Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)

2003-04-11 / 85. szám, péntek

El Kin Főin ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 11. Izraeli-palesztin lövöldözés Jeruzsálem. Egy izraeli kato­nai kiképzőbázis ellen intéz­tek támadást tegnap hajnal­ban palesztin fegyveresek Bekaot zsidó településnél, a Jordán folyó völgyében. A lö­völdözés csaknem húsz percig tartott, s a palesztinok megöl­tek két izraeli katonát, nyolcat pedig könnyebben megsebesí­tettek. Az izraeliek lelőtték az egyik támadót, majd üldözés közben egy másik fegyveres palesztint is. (MTI) Amerikai bocsánatkérés Washington. Az USA őszin­tén sajnálja a kelet-afganisztá­ni bombázásnak áldozatul esett 11 polgári személy halá­lát - közölte Richard Myers tábornok, az amerikai vezér­kari főnökök egyesített bizott­ságának elnöke. Meyers beis­merte: 11 afgán civil - közöt­tük hét nő - vesztette életét szerdára virradóra a szövetsé­gesek bombázása következté­ben. A pakisztáni határ köze­lében fekvő Skin külvárosá­nak egyik házát találta el egy szövetséges gép által ledobott bomba. (MTI) Logisztikai támogatás Tokió. Három japán hadihajó futott ki tegnap a szigetország déli részén található Szaszebo kikötőjéből, hogy az Indiai­óceánra érve logisztikai támo­gatást nyújtson azokhoz a műveletekhez, amelyeket Af­ganisztánban amerikai veze­téssel folytatnak a bukott tálibok és az al-Kaida nemzet­közi terrorhálózat maradvá­nyai ellen. A japán védelmi tárca szóvivője elmondta: két rombolóról és egy ellátóha­jóról van szó. Japán 2001 no­vembere óta nyújt - hangsú­lyozottan nem harci jellegű - támogatást az Afganisztánban zajló műveletekhez. (MTI) Kostunica nem szereti Hágát Belgrad. Vojiszlav Kostunica volt jugoszláv államfő nem fogja felszólítani a legkereset­tebb háborús bűnösöket, hogy adják fel magukat a hágai tör­vényszéknek. Kostunica a teg­napi Blicnek nyilatkozta, hogy sem Ratko Mladics volt bosz­niai szerb hadseregparancs­nokot, sem a vukovári véreng­zés miatt ugyancsak háborús bűncselekményekkel vádolt Veszelin Szljivancsanint nem hajlandó felszólítani önkéntes feladásra. .Államfőként sem tettem eleget a számos felhí­vásnak, hogy önkéntes fel­adásra szólítsam fel őket, és nem fogom ezt megtenni most sem” - fogalmazott a volt elnök. Előzőleg Szvetozar Marovics szerbia-monteneg- rói államfő felszólította a par­lamenti pártokat, hogy egyen­ként foglaljanak állást a Nem­zetközi Törvényszékkel való együttműködésről. Marovics azt is mondta, hogy Kostunica „Hága-ellenes légkört terem­tett Szerbiában”. (MTI) Kostunicát a Djindjics-gyilkos- ság óta a korábbiaknál is több vád éri (Képarchívum) Mádl Ferenc magyar államfő reményei szerint a határokat jelképessé tevő Unió segíti a magyarság trianoni traumájának oldását is Budapest kedvező eredményt vár a holnapi népszavazástól Népszavazás előttre időzített ünnepélyes pillanat: tegnap Esztergomban Medgyessy Péter és Oszama Szuzuki úr nyitotta meg az új gépkocsi- modell, a Suzuki Ignis gyártását (CTK/AP-felvétel ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Magyarországon lezá­rult a négyhónapos kampány, a vá­lasztópolgárok holnap járulnak az urnák elé, hogy kifejezzék vélemé­nyüket az ország uniós tagságáról. Ügydöntő népszavazásról van szó, ezért nagyon fontos a részvétel. Az előrejelzések szerint most sokkal többen mennek el szavazni, mint a korábbi referendumok alkalmával. Az uniós csatlakozást a lakosság döntő többsége támogatja, a Tárki pár nappal ezelőtt közétett felméré­se szerint a választópolgárok 60-70 százaléka megy el majd szavazni és közülük 75-85 százalék a csatlako­zásra adja voksát. Szerdán este az Országházban az uniós csatlakozás mellett kam­pányok) négy parlamenti párt közös ünnepi ülést tartott. Mádl Ferenc köztársasági elnök emlékeztetett arra, hogy Európát az elmúlt száz évben többször is megosztották a gyűlöletre építő szövetségek: hábo­rúik milliók életét követelték és le­rombolták a kontinenst. Utalt arra: Európának a kölcsönös megbecsü­lés és együttműködés útjára kellett lépnie, „az emberi jogok, a szabad­ság, a demokrácia elvei, a társadal­mi szolidaritás parancsa szerint. Ezen az úton alakult ki a mai Euró­pai Unió, miközben a közép- és ke­let-európai országok hosszú ideig egy egészen más pályán haladtak, de a pártállami diktatúrák össze­omlásával megteremtődött Európa újraegyesítésének feltétele. Az ál­lamfő leszögezte: az uniós tagság Magyarország nemzeti érdeke, jö­vője csak az európai egység része­ként lehet biztos, csak így mutathat­ja fel kultúrájában egyszerre nem­zeti értékeit, illetve európai kötődé­seit. Mádl Ferenc reményei szerint a határokat jelképessé tevő unió segí­ti a magyarság trianoni traumájá­nak oldását is. Hangsúlyozta: az uniós csatlakozás egy másik esélyt is kínál: a belső, nemzeti együttmű­ködés esélyét. Szili Katalin, az Országgyűlés elnö­ke arról beszélt, hogy a csatlakozás­nak elsősorban az ifjúság lesz a ha­szonélvezője. Medgyessy Péter mi­niszterelnök azt fejtegette, hogy csak az egyesült Európa mutathatja meg, mire is képes a tudásalapú, modern Magyar Köztársaság. „A teljes magyarság, az egész nemzet, a határon túli magyarság iránti fele­lősség a csatlakozás. A jövőre hatá­rozott és egyértelmű igent kell mondani” - mondta a kormányfő, hozzátéve: „Amit lehetett, kiharcol­tunk a csatlakozási szerződésben, köszönet ezért Orbán Viktor, Boross Péter, Horn Gyula volt miniszterel­nöknek és néhai Antall József kor­mányfőnek.” Medgyessy szerint Eu­rópának szüksége van a friss, dina­mikus, tehetséges közép-európaiak­ra, köztük a magyarokra. Mint elhangzott, a négypárti kam­pány a referendum után is folytató­dik, és elsősorban a kis régiók, a szakmák tájékoztatása lesz a cél. A parlamenti pártok elnökei egybe­hangzóan Magyarország nagy le­hetőségeként ítélték meg az uniós csatlakozást. Kovács László (MSZP) szerint sok évtizedes álom teljesül be az EU-csatlakozással. Hangsú­lyozta, az emberek megértették, hogy Magyarország jobban képes képviselni érdekeit az EU-ban, mint azon kívül. Hozzátette: a holnapi népszavazás ügydöntő, de egyben sorsdöntő is, mert attól függ, hogy miként alakul a nemzet sorsa. Örömmel állapította meg, hogy az utóbbi hetekben nőtt a referendu­mon való részvételi kedv, és emel­kedett a várhatóan igennel vokso­lók száma is. Áder János (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós csatlakozás nem politikai kérdés, és a polgároknak szomba­ton nem politikai döntést kell hoz­niuk. Szerinte, akik a referendu­mon igennel szavaznak, azok ne­met is mondanak „az értelmetlen szocialista évtizedekre, a XX. szá­zad véres diktatúráira”. Utalt arra, hogy a csatlakozási folyamat nehe­ze, a felkészülés utolsó éve a nép­szavazás után következik. Figyel­meztetett: nem egyszerű feladat el­érni azt, hogy az integrációnak mi­nél több nyertese legyen, illetve hogy a nemmel voksolókat is a győztesek oldalára lehessen állíta­ni. Dávid Ibolya (MDF) úgy ítélte meg, hogy „ha az unió egyenrangú partnereivé akarunk válni, akkor az EU-t előnyeivel és hibáival együtt kell vállalnunk”. Figyelmez­tetett Magyarország azon felelőssé­gére is, hogy a Kárpát-medencei magyarság egyesülésére csak az Európai Unióban van lehetőség. Kuncze Gábor (SZDSZ) szerint a vi­tákban nem hangzott el igazi ellen­érv az integrációval szemben. Mikor lesz eredményes a referendum Az alacsony részvétel kínos helyzetbe hozhatja Magyarországot. Az al­kotmány szerint: „Az ügydöntő országos népszavazás eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdés­re azonos választ adott.” Ez azt jelenti, hogy a (valamivel több mint) 8 millió választópolgárból minimum kétmilliónak egyformán kell szavaz­nia az eredményességhez. Ha többen mennek el szavazni, akkor a többség dönt. A mostani helyzetben nagyon kicsi az eredménytelenség esélye, mert a részvételi arány a felmérések szerint 50 százalék felett, az igen szavazatok aránya könnyen 70 százalék felett is várható, ezért a 25 százaléknyi igen szavazat biztosra vehető, (o) Powell: Washington döntő szerepre tart igényt, az ENSZ-nek a segélyezésre kell összpontosítania A gonosz tengelyéről Nagyot harapnának a tortából Washington/Párizs/Brüsszel/ Berlin/Peking. Amerikai la­pok ironikus kommentárok­ban számolnak be arról, hogy most azok ünnepük a Szad- dám-rezsim feletti győzelmet, akik eüenezték a háborút. És továbbra is hangoztatják, hogy nem a győzteseknek, ha­nem az ENSZ-nek kell irányí­tania az újjáépítést. Hiszen csak így tudnak érvényt sze­rezni saját gazdasági érdekeiknek. ÖSSZEFOGLALÓ Colin Powell amerikai külügymi­niszter a The Los Angeles Timesnak leszögezte: Washington döntő sze­repre tart igényt a politikai átmenet­ben, az ENSZ-nek inkább a humani­tárius segélyezésre és az újjáépítésre kell összpontosítania. „Szükségünk lesz egy határozatra a hatalomról, egy határozatra ahhoz, hogy adott pillanatban elkezdhessük az olajel­adásokat és hogy a humanitárius se­gélyezés folytatódjon az olajat élel­miszerért program keretében” - mondta Powell az újságnak, hozzá­fűzve, hogy talán egynél több hatá­rozat is kell. Kijelentette ugyanak­kor, hogy az átmeneti kormányba kerülő iraki vezetőket Washington fogja kiválasztani. A francia elnök tegnap közlemény­ben adott kifejezést örömének az iraki diktatúra bukása fölött, leszö­gezve egyúttal, hogy Iraknak az ENSZ által biztosított legitimitás ke­retei között vissza kell nyernie teljes szuverenitását. Jacques Chirac han- gozatta: a legsürgősebb teendő az Irak megsegítését célzó humanitári­us segélyek útnak indítása. A francia elnök szerdán este telefonon egyez­tetett Tony Blair brit kormányfővel arról a szerepről, amelyet az ENSZ tölthet be Irak újjáépítésében. Fran­ciaország ragaszkodik ahhoz, hogy az ország politikai, gazdasági és közigazgatási struktúráját meghatá­rozó átmeneti folyamat irányítására egyedül az ENSZ, a nemzetközi jogi legitimitás letéteményese hivatott. Franciaország elutasítja az ENSZ és a nemzetközi törvényesség keretén kívül kezdeményezett amerikai-brit inváziót, s ellenzi, hogy a melléksze­repre kárhoztatott ENSZ jelképes hozzájárulásával utólag törvényesít­sék a katonai beavatkozást. A francia-német tengelyhez csatla­kozott Belgium külügyminisztere, Louis Michel tegnap kijelentette: ha újra kezdődne a kötélhúzás Irak kö­rül, Belgium ugyanúgy ellenezné a háborút, mert az rengeteg áldozat­ba került. Szerinte szó sincs arról, hogy Belgium így kimarad valami­ből, például a háború utáni újjáépí­tésből. „Amennyire tudom, ma is az ENSZ és a NATO tagjai vagyunk! Vagy talán ha holnap az USA megtá­mad egy országot, amelyet biztosan le is győz, nekünk követni kellene? Miféle vüág készül itt? No nem, lé­lekben és meggyőződéssel vallom, hogy Belgium jól szerepelt, viselke­dése becsületére válik.” Gerhard Schröder német kancellár aggályait hangoztatta azzal kapcso­latban, hogy Irak után esetleg a Kö­zel- és Közép-Kelet valamelyik más országa lesz kénytelen elszenvedni katonai csapást. Szerinte nincs ok arra, hogy bárki ürügyet keressen a háborúra. A kancellár nem zárta ki annak lehetőségét, hogy német ka­tonák Irakban részt vegyenek az ENSZ esetleges békefenntartó misz- sziójában, de nem óhajtott kötelező érvényű nyilatkozatot tenni. Kína tegnap az iraki újjáépítés részletes ENSZ-tervének kidolgo­zása mellett az ellenségeskedés be­szüntetésére szólította fel a harco­ló feleket, (m, ú) Amerika figyelmeztet Róma. Az USA felszólította Szíriát, Iránt és Észak-Koreát, gondolják át szerepüket az iraki konfliktus men­tén, és vonják le a tanulságot a ter­rorizmus támogatását és a tömeg- pusztító fegyverek előállítását ille­tően. John Bolton, leszerelési és nemzetközi biztonsági kérdésekkel foglalkozó amerikai külügyi állam­titkár római látogatása során intet­te a gonosz tengelyéhez sorolt or­szágokat. Donald Rumsfeld védel­mi miniszter azt mondta, az USA titkosszolgálata információkkal rendelkezik arról, hogy az ország segített és segít az iraki rezsim tá­mogatóinak. A legutóbbi felméré­sek szerint az amerikaiak 42 száza­léka támogatna egy Szíria elleni büntetőhadjáratot, ha az továbbra is támogatná a Szaddám-rezsimet. Ötven százalék azt is helyeselné, ha az USA az Irán által folytatott nukleáris fegyverkezést katonai erővel állítaná meg. (o-o) Václav Klaus nyilatkozatai miatt romlott meg számottevően a cseh-amerikai viszony Gesztusra várnak Berlinben A Kreml elismeri: nem szándékosan lőtték a konvojt Moszkva visszatáncol ÖSSZEFOGLALÓ Prága. Érzékenyen reagáltak teg­nap a cseh politikusok arra, hogy a tíz uniós tagjelölt felvételével kap­csolatos határozatról tartott szava­zás során szerdán az Európai Parla­mentben Csehország felvételét elle­nezték a legtöbben. Például a né­met jobboldali uniópártok EP- képviselői mindannyian Prága EU- tagsága ellen voksoltak a szudéta- németek háború utáni kitelepítését lehetővé tevő Benes-dekrétumok ügyében tapasztalt merev cseh ál­láspont miatt. Ezért is vetette fel tegnap a legkisebb koalíciós párt, a Szabadság Unió elnöke, Petr Mares: a kormány találhatna magának „egy kis időt és némi bátorságot” ahhoz, hogy a Benes-dekrétumok ügyében gesztust tegyen Németor­szág (és Ausztria) fela Ilyen gesz­tusra pillanatnyilag nem igazán mutat hajlandóságot a cseh politi­kai elit, Vladimír Spidla kormányfőt és Václav Klaus államfőt is beleértve (Klaus épp tegnap érkezett hivata­los látogatásra Berlinbe. A Lidové Noviny szerint Václav Klausnak az iraki katonai beavatko­zást elutasító álláspontja miatt állí­tólag feszültség keletkezett a cseh- amerikai viszonyban. A tekintélyes prágai lap kifejti, hogy a szembenál­lás Klaus és Craig Stapleton ameri­kai nagykövet legutóbbi, még már­cius 28-án lezajlott találkozóján csúcsosodott ki. Több forrásból is megerősített értesülés szerint a nagykövet a találkozót idő előtt be­fejezettnek nyilvánította. Egyebek között az váltotta ki nemtetszését, hogy Klaus nem értett egyet Cseh­ország besorolásával