Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)

2003-03-19 / 65. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. MÁRCIUS 19. Arafat vereséget szenvedett Rámalláh. A palesztin parla­ment tegnap jóváhagyta a mi­niszterelnöki poszt létrehozá­sáról szóló törvényt, ugyanak­kor meghiúsította Jasszer Arafat palesztin vezetőnek azt a próbálkozását, hogy gyen­gítse az új poszt majdani be­töltőjének jogosítványait. Ara­fat közvetlenül a parlament rámalláhi ülése előtt lemon­dott arról a követeléséről, hogy ő maga jelölhesse ki a kormány tagjait. Megtarthat­ta viszont a miniszterelnök le­váltásának jogát és a bizton­sági szolgálat ellenőrzésének joga is az ő kezében maradt. Arafat veresége arra utal, hogy tovább csökkent befolyá­sa a palesztin vezetésen belül és növekszik az elégedetlen­ség vele szemben. (MTI) Lengyel katonai részvétel Varsó. Aleksander Kwasniew­ski lengyel elnök, a hadsereg főparancsnoka a lengyel kor­mány kérésére hozzájárult ah­hoz, hogy Lengyelország egy nagyjából 200 fős katonai kontingenssel részt vegyen az Irak lefegyverzésére indítan­dó nemzetközi katonai akció­ban. Ezt Kwasniewski a Le­szek Miller kormányfővel a tegnapra virradó éjszaka ren­dezett közös sajtókonferenci­án jelentette be. A lengyel kontingens a tervek szerint szeptember 15-ig marad a tér­ségben. (MTI) Kwasniewski tegnap Blairt idézte: „Vannak pillanatok, amikor a béke megőrzése csak fegyveres harc útján lehetsé­ges." (Képarchívum) Verhaugen csalódott Brüsszel. Günther Verhaugen bővítésügyi biztos alaposan csalódott Romániában és Bul­gáriában, a két ország Irak- ügyben tanúsított álláspontja miatt. A két kelet-európai or­szág stratégiai szempontból rendkívül fontos az EU szá­mára, Brüsszelben ezért ne­hezményezik, hogy Románia és Bulgária túl közel kerül az USA-hoz. „Balkáni stratégiai szempontból Európának szük­sége van Bulgáriára és Romá­niára” - mondta Verhaugen, hangsúlyozva: az EU nem sza­kadhat egy Amerika-ellenes és egy Amerikát támogató tá­borra. (i) Megfenyegették Orbán Viktort Budapest. Hétfőn este egy is­meretlen telefonáló felhívta a Fidesz Lendvai utcai székhá­zát. A telefont felvevő recepci­ós elmondta, hogy az ismeret­len indulatosan annyit mon­dott: ha Orbán Viktor volt mi­niszterelnök egy beszédében nem állítja le Ader Jánost, a Fidesz frakcióvezetőjét, akkor úgy jár, mint a múlt héten megölt szerb miniszterelnök, Zoran Djindjics. A telefonáló számát nem írta ki a rendszer. A recepciós értesítette a Fi­desz vezetőségét a történtek­ről. Azt egyelőre nem döntöt­ték el, hogy feljelentik-e az is­meretlen telefonálót, (o-o) Zorán Zsivkovicsot megválasztották miniszterelnöknek - már három klánvezért és a megyilkolt Árkán özvegyét is őrizetbe vették A főkolomposok szökésben vannak MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Belgrád. A várakozásoknak megfe­lelően a szerb parlament tegnap Zo­ran Zsivkovicsot választotta meg az ország új miniszterelnökévé a múlt héten meggyilkolt Zoran Djindjics helyébe. Zsivkovics a Demokrata Párt alelnöke, korábban jugoszláv belügyminiszter volt. A parlament 128 szavazattal száz ellenében és három tartózkodással választotta őt kormányfőnek. A rendőrség letartóztatta a Djindjics elleni merénylet elkövetésével vá­dolt zimonyi klán két további veze­tőjét. A bűnbanda kéttucatnyi veze­tője közül hétfőn őrizetbe vették