Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)
2003-04-14 / 87. szám, hétfő
Kitekintő hirdetés ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 14. Németországban a munkanélküliek nagy része nem is akar dolgozni. Évekig kaphatnak munkanélküli segélyt és szociális juttatást, amiből éveken át jól megélnek. Sok német kivándorol, hogy álláshoz jusson Berlin. Sok negyven év alatti német új otthont választ, mert saját hazájában egyszerűen nincs lehetősége dolgozni. Úgy tervezik, hogy az elhúzódó gazdasági pangás miatt nem csak egy-két évig maradnak külföldön, hanem örökre. MOLNÁR ZSUZSANNA Kevés állásajánlata, még kevesebb reménye volt az utóbbi évben Németországban egy átlagos harmincasnak arra, hogy otthon olyan munkát találjon, amiből meg tudna élni. Sokan látják úgy, hogy külföldön tárt karokkal várják őket, szakmájukat megbecsülik, míg otthon csak több éves keresés után tudnának egyáltalán valamilyen munkahelyet találni. Más európai országban egyelőre még nem tört ki a pánik, Németországot érinti legsúlyosabban a recesszió. A munkanélküliségi ráta magasabb, mint Spanyolországban. A kilátások a jövő évre sem kedvezőbbek. Emiatt egyre többen döntenek az ország végleges elhagyása mellett. Mindenesetre a kivándorlók legalább öt évre terveznek, hiszen csak ennyi idő alatt lehet elindítani a karrieijüket. Európa más országaira jóval kevésbé jellemző a kivándorlás. Leginkább a tudományos munkát végzők intenek búcsút saját országuknak, mert például csak az Egyesült Államokban nyílik lehetőségük a kutatásra. A fiatal munkavállalók nagy része is csak rövid tapasztalatszerzés végett megy külföldre. A spanyolok által kedvelt célpont Nagy-Bri- tannia és az USA, a franciák otthon érzik magukat a legjobban, s így vannak ezzel az olaszok is. Gerhard Schröder német kancellár jelenleg azon igyekszik, hogy átverekedje a kormány által kidolgozott szociális reformokat. Többek között azt is, hogy a hosszú távon munkanélkülieknek járó segély idejét lerövidítse. De nehéz elvenni azt, ami eddig járt a „népnek”. Az igazsághoz ugyanis hozzátartozik, hogy Németországban a munkanélküliek nagy része nem is akar dolgozni. Évekig kaphatnak munkanélküli segélyt, és azt szociális juttatás egészíti ki. A kettő együtt olyan szép kis summát tesz ki, hogy abból akár több hét nyaralásra is futja. Vannak azonban olyan fiatal németek is, akik valóban dolgozni szeretnének, mert elkötelezettek szakmájuk iránt, vagy egzisztenciát akarnak teremteni. Sőt olyanok is akadnak, akik egyszer csak megunják a segélyezett semmittevést. Nekik is nagyon nehéz dolguk van azonban a munkaerőpiacon, állás alig akad. A skandináv országok igen kedvelt célpontjai a német vándorlásnak. Az elmúlt évben például 2900 orvost vártak Skandináviába - leginkább belgyógyászokat és általános orvosokat. De nemcsak az ő számukra vonzóak az északi országok. A német mentalitásnak tökéletesen megfelel a fix és jól szabályozott munkaidő, a garantált továbbképzés", a biztos fizetés és a szociális juttatások erős hálója. A mérnökök és a természettudományokkal foglalkozók nagy része az Egyesült Államokba és Japánba vándorol. A gazdaságban dolgozók számára Ausztrália kínál vonzó lehetőségeket, marketingesek és értékesítők indulnak délnek. Természetesen nem az ország alapján keresgélnek. „Az emberek dolgozni akarnak, mindegy, hogy hol” - foglalja össze az Európai Bizottságnak készült jelentés. Tavaly előtt több mint 10 ezer német adta fel a próbálkozást, hogy hazájában találjon magának munkát. Volt, aki Paraguayba ment. A lényeg, hogy ott megbecsülik és hagyják dolgozni. Sokan természetesen nem valamelyik McDonald’s étteremben szeretnének landolni, így már Németországból gondoskodnak új munkahelyükről. Ez rengeteg papírmunkával jár. A munkaügyi hivatalokban Skandinávia igen kedvelt célpontja a német vándorlásnak. kérdőívek, dokumentumok várnak kitöltésre, ezek mellé hitelesített igazolásokat, referenciákat is csatolni kell. A végzettség elismertetése sem könnyű eset, bár az Európai Unión (EU) belül egy három évnél hosszabb képzés mindenhol garanciát jelent. Az EU-n kívüli országok esetében már jóval nehezebb helyzetben vannak a németek is, munka- vállalási engedélyről, vízumról is gondoskodniuk kell. Ha valaki átverekedte magát a bürokrácián, már csak a csomagolás marad hátra. Új élet vár rá egy idegen országban. Nem könnyű. Mégis sok német felül a repülőgépre, és vissza sem néz. Külföldi munkavállalást befolyásoló tényezők: ♦ Magasabb jövedelem ♦ Életkor ♦ Távolság a régi és az új lakóhely között ♦ Információszerzési lehetőségek az adott országról ♦ Elhelyezkedési lehetőségek, az adott ország munkaerő-piaci helyzete ♦ Családnagyság ♦ Nyelvtudás ♦ Kulturális és társadalmi környezet ♦ Adózási és társadalombiztosítási rendszerek Napjainkban főleg jól képzett, fehér galléros munkavállalók emigrálnak Németországból (Képarchívum) Az uniós országok polgárai minden akadály nélkül vállalhatnak munkát a tagállamokban Takarékoskodjon az Általános Hitelbank kontóin! Ügyfelei megtakarítási kedve arra ösztönözte az Általános Hitelbankot, hogy kínálatát három új befektetési kontóval bővítse. A különböző takarékossági formák egy kontó keretébe való összevonása az ügyfélnek kevesebb illetéket jelent, mint amennyit ugyanazokért a szolgáltatásokért fizetne, ha azok nem volnénak ily módon tömörítve. A határidős számlák kamatai az utóbbi években csökkentek, már régen nem hoznak annyi hasznot, mint eleinte. Ezért el kell gondolkodnunk a befektetés módjai felett. Mikor, hová, mennyit érdemes befektetni? A választ az Általános Hitelbank Rt. (VÚB) adja meg három új termékével, a befektetési kontókkal. A termék jellegzetességeit tekintve pénz elhelyezése befektetési alapokban egyszerű, egyben vonzó választási lehetőséget kínál a külföldi tőkepiacokon való közvetlen befektetésre vagy a folyó-, illetve betéti számlákon való konzervatív takarékoskodásra. A VÚB három új termékét olyan ügyfelek részére hozták létre, akik elfogadják a befektetés kockázatát, és nemcsak befektetési alapokban, hanem külföldi részvénypiacokon is elhelyeznék pénzüket. Tekintettel arra, hogy a minimális befektetés, 20 ezer korona, a kisebb befektetőknek is megfelelnek. Mielőtt az ügyfél eldönte- né, hová szeretné befektetni pénzét, tisztáznia kellene, miért akar befektetni, és az erre szánt pénznek mekkora hányadát szeretné befektetési alapokban elhelyezni. Már előre tudnia kellene, mikor lesz szüksége a befektetett pénzére: például egy éven belül, három év vagy leghamarabb öt év múlva. Egyúttal választ kell tudnia adni arra a kérdésre is, mit szólna a befektetése értékének vagy a korona árfolyamának csökkenéséhez. Ha tudja a választ ezekre a kérdésekre, gyorsabban eldöntheti, hogy a VÚB melyik befektetési kontóján helyezze el a pénzét. A kezdő befektetők számára, akik nagyobb hasznot szeretnének elérni, mint