Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)

2003-03-27 / 72. szám, csütörtök

Kultúra ÚJ SZÓ 2003. MÁRCIUS 27. SZÍNHÁZI VILÁGNAP A 2003-as évi üzenet TANKRED DORST Mindig újból föltesszük magunknak a kérdést, vajon a színház kor­szerű-e még. A színház kétezer éve tükrözi a világot, kétezer éve vi­tatkozik az emberi állapotról. A tragédia végzetesnek mutatta az életet, és a komédia is elég gyakran ezt tette. Az ember hibázott, végzetesen tévedett, küszködött a viszonyaival, hataloméhes volt és gyenge, rosszindulatú és jóhiszemű, felhőtlenül vidám és istenkere­ső. Mostanában azt hallom, hogy a mi életünket nem lehet többé meg­ragadni a hagyományos színházi eszközökkel, a hagyományos dra­maturgiával. Ebből az következik, hogy az ember nem tud többé el­mesélni egy történetet. Ehelyett mindenféle szövegek jönnek, dialó­gus sehol, csupa kijelentés. Dráma semmi. - Életünk horizontján már egy egészen más emberi fajta van emelkedőben: olyan lények, akiket kívánságra, szándék szerint klónoznak és géntechnikailag manipulálnak. Ennek az új, hibátlan embernek, már ha van ilyen, nincs szüksége többé arra a színházra, amelyet mi ismerünk. Számára érthetetlenek volnának azok a konfliktusok, amelyekről ez a színház szól. De nem ismerjük a jövőt. Én azt hiszem, hogy minden erőnkkel és tehetsé­günkkel, ami - nem tudjuk, kitől - adatott nekünk, meg kell véde­nünk rossz és szépséges, hibákban gazdag jelenünket, értelmetlen álmainkat és haszontalan erőfeszítéseinket az ismeretlen jövőtől. Eszközeink gazdagokra színház tisztátalan művészet, amely gátlás­talanul fölhasznál mindent, ami az útjába akad. Mindig hűtlen ma­rad az elveihez. Magától értetődően kacsint össze a kordivattal, ké­peket lop el más médiumoktól, néha lassan beszél, máskor hadar, dadog, elnémul, emelkedett és közönséges, egyes történeteket elke­rül vagy tönkrezúz, másokat mégis elmesél. Én bízom benne, hogy a színház mindig újra megtelik élettel, mind­addig, amíg az emberek szükségét érzik, hogy megmutassák és elő­adják egymásnak, milyenek is ők, müyenek nem és milyennek kelle­ne lenniük. Igen, éljen a színház! Az emberiség egyik nagy találmá­nya, amely éppen olyan nagyszerű, mint a kerék feltalálása vagy a tűz megszelídítése. A Színházi Világnap üzenetének írója, Tankred Dorst München­ben élő drámaíró, elbeszélő, filmkészítő, rádiójátékok írója, műfordító SZÍNHÁZ KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Hatan pizsamában (vendégjáték Dunaszerda- helyen) 11,19 ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Don Quijote 19 Közelebb tőled 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: (Szentivánéji) Álom 10 MOZI POZSONY HVIEZDA: 8 mérföld (amerikai) 16, 18, 20.30 MLADOSÍ: Naqoy- qatsi (amerikai) 15.30, 20 Nagyítás (olasz-angol) 18 TATRA: Beszélj hozzá! (spanyol) 16.30,18.30,20.30 PALACE-AU PARK: 8 mérföld (amerikai) 14.20, 16.40, 19, 21.20 Intacto (amerikai) 15, 17.20, 19.40, 22 A dzsungel könyve 2 (amerikai) 14.05, 15.55, 17.45 Még egy kis pánik (amerikai) 19.35, 21.45 Az ördög tudja, miért (cseh) 14.30, 16.40, 18.50 Atomcsapda (amerikai) 21 Kótyagos szerelem (amerikai) 16.20,20.35 Charlotte Gray (angol) 14.10,18.25,22.40 A kör (amerikai) 14.50, 17.10, 19.30, 21.50 Félholt (amerikai-német) 15.45, 17.55, 20.05, 22.15 Harry Potter és a titkok kamrája (ameri­kai) 16.10 A szellemhajó (amerikai-ausztrál) 19.25, 21.25 Csajok a csúcson (német) 14.20,16.20,18.20,20.20,22.20 A Gyűrűk Ura - A két torony (amerikai-új-zélandi) 15.50 Két hét múlva örökké (ameri­kai) 19.20, 21.30 Kapj el, ha tudsz (amerikai) 15.45, 18.30, 21.15 Naqoyqatsi (amerikai) 16, 20.10 Magányosok (cseh) 18, 22.10 PÓLUS - STER CENTURY: Az ördög tudja, miért (cseh) 15.45, 17.55, 