Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)
2003-04-11 / 85. szám, péntek
Kultúra ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 11. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 14. számában feltett kérdésre a helyes válasz: Sehol Afrikában. E héten az 500-500 koronát özv. Kovács Józsefné ipoly- sági, Kiss Terézia hidaskürti és Csámpa Szabina vásárúti olvasónk nyerte. Gratulálunk! SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Raszputyin 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Rosmersholm 19 KIS SZÍNPAD: Macska a forró tetőn 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Ibusár 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: New York bandái (amerikai) 18, 20.30 MLADOSÍ: Pornográf kapcsolatok (belga-francia) 15.30, 20 Idióták (dán-francia) 17.30 MUZEUM: Cool and Crazy (amerikai) 18.30 TATRA: Ani- matrix + Végső állomás 2. (amerikai) 16.30,18.30,20.30 PALACE - AU PARK: New York bandái (amerikai) 15.20, 18.30, 21.40 Buliszerviz (amerikai) 16.15,18.20,22.35 Két hét múlva örökké (amerikai) 14.10, 20.25 A dzsungel könyve 2 (amerikai) 14.05, 15.55, 17.45 Félholt (amerikai-német) 19.35, 21.45 Daredevil (amerikai) 16,17.05,18.15,19.15, 20.30, 21.50, 22.45 Még egy kis pánik (amerikai) 14.20, 18.35 Végső állomás 2. (amerikai) 15.50, 18, 20.10, 21.30, 22.20 A kör (amerikai) 15.10, 17.30, 19.50, 22.10 Az ördög tudja, miért (cseh) 14.55 8 mérföld (amerikai) 14.20, 16.40, 19, 21.20 A Gyűrűk Ura - A két torony (amerikai-új-zélandi) 15.50 Intacto (amerikai) 19.20, 21.40 Kapj el, ha tudsz (amerikai) 14.15, 19.10 Blanche (francia) 16.55, 21.55 Harry Potter és a titkok kamrája (amerikai) 16.10 A szellemhajó (amerikai-ausztrál) 19.25, 21.25 PÓLUS - STER CENTURY: New York bandái (amerikai) 14.10, 17.25, 20.45 Végső állomás 2. (amerikai) 18.10, 20.20, 22.30 Daredevil (amerikai) 14.40, 16.50, 19, 21.10 Blanche (francia) 14.05, 16.15,18.25 Buliszerviz (amerikai) 15.30,17.30,19.25,21.30 Az ördög tudja, miért (cseh) 15.25,17.35 Intacto (amerikai) 19.30, 21.40 A dzsungel könyve 2. (amerikai) 14.30, 16.20 8 mérföld (amerikai) 15.20,17.40, 20, 22.25 Félholt (amerikai-német) 20.35, 22.45 Kapj el, ha tudsz (amerikai) 14.15,16.55 A kör (amerikai) 19.45, 22.05 KASSA TATRA: Intacto (amerikai) 16, 18, 20 CAPITOL: A szellemhajó (amerikai-ausztrál) 16, 18, 20ÚSMEV: New York bandái (amerikai) 16,19IMPULZ: A szívem érted RAPes - Save The Last Dance (amerikai) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: A dzsungel könyve 2. (amerikai) 17 Nemzetbiztonság Bt. (amerikai) 19.30 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: A Gyűrűk Ura - A két torony (új-zélandi-amerikai) 19 GALÁNTA - MOZI: Charlotte Gray (angol) 19 VÁGSELLYE - VMK: Az arany markában (amerikai) 17.30, 20 LÉVA - JUNIOR: A szellemhajó (amerikai-ausztrál) 16.30, 19 IPOLYSÁG - IPOLY: Félholt (amerikai-német) 18 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Az ördög tudja, miért (cseh) 14.45 Rohadékok (cseh) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Álmomban már láttalak (amerikai) 15.30 Bazi nagy görög lagzi (amerikai) 16 Chicago (amerikai-kanadai) 13.30, 15.45, 18, 20.15 A dzsungel könyve 2 (amerikai) 13, 15, 17 Félelem.com (angol-német-luxemburgi) 14, 18.10, 20.20 Fenegyerek (amerikai) 13.45, 18, 20.15 Frida (amerikai-kanadai) 14.30, 17, 20 Johnny English (angol) 14, 16, 18, 20 Két hét múlva örökké (amerikai) 16.30, 18.30, 20.30 A kör (amerikai) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Még egy kis pánik (amerikai) 16.10 A muskétás (német-amerikai-luxemburgi) 13.15 Az órák (amerikai) 13.15,17.45, 20 A szellemhajó (amerikaiausztrál) 18.30, 20.30 Taxi 3 (francia) 14.15, 16.15,18.15, 20.15 Fergeteges táncshow-t ígér a Broadway Dance Company és a Dance Empire Dublin tánckar Night of the Dance című estje, amellyel április 15-én 19 órától lépnek fel Pozsonyban, a pasienkyi sportcsarnokban. A nemzetközi csapat híres zenés-táncos filmek táncjeleneteit idézi fel a színpadon. (Fotó: HSA. AV-Fotoreport) Április 11., József Attila születésnapja a költészet napja - nagy gazdagság, ha az ember lelkét versek finomítják Az idén semmi sem a régi Felemelő pillanatok, díjkiosztás a költészet legnagyobb hazai magyar ünnepe, a rimaszombati Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny egyik korábbi országos döntőjén (Dömötör Ede felvétele) A napokban, a Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny közelgő döntőjének vonzásában, kedvenc verseimet próbáltam visszahozni, felidézni a múltból - úgy gondolom, e szépirodalmi fórum vonzásában és lázában égve sokan (pedagógusok, diákok, felnőtt vers- és prózamondók) teszik ugyanezt. E böngészés közben arra a szomorú megállapításra jutottam, hogy amióta befejeztem az iskoláimat, egyetlen verset sem tanultam meg fejből. TALLÓSI BÉLA Szégyen ez vagy nem? Semmiképp sem olyan dolog, amelyet bárki szívesen teregetne ki ország-világ előtt. Mégis kimondom, mert azon tépelő- döm, miért van az, hogy a legtöbben csak addig magoljuk a strófákat, amíg diákok vagyunk. Tesszük ezt akkor kötelezően vagy kedvtelésből. A losonci sörkertben, ahol mókusok futkostak a faágakon, csoporttársnőmmel egy pohár jéghideg sör mellett félhangosan együtt szavalva magoltuk a memoritert módszertan vizsgára. Ám a májusi melegben, bárhogy is igyekeztünk magukba szívni a magyar klasszikusokat, inkább csak a serital szállt a fejünkbe, nem a hexameterek. Sebaj, legyintettünk megállapítván, hogy azt a töméntelen mennyiségű lírát, amit megkövetelnek tőlünk, úgysem leszünk képesek oly könnyedén és rutinnal az emlékezetünkbe vésni, mint ahogy a színész emeli be szinte észrevéüenül hosszú drámák szövegét. így aztán elütöttük a memoriter elsajátítását azzal, hogy mivel minden kötelező költeményt úgysem tudunk maradéktalanul megtanulni, ezért nem magolunk be egyet sem. E döntésünket azzal indokoltuk, hogy amilyen balszerencsés a vizsgázó diák, ha száz feladott versből csak egyet nem tud, működik az empátia, s a tanár úgyis azt az egyet kéri majd tőle. Bár a memoritertanulás elutasítása nem vált a becsületünkre, mégsem teljesen felkészületlenül mentünk vizsgázni a kötelező Versekből. Hiszen az óvodától, az alap- és középiskolán keresztül az egyetemig rengeteg verset tanultunk meg fejből. Szerencsére ugyanis a diák az iskolában - üyen- olyan formában - még együtt él a költészettel, legalábbis nyitottabb szemmel és füllel figyel rá. Jómagam gyermeki tudattal sokáig azt hittem, csak holt költők vannak. Mert a strófákat, amelyeket tanultunk az alapiskolában, mind a régmúltban költötték - sokáig azzal sem voltam tisztában, hogyan kell verset költeni. Úgy gondoltam hát, a költészet kizárólag a múlt hagyatéka. S ezt azzal magyaráztam, hogy voltak olyan letűnt, dicső korok, a miénktől különbözőek és különbek, amelyekben még termettek költők, akiket megfoghatatlan természetű, kiváltságos, nem mindennapi képességű lényeknek képzeltem. Azt azonban már gyerekként is éreztem, hogy nagy gazdagság az, ha az olyan hosszú ideje fennmaradt költeményeket, mint például Petőfi Sándoréit, fejből tudja az ember. Diákként - bizonyára ahogy másokat is - rengeteg hatás ért, amely a költészet medrében terelgetett. Annak idején még közvetített szavalóversenyeket a királyi televízió, ezek figyelését ki nem hagytam volna egyetlen alkalommal sem. Ahogy a Vers mindenkinek öt perce alatt is igyekeztem mindig a képernyő előtt ülni. A folklór mellett a versmondás volt a Ki mit tud?-ok másik erőssége, s meredten figyeltem a képernyőt, ha a vers kategóriát jelentette be a műsorvezető, s ámultam Major Tamás verselemzésén. A színészkirály, a misztikus versmondó, Latinovits Zoltán szinte kánonosította József Attila verseinek megszólaltatását: az ő előadásában hallgatva tanultam meg (és biztos nem vagyok ezzel egyedül) a proletárköltő több versét - a két legismertebbet említem csak, A Dunánált és a Kései sira- tót. (Micsoda felszabadultságot jelentett ez alól a jó értelemben vett kánon alól, amikor Mácsai Pál egészen más hangsúlyozásban adta elő A Dunánált.) Fejből tudtam - másokkal együtt - a hetvenes évek szavalóversenyeinek elmaradhatatlan költeményeit. Harsogtuk Váci Mihályt idézve, hogy nem elég útra lelni, az úton menni kell, egyedül is, elsőnek, elöl indulni el. De kultuszversként fújtuk Kon- sztantyin Szimonov Várj reám, s én megjövök, hogyha vársz nagyon... kezdetű költeményét is. Csemegézhetnék még Radnótitól, hiszen amikor fennen szavaltuk, hogy „nekem szülőhazám e lángoktól ölelt kis ország” - bizony a magyar haza iránti érzelem tüze gyűlt a szíveinkben. Aztán a Milyen volt szőkesége... szí- neinek-ízeinek állandó ízlelgetése közben ráakadtam arra a szerelmes versre is, amely számomra a mai napig legtöményebben fejezi ki a tomboló szenvedélyt, a szerelem reménytelen végét, mégpedig olyan kegyetlen odamondással, hogy: vége van, a függöny legördült, komisz darab volt, megbukott. Nekem csalódást hozott e játék, magának érte taps jutott... -Ady Endre Finita című gyönyörű verse kezdődik ezekkel a mondatokkal. Aztán a számvetésben, amellyel azt kerestem, milyen verseket hoztam magammal a múltból a memóriámba rejtve, kiderült, hogy nem is olyan keveset. Mindig voltak, hatottak „divatok”, hullámok: a hetvenes évek végén például Berek Kati égette belém Nagy László őserővel előadott verseinek egyikét-másikát: a legtöbben tőle tanultuk meg az úgy gondolom, legismertebb Nagy László-i kérdést: ki viszi át fogában tartva, a szerelmet a túlsó partra? E kérdés - így az idei költészet napja előtt elgondolkodva poézisről - egyik nagy színházi élményemet juttatja eszembe. A Pesti Színház-beli Kopasz énekesnőt, annak is az utolsó párbeszédét.- Mi van a kopasz énekesnővel? - kérdezi az egyik szereplő.- Még mindig ugyanúgy fésülködik- adja meg a választ a másik figura, és kifordul az ajtón. Ma, háborús időkben a költészet napján poézisről elmélkedve a fennköltség helyett Ionesco e frenetikus kérdés-feleletben vázolt abszurd állapothelyzetével szembesülök inkább. Mert nem ugyanolyan abszurd helyzet-e - mint a kopasz énekesnő fésülködéséről beszélni -, költészetről, gyönyörű szóképekről, rímbe szedett vagy szabad versben megfogalmazott szép érzelmekről szólni akkor, amikor gyilkos rakéták cikáznak a levegőben. Hiszen ettől az idén semmi sem a régi! S e helyzetben költészetet vagy a filmművészetet ünnepelni - ez utóbbit világra szóló Oscar-ceremóniával - nem ugyanolyan abszurd-e, mint a kopasz énekesnő fésülködése. Mert a filmünnep napján, ugyanúgy a magyar líra ünnepén is, amikor számot vetünk azzal, mennyi gyönyörű verset tanultunk meg, a bombázások, a fegyverropogás árnyékában bizony kényszerűen ott motoszkál bennünk a gondolat, s emészt a kétség: adott- e valamit okulásunkra az a számtalan verssor, amely bennünk rezonál. Amelyek lelkünket finomítják. Mert bár sok-sok irodalomtörténet-kötetnyi költő - Nagy László után szabadon - léte lemerült már, nem igazán sikerült-sikerül átvinni a szerelmet a túlsó partra. De lehet, hogy azért nem, mert amióta befejeztem az iskoláimat, egyetlen verset sem tanultam meg fejből. És valószínű sokan mások is így vannak ezzel. Téka, Hétről hétre, Keresd a nőt!, Őszidő, Köszöntő, Kaleidoszkóp, Világosság, Randevú, Hazai tájakon Hétvégi programok a Pátria rádióban MŰSORAJÁNLÓ Szombaton hét órakor kezdődik a magyar nyelvű adás a Hétről hétre című publicisztikai magazinnal. Kimerültség, fejfájás, fáradékonyság... ismert tünetei a télvégi időszaknak. Mit tegyünk, hogy enyhítsük a fáradékonyság tüneteit? Áz orvosi tanácsok mellett kozmetikus szól a tavaszi bőrápolásról, elmondjuk, milyen gyógynövények főzetei segíthetnek. A hét politikai történéseivel is foglalkozunk, összeállítást hallhatnak a héten Kassán zajlott Szép magyar beszéd országos döntőjéről. A műsorvezető-szerkesztő Molnár Judit. A déli hírek után a nótakedvelőket várjuk a készülékekhez. 13 órakor kezdődik Téka című irodalmi műsorunk, amelyben szólunk a Lilium Aurum és a Kalligram Kiadó egy-egy könyvéről, valamint a Szlovák Pedagógiai Könyvtár régi könyveinek táráról. A kéthetente jelentkező Keresd a nőt! adásában ezúttal a teltkarcsú hölgyeknek szolgálunk sok hasznos tanáccsal, vendégünk lesz az ismert magyarországi színművész, Németh Kristóf, akit a nőkről kérdezünk. Bemutatunk egy fiatal színésznőt, Germán Líviát, a kassai Thália Színház tagját. Nosztalgiázni hívjuk a hallgatókat, a Slágerhullámban régi felvételeket forgatunk le. 15 órakor a nyugdíjasok műsora, az Oszidő jelentkezik, amelyben megismerhetik az aranylakodalmukat ünneplő pozsonypüspöki Spalek házaspárt, és meglátogatjuk a nyugdíjas Mészáros Irént, aki több népszerű rádióműsornak volt állandó szereplője. A Köszöntő után a Napzártában összefoglaljuk a legfontosabb eseményeket. Vasárnap hírekkel és sportösszefoglalóval indul a műsor hét órakor. Belelapozunk a kalendáriumba, majd visszatérünk a hét politikai történéseihez. Nyolc órakor várja a hallgatókat Lacza Tihamér a Kaleidoszkópban. Dr. Gyurgyík László szociológussal arra keresik a választ, hogy müyen szerepet játszott az asszimiláció a szlovákiai magyarság lélek- számának kedvezőtlen alakulásában. Ezt követően a 75 esztendős Ág Tibor népzenekutató vall életéről és munkájáról, Molnár László kutatóvegyész arról beszél, hogyan lett nyugdíjas korában vadászati szakíró. Egyházi műsorunk, a Vüágosság 9 órától katolikus félórával jelentkezik. Virágvasámap alkalmából Sus- ko Mihály csécsi lelkiatya szól a hallgatókhoz. A műsorban beszélgetés hangzik el Mikola István egykori magyarországi egészségügyi miniszterrel, aki a közelmúltban Kassán tartott előadást a Keresztény Értelmiségiek Közösségének vendégeként. Fél tízkor az Irigy Hónaljmirigy legújabb albumát ajánljuk a hallgatók figyelmébe. A tízórai hírek után gyermek- és ifjúsági műsorunkat, a Randevút hallgathatják Puha József szerkesztésében. A műsor témája a háború - alapiskolások és gimnazisták fejtik ki véleményüket. Vendégünk lesz Péter János, aki kivált a M.É.Z. nevű együttesből és szólópályára lépett. A 14 órai hírek után: Anyanyelvűnk. Ezúttal Mayer Judit olvassa fel írását. 15 órától a Kultúra világában bemutatjuk Szabó Dezső fiatal magyarországi festő- és szobrászművészt, majd a kecskeméti Renaissance Consort együttes vezetőjével, Pálinkás Alberttel beszélgetünk. Megszólal dr. Farkas Veronika művészettörténész is, aki monográfiát írt Feszty Masáról. 15.30-tól Hazai tájakon című néprajzi műsorunkat közvetítjük. Bemutatjuk a csallóközi Balonyon élő Vígh Károlyné Unka Juliannát, aki sok szép népdal ismerője. Vasárnapi adásunk a Köszöntő és a Napzárta után 18 órakor ér véget. (B. E.)