amennyit a határidős betétek kínálnak, a VÚB EASINVEST a legelőnyösebb kontó. Ez legalább egy évre szóló stabil befektetés. A tapasztaltabb befektetők, akik a nagyobb haszonért hajlandók nagyobb kockázatot vállalni, dönthetnek a VÚB STARTINVEST mellett. Ez kis és közepes kockázatú, magasabb hasznot hozó alap, amelynél a haszon mértéke egyenesen arányos a kockázattal. A VÚB STARTINVESTEN legalább két évre éri meg a pénzt elhelyezni. Azok, akik nagy kockázatot vállalnak az annak megfelelőűmértékű nagy haszonért, válasszák a VÚB PROFINVEST kontót. Itt legalább három évre éri meg a pénzt elhelyezni, amelyet a külföldi részvénypiacon fektetnek be. Ha az ügyfél nem tudja eldönteni, melyik kontón helyezze el pénzét, segíthet az ún. rövid teszt vagy az invesztíciós profil, ahol a megadott kérdésekre kell válaszolnia. A kérdéseket úgy állították össze, hogy kiderüljön, menynyire szeret az ügyfél kockáztatni. A döntést azonban, hogy hová és mennyit fektessen be, végül az ügyfél hozza meg. Az átlagon felüli kamatozáson kívül minden kontó lehetővé teszi a befektetések ellenőrzését és a befektetett pénzhez való hozzájutást. Jó, ha minden befektető előre tudja kellene, hogy a befektetés értéke emelkedhet, csökkenhet vagy stagnálhat a pénzpiaci helyzet függvényében. Tudni kell, hogy a befektetési alapokban való pénzelhelyezés magában hordozza azt a kockázatot, hogy az eddigi haszon nem garantálja a jövendő hasznot. A befektetési kontókon történőűpénzelhelyezés esetén adó- kedvezmény, 1 millió koronás biztosítás és VÚB-hitelkártya jár az ügyfélnek. Ráadásul hitelt kérhet, amelynek biztosítékául a VÚB-s befektetése szolgál. A befektetési kontóiba történőűegyszeri pénzelhelyezésen kívül a VÚB Asset Management változatlan feltételekkel kínálja a minden termékcsomag részét képező VÚB AM - SPORENIE programot, amelyet havi 1000 koronás betéttel nyithat. A VÚB Asset Management az egyik legnagyobb vagyonkezelő társaság Szlovákiában. A kollektív befektetésekről szóló törvénnyel összhangban hozták létre, és tagja a Vagyonkezelő Társaságok Közösségének. Az egyetlen szlovák hitelminősített vagyon kezelőűtársaság, beleértve az alapok csúcsvezetőségét is. Q3+ minősítést kapott, azaz átlagon felülinek ítélték a folyamatok irányításának, a portfolio kezelésének és a külső környezeti befolyás értékelésének szintjét. A VÚB Asset Management az Általános Hitelbanknak - amely a Gruppo IntesaBci csoport tagja - a tulajdonában levő 100 százalékos leányvállalat. Már nem a nagyobb j övedelem számít döntő tényezőnek ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az Európai Unió tagországainak állampolgárai minden akadály nélkül vállalhatnak munkát a többi tagállamban, még sincs nagy jövés-menés az EU munkaerőpiacán. Az unió versenyképessége javulna, ha könnyebben mozdulnának a helybeliek. Az európai közös piac állampolgárai 1968 óta vállalhatnak szabadon munkát a közösség bármely államában. A maastrichti szerződés pedig kimondja, hogy az Európai Unió egységes piacának alapelve szerint a termelési tényezők szabad áramlását kell biztosítani a tagországok között, így magától értetődően a munkaerőét is. A munkavállalás feltételei az utóbbi évtizedekben egyre javultak a tagországok között (szociális juttatások, oktatás harmonizációja, stb.), mégis a 60-as években keltek át legtöbbször az országhatárokon egy-egy új állás kedvéért. Azóta ez a tendencia egyre csak csökken, bár a közgazdászok másra számítottak. A migrációs elméletek szerint a jövedelemkülönbségeknek, a saját hasznukat maximalizáló munkavállalókat tömeges elvándorlására kellett volna ösztönöznie. Két évtizeddel ezelőtt a gazdagabb északi országok - Franciaország, Németország - munkavállalóinak fizetése átlagosan hatszor több volt, mint a szegényebb déli országokban - Spanyolországban, Portugáliában, Görögországban - dolgozóké. Mára ez az arány háromszorosra csökkent, és az ember azt gondolná, még ez a különbség is vonzó az EU polgároknak. Mégis az Eurostat becslései szerint az EU munkavállalóinak körülbelül 2 százaléka vállal jelenleg munkát más tagországokban. A felmérések alapján egyértelmű, hogy a mozgásban nem a jövedelemkülönbség a döntő. Az már egyértelmű, hogy a kulturális és a nyelvi különbségeken túl egyéb, formális és informális tényezők is akadályozzák a munkaerő szabad áramlását. Évek óta dolgoznak az EU intézményei azon, hogy megszüntessék a mobilitás alacsony fokát előidéző akadályokat. Az eltérő társadalom- biztosítási és adózási rendszerek, valamint az eltérő foglalkoztatási feltételek otthon marasztalják a munkavállalókat. Egészen sajátságos például a munkanélküli EU állampolgárok helyzete: ha más országban vállalnak állást, pénzügyi és szociális támogatást akkor kaphatnak, ha az adott országban szerezték meg az erre szóló jogosítványt. Tehát a fogadó országban ugyan az adott ország állampolgáraival azonos jogokat élveznek, de hazájukban nem tarthatnak igényt az ellátásra. A társadalombiztosítási jogaikat nem vihetik magukkal az egyik tagországból a másikba, az a fogadó országhoz köti a munkavállalókat. Mára egyértelművé vált az is, hogy az informális, a pszichológiai tényezőket nem lehet legyőzni EU Az EU munkavállalóinak 2 százaléka vállal jelenleg állást más tagországban. szabályozással. A nagy távolság miatt nehéz információt szerezni a célországról. Sokan idegenkednek a kockázatvállalástól, és félnek a fogadó országban rájuk váró esetleges negatív diszkriminációtól. Nemcsak a szülőföldtől és a barátoktól nehéz megválni. Ugyan a globalizáció évek óta tombol, a marasztaló tényezők általában a helyspecifikus ismeretekhez köt- hetőek. Az emberek hasznos, az adott társadalomhoz kötődő információkkal rendelkeznek. így például egy spanyol munkavállaló nem feltétlenül tudna Németországban az ügyfelekkel azonosulLeginkább a fiatalok és a képzettek vándorolnak a tagországok között. ni. A vállalat belső működésének ismerete is az adott országhoz köti, máshol nem hasznosítható az ilyen típusú tudás. Leginkább a fiatalok és a magasan képzett munkaerő vándorol a tagországok között. A fiataloknak még nincs családjuk, akiket szintén érintene a más országba való költözés, s az új munka keresése. Ezenkívül ők sokkal könnyebben alkalmazkodnak az új feltételekhez, szokásokhoz, és még nem rendelkeznek annyi helyspecifikus ismerettel. Egyre gyakrabban előfordul, hogy a külföldön tanuló ösztöndíjas diákok nem térnek haza, „ott ragadnak” az adott országban. Ezzel szemben a magasan kvalifikált munkavállalókat a fogadó ország keresi. így számukra általában a cégek sokkal előnyösebb feltételeket biztosítanak, mint egy „mezei” EU munkavállalónak. Ä magas fizetés mellett lakás is jár, amivel a családtagok gondjait is megoldják. Mindezek mellett ők erős magas belső motiváció miatt is keresnek új kihívásokat, amelyeket talán más országokban találnak meg. (mzs) V UP1032