20.05 Intacto (amerikai) 20.10, 22.30 A dzsungel könyve 2. (amerikai) 14.35, 15.35, 16.25, 17.45 8 mérföld (amerikai) 15.20, 17.40, 20, 22.25 Félholt (amerikai-német) 17.20, 19.30, 21.40 A szellemhajó (amerikai-ausztrál) 18.40, 22.50 Az arany markában (amerikai-kanadai) 22.15 Kapj el, ha tudsz (amerikai) 14.20, 17, 19.40, 22.20 Csajok a csúcson (német) 14,16, 18.05 Két hét múlva örökké (amerikai) 14.25, 16.30, 20.40 A kör (amerikai) 18.10, 20.30, 22.45 Atomcsapda (amerikai) 19.15, 21.55 Harry Potter és a titkok kamrája (amerikai) 14.10 KASSA TATRA: Monty Python: Brian élete (angol) 17, 19 CAPITOL: Az ör­dög tudja, miért (cseh) 16,18 Rohadékok (cseh) 20 ÚSMEV: Bizser­gés (amerikai) 16 8 mérföld (amerikai) 18,20 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Félholt (amerikai-német) 19.30 ÉR­SEKÚJVÁR - MIER: Kapj el, ha tudsz (amerikai) 17, 19.30 VÁGSELLYE - VMK: A kör (amerikai) 17.30, 20 LÉVA - JUNIOR: Szörnyek keringője (amerikai) 19 IPOLYSÁG - IPOLY: Kapj el, ha tudsz (amerikai) 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: A dzsungel könyve 2 (amerikai) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Álmomban már láttalak (amerikai) 18, 20.15 Bazi nagy gö­rög lagzi (amerikai) 17.45, 19.45 Chicago (amerikai-kanadai) 13.30, 15.45, 18, 20.15 Chihiro Szellemországban (japán) 13.20, 15.40 A dzsungel könyve 2 (amerikai) 13,15, 17 Félholt (amerikai­német) 16.15, 20.15 Fenegyerek (amerikai) 13.30,15.45,18, 20.15 A kör (amerikai) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Még egy kis pánik (ameri­kai) 16, 20.15 A muskétás (német-amerikai-luxemburgi) 13.45, 18 Nemzetbiztonság Bt. (amerikai) 14.15, 18.15 Az órák (romantikus) 15.30, 17.45, 20 A szellemhajó (amerikai-ausztrál) 13.15, 18.30, 20.30 Taxi 3 (francia) 14,16,18,20 Závada Pál József Attila- és Krúdy Gyula-díjas regényét Pavel Novotny fordította le és az Argó Kiadó jelentette meg Jadviga párnája - már cseh nyelven is Závada tudni és közölni akarta, mi történik a zárt ajtók mögött (Dömötör Ede felvétele) PÉNZES TÍMEA Hatalmas érdeklődés kísérte a prá­gai Magyar Kulturális Intézet na­pokban megtartott rendezvényét. A tolongás oka: Jadvizin vankúsik címmel cseh nyelven jelent meg az utóbbi évek egyik magyar bestselle­re, Závada Pál Jadviga párnája cí­mű regénye. A kötet, amely 1997- ben látta meg a napvüágot, több tíz­ezres példányszámot ért meg, és szlovák nyelven már megjelent a Kalligram Kiadó gondozásában. Ta­valy pedig az Argó Kiadót győzte meg Pavel Novotny szak- és műfor­dító, hogy a kötet cseh nyelven is si­kerre számíthat, vagy legalábbis nem lesz veszteséges a kiadó szá­mára. Závada Pál író-szociológus szétfe­szítette, illetve túllépte a szociológia határait és néhány szociológiai te­matikájú kötet után átevezett a szépirodalom vizére. Kiss Szemán Róbert, a prágai Magyar Kulturális Intézet igazgatója a váltást a marxi „a mennyiség minőséggé lesz” idé­zettel jellemezte az esten. Gyermek­kora, főként Tótkomlós környezetét az író először szociológusi megkö­zelítéssel, számadatokkal dolgozta fel, majd kutatásait szépirodalmi műve megalkotásakor használta fel, építette bele a regénybe. Az est fo­lyamán felmerült a kérdés, hogy a mű posztmodem regényalkotás-e, illetve új nyelvet, szókincset kellett- e teremtenie az írónak, hogy a testi­ség-lelkiség szféráját hűen vethesse papírra. A beszélgetőpartnerek megegyeztek abban, hogy a műfaji besorolást majd a későbbi korok döntik el, és nyelvteremtésről nincs szó, az író csupán felszabadította a nyelvet. Az intim, bensőséges, rejtett, szub­jektív életet feldolgozó próza elő­ször Füst Milán Feleségem történe­te című kötetében jelent meg, és so­káig nem volt jelen a magyar iroda­lomban. Závada hiányolta az intim mélyfúrást a kedvenc regényeiből, ezért saját maga pótolta be a vélt hiányosságot. Tudni és közölni akarta, mi történik a zárt ajtók mö­gött. Amit a nagy mesterek érzékel­tetnek, ő kimondja a naplóregényé­ben. Az est résztvevői megnézhették a magyarországi szlovák kisebbség sorsát feldolgozó, intim hangne­mű, József Attila- és Krúdy Gyula­díjas regény filmváltozatát, melyet Deák Krisztina rendezett. Az is ki­derült, hogy az „erkölcssértő” fil­met Egyiptomban a filmfesztiválról letiltották, illetve titokban vetítet­ték videomagnóról. Az intézet ve­zetőjétől az est folyamán azt is megtudhattuk, hogy a tótkomlósi patinás, fertőzékeny rózsafürdőt élményfürdővé építik át, tehát aki megtekintené a regény helyszínét, élményfürdőben lubickolhat. Vály-völgyi magyar és cigány gyerekektől gyűjtött mondákat ad közre P. Bodnár Enikő és Pusko Gábor Tanító néni, a halált jelzi valami! „Ez igaz, ne nevess!” Ebbe a gyakran közbevetett mon­datba sűríthetnénk azt a hozzáállást, amelyből a tornaijai Pusko házaspár meglepően gazdag monda­gyűjteménye született. Raj­tuk kívül aligha tudná vala­ki megmondani, mit gondol­tak a tanítványok, kollégák, mikor komolyan véve a gye­rekek „csacskaságait”, rög­zítették a szövegeket. GECSE ANNABELLA Az idézett rendreutasító megjegy­zésből úgy tűnik, nekik sem lehe­tett sokkal könnyebb dolguk, mint a feletteseinek, rosszakaróinak kö­szönhetően oly sok helyen szolgáló papnak, jeles folkloristánknak, Kál- mány Lajosnak. Abban is-hasonla­tosak, hogy odafigyelésük megdöb­bentő eredményt hozott, ám míg a Kálmány gyűjtése nyomán feltáru­ló alföldi népköltészet esetében ez főleg a műfaji sokrétűségben mu­tatkozott meg, szerzőpárosunk munkája egyeden folklórműfaj: a hiedelemmondák rendkívül gaz­dag, a XXI. század elején igen meg­lepő módon „élő” gyűjteménye. A szövegek szüzséjét a szerzők 14 fő- és 47 alcsoportba sorolták. Rendszerezésük alapjául a Magyar hiedelemmonda katalógus szol­gált, amely nagyban megkönnyíti majd a Vály-völgyi magyar és ma­gyar anyanyelvű cigány gyerekek­től gyűjtött mondák elhelyezését a teljes magyar hiedelemmonda- anyagban, ugyanakkor az európai Sok hagyományos elem meglepő továbbélésére is találunk példákat. mondák rendjében is. Sokatmon­dó, mennyire foglalkoztatja a me- sélőket a túlvilág, nyilván ezért legnépesebb a halottakról szóló szövegek csoportja. A rendszere­zést szöveggyűjtemény követi, amely szó szerinti lejegyzésben közli a hangfelvételek leírt változa­tát. Ezek a lejegyzések amellett, hogy hitelessé teszik a gyűjte­ményt, élvezetes olvasmányok is, ugyanakkor - s talán éppen ez adja fontosságukat - az is kiderül belő­lük, mennyire lényeges részét ké­pezik a mesélők életének, hiszen nemegyszer egyes szám első sze­mélyben mondják azt el, semmi kétséget nem hagyva afelől, hogy az esemény velük történt. „Tanító néni, a halált jelzi valami! Például, hogyha valaki meghal, oszt mi még nem tudunk róla, ak­kor valami vagy leesik, vagy vala­mi. Úgy vót nekem is! Megvót ne­künk az a kép, amikor én áldoz­tam, osztan a Zsuzsának az anyu­kájának a gyerekinek... A csepp gyerek meghalt, oszt mink még nem tudtuk, oszt nekem meg szer- te-szét foszlott az egész kép. Magá­tól leesett a falról.” Az idézett szöveg a fenti állítást példázza, van azonban a gyűjte­ményben jó néhány olyan is, amely más módon tanúskodik a műfaj élő voltáról, például televízióról, tele­vízióban látott filmekről szól. A Vály-völgy azon „szerencsés” kis­tájak közé tartozik, amely igen ko­rán magára vonta (a magyarorszá­gi mellett) a hazai magyar néprajz- tudomány figyelmét. Közvetlenül a rendszerváltás után vaskos tanul­mánykötetben láttak napvilágot a kutatás eredményei. Azáltal, hogy a Pusko házaspár most közzétette szinkronvizsgálatának részered­ményeit, nem csupán a Vály-völgy kerülhet ismét reflektorfénybe. Annak is ékes bizonyítéka a gyűjte­mény, hogy a népi kultúra külső hatásokra is, belső erejének enge­delmeskedve is állandóan változik, ám ez nem módosítja azt a tényt, hogy létezik. A XXI. századi mon­dagyűjteményben sok hagyomá­nyos elem meglepő továbbélésére is szép számmal találunk példát, de talán ennél is fontosabb, hogy a szövegek nem halottak, hanem a folklórműfajok sajátosságainak megfelelően a mindennapi élet „készletéből” válogatnak. „A gyerekek ismeretanyaga” alcím sejteti, hogy a szerzőpár a felnőt­tek körében tervezi a kutatás foly­tatását. Mindannyian kíváncsian várjuk! (P. Bodnár Enikő-Pusko Gábor: Hiedelemmondák a Vály-völgy- ben 1. A gyerekek ismeretanya­ga. Kulturális Antropológiai Mű­hely, Tornaija. 2002) Az irodalmi és képzőművészeti kanonizációról, a humanista antiklasszicizmusról és Itáliáról Karneváli kavalkád a márciusi Kalligramban POLGÁR ANIKÓ Az új Kalligram alaphangját egy­részt egyfajta italianisztikai érdek­lődés, másrészt Itália elfojtódások- kal teli katolikus közege és egyben nyüzsgő felszabadultsága adja meg. Madarász Imre tanulmányá­ban a reneszánsz és humanista iro­dalom antiklasszicista tendenciáit veszi számba, rámutatva, hogy a modellként fölfogott klasszikus al­kotások iránti reneszánsz lelkese­dés sajátos kettősséget tükröz: az imitáció tárgya gyakran parodiszti- kus szövegeket ihlet. Josef Winkler Keserű narancsok temetője című regényének újabb részlete (Vida Petra fordításában) töredékesen felvillanó epizódokban mutatja be a vallási-liturgikus közegre rátele­pedő blaszfémiát. Mindez már a szereplők sokféleségében is feltá­rul: apácák, sekrestyések, papok mellett arah, néger menekültek, transzvesztiták, római utcakölykök sorstöredékei alkotják ezt az Itáliá- ra olyan jellemző, szinte karneváli kavalkádot. A lelki extázis és a sze­xuális regiszter barokkos keveréke uralja Winkler szövegét. Motiviku- san Jóry Judit Ágyban, tükörben című elbeszélésfüzére is kötődik a Winkler-prózához: részint a szexu­alitás tematizálásában, részint egy itáliai utazás kapcsán, ám egy sajá­tos női nézőpontból megjelenítve. A márciusi szám másik támpillére Hushegyi Gábor tanulmánya a 100 éve született Jakoby Gyuláról. Jakoby „száz év művészeti magá­nya” tulajdonképpen a festő élet­művének kanonizálatlanságára, il­letve a magányos zseni mítoszára utal. Hushegyi rámutat, hogy a magyar műtörténetírás nem fogad­ta he Jakoby életművét, ezzel szemben a szlovákiai szakma 1989 után az elméleti értékelések szá­mát megsokszorozta. KalligraM lUk Tibor Crtrt*tei Í.«Á»róJ m*p T«tmm Egy viszonylag terjedelmes blokk foglalkozik a lapban Elek Tibor munkásságával, aki a békéscsabai Bárka folyóirat főszerkesztője és a határon túli magyar irodalmak ku­tatója. Ezt az összeállítást Elek Ti­bor Grendel Lajos korai regénytriló­giájáról szóló tanulmánya vezeti be. Németh Zoltán interjúja elsősorban Elek Tibor a Kalligram Tegnap és Ma sorozatában megjelent Széky János-monográfiájával, a kánonér­telmezésekkel, az önmetaforákkal, az irodalomkritikusi és esszéírói gyakorlattal foglalkozik. Elek Tibor monográfiáját, valamint esszéit, ü- letve politikai, közéleti írásait tar­talmazó köteteit Németh Zoltán és Filep Tamás Gusztáv elemzi. A szépirodalmi anyagot Kibédi Varga Áron és Nyilas Attila versei egészítik ki. Kibédi Varga Áron szá­mozott verseinek elevenségét az elhallgatás- és kihagyásalakzatok adják, de a nyelv öngerjesztő játé­kossága is hangsúlyozott szerepet kap, Nyilas Attila szövegeit pedig a végletekig fokozott trivialitás le­csupaszító gesztusa élteti.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom