Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)

2003-04-02 / 77. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 2. Q Külföld Törökország a menekültek és főleg a kurdok miatt aggódik - a kurdok pedig tovább vágyakozhatnak arra, ami másoknak természetes Mindenki kihasználta és becsapta őket Amerikai légidesszantosok és kurd pesmergák Észak-lrakban (Reuters-felvétel) Házrombolás Ciszjordániában Jeruzsálem. Az izraeli hadse­reg tegnap reggel öt palesztin szélsőséges, köztük két öngyü- kos merénylő házát rombolta le a Jordán nyugati partján. Túl-Karm közelében robban­tással pusztították el annak a húszéves öngyilkos merénylő­nek a házát, aki vasárnap Netánjában egy kávéház bejá­ratánál felrobbantotta önma­gát, további 49 személyt pedig megsebesített. Az Irak elleni amerikai-brit támadás kezdete óta elkövetett első merényletet az Iszlám Dzsihád vállalta ma­gára. Az ugyancsak ciszjor- dániai Rámalláhtól nem mesz- sze az izraeli hadsereg négy házat pusztított el. (MTI) Német naszádok Gibraltárra Berlin. Peter Struck német vé­delmi miniszter közvetve meg­erősítette a Der Spiegel értesü­lését, miszerint a berlini kor­mány fontolóra vette: NATO- felkérést teljesítve gyorsnaszá­dokat vezényel a Gibraltári- szorosba. Itt norvég és dán ha­jókkal együtt a nemzetközi ha­józási útvonalat biztosítanák esedeges terrorista támadások­kal szemben. „Áthelyezzük a súlypontot, a Földközi-tenger keleti medencéjéből a nyugati­ba, megerősítve egyúttal a ha­ditengerészeti erőket a nemzet­közi terrorizmus elleni harc­ban”-közölte Struck. (MTI) Újabb phenjani rakétaindítás Szöul/Tokió. Újabb lőgyakor- latot hajtott végre tegnap hadi­hajók elleni, rövid hatótávolsá­gú rakétával Észak-Korea. A ja­pán védelmi tárca szerint nem ballisztikus rakétával hajtottak végre lövészetet az északiak. A Pentagon regisztrálta a kísérle­tet, de nem tulajdonít neki túl­zottjelentőséget, mivel ez a fegyver hagyományos és kis hatótávolságú. Az amerikai szakértők elsősorban attól tar­tanak, hogy Phenjan tesztelheti (fejlesztés alatt álló) nagy ha­tótávolságú Taepodong-2 raké­táját is. Ez fejlettebb annál a ra­kétánál, amelyet 1998-ban Ja­pán fölött a Csendes-óceánba küldött. Szöul tegnap azt kö­zölték, nem tudnak az észak­koreai rakétaindításról. (MTI) Meghalt a puccsista Pavlov Moszkva. Moszkvában el­hunyt Valentyin Pavlov volt szovjet miniszterelnök, a Miha­il Gorbacsov elnök elleni 1991 augusztusi puccskísérlet egyik vezetője. A 66 éves közgaz­dász-politikust még vasárnap, hosszú betegség után érte a ha­lál. Nyikolaj Rizskov 1991 janu­ári menesztése után lett a Szovjetunió kormányfője. Au­gusztusban csaüakozott a Gor­bacsov megdöntésére szövet­kező Rendkívüli Állapot Állami Bizottságához (GKCSP). Au­gusztus 23-án, a puccskísérlet bukása után letartóztatták, és másfél évet töltött börtönben. Szabadulása után visszavonult a politikától. (MTI) Utolsó éveiben Pavlov a regio­nális fejlesztésekkel foglalkozó moszkvai kutatóintézetet ve­zette (TASR/AP) Ankara/Washington. Colin Powell amerikai külügymi­niszter tegnap a török fővá­rosba utazott, hogy meggyőz­ze az ankarai vezetést: ne küldjön csapatokat Észak- Irakba. Előzőleg a török kor­mányfő a WSJE-ben írt cikket a témáról, hétfőn pedig ame­rikai-török szakértői tárgya­lások voltak a kurd fegyvere­sekről. ÖSSZEFOGLALÓ „Törökország tiszteletben tartja a szomszédos Irak szuverenitását és állami egységét, de fel kell készülnie az onnan várható menekülthullám­ra, ezért kért felhatalmazást a parla­menttől, hogy katonailag megszáll­jon egy vékony határsávot Irakban” - írta Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök a konzervatív ameri­kai The Wall Street Journal európai kiadásában (WSJE). Erdogan igye­kezett megnyugtatni az amerikai és az európai kormányokat, hogy Tö­rökország nem akar hadat viselni Irakban, nem áhítozik szomszédja ásványi kincseire, de nem felejtheti el, hogy a legutóbbi Öböl-háború után félmillió iraki menekült Szaddám bosszúja elől Törökor­szágba. TÖRÖK AGGODALMAK „Ankara meg akarja előzni ennek megismédődését, a Kurd Munkás­párt terroristáinak a behatolását és hatékony humanitárius segítséget akar nyújtani a menekülteknek, ezért döntött a korlátozott megszál­lás mellett teljes együttműködésben az USA-val, valamint a térségben le­vő kurd csoportokkal”. Zalmay Khalilzad amerikai elnöki megbízott biztosította Törökorszá­got, hogy az észak-iraki kurdok nem Párizs. Franciaországban nyugta­lanságot és vitákat keltettek az iraki háború elleni tüntetések megbicsak­lásai: az elmúlt napokban a tüntetők amerikai és brit zászlókat égettek Allah akbar! (Allah a legnagyobb!) felkiáltásokkal, egymás mellett vit­ték a Dávid-csillagot és a horogke­resztet, zsidókat vertek meg, s a tila­lom ellenére Szaddám Húszéin iraki elnök portréját emelték magasba. A sajtót felkavarta, hogy a Párizsban szombaton tartott tüntetésen az ira­ki diktátor képei is láthatóak voltak. A Le Monde szerint ez már túlzás, míg a La Croix katolikus napilap azon méltaüankodott, hogy a tilta­kozók úgy tettek, „mintha már nem is lenne szégyen ilyen képeket hor­dozni a demokratikus utcaköve­ken”. Többen figyelmeztettek arra, hogy Franciaországnak, mint az amerikai-brit katonai beavatkozás elleni világméretű tiltakozás élhar­cosának imázsára árnyékot vethet­nek ezek a tüntetések, ha azokat kü­Belgrád. A Zoran Djindjics szerb miniszterelnök elleni merénylet kapcsán a belügyminisztérium kész vádiratot fogalmazott meg a milo- sevicsi diktatórikus múltat képvise­lő szervezetek ellen. Kiderült, hogy Legija, a zimonyi klán szökésben lé­vő egyik vezére, az első számú kö­zellenség diplomáciai státust élve­zett. A belügyi közlemény szerint a nyomozás során fény derült arra, hogy a miniszterelnök elleni me­rénylet része az úgynevezett hazafi­as erők összeesküvésének. A közle­mény a .hazafias erők” közé sorolja a háborús bűnösöket és háborús nyerészkedőket, pártfogóikat, illet­ve a politikai bűnözés felbujtóit, foglalják el egyoldalúan az olajban gazdag Kirkukot, mert a szövetséges erők ellenőrzése alatt állnak, és a koalíció nem fogja ezt nekik megen­gedni. Az AP szerint Khalilzad hét­főn az ankarai külügyminisztérium­ban folytatott tárgyalásokat, ott tet­te a török kormány megnyugtatását célzó kijelentést. Törökország attól is tart, hogy az észak-iraki kurd fegy­veresek a visszavonuló iraki hadse­reg helyére nyomulva, hatalmukba kerítik az olajban roppant gazdag Kirkukot és Moszult. Ankara azért viszolyog egy ilyen fejleménytől, mert lehetségesnek tart egy olyan, fordulatot, hogy az észak-iraki kur­dok, az olajjövedelmekre alapozva, kikiálthatják önálló államukat. Eb­ben az esetben követendő példává lönböző célokra megpróbálják kisa­játítani és összezagyválni. Malek Boutih, az SOS-rasszizmus szövetség elnöke a Le Journal du Dimanche című újságnak nyilatkoz­va rámutatott: Franciaország pozí­ciójának és ennek megfelelően a bé­ketábornak ártana, ha az antiszemi­ta vagy rasszista erőszak fokozód­na. A demonstrációkon az iraki há­borút ellenzőktől Amerika-ellenes tüntetőkig mindenki ott volt: kezd­ve a pacifistáktól a palesztin üggyel rokonszenvezőkön, az Izrael-elle- neseken, az anticionistákon és Hú­széin hívein át a globalizációt ellen­zőkig, majd jött a beszédek sokszí­nűsége és ezzel párhuzamosan az utcai incidensek. A tüntetők számának csökkenésével párhuzamosan - szombaton már csak 18 ezer résztvevője volt a pári­zsi demonstrációnak, szemben az egy héttel korábbi 90 ezerrel - a jel­szavak egyre durvábbak és radikáli­sabbak lettek. Az Amerika- és hábo­rú-ellenes jelszavak skandálása mel­lett a szent háborút (dzsihádot) hir­akik a milosevicsi rezsim pártjaiból valók. Az álhazafiak bűnbandákkal, elsősorban a zimonyi klánnal együttműködve, a Milosevics-Mar- kovics házaspár nevében, a Jugo­szláv Egyesült Baloldal, a Szerbiai Szocialista Párt és a Szerb Radikális Párt szükségleteit kiszolgálva gyil­kolták a politikai ellenlábasokat és másként gondolkodókat, tettleg bántalmazták az ellenzéki pártok híveit és a szembeszegülő polgáro­kat. Az alvilág, szolgálataiért cseré­be, szabadon folytathatta az ember- és kábítószer-kereskedelmet, és el­tehetett láb alól bárkit, aki útjába állt. E bűnözőknek engedélyezték diplomata-útlevelek törvénytelen használatát. A zimonyi klán egyik vezetője, Milorad Lukovics Legija válhatnának a Törökország délkele­ti részén élő kurdok számára, akik­nek majdnem két évtizedes törökel­lenes fegyveres harca csak nemrégi­ben fejeződött be. KURDOK EZERÉVES ÁLMA A kurd vezetők egyelőre nem nyilat­koztak a nélkülük folyó amerikai­török alkudozásról. Az Irakban élők az első Öböl-háborútól is önálló ál­lamot, legalább is széles körű auto­nómiát reméltek. Egyébként a kur­dok ezeréves álmát a saját államról már hétszáz éve akadályozzák (fő­leg) a törökök. Akik szerint kurdok nincsenek is, legföljebb „hegyi törö­kök” vannak. A másik nagy akadá­lyozó, Irán szerint se nagyon létez­dető felhívások hangzottak el, vagy éppen „Irak győzni fog, Palesztina élni fog!”, „Cionisták gyükosok!”, „Mártír, nyugodj békében. Folytat­juk a harcot!” jelmondatokat kiabál­ták. A tüntetők egy része belekötött a rendezőkbe is. Az egy héttel koráb­bi rasszista incidensek miatt mint­egy harminc rendező próbálta kor­dában tartani a tömeget, de többen Amerika-barátoknak titulálták őket, amikor megpróbálták rávenni a túl erőszakos transzparensek és jelsza­vak eltüntetésére a felvonulókat. Strasbourgban mintegy ötszáz tün­tető több tucat autót rongált meg, miközben azt kiabálta, hogy „Bush, Sáron, Hitler, mi a különbség?”, vagy „Éljen Szaddám!”. Egy héttel ezelőtt a palesztinokkal rokonszen­vező tüntetők rátámadtak néhány zsidó fiatalra, közülük egyet vasrúd­dal ütlegeltek. Az incidenst kemé­nyen elítélték a politikai szervezetek és vezetők. Ezért ezen a hétvégén nem lesz újabb tömeggyűlés, ha csak nem történik Irakban „nagyobb jelentőségű esemény”. 1996-ben diplomáciai státust és szakértői címet kapott. Legija, az ál­lambiztonsági elitosztag, az úgyne­vezett vörössapkások parancsnoka és az egység vezetői Kolumbiába, Oroszországba, Kínába és Albániá­ba látogattak, útjaik kizárólag a bű­nözéssel voltak kapcsolatosan, mi­közben beosztottjaiknak azt mond­ták, hogy szolgálati útra indulnak. A belügyminisztérium figyelmez­tette a lakosságot, hogy Legija ha­mis horvát útlevelet használ és Vlade Vukomanovics nevű horvát állampolgárnak adja ki magát. A szerb hatóságok jelen pillanatban Legiját tekintik az első számú közel­lenségnek. A zimonyi klán élén álló hármasfogat tagjai közül már csak ő van szökésben. nek kurdok, elsősorban moszlimok ők, akik se nem arabok, se nem törö­kök, se nem perzsák ugyan, de ez még nem ok arra, hogy kurdok le­hessenek. A zavart azonban nem­csak a szomszédok, hanem maguk a kurdok is okozzák: mindig mindkét oldalon egyszerre harcoltak, egy ré­szük a törökök vagy az irániak ellen, más részük a törökök vagy az iráni­ak mellett. Ha nem külső zsoldban kerültek egymással szembe, akkor maguktól ölték egymást a különféle kurd frakciók. A törzsi, sőt nyelvi megosztottságukat minden szom­széd és külső hatalom kihasználta. A kurd történelem minden egyes feje­zetének három része van. 1. Megígé­rik nekik, hogy most tényleg szaba­dok lesznek. 2. Erre a kurdok harcba MTI-JELENTÉS Brüsszel. Az amerikai külügymi­niszter mai ankarai megbeszélései után holnap Brüsszelben a NATO és az EU vezetőivel tárgyal, várhatóan az iraki háború fejleményeiről és a konfliktus utáni rendezésről. Az EB illetékeseinek tájékoztatása szerint biztonsági megfontolásokból Powell valamennyi találkozóját a NATO- központban tartják. Az atlanti szö­vetség vezetőin kívül Powell találko­zik az uniós trojka tagjaival - Jeór- jiosz Papandreu görög külügymi­niszterré, Javier Solana kül- és biz­tonságpolitikai főképviselővel, vala­mint Chris Patten külkapcsolatokért felelős biztossal - és valószínűleg más EU-tagállamok külügyminiszte­reivel is. Tegnapig nem dőlt el, hogy mind a 15 tagország külügyminisz­tere részt vesz-e a találkozón. Mivel a háború kirobbanása óta a mostam Powell első külföldi útja, uniós rész­ről nagy érdeklődéssel várják, hogy első kézből tájékozódjanak Wa­shingtonnak a konfliktus utáni idő­A szerb hatóságok évekre visszame­nőleg elemzik a Zoran Djindjics elle­ni sajtótámadásokat, mert azt gya­nítják, hogy egyes bíráló és rágalma­zó írások az alvüág megrendelésére készültek. A Djindjics-merénylet előtt egyes lapok olyan adatokat tet­tek közzé, amelyekről csak a rendőr­ség, a titkosszolgálatok vagy a bűnö­zőcsoportok tudhattak. Á belügy utasítására a kulturális és tájékozta­tási minisztériumnak civil szerveze­tekkel, sajtóorgánumokkal és szak­értőkkel együttműködve jelentést kell készítenie a néhai kormányfő el­leni sajtótámadásokról és politiku­sok, pártok, újságírók, illetve más személyek nyilvános nyilatkozatai­ról. A nyomozóhatóságok fény kí­vánnak deríteni arra, hogy kik vol­lépnek, sokszor ők végzik el a leg­piszkosabb hadimunkát (több népir­tást is), egy részük a későbbi győz­tes, más részük az éppen vesztes ol­dalon. 3. Mindkét oldal sorsára, sőt veszni hagyja a kurdokat. KURDISZTÁN 25 MILLIÓS LEHETNE Jelenleg Törökországban, Irakban, Iránban és Szíriában élnek nagy számban, e területek összevonásá­ból minden további nélkül létrejö­hetne egy önálló, huszonötmillió la­kosú Kurdisztán. 1920-ban az akkori nagyhatalmak meg is ígérték ezt. Ám a felsorolt államok nyilván hal­lani sem akarnak arról, hogy terüle­tük egy részéről lemondva megen­gedjék Kurdisztán létrehozását. A török helyzet a legkeményebb, van olyan becslés, hogy minden negye­dik török lakos kurd. Ankara számá­ra semmi nem fontosabb, mint Kurdisztán „megelőzése”. Ha ez a veszély egyáltalán felmerül, Törö­kországot nem érdekli többé se a NATO, se az EU, de még Amerika és a dollármilliárdok sem. BELENYUGODTAK? A török számítás most is beválhat, de azért jelenleg kicsit más a hely­zet. A szemben álló kurd frakciók most együttműködnek. Az iraki kurd vezérek nem győzik ismétel­getni: belenyugodtak geopolitikai fogságukba, önálló állam helyett beérik etnikai-területi autonómiá­val. Irakban ezt valószínűleg meg is kapják. Ám több mint kétséges, hogy kapnak-e ilyet Iránban, Szíriá­ban és főleg Törökországban, ahol még a kurd beszéd is tilos volt két évvel ezelőtt. Bármennyire elcsé­pelt: a kurdkérdés olyan puskapo­ros hordó, amely hat külön alháborút robbanthat ki Irakban és környékén. (MTI, TASR, NOL) Legija az első számú közellenség - évekre visszamenőleg elemzik a szerb hatóságok a néhai miniszterelnök elleni sajtótámadásokat Egy összeesküvés része volt a Djindjics-gyilkosság MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Colin Powell holnap NATO- és EU-vezetőkkel tárgyal Kísérlet a közeledésre szakra vonatkozó elképzeléseiről. Az EU számára e tekintetben válto­zatlanul a márciusi brüsszeli csú­cson elfogadott állásfoglalás az irányadó, amely szerint az ENSZ- nek mindenképpen központi szere­pet kell kapnia a rendezésben. A csúcsértekezleten a tizenötök felkér­ték a brüsszeli bizottságot és Solana főképviselőt, hogy vizsgálják meg, milyen támogatást tudna nyújtani az unió az iraki népnek a háború után. Ennek tanulmányozása folya­matban van, de uniós részről egy­előre túl korainak tartanák, hogy konkrét tervekről beszéljenek. Ezért e tekintetben is inkább az amerikai elképzelésekre kíváncsiak. A bizony­talanság hátterében az áll, hogy a vi­lágszervezet szerepét illetően mesz- sze nincs egyetértés az USA és Euró­pa között. Á konkrét nézeteltérések egyik területe az iraki tömegpusztító fegyverek ellenőrzésének jövőbeli mechanizmusa lehet. Amerikai rész­ről voltak olyan nyilatkozatok, ame­lyek szerint a háború után ezt az USA kívánja a kezébe venni. tak a Djindjicset kompromittáló cik­kek megrendelői. Az első üyen írá­sok már 2001 februárjában megje­lentek a Panorama című lap hasáb­jain. Az újságnak mindössze két szá­ma látott napvüágot, s ezek közül az egyik kizárólag Djindjics és az alvi­lág állítólagos kapcsolatával foglal­kozott. A lap kiadója, Bratiszlav Grubacsics a kormányfő elleni me­rénylet kapcsán vizsgált személyek­től kapott pénzt az újság megjelen­tetésére. Grubacsics később folytat­ta rágalomhadjáratát a VIP nevű ki­adványban, amelyet diplomáciai képviseleteknek adott el. A hatósá­gokat kiváltképpen azok az írások érdeklik, amelyek a későbbiekben bekövetkezett eseményeket haran­goztak be. Megdöbbentőek a háború ellen tiltakozók agresszív, rasszista megnyilvánulásai Kisiklott tüntetések Franciaországban MTI-ÖSSZEFOGLALÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom