Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)
2003-04-25 / 95. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 25. TÉMA: A CSERNOBILI ATOMBALESET - HIRDETÉS 9 Új betonszarkofágot kap a történelem legsúlyosabb nukleáris katasztrófáját okozott csernobili atomerőmű Főleg emberi mulasztás okozza a súlyos baleseteket Még ma is élnek a zárt zónában Holnap lesz 17 éve annak, hogy a mai Ukrajna területén lévő Csernobil atomerőműben a négyes reaktorban katasztrofális erejű baleset történt. Az 1986-os tragédia következményei máig érezhetőek. A napokban pedig a Paksi Atomerőmű 3-as fokozatú üzemzavara borzolja az idegeket. Mindkét esetben emberi mulasztás okozta bajt. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A csernobili atomerőművet 1970 januárjában kezdték építeni, az első blokkját 1977-ben, az utolsót, a balesetet okozó negyediket 1983-ban helyezték üzembe. A minden idők legsúlyosabb nukleáris katasztrófája után 2000. december 15-én véglegesen bezárták az erőművet. 1986 áprilisában a csernobili erőmű mérnökei egy félresikerült teszt során azt próbálták ki az aktív négyes reaktoron, hogy áramkimaradás esetén a tartalékrendszer képes-e hűteni a blokkot. De a kezelőszemélyzet elveszítette az irányítást a kísérlet felett, és a reaktor vészesen felmelegedett. Aztán a reaktormag leolvadt, és a hűtőrendszer vize bejutott az aktív zónába. Az emiatt április 26-án bekövetkezett robbanás ledobta a reaktor tetejét, szétszórta az izzó maradványokat és félig romba döntötte az épületet. Európa nagy részét elérték a szennyeződött légtömegek. A reaktor vészleállításra használt grafitrudai heteken keresztül elolthatadanul égtek. Fennállt a veszélye, hogy a több ezer fokon izzó massza átolvadva az erőmű alapzatán közvetlenül lejut talajvíz szintjéig, és a Pripjaty folyón keresztül megmérgezi Kijev ivóvízhálózatát. A kontinensen ilyesmire nem készült fel senki, nem lehetett tudni, hogy mit szabad enni és inni. A Szovjetunió vezetése egyenesen megkísérelte elhallgatni a balesetet. A május elsejei ünnepségek előtt semmit nem jelentettek be, Gorbacsov főtitkár pedig több hétre eltűnt a nyilvánosság elől. A radioaktív felhők egészen Skandináviáig jutottak, és április végén innen figyelmeztették először a világot. Elővigyázatosságból nem volt szabad gombát és friss Az erőmű a robbanás után zöldséget szedni, friss tejet inni, akinek gyereke volt, jobban tette, ha bezárt szobában tartotta. AZ ÁLDOZATOK SZÁMA Közvedenül a baleset után az erőmű körül egy 30 km-es szigorúan őrzött övezetet jelöltek ki. A 4500 négyzet- küométeres terület átnyúlik Belorussziába is, de a határai nem fedik le a ténylegesen szennyezett régiót. Erről a területről a szovjet kormány néhány napot késve 116 ezer embert evakuált. Hivatalos ukrán adatok szerint közvedenül a robbanáskor harmincán vesztek oda, az elszenvedett sugárfertőzés következtében pedig 4300 ember halt meg. A robbanás következtében mintegy 100 ezer tonna fém szóródott szét és párolgót* el. Az elmúlt években a zónában lecsapódott szennyeződés alig egy százalékát távolították el. A katasztrófa óta a sugárzás miatt bekövetkezett halálesetek számát 15 ezer és 30 ezer közöttire teszik. Az ENSZ becslése szerint még mindig 6 millió ember él a szennyezett területeken. A ‘86-os katasztrófa 140 milliárd dollár kárt okozott Ukrajnának, és a kormány ez elmúlt tizennégy évben ötmilliárd dollárt fordított az utóhatások felszámolására. Az erőmű 30 kilométeres körzete a mai napig zárt területnek számít, bár 2001-től tu- ristautakat szerveznek a környékre. A ZÓNA Az ukrán atomerőmű felrobbant blokkjának befalazott maradványainak közelében a tiltás ellenére egyre többen laknak, sőt itt gyerekek is születnek. Hivatalosan közel 500 ember él engedéllyel a lezárt területen. Az illegális, de megtűrt zónalakók száma ennek a többszöröse lehet. A legtöbben nyugdíjasok, akik nosztalgiából visszatértek a régi házaikba. Az emberek abban reménykednek, hogy egy kevéssé szennyezett területen áll a házuk. A katasztrófa következményeinek felméréséhez és eltakarításához nyújtott nyugati pénzügyi támogatás a csernobili zónát Ukrajna egyik jómódú vidékévé tette. A sugárzás miatti aggodalom ellenére több ezer munka- vállaló költözött a családjával együtt a közeibe. A 90-es években még működött 3-as blokkban, illetve a (Képarchívum) zóna más területén például őrként több mint 6 ezer ember dolgozott. Az újságok szerint a megnövekedett háttérsugárzásnak alig van hatása az emberi génállományra. A SZARKOFÁG Becslések szerint 768 millió dollárba kerül az 1986-ban felrobbant csernobili 4. atomreaktor fölé épített betonszarkofág átépítése. A tervek szerint 2007-ig új burkolatot emelnek a reaktor fölé. A költségekből Ukrajna 50 millió dollárt fizet, a többit 26 ország és az Európai Unió adta össze. A pénzalapot az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank kezeÜ. A Nyeza- viszimaja Gazeta című orosz lap in- teíjújában az orosz atomenergiaügyi miniszter kijelentette: „a mostani szarkofág tetejének beomlása teljességgel reális”. A miniszter véleménye szerint a meglévő szarkofág fölé egy újabb burkolatot kell építeni. Alekszandr Rumjancev szerint egy ilyen építkezés több száz millió dollárba kerül majd. Az illetékes ukrán minisztériumban túlzónak találták Rumjancev aggodalmait. (m, MNO, i, c, ma) A volt szovjet titkosszolgálat, a KGB napokban közzétett dokumentumai szerint Csernobilban több baleset is volt Már az építésénél nagy hibákat követtek el ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Már az 1986-os katasztrófa előtt is súlyos problémák voltak a csernobili atomerőműben, derül ki a napokban nyilvánosságra hozott egykori KGB-s iratokból. A jelentések szerint már az építésnél sem tartották be a biztonsági előírásokat, a működés során pedig számos rendellenesség fordult elő. A világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-balesetével kapcsolatban a szovjet titkosszolgálat (KGB) irattárában őrzött 121 dokumentumot hoztak nyilvánosságra az ukrán Biztonsági Szolgálat honlapján. A jelentések 1971 és 1988 között készültek. A KGB ukrajnai igazgatósága már az erőmű 1976-1979-es építése alatt azt jelentette, hogy számos biztonsági előírást nem tartottak be. Az iratokból az is kitűnik, hogy 1982 szeptemberében is történt egy baleset, amikor kisebb mennyiségű sugárzó anyag jutott ki a szabadba. Az egyik 1984-ben készült irat megállapítja, hogy a „hármas és négyes reaktorok egyike sem működik kielégítően, és a Jugoszláviából küldött alkatrészek egy része silány minőségű”. A csernobili atomerőmű 4-es reaktorának 1986. április 25-én bekövetkezett robbanása során annyi radioaktív anyag szabadult a légkörbe, amennyi közel négyszázszorosa volt a hirosimai atombomba által a levegőbe juttatott radioaktív anyagoknak. A robbanás hajnalán keletkezett jelentésében, az ukrán KGB-vezér, Muka altábornagy azt úja, hogy „osztálya ura az erőműben és a környéken kialakult helyzetnek”. Hozzáteszi, hogy az erőműhöz legközelebb fekvő Pripjaty városka szinte teljes lakosságát, mintegy 45 ezer embert evakuáltak április 28-ig. (m, o) A három legnagyobb ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az atomerőművek történelmében három nagy balesetet tartanak számon. Az első 1957-ben történt az angliai Wmdscale-ben, a második eset az USA-beli Three Miles Island atomerőműben 1979-ben, a harmadik és legtragikusabb baleset 1986- ban, a csernobili erőmű 4-es blokkjában. Windscale-ben túl későn és kellő körültekintés nélkül hajtottak végre egy műveletet, a reaktor túlforrósodott, végül a grafit meggyulladt. A125 m magas kéménybe épített szűrők a felszabaduló radioaktív anyagok zömét visszatartották, így komoly környezeti kárt, illetve emberáldozatot a baleset nem követelt. A reaktor személyzetének egy tagja az éves természetes háttérsugárzás hússzorosának megfelelő dózist kapott. A lakosság sugárterhelése a megengedett érték alatt maradt. A Three Mile Island-i atomerőmű balesete 1979. március 28-án következett be. Bár a baleset szakmai szemmel nézve roppant komoly esetnek tekinthető, a környezetbe nem jutott ki jelentős mennyiségű radioaktív anyag. Egy konstrukciós és emberi hiba következtében a reaktor egyik hűtőhurkában megszűnt a hő elvezetése. Működésbe lépett a vészle- álb'tó rendszer, a reaktor leállt, ám bekövetkezett egy kisebb robbanás is, de radioaktív anyag nem került a környezetbe. Csernobilban egy hibásan végrehajtott kísérlet okozta a balesetet. A reaktor belsejében a hőmérséklet elérte a 3000 Celsius- fokot és a hirosimai atombomba radioaktivitásának 400-szorosa került a levegőbe, (o, i) Érezhetően nőtt a csernobili férgek szexuális aktivitása Találékony a természet ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A csernobili katasztrófa hatására egyes féregfajok visszatértek az ivaros szaporodáshoz. Ukrán tudósok szerint a férgek valószínűleg azért változtattak szexuális szokásaikon, hogy növeljék utódaik túlélési esélyeit. Az eset példát nyújt arra, milyen változatos és komoly hatást gyakorolhat a nukleáris sugárzás az élővüágra. Gennagyij Polikarpov és Viktoria Cicugina, a szevasztopoli Déltengeri Biológiai Intézet munkatársai vízi üledékekben élő férgek szaporodási szokásait tanulmányozták. A vizsgálatok során három faj csernobili egyedeinek és egy, a balesettől mintegy 20 km-re fekvő tóban élő fajtársaik viselkedését hasonlították össze. A tavak hőmérséklete és vegyi összetétele hasonló volt, de a Csemobü közelében fekvő tóban élő férgek kb. 20-szor annyi sugárzást kaptak, mint pár órányi járásra élő rokonaik. A kutatók jelentékeny különbségekre figyeltek fel az állatok szexuális szokásaiban. Két faj ivartalan szaporodásról ivarosra váltott. A Nais pardalis szexuális partnereket kereső példányainak aránya normális körülmények között 5% volt, ám 22%-ra nőtt a csernobili tóban. A Nais pseudobtusa esetében pedig ugyanez az arány 10%-ról 23-ra emelkedett. A giliszták azért váltottak át az ivaros szaporodásra, hogy ellensúlyozni tudják a sugárzás károsító hatásait. Az ivaros szaporodás során felfrissül a genetikai anyag, így a sugárzás miatt károsodott gének nem feltédenül adódnak tovább a következő nemzedékbe. Az ivaros szaporodás tehát lehetőséget teremt olyan gének átörökítésére, amelyek jobb védelmet nyújtanak a sugárzásból eredő betegségek kiküszöbölésére, (o-o) Nyugaton egymás után zárják be az atomerőműveket Alternatív energia kéne ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az emberek többsége még mindig nem felejtette el, milyen következményekkel járhat egy atomkatasztrófa, így az erőművek iránt nem túl nagy a bizalom. Azok az országok, ahol nem sokat számít a pénz, könnyebben zárják be a nagy befektetéssel felállított atomerőműveket, a szegényebb országok viszont amíg csak lehet, igyekszenek kihasználni a nem kevés befektetéssel létesült erőművek előnyeit. Eközben viszont a Föld energiafelhasználása folyamatosan nő, a Nemzetközi Energia- ügynökség jóslata szerint 2050-re mintegy duplája lesz a jelenleginek. Ebből a legnagyobb arányban a fosszilis tüzelőanyagok szolgáltatnak energiát, mint a szén, olaj, földgáz. További 15% körüli az az energiaszükséglet, amelyet az atom fedez, míg az összes többi energiaforrás a maradékon osztozik. Az atomenergia környezetkímélő termelés során állítja elő a szükséges energiát. Az atomerőműben ugyanis nem keletkezik melléktermékként széndioxid, nitrogénszármazék és kéndioxid, szemben a szénerőművek több tonnányi szeimyező anyagával. A környezetvédők azonban úgy vélik, hogy hasonló mértékű veszélyt jelent az évente 42 tonnányi kiégett fűtőelem tárolása, amelyet ráadásul több ezer évre kell megoldani. Bár az olajkészletek még évekig fedeznék a szükségleteket, az olajárak folyamatos ingadozása és a kiélezett nemzetközi olajhelyzet melled a szénerőművek környezetszennyező hatása is hozzájárul, hogy ezt az energiaforrást a lehetőségekhez mérten lecserélnék. Az atomerőművektől pedig oly mértékű a félelem, hogy felmerült: új energiaforrásokat kellene találni, (o, i) ••Jelzáloghitel Ragadja meg az alkalmat, kérjen jelzáloghiteit előnyös feltételekkel. VSEOBECNÁ ÚVEROVÁ BANKA Gruppo Intesa Részletes tájékoztatás a VÚB bármelyik fiókjában, a www.vub.sk címen vagy: 0800 12 12 12 - es telefonszámon. UP 1056
