmazási tilalomnál. így járt a közelmúltban, nem sokkal piacra kerülését követően a Command and Conquer: Generals nevet viselő háborús stratégiai játék, mely többek közt a tömegpusztító fegyverek bevetésének lehetősége miatt került tiltólistára. Elemzők szerint a BPJM önállóságának megnövelésével áprilistól több program kerülhet a polcokról a pult alá. A szigornak érdekes módon némi pozitív hozadéka is van a gyártók szempontjából. Az egyszer valamilyen korhatár alá besorolt szoftvert utólag nem lehet más kategóriába utalni, ezáltal tervezhetőbbé válik az értékesítés. A jövőben így nem fordulhat elő olyan, korábban több alkalommal is megtörtént eset, hogy egy játék ellen évekkel a bevezetése után emel panaszt egy illetékes szerv, s egy, a piacra drágán bevezetett, bejáratott terméket kell egyik napról a másikra bevonni. A tapasztalatok emellett azt is mutatják: az indexre tett termékek iránti érdeklődés a tiltó határozat után ugrásszerűen megnövekszik; egy- egy „ítélethirdetés” után a magáncsereberékben már-már bolti áron kelnek el a betiltott programok. A törvény hatálybalépését követően az információtechnológiai és telekommunikációs szakma német szövetsége, a Bitkom közleményben üdvözölte az új szabályozás mögött álló kormányzati szándékot. Bernhard Rohlender, a szövetség elnöke szerint azonban még jó pár kérdés - kivált az online játékok szabályozása területén - tisztázásra vár. Az új törvény bírálói mindenesetre kételkednek abban, hogy az inkább napi politikai indíttatású, mint szakmai alapon megalkotott jogszabály valóban képes lesz megvédeni a gyermekeket „a fejlődésükre káros” számítógépes játékoktól. A gyártók, a forgalmazók és az állami szabályozás helyett az önkontrollt szorgalmazó szervezetek elhamarkodottnak tartják a kormány fellépését: szerintük a politikusok rövidlátása és haszon- elvűsége miatt jogi fércmű született. (hvg) HÍREK Fizetőssé vált a P2P spamszűrő A Spamnet elnevezésű P2P spamszűrő az 1.0 verzió bevezetésével elveszti ingyenességét. Ezzel a fejlesztést irányító Cloudmark megszegi a szolgáltatás bétaverziója beindulásakor tett, majd többször megerősített ígéretét. A rendszerhez csatlakozott 400 ezer felhasználó ugyanis abban bízhatott, hogy az öntanuló Outlook plugin ingyenes marad, és csak a szerverekre telepített változatért kell fizetni. Az ingyenesség is hozzájárult a nagy felhasználói számhoz, és így a Spamnet sikeréhez, hiszen a világban spamként leleplezett e-mailt a többi felhasználónál már auto- , matikusan kiszűrik. Mostantól viszont egy 30 napos tesztperiódus után havi 5 dollárt kérnek a szolgáltatásért. A hatalmas felhasználói bázis nyomán a találati pontosság az utóbbi időkig folyamatosan javult. Minden alkalommal, amikor egy spamnek bizonyult levél eltávolítására a felhasználó a „Block” funkcióra kattint, a spam egyedi ismertetőjegyeiről a rendszer minden felhasználót értesít. Ha ugyanígy több felhasználó is spamként azonosítja ugyanazt a levelet, a rendszer onnan kezdve a hálózatba kötött minden gépen automatikusan a szemétkosárba dobja. Ezzel a módszerrel sikerült kiküszöbölni a hagyományos spamszűrők minden hátrányát, (i) Kevesebb mobilt adott el a Siemens A müncheni központú konszern 2003 második üzleti negyedévében a tavalyihoz képest 14 százalékkal kisebb, 18,23 milliárd euró bevétel mellett.^.,.. 568 millió eurós acíózas előtti nyereséget ért él. Arfiobíl-&4 vezetékes telefónia területén a konszern az egy évvel korábbinál nagyobb nyereségre tett szert. A második negyedév forgalma az Information and Communications Mobile szegmensben azonban a tavaly elért 2,731 milliárd euróról 2,329 milliárd euróra esett, ami 15 százalékos csökkenésnek felel meg. A második negyedévben az eladott mobiltelefonok száma 300 ezerrel, 8 mülió darabra csökkent. A gyártó szerint a készülékek 983 millió eurós bevételt és 2 millió eurós nyereséget hoztak. A tavalyi év hasonló időszakában az eladott 8,3 millió készülékkel a Siemens még 1,052 milliárd eurós forgalmat és 13 miihó eurós nyereséget ért el. (i) Féregvírus evez a SARS oldalvizén A brit Sophos vírusirtó cég arra figyelmeztet, hogy a Coronenx-A elnevezésű féregvírus a távol-keleti eredetű SARS-járványt használja ki a terjedésre. A felhasználók figyelmét azzal a pszichológiai trükkel ragadja meg, hogy információkat ígér a betegségről, és a csatolt fájl megnyitására biztat. A csatolt állomány különböző nevek alatt jelenhet meg. A féregvírusok legújabb változataihoz hasonlóan a Coronenx-A is saját SMTP- szerverét használja a továbbterjedésre, és kizárólag a Windows alapú rendszerekre jelent fenyegetést. A vírus eddig csekély mértékben terjedt el a világban. (1) SZÖKE-SMS- Miért egy bites a szőke nők agya?- Értettem, nem értettem...