az úgyneve­zett Amerikát támogató koalícióba. Egy magas rangú cseh diplomata szerint Klaus a nagykövetet azzal in­gerelte fel egyebek között, hogy je­lezte: nem biztos, hogy hihető lesz, ha az amerikaiak mégis találnak til­tott vegyi fegyvert Irakban. Klaus később egy cikket jelentetett meg a legolvasottabb cseh napilapban, a Mladá Fronta Dnesben, amelyben nyíltan bírálta a beavatkozást. Az USA prágai nagykövetsége nem volt hajlandó kommentálni a lap értesü­léseit. Cseh diplomaták szerint Kla­us már azzal is felingerelte az ame­rikaiakat, hogy székfoglaló beszé­dében nem említette meg az ame- rikai-cseh kapcsolatokat. A problé­mákat a Klaus és George Bush ame­rikai elnök között lezajlott levélvál­tás sem oszlatta el. Nem kizárt, hogy ez a feszültség veszélybe so­dorhatja Klaus első hivatalos ameri­kai útját is. (c, m) MTI-JELENTÉS Moszkva. A Kreml szerint nem volt szándékos a Bagdadból evakuált orosz diplomaták autókonvojának múlt vasárnapi lövetése. Ezt az orosz RIA-Novosztyi hírügynökség jelentette csütörtökön, az orosz el­nöki apparátus magas rangú tiszt­ségviselőjére hivatkozva. Az iraki fő­város közelében történt incidens so­rán öt diplomata, köztük Vlagyimir Tyitorenko nagykövet sérült meg. Az atrocitásért még senki nem vállalta a felelősséget, de a szemtanúk biz­tosra veszik, hogy amerikai katonák lőtték az autókaravánt. Arról, hogy szándékos támadásról volt szó, Tyitorenko beszélt Damaszkuszba érkezve. A RIA-Novosztyi által idé­zett Kreml-tisztségviselő azonban úgy vélte: semmi nem mutat arra, hogy a provokációt az amerikai had­vezetés rendelte volna el, szerinte a lövöldözésért az abban részt vevő katonák felelősek. A nyilatkozó meglátása szerint a „felelőtlenül és elfogadhatatlanul” viselkedő kato­nák magatartása felveti az amerikai fél felelősségét. Alexander Versh- bow, az USA moszkvai nagykövete tegnap azt mondta, érthetetlen, mi­ért feltételezik egyáltalán néhányan, hogy az Egyesült Államoknak érde­kében állt volna a konvoj lövetése. A diplomata továbbra sem ismerte el az amerikai felelősséget, de a történ­tek kivizsgálását ígérte. Vershbow burkoltan Moszkvát vádolta a tör­téntekéit, amiért nem evakuálta ko­rábban bagdadi diplomatáit. Felhív­ta a figyelmet, hogy Washington fi­gyelmeztette az orosz felet: nem tudják garantálni a konvoj teljes biz­tonságát a nem amerikai katonák ál­tal ellenőrzött területen. Az orosz sajtóban olyan feltételezések is meg­jelentek, hogy valóban szándékos támadásról volt szó, mivel az orosz diplomaták az iraki titkosszolgálat archívumát, vagy a szövetségesektől az iraki hadsereg által zsákmányolt titkos haditechnikai eszközöket csempésztek ki. Erre abból is követ­keztettek újságírók, hogy a konvoj támadói láthatóan nem a diploma­tákra tüzeltek, hanem gépjárművei­ket akarták használhatatlanná ten­ni. Az orosz illetékesek, beleértve a Külföldi Hírszerző Szolgálatot (SZVR) határozottan cáfolták eze­ket a találgatásokat. Népszavazás június közepén Prága. Valószínűleg június 13-án és 14-én - pénteken és szomba­ton - rendezik meg Csehországban a népszavazást az EU-ba való belépésről. Ezt az időpontot a kormány javasolja, de a végsőt szót az államfőnek kell kimondania. Egyébként az ország történelmé­ben ez lesz az első referendum. A cseh alkotmány rendelkezett ugyan a népszavazás intézményéről, de sokáig nem létezett olyan törvény, amelynek alapján ki lehetett volna hirdetni. (TASR)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom