Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)
2003-03-25 / 70. szám, kedd
Kultúra ÚJ SZÓ 2003. MÁRCIUS 25. Jakoby-kiállítás a Löffler Múzeumban Kassa. Jakoby Gyula festményeiből nyílik kamarakiállítás ma délután öt órakor a Löffler Múzeumban. Az expresszív, mozgalmas és nagyfokú szociális érzékenységről tanúskodó képek keresztmetszetet nyújtanak Kassa egyik legjelentősebb festőjének életművéből. A többnyire magángyűjteményekből kölcsönkért, ezért ritkán látható műveket Jakoby Gyula születésének századik évfordulója alkalmából állítják ki. Április 25-ig tekinthetők meg. (juk) SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Rómeó és Júlia 19 KIS SZÍNPAD: Varrónők 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Hatan pizsamában (vendégjáték Szencen) 19 ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Tizenkét dühös ember (a Miskolci Nemzeti Színház vendégjátéka) 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: (Szentivánéji) Álom 17 MOZI POZSONY HV1EZDA: Csajok a csúcson (német) 18, 20.30 MLADOST: Naqoyqatsi (amerikai) 15.30, 20 Nagyítás (olasz-angol) 18 TATRA: Charlotte Gray (angol) 16.30, 18.30, 20.30 PALACE - AU PARK: 8 mérföld (amerikai) 14.20,15.40,16.40,18,19, 20.20, 21.20 Kótya- gos szerelem (amerikai) 14.25,16.30 Charlotte Gray (angol) 18.35, 20.45 A dzsungel könyve 2 (amerikai) 14.05, 15.55, 17.45, 19.35 Atomcsapda (amerikai) 21.30 Rohadékok (cseh) 16.15, 18.20 Pornográf kapcsolatok (francia) 14.10, 20.25, 22.30 A kör (amerikai) 14.50, 17.10, 19.30, 21.50 Félholt (amerikai-német) 15.45, 17.55, 20.05, 22.15 Harry Potter és a titkok kamrája (amerikai) 16.10 A szellemhajó (amerikai-ausztrál) 19.25, 21.25 Csajok a csúcson (német) 14.20,16.20,18.20,20.20 A Gyűrűk Ura-A két torony (ameri- kai-új-zélandi) 17.10 Két hét múlva örökké (amerikai) 15, 20.40, 22.45 Kapj el, ha tudsz (amerikai) 15.45,18.30, 21.15 Még egy kis pánik (amerikai) 14.05, 20.15 Naqoyqatsi (amerikai) 16.15, 18.15, 22.25 PÓLUS - STER CENTURY: A dzsungel könyve 2. (amerikai) 14.35, 15.35, 16.25, 17.45 8 mérföld (amerikai) 15.20, 17.40, 20, 22.25 Félholt (amerikai-német) 17.20, 19.30, 21.40 A szellemhajó (amerikai-ausztrál) 14.55,16.50,18.50,20.50,22.40 Az arany markában (amerikai-kanadai) 20.10, 22.30 Kapj el, ha tudsz (amerikai) 14.20,17, 19.40, 22.20 Csajok a csúcson (német) 14, 16, 18.05 Két hét múlva örökké (amerikai) 14.15,16.20,18.30, 20.40 A kör (amerikai) 18.10, 20.30, 22.45 Atomcsapda (amerikai) 21.55 Harry Potter és a titkok kamrája (amerikai) 14.10 KASSA TATRA: Én, a kém (amerikai) 16, 18 A diktátor (amerikai) 20 CAPITOL: A dzsungel könyve 2. (amerikai) 15.30,17 Félholt (amerikai-német) 18.30, 20.15 ÚSMEV: A dzsungel könyve 2. (amerikai) 16,18 8 mérföld (amerikai) 20 IMPULZ: Tangled (amerikai) 16.15, 19.15 DÉL-SZLOVÁKIA KOMÁROM - TATRA: Még egy kis pánik (amerikai) 18 LÉVA - JUNIOR: Szörnyek keringője (amerikai) 19 IPOLYSÁG - IPOLY: A szállító (francia) 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Sexy Boys (francia) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Álmomban már láttalak (amerikai) 18, 20.15 Bazi nagy görög lagzi (amerikai) 17.45, 19.45 Chicago (amerikai-kanadai) 13.30, 15.45, 18, 20.15 Chihiro Szellemországban (japán) 13.20, 15.40 A dzsungel könyve 2 (amerikai) 13, 14.45, 16.30 Félholt (amerikai-német) 13.45, 15.45, 17.45, 19.45 A Gyűrűk Ura - A két torony (új-zélandi-amerikai) 14.30 A kör (amerikai) 13.30, 15.45, 18, 20.15 Még egy kis pánik (amerikai) 18.15, 20.15 A muskétás (német-amerikai-luxemburgi) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Nemzetbiztonság Bt. (amerikai) 16.15, 18.15 Az órák (amerikai) 13.45, 16, 18.15, 20.30 Solaris (amerikai) 13.45, 20.15 Megjelent az Irodalmi Szemle márciusi száma A végtelen variációk felé LAPISMERTETŐ A végtelen variációk felé címmel köszönti a folyóirat a 65 éves Cselényi Lászlót. Azt a költőt, aki „szóhalmazokból, gondolatszilánkokból, élmények és ötletek sokaságából épített katedrálist, hatalmas tömbbé formálva azt az egyetlen, elképzelt verset, melyet évtizedek óta, lebírhatatlan akarattal és makacs elhatározással magában hordott”. Ízelítőt ad a folyóirat abból a gyűjteményes kötetből, melynek szerzői Cselényi László munkásságát értékelték tanulmányokban, kritikákban az elmúlt évtizedekben. A szépirodalmi rovatban Kovács András Ferenc kolozsvári költő versei mellett Gyüre Lajos, Csáky Károly, Zalaba Zsuzsa, Vörös Péter, Hudák Katalin, valamint Juraj Kuniak verseit olvashatjuk. Két első közlés is szerepel, Tóth Ivett és Tuba Szúnyog Zsuzsa mutatkozik be. A prózát Maros András akciónovellája, valamint Viera Svenková A szexről pedig mondjon le! című novellája képviseli. Gál Éva előadását is közli a folyóirat, A két világháború közötti csehszlovákiai magyar regény és Neubauer Pál címmel. A Felvidék iskolaügye a dualizmus éveiben című tanulmány második részét is közli a lap. Popély Gyula a közép- és szakiskolák helyzetét vizsgálja az említett időszakban. A kritikarovatban L. Erdélyi Margit Sajátos értékek a drámában címmel Sájter Laura kötetéről írt. Szalay Adrienn Szeretném, ha Isten kicserélne minket címmel Nádas Péter Temetés című művét elemzi, Demján Adalbert pedig (Irodalmi és nyelvi interpretációk címmel) a besztercebányai Bél Mátyás Tudományegyetem Filológiai Karán működő Hunga- risztikai Tanszék kutatógárdájának munkáit felsorakoztató kötetről írt recenziót. A lapot Bánkuti István (Budapest) műveivel illusztrálták. (dz) A „Hűséggel és bátorsággal" ősi családi jelmondatot „Hűséggel és könyörületességgel"-re változtatta Szegények gyógyító hercege Március 23-án a római Szent Péter-téren, magyarországi, ausztriai, szlovákiai és a világ egyéb tájairól érkezett zarándokok többezres tömege előtt II. János Pál pápa boldoggá avatta Batthyányi- Strattmann László herceget, a „szegények orvosát”. Boldoggá avatását Bécsben bekövetkezett halála után 13 évvel, 1944-ben kezdeményezte Bécs akkori bíborosérseke. VITÁL ANNA 1989 előtt tájainkon hallani sem lehetett róla, személye, munkássága nem illett abba a képbe, amely az arisztokratákat kizárólag henye, erkölcstelen népnyúzókként láttatta. Ma Magyarország legrangosabb egészségügyi kitüntetése mellett utca, tér, kórház viseli nevét, s itt, nálunk, Felbáron is emléktáblája van. A magyar anyanyelvű és magyar érzelmű kiváló szemorvost, aki elődjei között tarthatta számon Batthyányi Lajost, a mártírhalált halt első magyar miniszterelnököt, ma két ország - Magyarország és Ausztria - érzi a sajátjának. De páciensei között, akik a legalsóbb rétegekből kerültek ki, szép számmal akadtak szlovák és horvát nemzetiségűek is, és a szemész herceg kedvükért ezen a két szláv nyelven is megtanult annyit, hogy megértesse magát velük. Élete kemény munkában telt: hétköznapokon reggelente mise, aztán a betegek hosszú sora, a reggeltől szürkületig tartó rendelés, utána a nagy család és a fáradhatatlan önképzés. Vasár- és ünnepnapokon ugyanez, rendelés nélkül, némi vendégjárással, csöndes kedvteléssel. Mintafélj volt, mintaapa, és orvosként is mintakép lehet minden gyógyásznemzedék számára. De amíg idáig elért, élete nem volt problémamentes, sót sokáig úgy tűnt, nemigen vesz határozott célt. Egy lesz az arisztokrata amatőrök sorában, aki kedvtelésein kívül egyébbel nem kénytelen törődni. Aztán minden megváltozott, és minden másképp lett, mint várható volt. A lobbanékony fiatalemberből rendkívül fegyelmezett férfi, a csapongó érdeklődésű diákból egyetlen területre koncentráló, elmélyült szakember, a szülők szerencsétlen házasságától szenvedő gyermekből felelősségét tudatosító, áldozatos férj és apa lett. Batthyányi Strattmann László 1870. október 28-án született Dunakilitin. A szülők házasságából tizennégy gyermek született, László a hatodik volt. 1879-ben a családot óriási megrázkódtatás érte: Batthyány József elhagyta feleségét és gyermekeit, kilépett a katolikus egyházból, és újra nősült. László ennek ellenére gyakran felkereste őt a család felbári kastélyában. Mindössze 12 éves volt, amikor hosszú idő óta betegeskedő édesanyja meghalt. A Bécs melletti Kalksburg jezsuita kollégiumában kezdte tanulmányait, később Kalocsán tanult. Érettségi előtt állt, amikor kicsapták a kalocsai gimnáziumból, mivel dühében „porosz disznónak” titulálta egyik, nem nagy közkedveltségnek örvendő, német származású tanárát. Apja az ungvári gimnáziumba vitte át, ahol sikeresen leérettségizett. József bátyja ekkor már négy éve halott, így ő lett a majoreszkó. Pályaválasztását megnehezítette rendkívül széles érdeklődési köre: irodalom, nyelvek, zene, csillagászat, pszichológia, filozófia, vegyészet, gyógyszerészet, fényképezés egyaránt vonzották. Végül, mivel rá várt a családi birtok kezelése, a gazdasági főiskola hallgatója lett, de csak hat hónapig. Miután a Radetzky-ezredben leszolgálta ön- kéntesi évét, beiratkozott a bölcsészkarra, de hat szemeszter után ezt is otthagyta. Felelőtlen nőügyekbe bonyolódott, egyik kapcsolatából született lányáról élete végéig gondoskodott. Vécsey professzor tanácsára - már 25 évesen - elkezdte orvosi tanulmányait. 1900. június 9-én avatták doktorrá, amit édesapja már nem ért meg. László ekkor már két éve házas, felesége Coreth Mária Terézia grófnő, orosz anya és osztrák apa lánya. Doktorrá avatásának évében született első gyermekük, aztán szinte évente érkeztek az apróságok, összesen tizenhárom. Klinikai sebészeti gyakorlata után köpcsényi (Kittsee) birtokán 30 ágyas modern kórházat rendezett be, amelynek rövidesen akkorára nőtt a forgalma, hogy az ifjú orvos belebetegedett a túlhajszolt munkába. Barátai tanácsára szemész lett, Nizzában a szemsebészetben specializálta magát. Páratlan kézügyessége, hidegvére és határozottsága a legbonyolultabb esetekben sem hagyta cserben. Munkájában legnagyobb támasza a felesége volt, aki időközben megtanult magyarul, és férjének asszisztense lett. Batthyányi tudatosan vállalta a szegények szolgálatát. Honoráriumot soha nem fogadott el, gyakran megtörtént, hogy legszegényebb betegei helyett ő fizette ki a gyógyszereket, sőt az útiköltséget is. Kórháza tíz év alatt vagy 1 millió aranykoronájába került. Az első világháború idején hadikórházzá alakította át, és vállalta a körorvosi teendőket is. A trianoni békeszerződés után eladta köpcsényi birtokát, és családjával a magyarországi Körmendre költözött, ahol azonnal kórházat rendezett be. Köpcsényi éveire ekkor így emlékezett vissza: „Azok voltak a szép idők, amikor mint körorvos dolgoztam Pama, Edelstahl, Kittsee helységekben, s még hozzá ott volt a 70 ágyas kórházam, súlyos szemészeti operációkkal, lényegében egészen egyedül. Akkor reggel 1-2 operáció volt, csak azután kezdődött a rendelés, ahol 80 beteg is volt, sok ambuláns operáció, utána minden háborús sérültet bekötni. Holtfárad- tan érkeztem ebédhez, és délután következett a beteglátogatás a községekben. Edelstahlban diftériajár- vány, az iskolásgyerekek oltása, Pamában spanyoljárvány. És az éjszakai nyugalom sem volt soha biztos, egyszer éjjel egy órakor hajtottam végre súlyos hasoperációt, bél- vérzésnél! ” És mi volt a legnagyobb vágya ennek a csodálatos embernek? íme: „Az eszményem az lenne, hogy néhány száz ágyam legyen kedves szakomban, a sebészetben és szembetegekkel és belgyógyászati esetekkel is! Hogy enyhíthetnék akkor gondokat, fájdalmakat, hogyan segíthetnék! És - ha már Isten úgy akarja - az embereket a halálra jól előkészítve, megerősíthetném az örökkévalóságra!” A lelki megerősítést a járó páciensek is megkapták tőle. Egy kis könyvecskét ajándékozott minden betegének, amelyet Nyisd fel szemeidet és láss! címmel maga írt, s amelyben szeretetre, Isten szolgálatára intette olvasóit. A boldog, harmonikus élet alapja az önzetlen szeretet, embertársaink szeretetteljes szolgálata - vallotta. De nem akart mindenáron téríteni, tiszteletben tartotta mások hitét, arra is volt gondja, hogy zsidó betegei kóser ételt kapjanak. Derűs, nyájas lénye mindenkit megnyert, pedig őt sem kerülték el a tragédiák. Tehetséges, szép Ödön fia 21 éves korában halt meg, felesége és ő maga is gyakran betegeskedett. 1929-ben megállapították, hogy hólyagrákja van, és ezzel elkezdődött életének 14 hónapos kálváriája. Rengeteg szenvedés után, 1931. január 22-én Bécsben halt meg. A németújvári (Güssing) ferences templomban, a Batthyány család kriptájában helyezték örök nyugalomra. Pápai audiencia, magyar zarándokok Vatikán. Batthyány-Strattmann László és a vele együtt boldoggá avatott további négy személy példájának követésére buzdította tegnap II. János Pál a Vatikán VI. Pál-termében audienciára összegyűlt - részben magyar - zarándokokat. Tegnap a boldoggá avatás alkalmából a pápa audiencián fogadta a zarándokokat, köztük a magyarokat. A szentatya mind az öt boldoggá avatottról beszélt, ennek megfelelően olasz, francia, spanyol, német és magyar nyelven szólt a jelenlévőkhöz. Kifejezte óhaját, hogy e boldogok keresztény tanúságtétele a világbéke ügyét, a közös európai ház építését szolgálja. „Kedves magyar zarándokok! Boldog Batthyány-Strattmann Lászlóhoz hasonlóan ti is legyetek hűségesek az Evangélium szolgálatára kapott missziótokhoz” - mondta magyar nyelven a katolikus egyházfő. Tegnap délután a magyar zarándokok részére hálaadó misét mutattak be a Falakon kívüli Szent Pál-bazilikában. Ma reggel a Szent Péter-bazilika magyar kápolnájában ugyancsak szentmisén vesznek részt. Batthyány-Strattmann László boldoggá avatása alkalmából csütörtökön Rómában magyar és osztrák szervezésben tudományos emlékülést tartanak. (MTI) Ma este a Tizenkét dühös ember című előadással vendégszerepei Kassán a Miskolci Nemzeti Színház társulata Döntés egy tizenhat éves fiú sorsáról JUHÁSZ KATALIN Kassa. A tavalyi Márai-darab után ma este ismét egy kevésbé látványos, ám annál többet mondó előadással vendégszerepei Kassán a Miskolci Nemzeti Színház társulata. Ma este az Állami Színház impozáns épületében mutatják be Reginaid Rose Tizenkét dühös ember című darabját, a szinkrontolmácsok nagy örömére. Úgy tűnik, a bírósági rendszer mostanában olyannyira az érdeklődés homlokterébe került Magyarországon, hogy az emberek nemcsak a híradóban, hanem a moziban és a nézőtéren is szívesen végigkövetnek egy döntéshozást. Számos per és jogi eljárás váltott ki országos vitákat, az erről szóló újságcikkeket falják az olvasók, és ki-ki maga is igyekszik különbejáratú döntést hozni. Reginald Rose darabja egy klasszikus bírósági dráma, amelyben a vizualitás és a szórakoztatás helyett az érvek és ellenérvek, a lélektani tényezők, a gondolatok és a színészi játék kerül fókuszba. Ezt a trendekkel szembehelyezkedő darabot jelenleg több magyarországi színház is műsoron tartja, sőt Szegeden úgy hozta az élet, hogy az előadás valóban tükröt tart a való világnak. Miskolcon 2001-ben mutatták be a darabot a kamaraszínházban, azóta szinte le sem lehet venni a műsorról. Az „évi rendes” kassai vendégszereplés helyszíne ugyan első látásra túlzottan pazarnak tűnik e célra, de reméljük, nem sérül az előadás kamarajellege. Mert ennél az előadásnál a nézőknek is azt kell érezniük, mint a szereplőknek. Azt, hogy be vannak zárva egy szobába, és addig nem mehetnek ki onnan, amíg nem születik egybehangzó döntés. Az alaphelyzet Sidney Lumet híres filmjének jóvoltából sokak számára ismert: tizenkét esküdt vitázik, hogy eldöntsék egy tizenhat éves fiú sorsát, akit azzal vádolnak, hogy hidegvérrel megölte saját apját. A tizenkét találomra kiválasztott feddhetetlen polgár az igazság keresése közben saját elveit és előítéleteit is megkérdőjelezi, önmagukról és egymásról is ítéletet mondanak. Vajon lehetséges-e egyáltalán, hogy tizenkét esendő ember igazságos ítéletet hozzon? A nép szava valóban Isten szava? Kezdetben tizenegyen a vádlott bűnösségére szavaznak, csak egyetlen ember bizonytalan. A darab során ez az egy esküdt fokozatosan maga mellé állítja a többieket. A végletesen zárt szerkezetű dráma cselekményideje mindössze egy óra. Ennyi idő telik el attól a pillanattól kezdve, hogy az esküdteket bezárják a tárgyalószobába, odáig, hogy megszületik az egyhangú döntés: az apagyilkossággal vádolt fiú ártatlan. A ma esti előadás autenticitásához talán az is hozzájárul, hogy egy angolszász országból érkező rendező, Peter Hackett állította színpadra. L______________SiLii-----i II Mill............................—.........MM— Kl inikai sebészeti gyakorlata után köpcsényi (Kittsee) birtokán 30 ágyas modern kórházat rendezett be (Képarchívum)
