Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)
2003-03-18 / 64. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2003. MÁRCIUS 18. TÉMA: VITA A MAGYAR EGYETEMRŐL - HIRDETÉS A képzés nyelve ugyan alapvetően a magyar volna, de bizonyos tárgyakat szlovákul is oktatnának Tartható az alapítás ütemterve Hazai magyar egyetemi oktatók és más szakemberek részvételével tartottak mült szerdán kerekasztal-beszélgetést a magyar egyetemről. A Szlovákiai Magyar Professzorok Klubja és a Pozsonyi Polgári Klub közös szervezésében megtartott találkozón röviden ismertették a Selye János Egyetem elkészült tervezetét, majd a résztvevők felszólalásaikban fejtették ki véleményüket a magyar egyetemmel kapcsolatban. RÁCZ VINCE A kerekasztal-beszélgetésen elsőként Bauer Edit, a Magyar Koalíció Pártja parlamenti képviselője szólalt fel, aki egyebek mellett beszámolt az egyetemalapítással összefüggő törekvésekről, majd felvázolta a megvalósítandó magyar egyetem szerkezetét is. Cáfolta azokat a véleményeket, melyek szerint a magyar egyetem hosz- szabb távon erősítené nyelvi bezárkózást a felvidéki magyarság körében. „A képzés nyelve ugyan alapvetően a magyar volna, de bizonyos tárgyakat szlovákul is oktatnának, tehát nemcsak a vonatkozó szakterminológiát sajátíthatnák el szlovákul az egyetem hallgatói” - fűzte hozzá. Bauer Győző akadémikus az egyetem képzési nyelvével kapcsolatban kifejtette: „Mivel a felvételi vizsgák nyelve a magyar lesz, a jelentkezőknek nem lehetnek nyelvi problémáik a felvételi vizsgakövetelmények teljesítése során. A magyar középiskolásoknak ugyanis sokszor gondot okoz a szlovák nyelv használata és előfordul, hogy emiatt rosszabbul teljesítenek az egyetemi felvételi vizsgákon.” Bauer Edit a későbbiekben kitért az egyetem létrehozásának ütemtervére is. Beszédében elmondta, az egyetem alapításáról szóló törvénytervezetet vélhetőleg az őszi ülésszakában, október folyamán tárgyalja majd a parlament. Csúszást okozhat azonban, hogy az Akkreditációs Bizottságnak a vonatkozó jogszabályból adódóan 150 nap áll rendelkezésére ahhoz, hogy véleményezze a tervezetet. Éppen ezért Martin Frone kérni fogja a testülettől, hogy legfeljebb 90 nap alatt alkosson véleményt, mert csak ezáltal tartható az alapítás koalíciós tanács által is elfogadott ütemterve. Mivel az egyetem közgazdasági karán folyó képzést a tervek szerint a budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem tanárai, tehát külföldi személyek garantálnák, előfordulhat, hogy emiatt az akkreditációs testület kifogást emel. Egy szlovák-magyar kormányközi egyezménnyel azonban ez a konfliktusforrás kiküszöbölhetővé válna, tájékoztatott Bauer Győző. „Ha mégsem születne meg az említett egyezmény a két kormány között, az sem jelenthet megoldhatatlan problémát. Szlovákiában ugyanis működnek olyan felsőoktatási intézmények, melyekben a képzést külföldi tanerő garantálja” - fűzte hozzá. László Béla nyitrai egyetemi tanár úgy látja, a nyitrai Konstantin Egyetemen pillanatnyilag valamennyi feltétel adott a magyar nyelvű pedagógusképzéshez, illetve annak fejlesztéséhez. „Szükség volna azonban a pedagógia speciális ágazatainak (gyógypedagógia, szociálpedagógia) oktatására. A Selye János Egyetem felvállalhatná ezen szakirányok oktatását” - vetette fel László Béla. Agócs Zoltán egyetemi tanár szerint a közgazdasági, a pedagógiai és a teológiai karon kívül a régió adottságaiból kifolyólag mező- gazdasági kar is működhetne a komáromi egyetem. Mivel a felvidéki magyarság társadalmi szerkezete aszimmetrikus, nem hagyatkozhatunk a hazai forrásokra Három karral kezdene működni az egyetem ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Bauer Edit képviselő és hallgatósága (Somogyi Tibor felvétele) A megvalósítandó magyar egyetem a tervezet értelmében három karral kezdené meg működését. A felsőoktatási intézményben előreláthatólag teológiai és pedagógus- képző kar, valamint gazdasági tudományok kara működne. A javasolt karok mindegyike hozzájárulhatna annak az óriási űrnek a betöltéséhez, amely a kisebbségünk szempontjából hiányosnak mondható hazai terciális művelődési lehetőségek miatt támadt. „A felmérések arról tanúskodnak, hogy a szlovákiai magyar közgazdász hallgatók aránya rendlu'vül alacsony a hazai közgazdasági karokon - tájékoztatta a múlt héten megtartott, a magyar egyetemről szóló kerekasztal-beszélgetés résztvevőit Bauer Edit képviselő. - A hazai közgazdász hallgatók össz- létszámához mérten ez az arány csupán 2,9%. Az uniós csatlakozásunk és az euroaüanti integrációnk küszöbén a megfelelő szakemberek, így a kellő számban képzett közgazdászok hiánya nyilvánvalóan drámai következményekkel járhat, mivel regionális leszakadást eredményezhet.” Másik fő problémát jelenti, hogy Szlovákiában nem megoldott a református teológusképzés. A reformátuson kívül valamennyi, hazánkban bejegyzett egyház és felekezet képviselői számára biztosított a felsőfokú intézményes lelkészképzés, tehát a teológiai tanulmányok lehetősége, derült ki a képviselő felszólalásából. Komáromban működik ugyan egy református lelkészképző, a Calvin János Teológiai Kar, de nem minősül akkreditált intézménynek, csupán a kulturális minisztérium hallgatólagos beleegyezésével ismerik el az intézmény által kibocsátott diplomát. Semmi sem indokolja, hogy éppen a református egyház számára ne működtessenek Szlovákiában államilag elismert, intézményes lelkészképzést. A harmadik, mielőbbi megoldásra váró feladatot a magyar nyelvű pedagógusképzés jelenti, foglalta össze a tervezett karokkal kapcsolatos elképzeléseket Bauer Edit. A képviselő beszédében kitért az akkreditáció és az egyetem majdani oktatói gárdájának kérdéskörére is. Nyilvánvaló - kezdte ezzel kapcsolatos okfejtését -, hogy egyetemi karokat ma nem lehet működtetni az akkreditációs bizottság beleegyezése nélkül. A Selye János Egyetem elkészült tervezete a vonatkozó törvények és végrehajtási rendeletek ismeretében született meg. A közeljövőben az akkreditációs testület asztalára kerül. „Minden egyetemalapítási kísérletnél felmerül a kérdés, vajon kikből áll majd az egyetem oktatói gárdája. Mivel a felvidéki magyarság társadalmi szerkezete meglehetősen aszimmetrikus, nem hagyatkozhatunk a szűkösnek mondható hazai forrásokra. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a környezetünkben sem található elegendő forrás a szükséges szakemberek biztosítására. Szlovákiában már van példa arra, hogy vendégtanárok garantálnak egyetemi képzést. A rózsahegyi Katolikus Egyetemen többek közt magyarországi és lengyelországi vendégtanár is garantál képzést. A tervezett Selye János egyetem közgazdasági karán folyó képzést a budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem garantálná. Felkészültünk azonban egy másik eshetőségre is. Amennyiben csak két (pedagógusképző és teológiai) karral jönne létre az egyetem, a harmadiknak tervezett köz- gazdasági kar a jelenlegi helyzetnek megfelelően továbbra is a budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem komáromi kihelyezett tagozataként működne” - tájékoztatta a jelenlévőket a képviselő, (érvé) Az új helyzet történelmi esélyt kínál számunkra Kevés a magyar diplomás ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Hushegyi Gábor egyetlen karral hozna létre főiskolát Egyetemet, de nem így ÖSSZEFOGLALÓ Bauer Edit felszólalásában felhívta a figyelmet a hazai felsőoktatási intézményekben tanulmányaikat folytató magyar hallgatók riasztóan alacsony részarányára is. Az adatok tükrében megállapítható, hogy 1957-től - ekkortól léteznek ugyanis a hallgatók nemzetiségére is vonatkozó kimutatások - ez az arány mindig is alacsony volt, csupán egy alkalommal érte el a 6%-os szintet, általában 4,5-4,8% körül mozog. A képviselő asszony emlékeztetett a hazai népesség körében a felsőfokú végzettséggel rendelkező személyek részarányára vonatkozó, 1991-ben és 2001-ben mért adatokra is. A 15 évnél idősebbek körében végzett felmérések alapján 1991-ben a szlovákok 8,2%-ának, a magyarok 3,6%- ának volt diplomája. Tíz évvel később a többségi társadalom tagjainak már 10,4%-a, a magyarság képviselőinek 5,3%-a bírt felsőfokú képesítéssel. Az adatok valóban elgondolkodtatóak, hiszen 1991-ben az ország összlakosságához mérten a magyarok részaránya 10,7%, 2001- ben pedig 9,7% volt. Miközben a szlovákiai magyar diplomások aránya rendkívül alacsony, kisebbségünk