Drágán Ninkovicsot, alvilági nevén Prevarát, ami magyarul csalót je­lent. Elfogták Zoran Vukojevicset, a Vük (farkas) néven ismert bűnözőt, aki ugyancsak egyik vezetője volt a klánnak. Mindketten „ellenállást ta­núsítottak, megkíséreltek megszök­ni, de a különlegesen kiképzett egy­ségek elfogták őket” - áll a kormány közleményében. így már három al­világi vezető került rács mögé, hi­szen a Patkány nevű klánvezért már szombaton letartóztatták. A rendőrség tegnap megerősítette azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint elfogták Ceca Raznatovics énekesnőt is, a délszláv háborúk hír­hedt szabadcsapatvezérének, Zeljko Raznatovics Arkannak az özvegyét. A főváros elit negyedében található erődítményszerű Raznatovics-villá- ban valóságos fegyverarzenálra bukkantak: 21 különféle márkájú és kaliberű pisztolyt, forgótárcsás kézi­fegyvert, néhány zsáknyi pisztoly­hoz való lőszert, három ládányi 7,62 milliméteres lövedéket (ilyennel gyilkolták meg Djindjicset), távcsö­ves célzóberendezést, lézeres távol­ságmérőt, rengeteg bilincset, szám­szeríjat, pisztolyokhoz való hang­tompítókat, éjjellátó és éjszakai mé­résekre alkalmas berendezést, vala­mint több ládányi egyéb katonai és rendőrségi felszerelést. A fegyverek nagy részét egy rejtett, bombabiztos bunkerben találták meg. A rendőr­ség tovább vizsgálódik a Raznatovic- villában, hogy fényt derítsenek az énekesnő és a zimonyi klán kapcso­latára. A belgrádi tömegtájékoztatás sze­rint Szerbia első számú popcsillaga közeli kapcsolatot tartott fenn a zimonyi klán három legkeresettebb vezetőjével, Legijával, Siptarral és Bagzival, akik egyelőre még szökés­ben vannak. Legija korábban az ál­lambiztonsági szolgálat hírhedt kommandós egységének, az úgyne­vezett vörössapkásoknak volt a pa­rancsnoka, a délszláv háborúk ide­jén pedig a három éve meggyilkolt Árkán vezette, Tigrisek nevű rette­gett félkatonai alakulatban harcolt. A rendőrség az elmúlt napokban már állítólag kihallgatta az énekes­nőt, mert Legija több éjszakát eltöl­tött a Raznatovics-villában a kor­mányfő elleni merényletet megelő­ző napokban. Zoran Djindjics számított arra, hogy meg fogják gyilkolni, ezt ő maga mondta februárban Belgrádban Carla Del Pontének, a hágai törvény­szék főügyészének, aki a La Re- pubblicának adott interjújában szá­molt be erről. Del Ponte február 17- én több mint egy órán át beszélge­tett négyszemközt a szerb kormány­fővel. Elsősorban azokról a szökés­ben lévő személyekről volt szó, aki­ket a korábbi súlyos bűncselekmé­nyek miatt akarnak a nemzetközi törvényszék elé állítani. Djindjics e magánbeszélgetésen beszámolt ar­ról, hogyan haladnak a belső refor­mok. Ekkor hirtelen azt mondta a főügyésznek: „Azok meg fognak öl­ni engem”. A főügyész elmondta: körülbelül negyven nappal ezelőtt olyan információkhoz jutott, ame­lyek szerint felforgató összeesküvés készül Szerbiában. Azonnal értesí­tette erről Djindjicset, akit nem ho­zott ki a sodrából a dolog, csak eny- nyit mondott: „Ebben az országban minden előfordulhat”. Carla Del Ponte szerint a szerb politikus tisztá­ban volt azzal, milyen összefonódás van a szervezett alvilág és a régi fél­katonai apparátus között. A maffia azzal párhuzamosan fokozta tevé­kenységét, hogy folyt a háborús bű­nösök letartóztatása - emlékeztetett a főügyész asszony. Ceca, a hírhedt Árkán rendkívül népszerű, gyönyörű és veszélyes özvegye (TASR/AP-felvétel) Az EU külügyminiszterei feszült légkörben Irakról és a csúcs előkészítéséről - a katonák el akarják kerülni a humanitárius katasztrófákat Csak tíznaposra tervezik a háborút Brüsszel/London/Bagdad. Az Irak elleni amerikai ultimá­tum keltette feszült légkörben ültek össze tegnap délután az Európai Unió külügyminiszte­rei az iraki válság miatt kiala­kult helyzet megvitatására. Az Európai Bizottság állásfoglalá­sában rendkívül sajnálatosnak nevezte, hogy az ENSZ Bizton­sági Tanácsában nem jött létre egyetértés az Irak ügyében kö­vetendő politikáról. ÖSSZEFOGLALÓ Az EB-nyüatkozat a jelek szerint ha­marosan meginduló fegyveres be­avatkozás jogszerűségéről azonban nem kívánt állást foglalni. Az EU végrehajtó szerve sajnálattal állapí­totta meg azt is, hogy a válság ismét napvilágra hozta az unió közös kül- és biztonságpolitikájának gyengesé­geit, amelyekre korábban már szá­mos alkalommal felhívta a figyel­met. Az EB fenntartja továbbá azt az álláspontját, amely szerint az adott körülmények között „nagyon nehe­zen lenne elképzelhető”, hogy az EU vagy tagországai részt vehetnének Irak újjáépítésében. A tizenötök külügyminiszteri érte­kezlete foghíjasra sikeredett. Jack Straw brit külügyminiszter a kor­mány számára létfontosságú parla­menti szavazás miatt távolmaradt. A francia, a német és a spanyol diplo­mácia vezetőjének megérkezését Brüsszelbe pedig csak a késő esti órákra várták. A külügyminiszterek napirendjén szerepelt a csütörtökre és péntekre tervezett, kötetlennek nevezett EU-csúcs előkészítése is. CIPRUSON AZ ELLENŐRÖK Megérkeztek tegnap Cirpusra az ENSZ fegyverzetellenőrei, akik azután távoztak Irakból, hogy Ge­orge Bush ultimátumában háború­val fenyegette meg Szaddám Húszéin iraki elnököt. Cipruson van az ENSZ Felügyeleti, Vizsgálati és Ellenőrzési Bizottságának (UNMOVIC) az a központja, ahol az iraki ellenőrzések hátterét bizto­sítják. Az első repülőgéppel az Irak­ban dolgozó 134 ellenőr közül mintegy 80 érkezett az őket támo­gató személyzettel együtt a földkö­zi-tengeri szigetre. A további ENSZ- ellenőrök és a világszervezet több mint 100 segélyszervezeti munka­társának elszállítására egy második repülőgépet is Bagdadba rendel­tek. Hiro Ueki, az UNMOVIC szóvi­vője sajnálatosnak nevezte, hogy az ellenőrök távozni kényszerültek Irakból, de jelezte, hogy erről felső szinten született döntés. HÁROMEZER BOMBÁVAL INDÍTANAK A légi hadviselés történetének eddi­gi legpusztítóbb támadásával akar­ják kezdeni a szövetségesek az Irak elleni háborút, amely gyorsabb és eredményeiben teljesebb lesz, mint az első Öböl-háború. A The Times katonai szakelemzője szerint a há­ború első két éjszakáján a szövetsé­gesek több mint 3 ezer, pontosan célra vezérelt bombát és rakétát in­dítanak útnak, és ettől azt váljak, hogy az iraki haderő működésképte­lenné válik. A hadműveletek első éj­szakájára több mint 300 katonai cél­pont kilövését tervezik. Az elemzés szerint az első Öböl-háború első éj­szakáján 46 kulcsfontosságú célt si­kerül megsemmisítem. Az akkor le­dobott 88 500 tonna bombának jó­val kevesebb mint a 10 százaléka, 6520 tonna volt célra vezérelt, a töb­bi alig volt pontosabb, mint a máso­dik vüágháború szőnyegbombázá­saiban használt egyszerű légibom­bák. A jelenlegi haditervek szerint a célra vezérelt bombák és rakéták aránya 90 százalék lesz. AZ UTCAI HARCOK RÉME A szakértő szerint 1991-ben csak a szárazföldi hadműveletek légi elő­készítése 39 napig tartott. Most, ha minden a tervek szerint alakul, az egész háború - és Szaddám Húszéin iraki elnök rendszerének felszámo­lása - egy hétig, legfeljebb tíz napig fog tartam. Tizennégy brit célkijelö­lő szakember dolgozik éjjel-nappal annak meghatározásán, hogy a kirá­lyi légierő mit bombázhat Irakban. A csoport tagja egy jogász és egy politikai tanácsadó is; munkájuk célja az olyan humanitárius és PR- katasztrófák elkerülése, mint ami­lyen az egyik bagdadi menedék­hely bombázása volt 1991-ben eb­ben a támadásban 400 nő és gyer­mek halt meg. „Ez igen súlyos ügy, ha valami rosszul alakul, az ember háborús bűnök vádjával bíróság előtt találhatja magát” mondta a The Timesnak egy név nélkül idé­zett katonai szakértő. A The Daily Telegraph katonai szakírója szerint a háború nyugati ellenzői azt jósol­ják, hogy a szövetségesek súlyos veszteségekkel járó utcai harcokba fognak bonyolódni Bászrában, Bagdadban, Moszulban és más ira­ki nagyvárosokban, mivel Szaddám hadserege most nem a sivatagban, hanem Irak mélyén, stratégiai cél­pontok körül várja a támadást. Az elemzés szerint azonban nem lesz szükség városi hadviselésre, ele­gendő lesz a legnagyobb városokat ostromgyűrűbe fogni és elvágni víz- és áramellátásukat. Ez arra fogja kényszeríteni az iraki erőket, hogy a városokon kívül vegyék fel a harcot, ami egyértelmű vereségük­höz fog vezetni. (MTI, TASR) Irakiak pere idősebb Bush ellen Bagdad/Brüsszel. Hét iraki család tegnap pert indított Belgiumban idősebb George Bush volt amerikai elnök és három további amerikai vezető ellen az 1991-es Öböl-háborúban elkövetett bűncselekmé­nyek miatt. A panaszosoknak több hozzátartozója életét vesztette egy 1991. február 13-i akció során, amikor egy civil óvóhelyet ért bombatámadás. A támadásiak összesen 403 civil halottja volt. Az érintett családok közül jelenleg kettő Belgiumban él. A keresetben id. Bush mellett érintett Dick Cheney jelenlegi alelnök, Colin Powell külügyminiszter, aki az Öböl-háború idején vezérkari főnök volt, va­lamint Norman Schwarzkopf tábornok, a Sivatagi Vihar hadművelet egykori parancsnoka. (MTI) Fél nap alatt a kabinet három tagja jelentette be távozását az Irak elleni háború miatt Kormányválság Nagy-Britanniában MTI-JELENTÉS London. Újabb kormánytag mon­dott le Nagy-Britanniában az ENSZ- határozat nélküli háború ellen tilta­kozva. Fél napon belül ez volt a har­madik ilyen eset a kormányban. Dél­ben John Denham, a belügyminisz­térium államtitkára közölte, hogy lemond, s ugyanazzal érvelt, mint előtte a két másüt távozó kormány-, illetve kabinettag: nem tudja támo­gatni Nagy-Britannia részvételét az ENSZ-felhatalmazás nélküli hábo­rúban Irak ellen. Denham előtt Lord Hunt of Kings Heath, az egészség- ügyi minisztérium államtitkára, őe- lőtte pedig a kabinet egyik nehézsú­lyú tagja, Robin Cook volt külügymi­niszter, az alsóház többségi kor­mánypárti frakciójának vezére je­lentette be távozását. Megfigyelők szerint Cook lemondása sokkal na­gyobb károkat okozhat Tony Blair miniszterelnöknek és kormányá­nak, mint Lord Hunté és Denhamé együtt, mivel a veterán baloldali po­litikusnak rendkívüli befolyása van a pártban és a frakcióban. Cook, aki hétfő éjjel megsemmisítő kritikát mondott a jelenlegi munkáspárti kormány iraki politikájáról, tegnap a BBC-nek kijelentette: a brit parla­ment alsóházát gyakran éri az a vád, hogy már nem foglal el központi he­lyet a brit politika alakításában. „A kedd éjjel kezdődő (és a jóslatok szerint valószínűleg ma hajnalig el­húzódó - a szerk.) szavazási proce­dúra alkalmat teremt ennek cáfola­tára, ha a ház a sarkára áll, és nem engedi a brit hadsereget egy olyan háborúba, amelyet sem Nagy-Bri- tannia fő szövetségesei, sem lakos­ságának többsége nem támogat” - mondta. Az alsóház 411 fős munkás­párti frakciója egy hónapja már fel­lázadt a kormány ellen, amikor a ka­binet Irakról szóló elvi indítványával szemben 122 képviselő saját hábo­rúellenes indítványt terjesztett be és szavazott meg. Ez volt a modem brit politikatörténet eddigi legnagyobb kormánypárti lázadása az alsóház­ban. A ma hajnalra várt szavazás eredményét tegnap senki sem merte megjósolni. A parlamenti matemati­ka szerint 165 kormánypárti képvi­selőnek kell a kormány ellen szavaz­nia ahhoz, hogy a kabinet a háborút támogató konzervatív ellenzék vok- saira szoruljon, ami önmagában is erősen kikezdené a kormány helyze­tét. Ha legalább 245 munkáspárti törvényhozó nemmel szavaz, a kor­mányindítvány - és ezzel valószínű­leg a kormány is - megbukik, mert ebben az esetben már a tory voksok sem lennének elegendőek a több­séghez. Tegnap Jack Straw külügy­miniszter és John Prescott minisz­terelnök-helyettes telefonos kam­pányba kezdett, egyenként győz­ködve a munkáspárti képviselőket az igen voksért. MTI-JELENTÉS Washington. Amerikai tisztségvise­lők szerint a bagdadi rezsim vegyi vagy biológiai fegyvereket vethet be megtorlásul, ha megindul a háború Irak ellen. A CNN washingtoni forrá­sokra hivatkozó jelentése szerint a vegyi és biológiai fegyverek esedeges bevetésére „a rendszerben felerősö­dő háttérzaj” utal. Az USA már ko­rábban figyelmeztette Bagdadot, hogy háborús bűnnek tekintené a tö­megpusztító fegyverek használatát. A Gallup legújabb, a hét végén vég­zett felmérése szerint az amerikaiak 64 százaléka egyetért azzal, hogy amerikai szárazföldi erőket vesse­nek be Szaddám Húszéin elmozdítá­sára. Ez öt százalékpontos emelke­dést jelent a hónap elejéhez képest. A Perzsa-öböl térségében eddig 235 ezer amerikai és 45 ezer brit katona vonult fel. Az erők többségét Kuva­itija telepítették, ahol 150 ezer ame­rikai katona - köztük 65 ezer tenge­részgyalogos - és 25 ezer brit kato­na állomásozik. A térségbe több mint 600 harci repülőgépet vezé­nyeltek, köztük F-117A típusú Nighthawk lopakodó vadászgépe­ket az új-mexikói Holloman légi bá­zisról. A Missouri állambeli Whiteman támaszpontról „lopako­dó” B-2-es bombázókat vezényeltek az Irak elleni hadműveletekre. A de- nevérszámyú hadászati bombázók úti célját nem közölték. Az amerikai légierő az indiai-óceáni Diego García szigetén és a nagy-britanniai fairfordi légi bázison épített külön­leges hangárokat ennek a radarok számára úgyszólván láthatatlan géptípusnak. A térségbe irányítot­tak öt amerikai és egy brit repülő­gép-hordozót. Jelenleg 60 amerikai hadihajó tartózkodik a Perzsa-öböl­ben és az Arab-tengeren, s még egy tucat romboló és cirkáló csatlakozik hozzájuk a Földközi-tengerről. Bagdad vegyi és biológiai fegyvereket vethet be Készen a támadásra

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom