Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)

2003-03-25 / 70. szám, kedd

22 Kitekintő - hirdetés ÚJ SZÓ 2003. MÁRCIUS 25. A CNN helyszíni riportjai az előrenyomulást fejezik ki Robert Fisk, a brit Independent helyszíni tudósítójának beszámolója az iraki bombázások következményeiről Ki hogy tudósít Bagdadból? A német sajtó, a hivatalos berlini háborúellenes pozíci­ónak köszönhetően, kivéte­les elbánásban részesül Bag­dadban. A Szaddám-rezsim médiakiváltságokkal jutal­mazza a háborús koalíciót, az amerikai-angol fellépést élesen elítélő németeket. DUNAI PÉTER Míg a CNN - az amerikai hírteleví­zió tegnapi kiutasításáig - és a BBC kénytelen volt megelégedni a hiva­talos Irak által jóváhagyott helye­ken rögzített, cenzúrázott felvéte­lekkel, fix kamerák képével, addig a német közszolgálati tévé, az ARD saját stábjával lemehet a bagdadi utcára, élőben adhat. Stíluskülönbség is van a német, il­letőleg az angolszász háborús tu­dósításokban. Ez abból is adódhat, hogy Németországban a hivatalos álláspont a háború szigorú elítélé­se, és ez a nézet valamennyire át­szűrődik a közszolgálati médiába is. A pártos békepártiság nem gya­kori, de bocsánatos bűnnek számít a tévékommentátorok körében. Ritka az olyan melléfogás, mint az ARD washingtoni tudósítójáé, aki az első Bagdad elleni amerikai csa­pásmérést „sűrűn lakott területek” elleni bombázásként konferálta be. Akik ismerik az iraki fővárost, tud­ják, a kormánynegyedben, ahol a támadott objektumok vannak, rop­pant kevés lakóház található. A közszolgálati televízió Németor­szágban egyébként a minőség, megbízhatóság, a lehetőség szerinti pártatlanság, a szolid, klasszikus újságírói erények őrzője. Míg a né­met tudósításokat általában a szak- szerűségre, az objektivitásra való törekvés jellemzi, addig a BBC, de főleg a CNN helyszíni riportjai Dél- Irakból a látványosan diadalmas előrenyomulást fejezik ki. A német tudósítók az amerikaiak, britek in­formációit a háborúban elkötele­zett fél iránti jogos - de némelykor pacifista szorgalommal túlteljesí­tett - fenntartásokkal fogadják. Mondani sem kell, hogy a másik ol­dalról, az irakiaktól származó érte­süléseket is legalább ilyen mértékű gyanakvással adják közre. A mi­nőségi újságok szerkesztőségi köz­leményben figyelmeztetnek (mi­ként a tegnapi Der Tagesspiegel), hogy háborús időkben „nagyon szűk” a megbízható újságírás mű­ködési tere, a hivatalos hazugságok száma ugrásszerűen megnő. Igaz, különböző mértékben, de a front mindkét oldalán. Törökországban is van piaca a tévéközvetítéseknek (Reuters) „Mi bombázunk, ők szenvednek” (ÖTK/AP-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Az ötéves Doha Szuheil Bagdad Radwaniyeh nevű elővárosában él­te át a péntek éjszakai bombatá­madást - írja Robert Fisk a brit In- dependentben megjelent helyszíni beszámolójában. - A házuk közelé­ben lecsapódott bomba repesze a kislány mindkét lábát megsebezte, de ennél sokkal nagyobb baj, hogy a gerince is repeszt kapott. A bal lá­bát nem képes mozgatni. A kislánnyal együtt még 101 sebe­sültet szállítottak péntek éjszaka az Al-Musztanszanija Egyetemi Kórházba. Doha Szuheil családjá­nak hét további tagját sebesítette meg a cirkálórakéta-támadás. A legfiatalabb Doha egyéves öccse. Amel Hasszán, egy 50 éves asszony súlyos mellsebet kapott. Lilára szí- neződött, feldagadt sebekkel fek­szik ágyán. Taxival igyekezett a lá­nyához, amikor lecsaptak a raké­ták. Éppen kiszállt a kocsiból, ami­kor leterítette a robbanás. Annyira emlékszik még, hogy mindenfelé a saját vérét látta elfolyni. A lábába, karjába, mellébe kapott repeszeket. Amel kislányának, az ötéves Wa- hednek nagy fájdalmai vannak. 0 előbb szállt ki anyjánál a taxiból, és már nagynénje ajtajában állt, amikor a robbanás földre döntötte. Lábsebeiből még szivárog a vér. Szádé Szelim 11 éves fiú. Mellette fekszik 14 éves bátyja, Omar is. A lá­bukat és mellüket érték repeszek. Iszra Riad is hasonló sebeket ka­pott. A repeszek a lábát roncsolták, miközben pánikba esve kimene­kült házukból a kertbe. A 23 éves Imam Ali hasába és bele­ibe fúródtak repeszek. A kórházba szállított sebesültek va­lamennyien több repesztől sérül­tek. Ebben a kórházban ez most teljesen szokványos kórképnek számít. A haditechnika változhat, de a há­borúkban bizonyos helyzetek újra meg újra ismétlődnek. Az áldoza­tok szenvedése alig hallatszik a mindkét irányból ömlő olcsó pro­paganda zajában - állapítja meg a veterán brit újságíró. Az egyenru­hás iraki egészségügyi miniszter díszletnek használja a kórtermeket a „bestiális” amerikai támadásokat megbélyegző sajtóértekezleteihez. Bush és Rumsfeld úr pedig azt haj­togatja, hogy minden idők legpre­cízebb, legjobban célzott bombá­zásainak lehetünk tanúi. Nem először történik meg „ve­lünk”, nyugati újságírókkal sem, hogy olyan emberek közé látoga­tunk, akiket „mi” bombáztunk le - folytatja Fisk. Az újságírók egy ré­sze ilyenkor azt kérdezi sebesül­tektől, hogy tényleg a „mieinktől” származnak-e sérüléseik? 1986­Ez a kisfiú Bászrában sérült meg ban arról érdeklődtek a líbiai kór­házakban, hogy származhatnak-e a repesz-sérülések a líbiai légelhá- rítók tüzétől. Aztán 1991-ben ugyanezt a kérdést tették fel az ira­ki sebesülteknek. Néhány órával a 2003. Március 21-i bombázás után pedig mit kérdezett a brit rádióri­porter a bagdadi kórház orvosától? „Doktor úr, elképzelhetőnek tartja- e, hogy néhány itt ápolt sérült se­beit a légelhárítók tüze okozta?” Sírjunk vagy nevessünk? Miért kell megint „őket” vádolni sebesülései­kért? - kérdezi Robert Fisk. Persze racionális oka van annak, hogy mi­ért éppen ezek az emberek szen­vedtek sérüléseket a cirkáló raké­táktól. Valamennyien katonai vagy kormányzati célpontok közelében laknak. Iszra Riad például Szajadi- jeh negyedben egy laktanya szom­szédságában él. Vannak itt sebesül­tek Riszalleh városrészből is, ahol a Szaddám-rezidenciák találhatók. Csakhogy éppen ezzel kell szembe­néznünk. Bagdad tele van katonai és politikai szempontból indokol­ható célpontokkal. A civil sebesül­tek többsége pedig a környéken la­kó szegények közül való, akik ép­pen szegénységük miatt nem tud­nak biztonságos helyre menekülni. Ha háborút indítunk, ártatlanokat is megölünk vagy megnyomorí­tunk. Bármennyire is vigyázunk a polgári lakosságra, nem kerülhet­jük el a civilek szenvedését. Dr. Habib Al-Kezai, a kórház orvo­sa elmondja: az összesen 207 sebe­sült közül 101-et vittek hozzájuk. 85 sérült polgári személy. 20 nő vagy gyermek is van köztük. Egy fi­atalember és egy gyermek a műtét közben meghalt. Azt, hogy hány katona halt meg az éjszakai bom­bázásokban, senkitől sem fogjuk megtudni. Bagdadban járva saját szemünkkel láthatjuk, hogy a bombázás cél­pontjait gondosan választották ki. Hatalmas égett rés tátong az egyik elnöki palotán, amelynek minden szegletében a legendás arab har­cos, Szalaheddin 20 méteres szob­rai állnak. A légierő fegyverzetéért felelős minisztérium épülete porrá égett. Fura látvány, hogy a romhal­maz előtt továbbra is ott posztói egy katona a homokzsák-fedezék­ben, készen a hajdani épület meg- védelmezésére az ellenségtől. A bombázás elérte a katonai be­szerzések minisztériumát is. Az épület még a találatok után 12 órá­val is lángolt. 1991-ben az amerikaiak csapások mértek az olajfinomítókra, az elekt­romos hálózatra, a vízhálózatra, a kommunikációs berendezésekre is. 2003-ban, a hatalmas március 21-i bombázás utáni napon Bagdad még mindig normálisan működik - foly­tatja szombati beszámolóját az In­dependent tudósítója, Robert Fisk. Működnek a telefonok, az Internet, az elektromos hálózat. A bombázás megkímélte a Tigris-folyón átvezető hidakat is. Persze ennek is van racionális oka: ha az amerikaiak ideérnek, szüksé­gük lesz az infrastruktúrára. Amit most megkímélnek, azzal nemcsak a lakosság életét könnyítik meg, hanem Irak új uraiét is. Az amerikaiak nem rombolták le a televíziós létesítményeket sem - hasonló okból. Az irakiak most olajat égetnek, hogy füstöt fejlesztve nehezítsék meg a cirkáló rakéták vezérlését. Füsttel az elektronika ellen - fejezi be helyszíni beszámolóját Robert Fisk, akinek neve a nyolcvanas években a Közel-Keletről, Jugo­szlávia bombázása idején Szerbiá­ból, legutóbb pedig az afganisztáni háború helyszíneiről küldött tudó­sításai által vált ismertté. (NSZ) lakás­előtakarékosság a legjobb megoldás Érdekes programot kínálunk lakástulajdonosi társulásoknak, lakásszövetkezeteknek és lakáskezelő társaságoknak. Szeretnének többet tudni arról, hogyan lehet közösen megoldani a lakóhá­zukkal kapcsolatos gondokat? Tanácsot adunk, hogyan szerezhetnek elegendő pénzt új kapura, a beázó tető megjavítására, a homlokzat szigetelésére vagy a teljes korszerűsítésre, amely jelentősen csökkenti a fűtés költségeit. Szívesen látjuk Önöket az Első Lakás-takarékpénztár Rt. kirendeltségeinek, üzleti képviseleteinek bármelyikén. Látogasson el hozzánk. PRVÁ STAVEBNÁ SPORITELNA UP 953

Next

/
Oldalképek
Tartalom