Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)
2003-04-22 / 92. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 22. Közélet 5 Michal Sykorát már negyedszer választották a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) elnökévé Fenntarthatok a nyelvtanulásra vonatkozó kedvezmények A fő cél az iskolák biztosítása Mindig hangoztattuk, hogy a törvényeket legalább fél évvel a hatályba lépésük előtt kellene elfogadni, hogy az önkormányzatok felkészülhessenek végrehajtásukra (Somogyi Tibor felvétel) A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) április 15-én és 16-án Pozsonyban tartotta a XIII., tisztújító közgyűlését. Ezen a jelenlévő küldöttek - akiknek száma alig haladta meg a határozatképességhez szükséges ötven százalékot - mintegy 69 százaléka a kétfordulós választás második körében negyedszer is az eddigi elnök Michal Sykorát választotta a társulás élére. Vele beszélgettünk. KORPÁS ÁRPÁD Hogyan értékeli a közgyűlést és az újraválasztását? Azt hiszem, a kongresszus korrekt volt. Egyéb testületeink ülésein is érezzük, hogy egyes csoportok erőteljesebben szeretnék érvényesítő ni az akaratukat, mások kevésbé. Ami az elnökválasztását illeti, feltételeztem, hogy a szavazatok a pártpolitikai megközelítés miatt is jócskán megoszlottak. Ha ugyanis az elnöki posztra olyanok is pályáznak, akik a polgármesterségért egy párt színeiben indultak, azokra az ugyanazon párt támogatásával polgármesterré válók egy része is szavaz. Ez természetes. Az első körben leadott szavazatok szóródását elemezve arra jutottam, hogy a voksok elosztódtak a jelöltek közt. Én mindenki támogatásáért folyamodtam, s az első választási kör után sem kötöttem egyezséget senkivel. Nagyon örültünk, hogy a közgyűlésen mindhárom legfőbb közjogi méltóság illegje lent. Nagyra értékeljük, hogy köte lességei ellenére a köztársasági el nők úr, a miniszterelnök úr és a házelnök úr is jelen volt, s a miniszterek és államtitkárok is nagy számban megjelentek. Ami a kiil» Én nem fogok tőle ódzkodni, hogy egyszer községi, aztán pedig városi polgármester kerüljön a >> ZMOS élére. döttek alacsony számát illeti, már megszokhattuk: annak ellenére, hogy minden tagsággal rendelkező településünk képviseltetheti magát, a kisebb települések egy részéből nem jönnek el, s ezért a delegáltak száma 1400-1500 körül mozog. Ezen a közgyűlésen is felvetődött, hogy a ZMOS elnökét egyszer a községek, másszor a városok polgármesterei közül kellene választani. Ehhez mit szól? A tagság abból nem enged, hogy a ZMÓS elnökét a közgyűlés küldöttei válasszák meg. Ezt szerintem elsődleges szempontnak tekintik. így volt ez a múltban, s szerintem így lesz a jövőben is. Persze, lehetséges - s ha ezt jóváhagyják, nem fogok tőle ódzkodni -, hogy egyszer községi, aztán pedig városi polgármester kerüljön a ZMOS élére, de mindig a közgyűlésnek kellene megválasztania, hogy erős mandátumot szerezzen a tagságtól. A közgyűlésen többször elhangzott - az egyik elnökjelölt, Ján Slota szájából is -, hogy a ZMOS- nak határozottabban kellene fellépnie az önkormányzatok érdekében. Mi a véleménye erről a bírálatról? Vladimír Meciar és Mikulás Dzu- rinda kormánya idején is elhangzott, hogy a ZMOS-nak határo- zotabbnak kell lennie, az asztalra kell vernie. Lehet, hogy ez is a követelés egyik módja, ám én a kollégáimmal együtt a tárgyalóasztal mellett akarok nagyon határozottan fellépni. Amit azonban hiányolok, s ezt a közgyűlésen nem vetettem fel: kollégáim az elnök határozott fellépését akarják látni, ám alsóbb szinten nekik is határozottnak kellene lenniük. Ott, tehát a települések és a járási hivatalok közt is folyik a küzdelem, s a polgár- mestereknek is tanúbizonyságot kell tenniük a határozottságukról. Megfigyelők egy része hiányolta a ZMOS, az önkormányzatok önreflexióját. Önreflexióra akkor kerülhetne sor, ha úgy éreznénk, hogy nagyobb