Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)

2003-03-03 / 51. szám, hétfő

Visszhang hirdetés ÚJ SZÓ 2003. MÁRCIUS 3. A szlovákiai magyar iskolákból közel fél évszázadon át hiányzott a magyar történelem tanításának lehetősége Ki kicsoda a történelemben? A férfiaknak sem válik ká­rukra, ha az Új Szó Női szemmel című rovatában megjelenő cikkeket elolvas­sák. Feltehetően a Csá­szárnőként sikeresen című írás is sokak tetszését meg­nyerte, s nem ok nélkül, mert valóban jó feldolgozás, de sajnos belekerült egy ko­moly tárgyi tévedés is, ami nem csoda. CSICSAY ALAJOS Már csak azért sem, mert a szlová­kiai magyar iskolákból közel fél év­századon át hiányzott a magyar történelem tanításának lehetősé­ge. Ma is csupán ez adatik meg, mármint a lehetőség, mert a tan­tervek ma sem írják elő, mit kell, esetleg lehet belőle tanítani, de legalább az oktatásügyi hatóságok nem tiltják a lehetőségét. Egyedül a tanítókon, tanárokon múlik, haj­landók-e külön időt és fáradságot fordítani rá, persze úgy, hogy köz­ben tanulóikat, diákjaikat túl ne terheljék. Hogy ez miként lehetsé­ges, a jól felkészült pedagógusok tudják a módját. Ám meg kell je­gyeznünk, hogy még mindig nem elegen vállalják. Tán ennek is érde­mes lenne egyszer, vagy inkább időnként firtatni az okát. Visszatérve az említett történelmi eszmefuttatásra, mindenekelőtt azt kell helyreigazítani benne, hogy Mária Terézia ugyan sok ki- sebb-nagyobb állam uralkodója volt, de császárnővé soha nem ko­ronázták. Ehhez tudni kell, hogy a német-római császárok csak a né­met választófejedelmek közül ke­rülhettek ki, akik közé pedig a cseh király is tartozott, s mivel Mária Terézia a cseh trón birtokosa is volt, valóban nem volt semmi aka­dálya annak, hogy császámő le­hessen - elvileg. Csakhogy nem „minden ellensége” ismerte el örö­kösödési jogát, különben nem kel­lett volna kétszer is háborúznia ve­lük. Amitmégis” sikerült elérnie, hogy ő lehetett a Habsburg-ház, il­letve a Habsburg-Lotharingiai-ház feje azáltal, hogy férjhez adták ót Lotharingiai Ferenchez, akit pedig 1745. szeptember 13-án német-ró­mai császárrá koronáztak. A fele­ség, mármint Mária Terézia, a ko­ronázási ünnepségeken sem volt hajlandó részt venni. Úgy látszik, mást jelentett számára egy férjet szeretni, mint férjében egy csá­szárt. Hogy valójában mit érzett, nem valószínű, hogy bárki is meg merte volna kérdezni tőle. I. Fe­renc császár halála után (1765. au­gusztus 18.) pedig a császári koro­nát fia, II. József nyerte el. Osztrák császárnő sem lehetett Mária Terézia, mivel ez a rang még az ő idejében nem létezett. 1804-ig Ausztria uralkodói főhercegi ran­got viseltek. Amikor Napóleon 1804 májusában francia császárrá koronáztatta magát, az akkori Habsburg uralkodó II. Ferenc, 1804. augusztus 14-én megalapí­totta az Osztrák Császárságot. Az egy másik kérdés, hogy 1806-ban Napóleon (aki mellesleg ekkor már Ferenc császár veje volt) felszámol­ta a Német-Római Birodalmat, így ezzel e császári rang is megszűnt. Végeredményben Mária Terézia legmagasabb rangját a magyar Szent Korona adta, vagyis az, hogy a magyar rendek, akikkel később igen sok gondja-baja volt, 1740 ok­tóberében királynővé választották, és 1741. június 25-én Pozsonyban meg is koronáztatták. Sajnos, ma­gyarul annyit sem tudott, mint Fe­renc József, vagyis semmit sem. A magyar uralkodók között ő volt a második és egyben az utolsó ki­rálynő is. Az első, az Anjou család­ból származó Mária, I. (Nagy) La­jos leánya volt, akit Luxemburgi Zsigmondhoz adtak feleségül. Má­Mária Terézia (Képarchívum) ria 1382-tól 1395-ig uralkodott, helyesebben ennyi ideig ülhetett a magyar királyi trónon, mert amíg élt az édesanyja, Erzsébet királyné, ó intézte helyette az ország ügyeit. Később pedig félje, Zsigmond ki­rály mellett, aki 1387 és 1437 kö­zött volt magyar király, Mária csu­pán társuralkodóként szerepelt. Fi­atalon, huszonöt évesen halt meg, leendő gyermekével együtt, egy lo­vasbaleset következtében. Sajnos az az állítás sem fedi a való­ságot, hogy Mária Terézia apja, VI. Károly (magyar királyként harma­dik e néven) sok gondot fordított volna a leendő trónörökösnő nevel­tetésére. Ót éppen úgy nevelték-ok- tatták az udvarban, mint a többi főhercegnőt. Testvéreitől elkülö­nült nevelésben csak fia, József ré­szesült, akit éppen a királynő körül­tekintése folytán készítettek fel ala­posan az uralkodásra. Sőt azt is megtette, hogy fiát társuralkodó­nak maga mellé vette, ami aztán ugyancsak sok problémának lett a forrása, mert Mária Teréziának esze ágában sem volt jogait bárki­vel, még a leendő uralkodóval is megosztani. József, az ifjú császár pedig nem volt olyan jámbor ter­mészetű, mint az apja volt. Jobb hí­ján nem tehetett mást, mint beutaz­ta egész Európát, s amit csak lehe­tett, megtanult. Nem véletlen, hogy a felvilágosult abszolutizmusnak ő lett az egyik legkiemelkedőbb kép­viselője, tehát „értelemgazdagság- ból” egyáltalán nem szenvedett hi­ányt. Áz megint csak más kérdés, hogy alaposan megfontolt rendele­téivel, jóval megelőzte korát. Mély bölcsességére vall, hogy halálos ágyán, három kivételével, összes rendeletét visszavonta. így tudta megkönnyíteni öccse, II. Lipót sze­repét, akit sajnos egyáltalán nem készítettek fel arra, hogy majdan a birodalom élére álljon. Hogy mégis elboldogult, elsősorban annak a közigazgatási gyakorlatnak kö­szönhette, amelyet bátyja alapo­zott meg. Sőt, hogy Ausztria kiállta a napóleoni háborúk kemény meg­próbáltatásait, az is jórészt II. Jó­zsefnek köszönhető. Persze mindez egyáltalán nem csorbítja Mária Te­rézia érdemeit, aki mai szóhaszná­lattal élve „menet közben” tanulta meg az uralkodást, s különöskép­pen azt, hogy egyes feladatok ellá­tására megtalálja a legmegfelelőbb embereket. E tekintetben elsősor­ban ő, de még fia is rengeteget kö­szönhetett Kaunitz kancellárnak, aki évszázadokon át irányította a birodalom bel- és külpolitikáját. Lehet, hogy meglepő, ám igaz, hogy a királynő valóban tizenhat gyermeknek adott életet, öt fiúnak és tizenegy lánynak, akik közül ti­zenkettő érte meg a felnőttkort. Őszinte anyai szeretettel gondos­kodott róluk, és neveltetésüket ma­ga felügyelte. Házasságaikkal az­tán a gyermekek, miként az bevett szokás volt e családnál, a biroda­lom területét gyarapították, és nö­velték hatalmát. TANÁCSADÓ Ki jogosult szociális segélyre? Lapunk február 4-iki számában a szociális juttatásokról írtunk, sok ol­vasónkat érintő problémát feszegettünk, amit a szerkesztőségünkbe küldött levelek bizonyítanak. A kérdéseket - ígéretünkhöz híven - to­vábbítottuk Szabó Ernő mérnöknek, az Érsekújvárt Járási Hivatal szo­ciálisügyi osztálya vezetőjének, aki a leveleket megválaszolta: Jelige: Lecsúszva Két gyermekét egyedül nevelő 31 éves asszony kér tanácsot. Na­gyobbik gyermeke beteges, ezért az anya nemigen tud munkát vál­lalni. 5700 koronából élnek. A gyermeke életét szerette volna megkönnyíteni, csengő, tévé, vi- deokészülék vételére kért támo­gatást, de azt nem ítélték meg. Sajnos, a szociális juttatás nem kötelező, az összegeket is csök­kentették. Ön számításaim sze­rint mintegy 800 koronás lakha­tási hozzájárulást (príspevok na byvanie) kaphatna, ha önálló la­kásban vagy családi házban lakik. Ezt az illetékes járási szociális osztályon kell kérelmezni (odde- lenie státnych sociálnych dávok). De ön a nyugdíjas szüleinél lakik, akik maguk is segítségre szorul­nak. Ha szülei betegek, az ő gon­dozásukat vállalhatná - munkavi­szonyban. B. P.-nek üzenem: A levelében felsorolt járandósá­gokra - bot- és benzinpénz - jo­gosult, bár ezeket jelentősen csökkentették. Ön beteg, a félje gondozza. Ha félje nyugdíjas, to­vábbra is lehet az ön gondozója (függetlenül a nyugdíjtól), kap­hat gondozási díjat (príspevok za opatrovanie), ami 6000 korona. (A nyugdíjat nem veszik el.) Parajos László, Szentes Mindketten nyolcvanévesek, a fe­lesége - a levélből úgy veszem ki - gondozásra szorulna. Gondozó csak a közeli hozzátartozó lehet: félj (ez esetben akár ön), feleség, gyermek, unoka, meny, sőt a vő is. Ha egészségi állapotuk megkí­vánja, mindkettőjüket gondoz­hatja valamelyik hozzátartozó­juk. Esetleg lakhatási hozzájáru­lást is kaphatnának. Kérjenek fel­világosítást az illetékes járási hi­vatal szociális osztályán. Jelige: D. M. A négytagú család létminimuma 7550 korona, ennyi az összbevé­telük. „Azt szeretném tudni - úja, van-e jogunk még valamilyen tá­mogatásra, hogy legalább azt a 10 500 koronát elérjük.” Nincs. Erre az összegre hattagú család jogosult, ha semmilyen bevételük nincs. A létminimumot az önök esetében helyesen állapították meg. Próbáljon kérni lakhatási hozzájárulást. Nyugdíjas házaspár A közeli hozzátartozó gondozá­sért járó díj megítélése nem függ a havi bevételtől, ha azt a nyugdíj mellett végzi valaki. Különbség van a foglalkozásként folytatott gondozószolgálat (opatrovater- ská sluzba) és a közeli hozzátar­tozó gondozása között. Előbbit munkaviszonyban végzi valaki, a másikat nyugdíjas is végezheti, még akkor is, ha mellette dolgo­zik valamit, de a keresete nem ha­ladhatja meg a létminimum 60 százalékát. Kíváncsi jeligére Ha elolvassa a fentebbi üzenete­ket, a legtöbb kérdésére választ kap. Benzinpénzt csak mozgássé­rült kaphat, de csak abban az esetben, ha az illető nem veheti igénybe a tömegközlekedési esz­közöket, és ha iskolába, munkába jár autóval, illetve valamilyen kulturális rendezvényt látogat, vagy meglátogatja a szüleit. Itt az ideje, hogy saját lakása legyen. Üdvözöljük a jelzáloghitelek nyújtásában első helyen álló társaságban. ■ VSEOBECNÁ ÚVEROVÁ BANKA Gruppo IntesaBci Üdvözöljük egy jobb társaságban. Bővebb információval személyesen szolgálunk minden VÚB bankfiókban, a www.vub sk honlapon és a 0800 12 12 12 telefonszámon. UF 982

Next

/
Oldalképek
Tartalom