Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)
2003-04-15 / 88. szám, kedd
Régió ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 15. Elkapták a betörőket Komárom. Egy betörésre szakosodott bűnbandát sikerült elkapniuk a komáromi és érsekújvári rendőröknek. A hat fős csoport tavaly december óta nyolc helyre tört be. Az Érsekújvári járásban három boltot és egy műhelyt „söpört ki”, a Komáromi járásban három bolt és egy családi ház esett fosztogatásuk áldozatául. A teljes kár meghaladja a 360 ezer koronát, s ha a bíróság bűnösnek találja a tolvajokat, fejenként akár öt év börtönbüntetést is kaphatnak. (SITA) Kiskorú pénzhamisítók Nagykürtös. Akár öt év letöltendő börtönbüntetést is kaphat az a három, 17 éves fiatal fiú, akik ötszáz koronás bankjegyeket hamisítottak, majd ezekkel fizetni is akartak. A papírpénzt otthon, számítógépükön gyártották, majd egy trafikban vásároltak is vele. Később egy másik újságosnál is be akartak váltani egy hamis ötszázast, de itt már nem fogadták el tőlük, sőt, a rendőrségen is jelentették az esetet. (TASR) Roma járőrök Nagykürtösön Nagykürtös. Roma polgári járőrök képzése kezdődött meg Nagykürtösön. A hathetes tanfolyam elvégzése után a tizenkét fiatal férfi vigyázza majd a rendet, s szabály-, illetve törvénysértést látva riasztja a rendőrséget. A csapatot szakértők: pszichológusok, rendőrök és a munkaügyi hivatal munkatársai készítik fel. A járőrök fegyvert nem viselhetnek. (TASR) Bizonyítványuk látja kárát Zsolna. Az eredetinél rosszabb jegyet kap magatartásból az a négy ötödik osztályos lány, akik a múlt héten felhívták a távközlési vállalatot, hogy adjon egymillió koronát, egyébként felrobban az épületben elhelyezett bomba. A tűzszerészek átkutatták az épületet, ám robbanószerkezetet nem találtak. (TASR) Tavaszi takarítás Luníkon Kassa. A Lunik IX lakótelepen megkezdődött a tavaszi nagytakarítás. A városrész polgármestere, Ladislav Sana szerint valószínűleg a hét végéig tart a munka, mivel nincsenek nagy méretű szeméttárolóik. A városrész ilyet nem is tud rendelni, mivel már így is félmillió koronával tartozik a hulladékot elszállító cégnek. (SITA) Ökofilm-fesztivál Érsekújvárott Érsekújvár. Tegnap kezdődött és szerdáig tart az Ökofilmek Tavaszi Fesztiváljának 12. évfolyama, amelyre a városi művelődési központ védnökségével, a Természet és Tájvédők Szlovákiai Szövetségének érsekújvári alapszervezete szervezésében kerül sor. Az érdeklődők a filmvetítéssel egybekötött előadások során megtudhatják, a Birdlife International szervezet milyen programokkal szólítja meg a nyilvánosságot. A fesztivál keretében tegnap „A túzok nyomában” címmel kiállítás is nyűt, amely május 3-ig tekinthető meg munkanapokon 9- től 17 óráig, (száz) Kassa megye tegnap elfogadott oktatási programja több gimnáziummal számol Képzés kereslet alapján Kassa. Csak olyan középiskolákat érdemes működtetni, amelyek nem a munkanélküli hivatalok számára „termelik” a klienseket. A felesleges intézményeket össze kell vonni, illetve a kereslet függvényében kell működtetni azokat, a gimnáziumok számát pedig érdemes emelni, mivel ez a jövő oktatási intézménye. JUHÁSZ KATALIN Röviden így foglalható össze a tegnap jóváhagyott megyei oktatási program, amelyet a kassai megyei hivatal illetékes osztálya dolgozott ki, meglehetős alapossággal. A szakemberek úgy vélik, a leendő foglalkozásra való felkészülést érettségi után érdemes megkezdeni, felépítményi oktatás formájában, mivel a régió vállalatai és vállalkozói legtöbbször nem tudnak mit kezdem a szakközépiskolák és szaktanintézetek végzőseivel. Albert Sándor, az oktatási bizottság elnöke tegnap a megyei közgyűlés előtt is elemezte az árulkodó számadatokat. Eszerint a megye területén, február végén összesen 362 gimnáziumot végzett fiatal munka- nélkülit tartottak nyilván, a szakközépiskolák végzősei közül viszont 1843, a szaktanintézetekből pedig 1552 állás nélküli szerepelt a februári statisztikákban. Az érettségi nélkül munkát keresők száma 1399 fő. Az elemzésekből kiderült, hogy A gimnáziumok számát érdemes emelni, a jövő oktatási intézményei mostanában jelentős „felesleg” mutatkozik elektroműszerészekből, gépszerelőkből, elektrotechnikusokból és mezőgazdasági szakemberekből. Albert Sándor lapunknak elmondta, hogy a társadalom rugalmasan reagál a kialakult helyzetre, mivel a gimnáziumi továbbtanulás iránt idén jelentősen nőtt az érdeklődés. A tanintézmények összevonása ellen várhatóan az igazgatók tiltakoznak majd a legvehemenseb- ben, mivel az új jogi helyzet új pályázatokat von maga után az igazgatói posztokra. Az intézkedésnek viszont számos előnye van. Egyszerűbb lesz az adminisztráció, stabilizálódik a pedagógusok száma, kevesebbe kerül a fenntartás, így több pénz jut új felszerelésre. A diákok részére lehetőség lesz átlépni egyik oktatási formából a másikba, azaz módosíthatják eredeti elképzeléseiket. Egyelőre tizenkét közös igazgatóság alatt működő középiskola összevonását hagyta jóvá a képviselő-testület, köztük a kassai magyar tannyelvű ipariskoláét a kereskedelmi akadémiával. Albert Sándor szerint az egészséges folyamatot jelentősen hátráltatja az érvényben lévő oktatási törvény, amely nem teszi lehetővé a különböző szintű intézmények, például a gimnáziumok és a szaktanintézetek összevonását. Kassa megye fennhatósága alá jelenleg 100 középiskola tartozik, ebből 22 gimnázium. Környezetvédelmi oktatócsomag iskoláknak Raktárakat számolnlc fel BUCHLOVICS PÉTER Ipolyság. Az Ipoly Unió egy nagyszabású környezetvédelmi program keretében eddig az Ipoly mente szlovákiai oldalán 63 régi gyomirtószer- raktárt tárt fel 229 községben, a magyarországi oldalon pedig 445 helyen 65-öt. A feltárás után elemzik a talált készleteket, majd a hulladékot Franciaországban semmisítik meg. Az Ipoly Unió nagy figyelmet szentel az Ipoly úgynevezett ramsári területeinek is - tájékoztatott Wollent József elnök. 1971-ben az iráni Ramsárban írták alá azt a nemzetközi egyezményt, amely a mocsaras-lá- pos ökoterületeket védetté nyilvánította. Az Ipoly mentén ilyen a Tesmagtól Ipolyhídvégig húzódó terület, amely szerepel a ramsári listán. Hét kisterületet foglal magába, s az Ipoly Unió szeretné ezeket különböző védettségi kategóriákba sorolni, mert olyan ritkaságnak számító növények élőhelye, mint a réti iszalag. A körzetben tájékoztató táblákat helyeznek el, turistaösvényeket építenek. Az Ipoly Unió környezet- védelmi központot is szeretne létrehozni. A régió alapiskolái ezt a korszerű oktatási eszközt bérelhetik. A színész házat adományozott, amelyből múzeum lesz Kaszás Atilla Zsigárdon GAÁL László Zsigárd. Kaszás Attila, a neves budapesti színművész volt a sztárvendége a helyi kultúrházban április 13- án vasárnap este megtartott „Előttem az utódom” című műsornak. A Zsigárdi Polgári Társulás, a helyi Csemadok szervezet és a helyi ön- kormányzat által megrendezett műsorban helybeli családok több nemzedéke, szülők és gyerekek léptek fel közösen. Kaszás Attila is népes rokonságával közösen szórakoztatta a nagyérdeműt, édesanyja, Kaszásné Morvay Margit ugyanis zsigárdi származású. Attila nemrég megvásárolta anyai nagybátyja régi parasztházát, és azt felajánlotta a zsigárdi önkormányzatnak, hogy abban falumúzeumot rendezzenek be. A mostani rendezvény önkéntes belépődíjaiból befolyó bevételt is a falumúzeum létrehozására ajánlották fel. Kaszás Attila a műsor befejeztével a színpadon adta át a ház kulcsait Baranyay Alajos polgármesternek. A színvonalas rendezvényen, amelynek fő szervezője Kiss László, a Zsigárdi Polgári Társulás egyik alapítója volt, hét-nyolc helybeli család tagjai szerepeltek, fellépett a hagyományőrző asszonykórus és az Arcok énekegyüttes. Kaszás Attila hegedűn, édesanyja tangóharmonikán játszott (Szőcs Hajnalka felvétele) NAPIRENDEN Kevés a pénz az iskolákra, de még nem terveznek polgármesteri szünetet ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Bár az alapiskolák fenntartására sok helyütt nincs pénz, s Michal Sykora, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) elnöke „polgármesteri szünet” elrendelését sem tartja kizártnak, az ön- kormányzatok többsége egyelőre nem számol az iskolák bezárásával, megvárja, utólagos igényléseire milyen választ kap az államtól. A POLGÁRMESTEREK KIVÁRNAK A Tőketerebesi járásban egyelőre nem fenyegeti polgármesteri szünet az iskolákat, mivel egyetlen ön- kormányzat sem szeretne a pénzhiány miatt ilyen lépést tenni. A járási hivatal oktatásügyi osztályának felkérésére a polgármesterek leadták az iskolák kiadásaival és költségvetésével kapcsolatos igényléseket, s a döntés, illetve a megítélt támogatás összege alapján határoznak a továbbiakról. Sokat várnak a ZMOS ma kezdődő tisztújító közgyűlésétől, amely szintén foglalkozni fog a kérdéssel. Egyes polgármesterek nem tarják kizártnak, hogy - ha nem kapják meg a legszükségesebb támogatást - bizonyos időre kénytelenek lesznek bezárni az iskolákat. HOGY NE LEGYEN ADÓSSÁG, NINCS TISZTÍTÓSZER A Vágsellyei járásban egyelőre egyetlen iskola vagy önkormányzat sem jelezte, hogy olyan súlyos anyagi gondokkal küzdene, amelyek miatt be kellene zárni az iskolát - válaszolta kérdésünkre Mária Svelanová, a Vágsellyei Járási Hivatal oktatásügyi osztályvezetője. Elismerte, az iskolák és óvodák mindenütt jóval kisebb állami támogatást kapnak, mint amennyire szükségük lenne. Svelanová elmondta, a minisztérium úgy számolta ki az iskolák fenntartására járó pénzt, hogy a 2001. évi költségvetés tételeit szorozta meg egy bizonyos együtthatóval. „Például a villamos energiára 17 százalékkal adnak többet, mint 2001-ben. Ha belegondolunk, a villany azóta mennyivel drágult, mindenkinek világos, hogy ez a pénz nem lehet elegendő. A gázszolgáltató is egyszeriben megemelte a befizetendő előlegeket, anélkül hogy erről az önkormányzatokkal vagy az iskolákkal tárgyalt volna” - mutatott rá. „Ha nem akartunk adósak maradni az energiáért, másra: tisztítószerekre vagy vetélkedők díjaira nem tudtunk adni. Voltak járások, ahol ilyesmit is támogattak, aztán év végén ötmilliós adósságot mutattak ki. Végül az állam az ő adósságukat is kiegyenlítette, mi pedig, akiknek egyetlen korona tartozásunk sem volt, a következő évre sem kaptunk több pénzt” - tette hozzá Svelanová. VAN, AHOL CSAK A TAVALYI PÉNZ FELÉT KAPJÁK „A Galántai járásban elsősorban a kisiskolák vannak nagyon rossz helyzetben. Akad iskola, amely a tavalyi támogatásnak csak a felét kapja. A minisztérium megígérte, hogy még módosít a költségvetésen, de a mostani helyzet a kisközségeknek nagyon előnytelen. Elsősorban ott, ahol egymás mellett magyar és szlovák iskola vagy óvoda is működik, nagyon nehéz lesz túlélniük az intézményeknek” - véli Bíró László, a Galántai Járási Hivatal elöljárója. Alsószeli polgár- mestere, Seres Lajos lapunknak elmondta: túl azon, hogy a fejkvóta alapján kapott összeg jóval kisebb, mint a nagyobb községekben, a kiadásokat itt még az is növeli, hogy a magyar és a szlovák iskola, valamint a magyar óvoda és a szlovák óvoda négy különböző épületben működik. Ä községi önkormányzat számításai szerint az iskolák és óvodák működtetésére idén legalább 800 ezer koronára lenne szükség, eddig azonban csak 429 ezret kaptak. Ez a minisztériumból küldött év eleji levél szerint az első félévre szól, ezzel szemben az interneten is közzétett országos költségvetési tervezet szerint Alsószelinek idén 421 ezer korona jár. A hiányzó ösz- szeget további egyeztetési eljárás alapján kaphatják meg, s az önkormányzat a tavalyi és az idei számlák alapján be is nyújtotta az igénylését. Hogy mi történne, ha az állam nem kapná meg a működtetéshez szükséges támogatást? Seres Lajos szerint akkor sem zárnák be az iskolát, működtetnék saját pénzből, ameddig lehetne, de - mondja a polgármester - ez a törvényekkel is ellenkezne. EGYHAVI FŰTÉSRE ELÉG A NEGYEDÉVES KERET Az ipolysági magyar alapiskola az első negyedévre 170 ezer koronát kapott az államtól szolgáltatásokra, a fűtés- és a villanyszámlákra, valamint egyéb működési költségekre. Januárban az iskolának 120 ezer koronát kellett volna fizetnie a fűtésért, a februári fűtési számla 114 ezer koronát tett ki, a márciusit még nem kapták meg, de hasonló ösz- szeggel számolnak - tudtuk meg Lendvay Tibor igazgatótól. A kapott keretből csak egy hónapot tudtak téríteni az energiaszolgáltatóknak. Az igazgató tájékoztatása szerint az iskola már a második negyedévre is megkapta az állami támogatást (170 ezer koronát), de egyáltalán nem lát garanciát arra, hogy ebből a keretből az alapvető működési és rezsiköltségeket folyamatosan fizetni tudják. Az iskola minden egyes tanulóra 141 koronát kap az államtól, tehát mintegy 50 ezer koronát összesen. Ez a pénz az úgynevezett egyéb kiadások kategóriája (utazások, karbantartás, irodaköltség stb.), s ezt az idei évre szóló összeget már most kimerítették. NÖVELÉS CSAK A HARMADIK NEGYEDÉVTŐL A csatai alapiskola az év első három hónapjára 85 ezer korona állami támogatást kapott, amiből a januári, februári fűtés- és villanyszámlákat tudták kifizetni, a márciusi számlák törlesztésére már az önkormányzattól kellett kölcsönözniük 30 ezer koronát - tájékoztatott Kulcsár Erzsébet igazgatónő. Az alapiskola a második negyedévre szóló állami támogatást (85 ezer koronát) is megkapta, s az igazgatónő tájékoztatása szerint az önkormányzat már kapott egy hivatalos leiratot, amelyben az állam a harmadik negyedévre szóló támogatásban 30 százalékkal emeli meg a pénzösszeget. Ez a pénz már tükrözni fogja az energia- hordozók árának - gáz, villany - januári emelését is. ZSELÍZEN EGYELŐRE SPÓROLNAK A zselízi magyar alapiskola februárban egy kicsit késett a villany kifizetésével, de aztán időben megjött az államilag delimitált pénz, és sikerült rendezni a számlát. Mióta az önkormányzat hatáskörébe került, az iskola minden területen spórol, például a villanyszámlákon, hiszen tavaly októbertől idén márciusig 60 ezer koronát kaptak vissza a szolgáltatótól. Pólya Károly igazgató szerint szolgáltatásokra és rezsiköltségre az idei első negyedévre 220 ezer koronát kaptak, s ebbe az iskola eddig belefért. Egyébként a tanintézménynek a magyar gimnázium biztosítja a fűtést, s a költségeket 48 százalékban az alapiskola állja, (hgy, gl, buch) Több célt szolgáló épületegyüttest épít az I. E. S. O. cég Losoncon. A kép bal oldalán látható húszemeletes irodaépület 76 méter magas. (TASR-felvétel)