felelősség terhel bennünket azért, ahogyan a közigazgatási reform zajlik. Mi szüntelenül figyelmeztettünk, hogy ez a folyamat nem jó irányt vett, bonyolult, hiszen nem teljesültek a módszertani utasítások. ígéretet kaptunk például arra, hogy a delimitációs jegyzőkönyveket tavaly májusig megkapjuk, de ez csak később történt meg. Több objektív körülmény miatt az önkormányzatok nem reagálhattak, mert nem volt elegendő információjuk. Mindig hangoztattuk, hogy a törvényeket fél évvel a hatályba lépésük előtt kell elfogadni, hogy az önkormányzatok felkészülhessenek a végrehajtásukra, mert ha az átvett hatásköröket készülünk gyakorolni, az állam érdekében állhatna a mi felkészítésünk. Közben olyan helyzetbe hoznak, hogy: felejtsék el a delimitációs jegyzőkönyvet, olvassák el a törvényt... Igaz, nálunk is sok mindent helytelenül végeznek. A regionális képzési központjaink révén tanfolyamokat szervezünk, de világos információkra van szükségünk. Sokszor elhangzik az is, hogy az önkormányzatoknak nem az államtól kellene várniuk a pénzt, hanem jó menedzserként saját forrásokat volna jó biztosítani. Végképp nem arról van szó, hogy jó menedzserek vagyunk-e vagy sem. Úgy vélem, a problémakört hosszabb ideje ismerem, de ha egyszer nem kapja meg a szükséges anyagiakat, az sem segít, ha a polgármester jó menedzser. Nekünk a számokat illetően világosan kell látnunk. Az oktatási minisztérium tavaly nyáron adta meg a költségekről szóló kimutatást, s most április van és még nem kaptuk meg az idei évre szóló kimutatást, miközben december 15-ig el kell készítenünk a költségvetést, hogy az új évtől érvényes legyen. Hogyan menedzseljük így az iskoláinkat és lássuk el fenntartói kötelességeinket, ha az állam szavatolja is, hogy térítenie kell az iskolák üzemeltetésével járó költségeket? Ön hangsúlyozta, hogy az elsődleges cél az oktatásügyi gondok orvoslása, s például annak tisztázását is későbbre kell hagyni, hogy az összeférhetetlenségi törvény vonatkozzék-e a polgár- mesterekre vagy sem... Személy szerint az oktatásügyi problémák megoldását sorolnám az első helyre, mert az iskolák problémáin keresztül azzal a kérdésfelvetéssel tekintünk az egész közigazgatási reformra, hogy jó úton hala- dunk-e egyáltalán. Gyorsan meg kell oldani az oktatásügy problémáit, aztán az átutalt hatáskörök anyagi fedezetének kérdését, s folytathatjuk az önkormányzatok ellenőrzésével és az összeférhetetlenség ügyével. Ennek a fokozatosságnak meg kell lennie, mert ez ingerli a kollégákat. Támogatni fogom, hogy az önkormányzatok ellenőrzésének kérdését megoldjuk, s az ne legyen vita tárgya. Tisztázzuk az összefér\\ Önreflexióra r akkor kerülhetne sor, ha nagyobb felelősség terhelne bennünket azért, ahogyan a közigazgatási re- a a form zajlik. C c hetetlenség ügyét is úgy, hogy a polgármesterek tisztességgel végezhessék munkájukat a köz javára, mert tudjuk, hogy ebben a tisztségben ellenőrzés alatt kell állniuk. Milyen esetben tartja elképzelhetőnek, hogy az önkormányzatokat a számvevőszék (NKÚ) ellenőrizze? Akkor, ha változik a jogállása. Egyelőre politikai pártok révén állítanak jelölteket az élére. A mi álláspontunk világos: tárgyalni fogunk a kérdésről, de nem akarunk olyan helyzetbejutni, hogy szándékosan, politikai indíttatásból hívjanak vissza bennünket a tisztségünkből. Hiába tesznek úgy a politikusok, hogy nem erről van szó, mi nem akarunk ilyen nyomásgyakorlásokat megélni. Ha óriási felelősség hárul ránk, mi helyt akarunk jállni, s nem szívesen kerülnénk olyan helyzetbe, hogy szándékosan leváltanak, csak azért, mert... Csáky Friderikusznál mti-hír Budapest. Csáky Pál miniszterelnök-helyettes is vendége volt a Magyar Televízió A szólás szabadsága című új, vasárnap esti műsorának, amelyet Friderikusz Sándor vezet. Csáky főként az uniós csatlakozással és a májusi EU-népszavazással kapcsolatban fejtette ki véleményét, és vázolta Szlovákia lehetőségeit az EU-bővítés kapcsán. A műsor vendége volt Medgyessy Péter magyar kormányfő is, aki a szlovákiai magyar nyelv oktatása kapcsán úgy vélekedett: nem csak a magyar származású szlovákok, hanem a szlovákiai szlovákok számára is lehetővé kell tenni, hogy magyarul tanulhassanak. - Örülünk neki, ha minél több határon túli szlovák kezd el magyarul tanulni, hiszen ők a két ország közötti kapcsolatokat erősítik majd - fogalmazott Medgyessy Péter. Hozzátette: az EU sem venné jó néven, ha csak a magyar származású szlovákok számára állna rendelkezésre a magyar nyelv tanulásának lehetősége. A miniszterelnök aláhúzta: megvannak azok az eszközök, módok, amelyekkel fenn lehet tartani a nyelv tanulására vonatkozó kedvezményeket, de vannak olyan részei is, amelyek értelmüket veszítik. Medgyessy Péter a határon túli magyarolóől általánosságban elmondta: számukra elsősorban abban kell segíteni, hogy ott boldoguljanak, ott őrizzék meg a magyarságukat, ott alapítsanak családot, ahol élnek. Másodszor született meg a cseh síző Kétszáz métert zuhant TASR-HÍR Magas-Tátra. Csodával határos módon túlélt egy 200 méteres zuhanást egy 34 éves cseh síző. A férfi vasárnap délután esett le egy gerincről a Nyugati-Tátrában, súlyos sérülésekkel szállították a liptószentmiklósi kórházba, ám úgy tűnik, állapota nem életveszélyes, és túléli a balesetet. A férfit a poprádi hegyi mentők találták meg, és nyugodtan kijelentheti magáról, hogy vasárnap másodszor született meg. Slota és Malíková csak második lett Húsvéti karnevál SITA-HÍR Körmöcbánya. Nem tudni, hogy miniszterkedésének vagy „nyúl” jelentésű nevének köszönheti-e, mindenesetre idén az egészségügyi tárca vezetőjét, Rudolf Zajacot és feleségét „ábrázoló” alakok nyerték a 42. körmöcbányai karnevált és hús- vétitojás-fesztivált. A díj egyébként hatalmas kék eurótojás volt. Az Anna Malíková nemzeti párti elnök asszonyt és- legfőbb vetélytársát, a valódi nemzetiek vezérét, Ján Slotát alakító páros második lett. Az utalás a tojásokra remek, hiszen a két politikus egyik korábbi tárgyalásán - legalábbis Slota szerint - Malíková tojásokat akart riválisa fejéhez vágni. A zsűri a harmadik dobogós helyet Szaddám Húszéin iraki diktátornak, valamint az első szlovák kiónnak, illetve az Adams család egyik tagjának megosztva adta. „Zajac miniszter és felesége" (TASR-felvétel) Néhány parlamenti frakciónak nem tetszik, hogy az összeférhetetlenségi törvény a polgármestereket is érintené, más „gondok" is vannak Passiójátékot mutattak be Vagyonnyilatkozataikról vitatkoznak majd a honatyák ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Pozsony. Hamarosan kiderül, milyen büntetés jár majd a vagyonnyilatkozatot megtagadó honatyáknak a készülő alkotmánytervezet szerint. Az új összeférhetetlenségi normát előkészítő kormánypártiellenzéki bizottság eredetileg már húsvét előtt véglegesíteni akarta a törvény szövegét, ám nem sikerült. „Három és fél órás tanácskozás után beláttuk, hogy kell legalább még egy nap, úgyhogy az ünnepek után találkozunk” - magyarázta érdeklődésünkre Köteles László, az MKP képviselője. A tanácskozásra a Megálljt az Összeférhetetlenségnek Szövetség jogászai nem kaptak meghívót. „Az igazságügyi miniszter a parlamenti képviselők kérésére nem hívta meg őket” - szögezte le lapunknak Richard Fides szóvivő. A polgári szervezet képviselői a munkacsoport minden korábbi ülésén részt vettek, megpróbáltak szigorú elemeket csempészni a tervezetbe, éppen ezért tartanak attól, az utolsó simításokat majd úgy végzik a honatyák, hogy a törvény a lehető legenyhébb legyen. „Az eddig megfogalmazott alapelvek alapján olyan változatot akarunk véglegesíteni, melyet van esély a parlamentben elfogadni. Kilencven igen szavazat kell. Most arra kell összpontosítani, hogy ésszerű, politikailag elfogadható kompromisszum szülessen, ugyanakkor a törvény ne veszítse el értelmét” - részletezte a magyar politikus. Néhány alapvető kérdésben nincs egységes álláspontja a bizottságnak. Például vita tárgyát képezi, hogy a törvény vonatkozzon-e az önkormányzatokra, illetve, hogy az összes önkormányzat - a községi, városi és a megyei is - a hatálya alá tartozzon-e. Egy-két parlamenti frakciónak nem tetszik, hogy a törvény a polgármestereket is érintené. A munkaviszonnyal kapcsolatos megkötések is a problémás részek közé tartozik. Ezenkívül tisztázni kell, kik a közeli rokonok, akiknek ugyancsak vagyonbevallási kell tenniük; a közéleti személyiséggel egy háztartásban élő, úgynevezett közeli rokon vagyonnyilatkozata nem lenne nyilvános. „Kérdéses, az ő vagyonukról kinek kell beszámolnia. Ha a hozzátartozóim nevében én nyújtom be a vagyonbevallási, akkor engem az esetleges pontatlanságokért nem lehet megbüntetni, hiszen arról, ami nem a sajátom, nem biztos, hogy van pontos áttekintésem. Ha pedig az illető nem hajlandó benyújtani a vagyonnyilatkozatot arra hivatkozva, hogy semmi köze ahhoz, hogy ki a rokona, akkor megint nem tudni, mi a teendő. Kényszeríteni nem lehet, azzal a személyi jogait sértenénk” - tette hozzá Köteles, (sza) A húsvét misztériuma Ipolybalog. Megrendítő látványt és megható élményt jelent nagypéntek délutánján a helybeli és környékről érkező hívők sokaságának a Krisztus kínszenvedéséről rendezett szabadtéri előadás. A katolikus templomhoz közeli utcában a budapesti Reg- num Cristi Mozgalom tagjai, valamint a budapesti Szent Benedek Gimnázium és Általános Iskola diákjai korhű kosztümökben mutatták be a passiót, attól kezdve, hogy Pilátus a zsidók kezére adja Jézust. A ke- resztút ismertebb stációinak megjelenítését követően a temetőben Jézus keresztre feszítésének megjelenítésével zárult a passió szabadtéri előadása. Bodrogköz és Ung-vidék számos településén is megemlékeztek nagypénteken húsvét misztériumáról. Királyhelmecen és Nagykaposon a város utcáin elevenítették fel a hívek a 14 stáció eseményeit. A keresztút végén a történelmi egyházak képviselői kétezer év távlatából is arra hívták fel a figyelmet, hogy húsvét mindig az újrakezdés lehetősége is, hitet és erőt meríthetünk a történelem legdrámaibb pillanataiból, (bgy, am) MEGKÉRDEZTÜK Köteles Lászlót, az összeférhetetlenségi bizottság tagját A készülő összeférhetetlenségi alkotmánytörvény-tervezettel kapcsolatban vitát váltott ki a törvénysértőkkel szemben javasolt büntetés. A politikusok többsége milyen szankciókat tartana elfogadhatónak? Kérdéses, milyen mértékű büntetésnek lehet megelőző hatása, tehát mi kényszerítené a politikusokat a törvény tiszteletben tartására. Különböző fokozatok vannak. Először csak figyelmeztetés lenne, aztán bizonyos pénzbírság, a legsúlyosabb büntetés pedig a képviselői mandátum elvesztése lenne. Jelenleg még vita folyik arról, milyen esetekben lehessen valakit megfosztani a mandátumától. Személy szerint ezzel a büntetéssel nem értek egyet, mert számomra elképzelhetetlen, hogyha valakit a polgárok megválasztottak, akkor- mert nem hajlandó benyújtani vagyonnyilatkozatát - megfosszák a polgároktól kapott mandátumától. Ugyanakkor elismerem, hogy a törvény szelleméből kifolyólag kell egy olyan büntetés is, mely valóban mindenkit rákényszen't az előírások betartására. Az ötmillió korona bírsággal mi a helyzet? Erről is sokat beszéltünk. Feltettük a kérdést: törvényes módon a közjogi méltóságok közül a köz- társasági elnökön kívül - mert esetleg ő össze tud ennyit spórolni - ki tud ilyen sok pénzt előteremteni? Senki. Talán éppen ez riasztana el mindenkit a törvénysértéstől. Ekkora büntetést lehetedenség kifizetni. Felmerült olyan javaslat, hogy a törvénysértőre egyévi fizetésének megfelelő pénzbírságot rójanak ki. Az MKP egyébként puritán párt, nem okoz gondot a törvényben megfogalmazódó megkötések támogatása. (sza)