jelentős mértékben felülreprezentált a csupán alapiskolát végzettek arányát tekintve. Ez az arány 1991-ben még csaknem elérte az 50%-ot, 2001-re valamivel 36% fölé csökkent. A szlovákok körében ez az arány az említett tíz évben 37%-ról körülbelül 25%-ra csökkent. „Az említett adatok drámaiságára igazából akkor döbbenünk rá - fűzte hozzá Bauer Edit -, ha átnézzük a hazai munkanélküliségi mutatókat, melyekből kiderül, hogy míg a felsőfokú képesítéssel rendelkezők körében csak 2,8% a munkanélküliek aránya, a tartósan munkanélküliek háromnegyed része a csupán alapiskolát végzettek köréből kerül ki. A felvidéki magyarság társadalmi szerkezete ennek következtében nagy mértékben aszimmetrikussá vált. A magyarság ilyen szempontból hátrányos helyzete nemcsak a kisebbségünk asszimilációját segíti elő, de gátját képezi egy arányosabb társadalmi struktúra kialakulásának is. Ebben a választási időszakban nyilvánvalóan egy merőben új helyzet teremtődött, mely egy történelmi esélyt kínál fel számunkra. Éppen ezért készítettük el az említett hiányosságainkat szem előtt tartva és felmerülő lehetőségeinket is figyelembe véve a Selye János Egyetem tervezetét.” (rv) „Ha felteszik nekem a kérdést, támogatom-e egy magyar felsőoktatási intézmény létrehozását, a válaszom egyértelműen: igen. Az elkészült tervezet alapján megvalósítandó Selye János Egyetem létrehozásával azonban nem értek egyet - kezdte felszólalását Hushegyi Gábor, a pozsonyi magyar tanszék adjunktusa. - Úgy gondolom, egy felsőoktatási intézmény - legyen az akár legkevesebb két karral működtetett egyetem, egy karral rendelkező főiskola vagy egy létező egyetem keretében létrejövő kar - megvalósításában a jogalanyiság elérésére a legfontosabb cél. Ebből a szempontból célszerűbb volna egyetlen kart működtető főiskolát létrehozni, melyet később egyetemmé lehetne fejleszteni.” Hushegyi Gábor felszólalásában a tervezettel kapcsolatban több problémakört is megjelölt. Véleménye szerint a kialakítandó magyar egyetem tervezete nem veszi kellőképpen figyelembe a létező egyetemi struktúrát, ez pedig dup- licitásokat eredményez: „Úgy gondolom, luxus a szlovákiai magyarság számára két pedagógiai kart fenntartani. A magyar nyelvű pedagógusképzéshez a legjobb feltételek Nyitrán adottak.” Hushegyi hozzáfűzte, a tervezet hasonlóképpen figyelmen kívül hagyja a népességi mutatók legújabb alakulását: „Az egyetem megalapítását támogatók a felvidéki magyarság részarányára hivatkozva további 20 000-rel szeretnék növelni a szlovákiai magyar egyetemisták számát. Arról azonban nem nyilatkoznak, hogy van-e elég számításba jöhető érettségizett fiatal. A kérdés továbbra is kérdés marad, képesek leszünk-e feltölteni a komáromi egyetem padsorait.” Hushegyi Gábor úgy látja, nincs közvetlen összefüggés a munkanélküliség csökkentése és a diplomát szerzett fiatalok létszámának növelése közt: „Ugyanis ha a gazdaság nem lesz képes megfelelő munkahelyeket teremteni a felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek számára, akkor azok alacsonyabb végzettséget követelő munkahelyeken tudnak elhelyezkedni, s ezzel kiszorítják az érettségizetteket és az általános műveltséggel rendelkezőket a munkapiacról." Végül elmondta: „Ha konstruktív viták előzték volna meg a tervezet elkészültét, sokkal jobb dokumentum születhetett volna.” (érvé) A nyertes lekötött betét száma: I a legjobb húzás Ezen számla tulajdonosa a legjobb húzással egy új Skoda Octavlához jutott. Ne habozzon, legjobb húzása lehet, ha ön is leköti a számláján lévő pénzt. így a kivételesen kedvező kamatokon túl megnyerheti az egyik Skoda Octaviát a 3 közül. Fődijunk egy Skoda Superb! Annak eatlya, hogy ön la egy új kocái tulajdonosa lesz, a lekötött pénz összegével és a lekötés Időtartaméval egyenes arányban nö. Ahányszor megduplázza a betét min. összegét (20 000 Sk) és a lekötés min. Időtartamát (Ö0 nap) annyival többször vehet részt a sorsolásban. Amíg meg nem nyeri a kocsit, illetve, amíg a játék tart. 2003.03AZJ További Információk a www.otpbanka.sk honlapon. A hetente kisorsolt nyertes számlaszámokat hétfőnként közzétesazük a Marklza TV-ben, a Novy öas-ban és az Új Szé-ban. 2003.04.07. 2003.04.14.
