Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)
2003-03-27 / 72. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2003. MÁRCIUS 27. Iraki válság 3 Hiába mondják a hatóságok, hogy nincs veszély, Kurdisztánban a pánik ragadós: ha egy menekül, a többi követi Több száz százalékkal nőtt az amerikai tévék nézettsége Nem kér pénzt a duhoki boltos Kurd fegyveres az északi autonóm területek és Közép-lrak határán (Cárén Firouz felvétele) Ha háborút nem is, de csatát vesztett a CNN Dühök már nem rémisztőén kihalt, bár a város még messze van megszokott képétől. A bazár egy átlagos európai kisváros főutcájára emlékeztet - már ami a járókelők számát illeti, azzal a feltűnő különbséggel, hogy nő szinte mutatóban sem akad. Az üzletek, irodák nagy része még mindig zárva. A gyümölcspiac üres, a bejárat előtt tucatnyinál kevesebb standról árulják a még megmaradt portékát. SPÄT ESZTER De azért még mindig átlengi a várost a háborús összetartás levegője. Az ismerős boltban a pénztáros nem fogad el pénzt az üdítőért, a piacon a boltos a szárított sárgabarackért, a taxis a fuvarért. A közlekedés viszont kezd gondot okozni. Felment a benzin ára, a készlet fogyóban, a minibuszoknak amúgy sem éri meg járni, hisz utas alig akad. Aki megjött, inkább otthon marad. Bár úgy tűnik, a többség a háború végéig nem tervezi, hogy visszatér. Szerszinkiben, egy hegyi városkában az iskola, az óvoda és a mecset is tele van menekültekkel, a termekben összezsúfolódva, lehetetlen körülmények között táboroznak a duhoki családok, de maradnak. Hasonló a helyzet a többi közeli hegyi városkában is, állítja Szakvan Farhan, a kurdisztáni koordinációs osztály vezetője. - Tömeg- pszichózissal állunk szemben - mondja bosszankodva. Ha egy menekül, a többi követi. Elmondja: nemcsak a középületek ideiglenes „megszállói” ragaszkodnak állásaikhoz, a hegyekben felvert alkalmi sátrak népe is kitart. Szárija, a határ menti falu lakossága a pár kilométerre emelkedő hegyoldal barlangjaiban húzta meg magát. Pont szemben a tűzvonallal. Ezek a barlangok eddig sem voltak lakatlanok - juhakolként működtek szebb időkben, és akárcsak most, a jezi- dik menedékeként az oszmán, majd később az iraki katonaság elől. Bejáratuk, amelyet gyakran ajtó zár le, apró nyílás, de belül hatalmas termekké tágulnak. Ezt mesélik legalábbis a szemtanúk, én egyelőre személyesen nem győződhetek meg az információ igazságáról, mert a környék csak a Kurd Demokrata Párt (KDP) engedélyével közelíthető meg. A pánik ragadós. Hiába mondják a hatóságok, hogy nincs veszély. Ráadásul a „menekülteknek” - tudom meg a koordinátortól - hivatalosan még segély sem jár, hiszen nem központi felhívásra, hanem a saját szakállukra hagyták el lakhelyüket, végső soron ok nélkül. Legfeljebb a legjobban rászorulókon segítenek. Másfelől Szerszinkiből érkezett barátaim azt mesélik, hogy az ENSZ helyi alkalmazottai kérdőíveikkel már körbejárták a házakat, és ösz- szeírták, hol, hányán húzták meg magukat, hogy tudják, mennyi takaróra, élelmiszerre, olajkályhára lesz szükség. Persze, hogy erre mikor kerül sor, ha sor kerül egyáltalán... Pedig Dühök valóban biztonságosnak tűnik, a hegyi táborozáshoz képest mindenképpen. Jómagam ismerőseim házában, Dühöktől pár kilométerre találtam menedéket, miután a kollégiumot a kurd fegyveresek vették birtokukba. Békés vidék, reggel egy teljes juhnyáj legelt a ház körül, csak a közeli Fajda, a domb túloldalán lévő iraki katonai bázis vasárnap hajnali hatórás bombázása borzolta egy kicsit az idegeket. Még szerencse, hogy a helyiek már tapasztaltak: ha repülő, nyugtattak, akkor Amerika támad, ha nem, akkor Szaddám rakétái érkeznek. A nyolcórás becsapódásokat már a veteránok nyugalmával hallgattam. így mégis elkészültek azok a háborús fotók, ha Moszul ostromáról lemondtam is. Éjszakánként azóta is hallani a robbanások hangját valahol a „túloldalon”. Civil lel- kemmel szerencsére mennydörgésnek hiszem, csak utólag világosítanak fel. Faydát állítólag porrá bombázták. Némileg felesleges erőfeszítés, hiszen az iraki hadsereg már a múlt hét végére visszavonta minden nehézfegyverzetét a környékről Moszul és Bagdad felé. Amúgy Dühök nem sok szórakozást ígér a Dzsijanban Szállóban állomásozó nemzetközi újságíróhadnak. Naponta kikocsikáznak az „iraki-kurd” határra a legmodernebb felszerelésekkel, hogy onnan unatkozva sétálgató iraki katonákat fényképezzenek. ORIGO-JEIENTÉS Atlanta. Rosszul áll a CNN szénája. Az amerikai hírtelevízió presztízsére az első nagy csapást bagdadi tudósítóinak kiutasítása jelentette, s az adó a Nielsen médiakutató intézet szerdán közzétett jelentése szerint hazai pályán is nagyarányú vereséget szenvedett. A háború első napjaiban az amerikaiak közül ugyanis jóval kevesebben, a Fox 5,58 milliójával szemben mindössze 4,37 millióan választották a CNN-t, ha a háború eseményeiről akartak tájékozódni, ez pedig mintegy 18 százalékos elmaradást jelent. A harmadik legnézettebb Amerikában az MSNBC volt a maga 2,15 millió nézőjével, bár kétségtelen, hogy mindannyian hatalmas nézőszám-növekedést könyvelhettek el. így gyakorlatilag abban a pillanatban, hogy az elmúlt hét szerdájának éjjelén elindultak az első támadások, a Fox 379, a CNN 393, az MSNBC pedig 651 százalékkal növelhette nézettségét. Ebből is kitűnik: a CNN már azelőtt is gyengébb volt, MTI-HÍR Bagdad. Azok a bagdadi bunkerek, amelyeket az egykori jugoszláv hadsereg épített Szaddám Húszéin iraki elnöknek - egy volt jugoszláv tiszt szerint - gond nélkül kiállhatnak súlyos bombatámadásokat is. Resad Fazlic a BETA belgrádi hírügynökségnek tegnap azt nyilatkozta, hogy csaknem elpusztíthatatlan az a két bagdadi bunkerlétesítmény, amelynek építését annak idején felügyelte. Fazlic szerint Szaddám bunkeréi mint a Fox, s hiába a nagyobb növekedés, nem. tudta utolérni szintén 24 órás hírszolgáltatást biztosító riválisát. A csatorna azzal próbálja bagatellizálni vereségét, hogy fennen hangoztatja, még mindig az ő hírei jutnak el a világon a legtöbbekhez. Igaz, ami igaz, a Nielsen-kuta- tásokból az is kiderül, hogy az egész világot figyelembe véve a CNN 90,3 millió háborús hírekre éhes nézőjével messze lekörözi a Fox 67 milliós nézőseregét. Eason Jordan, a CNN hírigazgatója januárban még így nyilatkozott: „Mindent meg fogunk tenni, hogy ugyanúgy sajátunkénak mondhassuk ezt az egész ügyet, mint ahogyan azt ‘91-ben tehettük.” Intő jel és rossz ómen a CNN vezetőinek, hogy a csatornának annak idején nagyon is hasonló helyzetben, az 1991-es kuvaiti háborúban, amikor az amerikaiak Bagdadot bombázták, sikerült egy új tudósítási stílust megteremtenie, mellyel hatalmas presztízsre tett szert, s a csatorna most éppen ezen a maga teremtette terepen vesztett csatát. még 20 kilótonnás vagy atombombák becsapódását is sértetlenül kiállnák. A bunkerben tartózkodók állítólag akár hat hónapig is képesek a túlélésre anélkül, hogy kapcsolatba lépnének a külvilággal. Fazlit elmondta azt is, hogy Szaddám Húszéin legnagyobb - „2000” nevű - védőbunkerének építésekor nem volt jelen. Ez utóbbi létesítmény körülbelül futball- pálya-méretű, és a volt jugoszláv tiszt ismeretei szerint ugyancsak rendelkezik a hosszabb tartózkodáshoz szükséges felszerelésekkel. Egy atombomba robbanása sem tenne kárt bennük Szinte mindent kibírnak Szaddám védőbunkerei Szaddám Húszéin egyik fia megverte az iraki labdarúgó-válogatott focistáit, ha elvesztettek egy mérkőzést, ez azonban csak a bűnlajstrom legenyhébb tétele Az Egyesült Államok kilenc iraki vezetőt vádol háborús bűnökkel ORIGO-FELDOLGOZÁS Az Egyesült Államok kormánya a háború után Szaddám Húszéin elnökkel együtt kilenc iraki személyt akar bíróság elé állítani háborús, ületve emberiesség elleni bűncselekmények miatt. A Newsweek e heti számában közölt összeállítás élén Szaddám Húszéin és két fia, Udaj és Kuszaj áll. A Szaddám Húszéin elleni vádak: Az 1980-88 között Irán ellen vívott háborúban vegyi fegyvert vetett be, csakúgy, mint az iraki kurd lakosság (Halabdzsa város) ellen, ezzel több ezer ember halálát okozta; katonai csapást rendelt el a dél-iraki síiták ellen; 1980-ban utasítást adott kurdok tömeges deportálására; 1990-ben elfoglalta Kuvaitot; az Iránnal vívott háború idején megszegte a hadifoglyokra vonatkozó Genfi Egyezményt. Az Udaj Húszéin (az elnök idősebb fia) elleni vádak: Több ezer síitát végeztetett ki az 1991-es bászrai lázadás idején, hogy elfojtsa a politikai elégedetlenséget; ő irányította Kuvait lero- hanásakor a sportkocsik és egyéb luxusjavak elrablását; részt vett iraki nők megerőszakolásában és meg- kínzásában; a labdarúgó-válogatott tagjait - vesztes mérkőzések után - testi fenyítésben részesítette. A Kuszaj Húszéin (az elnök kisebbik fia) elleni vádak: A bászrai felkelés elfojtása érdekében tömeges kivégzéseket és kínzásokat rendelt el; a „börtöntisztogatási program” keretében önkényesen rendelte el foglyok kivégzését. A Mohamed Hamza Al-Zubaidi (korábbi miniszterelnök-helyettes) elleni vádak: Ragadványnevét - síita orgyilkos a síita ellenzék 1991-es lázadásának leverésében játszott brutális szerepéért kapta; 1986-ban mint a Baath Párt észak-iraki szervezetének titkára irányította kurdok kivégzését; részt vett Szaddám politikai ellenfeleinek megkínzásában és kivégzésében. Az Ali Hasszán Al-Madzsid (az elnök unokatestvére) elleni vádak: Ó rendelte el mérges gáz bevetését a kurdok felkelésének elfojtása érdekében; Kuvait megszállásakor ő lett a térség kormányzója, az ő felügyelete alatt zajlott kuvaiti polgári személyek deportálása, megerőszakolása, megkínzása és meggyilkolása; 1991-ben részt vett dél-iraki síiták lemészárlásában. Az Abid Hammúd Al-Tikriti (Szaddám személyi testőre) elleni vádak: Részt vett az államfő politikai ellenlábasainak megkínzásában és kivégzésében. A Hani Al-Latif Tulfah (a különleges biztonsági szervezet igazgatója) elleni vádak: Ő szervezte meg az iraki vegyi és biológiai arzenál elrejtését, megsértve ezzel az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozatait. Az Izzat Ibrahim Al-Dúri (a Baath Párt Forradalmi Parancsnoki Tanácsának alelnöke) elleni vádak: Vezető tisztséget töltött be, amikor Irak elkövette az anfali mészárlást, ahol több ezer kurd halt meg mérges gáz bevetése miatt; részt vett Kuvait lerohanásában és a Genfi Egyezmény megsértésében. Az Aziz Szálih Numán (az Irak által megszállt Kuvait második kormányzója, a Baath Párt helyi parancsnoka) elleni vádak: Tömeges megerőszakolásokra, kínzásokra, gyilkosságokra és fosztogatásra adott utasítást. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: DERÜLT; NAPOS IDŐ, 14 - 18 FOK A Nap kel 05.43-kor- nyugszik 18.13-kor A Hold kel 03.54-kor- nyugszik 12.15-kor A Duna vízállása - Pozsony: 330, árad; Medve: 145, árad; Komárom: 220, árad; Párkány: 140, árad. ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLÓGIA Többnyire napos, derült égboltra számíthatunk, fel- hősödés és gyenge eső csak elvétve várható. A legmagasabb nappali hőmérséklet 14 és 18 fok között alakul, a hegyekben akár 5 fok is elképzelhető. Gyenge, délnyugaton délkeleti irányú szél 2 és 6 m/s közötti sebességgel. Éjszaka a levegő hőmérséklete 4 és 0 fok közé csökken. Holnap a magasnyomású levegő hatására az ország területe felett frontátvonulás várható. Többnyire borult lesz az égbolt, több helyen várható eső. A legmagasabb nappali hőmérséklet 13 és 17 fok között alakul. A reumatikus és mozgásszervi be- tegségekben szenvedők a délelőtt folyamán továbbra is erős fájdalmat érezhetnek, amely azonban a délutáni órákban enyhülhet. Egyes ekcémás eredetű bőrbetegségek tünetei is jelentkezhetnek. Az alacsonyabb vérnyomásúak esetében gyakoribb lehet a migrénes eredetű fejfájás. Napközben fokozatosan javulhat az összpontosítókészségünk. A szív- és érrendszeri panaszokkal küszködőkre viszonylag kímélőleg hat az időjárás. Holnap maradnak a mai hatások, változás nem várható. Holnap ÍZ VILÁG ♦ ínyencségek a barátfülétől a mindent bele salátáig ♦ Húsvétváró böjti idő ♦ Míg egy tojás megsül - gyorsétkek
