Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)
2003-03-03 / 51. szám, hétfő
Visszhang hirdetés ÚJ SZÓ 2003. MÁRCIUS 3. A szlovákiai magyar iskolákból közel fél évszázadon át hiányzott a magyar történelem tanításának lehetősége Ki kicsoda a történelemben? A férfiaknak sem válik kárukra, ha az Új Szó Női szemmel című rovatában megjelenő cikkeket elolvassák. Feltehetően a Császárnőként sikeresen című írás is sokak tetszését megnyerte, s nem ok nélkül, mert valóban jó feldolgozás, de sajnos belekerült egy komoly tárgyi tévedés is, ami nem csoda. CSICSAY ALAJOS Már csak azért sem, mert a szlovákiai magyar iskolákból közel fél évszázadon át hiányzott a magyar történelem tanításának lehetősége. Ma is csupán ez adatik meg, mármint a lehetőség, mert a tantervek ma sem írják elő, mit kell, esetleg lehet belőle tanítani, de legalább az oktatásügyi hatóságok nem tiltják a lehetőségét. Egyedül a tanítókon, tanárokon múlik, hajlandók-e külön időt és fáradságot fordítani rá, persze úgy, hogy közben tanulóikat, diákjaikat túl ne terheljék. Hogy ez miként lehetséges, a jól felkészült pedagógusok tudják a módját. Ám meg kell jegyeznünk, hogy még mindig nem elegen vállalják. Tán ennek is érdemes lenne egyszer, vagy inkább időnként firtatni az okát. Visszatérve az említett történelmi eszmefuttatásra, mindenekelőtt azt kell helyreigazítani benne, hogy Mária Terézia ugyan sok ki- sebb-nagyobb állam uralkodója volt, de császárnővé soha nem koronázták. Ehhez tudni kell, hogy a német-római császárok csak a német választófejedelmek közül kerülhettek ki, akik közé pedig a cseh király is tartozott, s mivel Mária Terézia a cseh trón birtokosa is volt, valóban nem volt semmi akadálya annak, hogy császámő lehessen - elvileg. Csakhogy nem „minden ellensége” ismerte el örökösödési jogát, különben nem kellett volna kétszer is háborúznia velük. Amitmégis” sikerült elérnie, hogy ő lehetett a Habsburg-ház, illetve a Habsburg-Lotharingiai-ház feje azáltal, hogy férjhez adták ót Lotharingiai Ferenchez, akit pedig 1745. szeptember 13-án német-római császárrá koronáztak. A feleség, mármint Mária Terézia, a koronázási ünnepségeken sem volt hajlandó részt venni. Úgy látszik, mást jelentett számára egy férjet szeretni, mint férjében egy császárt. Hogy valójában mit érzett, nem valószínű, hogy bárki is meg merte volna kérdezni tőle. I. Ferenc császár halála után (1765. augusztus 18.) pedig a császári koronát fia, II. József nyerte el. Osztrák császárnő sem lehetett Mária Terézia, mivel ez a rang még az ő idejében nem létezett. 1804-ig Ausztria uralkodói főhercegi rangot viseltek. Amikor Napóleon 1804 májusában francia császárrá koronáztatta magát, az akkori Habsburg uralkodó II. Ferenc, 1804. augusztus 14-én megalapította az Osztrák Császárságot. Az egy másik kérdés, hogy 1806-ban Napóleon (aki mellesleg ekkor már Ferenc császár veje volt) felszámolta a Német-Római Birodalmat, így ezzel e császári rang is megszűnt. Végeredményben Mária Terézia legmagasabb rangját a magyar Szent Korona adta, vagyis az, hogy a magyar rendek, akikkel később igen sok gondja-baja volt, 1740 októberében királynővé választották, és 1741. június 25-én Pozsonyban meg is koronáztatták. Sajnos, magyarul annyit sem tudott, mint Ferenc József, vagyis semmit sem. A magyar uralkodók között ő volt a második és egyben az utolsó királynő is. Az első, az Anjou családból származó Mária, I. (Nagy) Lajos leánya volt, akit Luxemburgi Zsigmondhoz adtak feleségül. MáMária Terézia (Képarchívum) ria 1382-tól 1395-ig uralkodott, helyesebben ennyi ideig ülhetett a magyar királyi trónon, mert amíg élt az édesanyja, Erzsébet királyné, ó intézte helyette az ország ügyeit. Később pedig félje, Zsigmond király mellett, aki 1387 és 1437 között volt magyar király, Mária csupán társuralkodóként szerepelt. Fiatalon, huszonöt évesen halt meg, leendő gyermekével együtt, egy lovasbaleset következtében. Sajnos az az állítás sem fedi a valóságot, hogy Mária Terézia apja, VI. Károly (magyar királyként harmadik e néven) sok gondot fordított volna a leendő trónörökösnő neveltetésére. Ót éppen úgy nevelték-ok- tatták az udvarban, mint a többi főhercegnőt. Testvéreitől elkülönült nevelésben csak fia, József részesült, akit éppen a királynő körültekintése folytán készítettek fel alaposan az uralkodásra. Sőt azt is megtette, hogy fiát társuralkodónak maga mellé vette, ami aztán ugyancsak sok problémának lett a forrása, mert Mária Teréziának esze ágában sem volt jogait bárkivel, még a leendő uralkodóval is megosztani. József, az ifjú császár pedig nem volt olyan jámbor természetű, mint az apja volt. Jobb híján nem tehetett mást, mint beutazta egész Európát, s amit csak lehetett, megtanult. Nem véletlen, hogy a felvilágosult abszolutizmusnak ő lett az egyik legkiemelkedőbb képviselője, tehát „értelemgazdagság- ból” egyáltalán nem szenvedett hiányt. Áz megint csak más kérdés, hogy alaposan megfontolt rendeletéivel, jóval megelőzte korát. Mély bölcsességére vall, hogy halálos ágyán, három kivételével, összes rendeletét visszavonta. így tudta megkönnyíteni öccse, II. Lipót szerepét, akit sajnos egyáltalán nem készítettek fel arra, hogy majdan a birodalom élére álljon. Hogy mégis elboldogult, elsősorban annak a közigazgatási gyakorlatnak köszönhette, amelyet bátyja alapozott meg. Sőt, hogy Ausztria kiállta a napóleoni háborúk kemény megpróbáltatásait, az is jórészt II. Józsefnek köszönhető. Persze mindez egyáltalán nem csorbítja Mária Terézia érdemeit, aki mai szóhasználattal élve „menet közben” tanulta meg az uralkodást, s különösképpen azt, hogy egyes feladatok ellátására megtalálja a legmegfelelőbb embereket. E tekintetben elsősorban ő, de még fia is rengeteget köszönhetett Kaunitz kancellárnak, aki évszázadokon át irányította a birodalom bel- és külpolitikáját. Lehet, hogy meglepő, ám igaz, hogy a királynő valóban tizenhat gyermeknek adott életet, öt fiúnak és tizenegy lánynak, akik közül tizenkettő érte meg a felnőttkort. Őszinte anyai szeretettel gondoskodott róluk, és neveltetésüket maga felügyelte. Házasságaikkal aztán a gyermekek, miként az bevett szokás volt e családnál, a birodalom területét gyarapították, és növelték hatalmát. TANÁCSADÓ Ki jogosult szociális segélyre? Lapunk február 4-iki számában a szociális juttatásokról írtunk, sok olvasónkat érintő problémát feszegettünk, amit a szerkesztőségünkbe küldött levelek bizonyítanak. A kérdéseket - ígéretünkhöz híven - továbbítottuk Szabó Ernő mérnöknek, az Érsekújvárt Járási Hivatal szociálisügyi osztálya vezetőjének, aki a leveleket megválaszolta: Jelige: Lecsúszva Két gyermekét egyedül nevelő 31 éves asszony kér tanácsot. Nagyobbik gyermeke beteges, ezért az anya nemigen tud munkát vállalni. 5700 koronából élnek. A gyermeke életét szerette volna megkönnyíteni, csengő, tévé, vi- deokészülék vételére kért támogatást, de azt nem ítélték meg. Sajnos, a szociális juttatás nem kötelező, az összegeket is csökkentették. Ön számításaim szerint mintegy 800 koronás lakhatási hozzájárulást (príspevok na byvanie) kaphatna, ha önálló lakásban vagy családi házban lakik. Ezt az illetékes járási szociális osztályon kell kérelmezni (odde- lenie státnych sociálnych dávok). De ön a nyugdíjas szüleinél lakik, akik maguk is segítségre szorulnak. Ha szülei betegek, az ő gondozásukat vállalhatná - munkaviszonyban. B. P.-nek üzenem: A levelében felsorolt járandóságokra - bot- és benzinpénz - jogosult, bár ezeket jelentősen csökkentették. Ön beteg, a félje gondozza. Ha félje nyugdíjas, továbbra is lehet az ön gondozója (függetlenül a nyugdíjtól), kaphat gondozási díjat (príspevok za opatrovanie), ami 6000 korona. (A nyugdíjat nem veszik el.) Parajos László, Szentes Mindketten nyolcvanévesek, a felesége - a levélből úgy veszem ki - gondozásra szorulna. Gondozó csak a közeli hozzátartozó lehet: félj (ez esetben akár ön), feleség, gyermek, unoka, meny, sőt a vő is. Ha egészségi állapotuk megkívánja, mindkettőjüket gondozhatja valamelyik hozzátartozójuk. Esetleg lakhatási hozzájárulást is kaphatnának. Kérjenek felvilágosítást az illetékes járási hivatal szociális osztályán. Jelige: D. M. A négytagú család létminimuma 7550 korona, ennyi az összbevételük. „Azt szeretném tudni - úja, van-e jogunk még valamilyen támogatásra, hogy legalább azt a 10 500 koronát elérjük.” Nincs. Erre az összegre hattagú család jogosult, ha semmilyen bevételük nincs. A létminimumot az önök esetében helyesen állapították meg. Próbáljon kérni lakhatási hozzájárulást. Nyugdíjas házaspár A közeli hozzátartozó gondozásért járó díj megítélése nem függ a havi bevételtől, ha azt a nyugdíj mellett végzi valaki. Különbség van a foglalkozásként folytatott gondozószolgálat (opatrovater- ská sluzba) és a közeli hozzátartozó gondozása között. Előbbit munkaviszonyban végzi valaki, a másikat nyugdíjas is végezheti, még akkor is, ha mellette dolgozik valamit, de a keresete nem haladhatja meg a létminimum 60 százalékát. Kíváncsi jeligére Ha elolvassa a fentebbi üzeneteket, a legtöbb kérdésére választ kap. Benzinpénzt csak mozgássérült kaphat, de csak abban az esetben, ha az illető nem veheti igénybe a tömegközlekedési eszközöket, és ha iskolába, munkába jár autóval, illetve valamilyen kulturális rendezvényt látogat, vagy meglátogatja a szüleit. Itt az ideje, hogy saját lakása legyen. Üdvözöljük a jelzáloghitelek nyújtásában első helyen álló társaságban. ■ VSEOBECNÁ ÚVEROVÁ BANKA Gruppo IntesaBci Üdvözöljük egy jobb társaságban. Bővebb információval személyesen szolgálunk minden VÚB bankfiókban, a www.vub sk honlapon és a 0800 12 12 12 telefonszámon. UF 982
