Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)
2003-03-17 / 63. szám, hétfő
ÚJ SZÓ 2003. MÁRCIUS 17. Régió 3 A szlovákiai magyarság rendezvények százain emlékezett az 1848-as forradalomra és az azt követő szabadságharcra Legyen Komárom a Mekkánk! Dél-Szlovákia magyarok lakta városaiban és településein az elmúlt napokban - főként szombaton és tegnap - emlékeztek a százötvenöt évvel ezelőtti magyar forradalomra és az azt követő szabadságharcra. Összeállításunkban a szabadságharc néhány fontosabb helyszínén tartott regionális jellegű megemlékezésről közlünk összefoglalót. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ „Legyen Komárom a magyarok Mekkája!” - a városban tartott március 15-i megemlékezésen a komáromi erődöt védő Klapka György e szállóigévé vált mondásával szólt a több száz főnyi ünneplő tömeghez Bugár Béla, az MKP elnöke. Majd így folytatta: Komárom annak a jelképe, hogy a szlovákiai magyarság nem csupán népcsoport, hanem sorsközösség is egyben. Felhívta a figyelmet Kossuth és Széchenyi példájára, akik - bár különböző nézeteket vallottak - a sorsdöntő időkben a közös cél: a magyarság felemelkedése érdekében félre tudták tenni a személyeskedést. Bugár szólt arról is, hogy a szlovákiai magyarság megmaradásának legfőbb záloga az anyanyelvi oktatás, és a legjobb úton haladunk afelé, hogy fiataljaink Szlovákiában már az egyetemi tanulmányaikat is anyanyelvükön végezhessék. A Klapka-idézethez visszakanyarodva egyben annak aktualitását is hangsúlyozta, hiszen egyetemi várossá válva Komárom a szlovákiai magyarság szellemi központja, a tudás fellegvára lesz. Bastrnák Tibor, a város polgármestere ünnepi beszédében párhuzamot vont az 1848-as forradalom és uniós csatlakozásunk közt. „Most nincs szükség fegyveres forradalomra, de áldozatvállalásra igen” - hangsúlyozta. Medgyessy Péter magyar kormányfő üzenetét Láng Judit, a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövetségének képviselője olvasta fel. Duray Miklós volt az ünnepi szónoka a szombaton Pereden megtartott galántai-vágsellyei regionális emlékünnepségnek. Az MKP tiszteletbeli elnöke, parlamenti képviselő a „nemzet” szót értelmezte: a nemzet nem a többség, hanem azok közössége, akik együvé tartozónak vallják magukat. Emlékeztetett a 2002. április 13-i budapesti nagygyűlésre, amikor a Kossuth téren másfél millió ember gyűlt ösz- sze. E tömeg előtt Duray szerint Kossuth Lajos elfeledkezett volna a pozsonyi diétán mondottakról. A politikus emlékeztetett arra is, hogy 1849-ben az orosz cári csapatok bevonulása akadályozta a nemzet szabadságának kivívását, majd hozzátette, az ezredfordulón is a kezünkben tartottuk a nemzet jövőjét, de most a szovjet tankok árnyékában felnőtt nomenklatúra visszatérése volt az akadály. Duray szerint nem volt véletlen, hogy Antall József néhai magyar miniszterhilaRf Komáromban Klapka György szobránál emlékeztek a magyar forradalomra és szabadságharcra (Vas Gyula felvétele) elnök a halálos ágyán éppen Orbán Viktort kérette magához. A peredi megemlékezésen - a régió önkormányzatainak és társadalmi szervezeteinek képviselőihez hasonlóan - Gyurovszky László régiófejlesztési miniszter, Berényi József külügyi és Pomothy László gazdasági államtitkár, valamint Zsiray Lajos, a pozsonyi magyar nagykövetség tanácsosa is koszorút helyezett el az 1849. június 20-án és 21-én vívott peredi csata emlékére emelt emlékműnél. Rozsnyón szombaton egy lakótelepi fütőházban emlékeztek és koszorúztak a helyi- és környékbeli magyarok. E fűtőházban tartják ugyanis a forradalom és szabadság- harc egyik vezéralakjának szobrát, amely a második világháború végéig a város főterén állt. Délután Szörcsey Antal honvédszázados sírjánál koszorúztak a köztemetőben, majd ezt követően a Bányászok terén lévő Petófi-emléktáblánál mondott ünnepi beszédet Tőkéczki László magyarországi történész, egyetemi tanár, (vkm, gaál, kov) EZ ITT A KÉRDÉS Mit szól a nyugdíjkorhatár tervezett emeléséhez? Vadkerti Szilárdba Szlovák Államvasutak gazdasági osztályának műszaki vezetője, 47 éves, Udvard: A nyugdíjkorhatár 62 évre tervezett emelése véleményem szerint a hazai körülmények között egyáltalán nem tekinthető reális elgondolásnak. Jártam Hollandiában és Németországban, s tapasztalataim szerint az ott élők munkakörülményeihez képest mi sokkal hajszoltabb, stresszesebb életet élünk. A pénz függvényében cselekszünk, mindennapjaink azzal telnek, hogy családunk számára előteremtsük a megélhetéshez szükséges anyagiakat. Ezen múlik, hogyan táplálkozunk, miképpen töltjük a szabadidőnket - ha ugyan van szabadidőnk. Sem fizikailag, sem pedig pszichikailag nem vagyunk alkalmasak arra, hogy az ismert körülmények közt ennyi ideig dolgozzunk. Á vasutaknál statisztikai kimutatásaink is vannak arról, hogy a nehéz fizikai munkát végző emberek ritkán élik meg a 65. életévüket. így kimondani talán durva dolog, ám attól tartok, sokan közülünk nem fogják megérni a nyugdíjaskort, s ha igen, akkor életünk szakasza egészségügyi panaszoktól szenvedve, megfáradtán és megkeseredve telik majd. Nagy Éva alkalmazott, 29 éves, Nagykövesd: Egyáltalán nem helyeslem. Figyelembe kellene például venni, hogy a nők általában többet dolgoznak a családban, gyermekeket szülnek, tehát mindenképpen rájuk hárul a háztartáson belüli munka nagyobb része. Feltétlenül hamarabb kellene őket nyugdíjba engedni! Benyó Zoltán orvos, 50 éves, Komárom: Látom az értelmét a tervezetnek, hiszen az emberi teljesítőképesség, a munkabírás, illetve az életkor felső határa mindinkább kitolódik. Ugyanakkor ez a megállapítás nem értelmezhető egyértelműen a jelenlegi szlovákiai viszonyokra, nálunk ugyanis tapasztalatom szerint a lakosság általános egészségi állapota az utóbbi években nem javult. Éppen ezért nem vonható párhuzam a környező fejlett országok hasonló korosztályának egészségi állapotával, hiszen az ottani hatvan felé közeledő nemzedék jóléti társadalomban élte le aktív élete nagy részét. Véleményem szerint mindenképpen meg kellene hagyni az egyéni döntés lehetőségét. Vannak ugyanis olyan egyének, akik a nyugdíjkorhatár elérése után is örömmel és hatékonyan végzik munkájukat - sőt, talán meg kellene szabni az aktív munkavégzés felső korhatárát -, másoknak viszont ebben a korban már kimondottan szenvedést okoz, komoly terhet jelent a napi munkavégzés, (száz, hgy, vkm) Uniós támogatást kérnek Kistérség nagy beruházása Farnad. Részben uniós támogatásból szeretne közös szennyvíztisztítót építeni a Lévai járás négy községe: Farnad, Nagyölved, Nyír és Kúrál - tájékoztatta lapunkat Vavrecz- ky József, Nagyölved polgármestere. „Már idén szeretnénk elkezdeni az építkezést, mert az összes szükséges tervdokumentációval rendelkezünk, s az építkezési engedélyt is megkaptuk. Az állomást Farnad község kataszterében létesítjük, mert a falu a társulás földrajzi központja, s a víztisztító fő blokkja a farnadi patakra épülne. Az első szakaszban magát a szennyvíztisztítót és a csatlakozó átemelő állomásokat építjük meg. Egyelőre önerőből álltuk az eddigi költségeket, de a beruházásra közösen pályáztunk a környezetvédelmi tárcánál is. Ugyanakkor az Első Kommunális Bank segítségével a megfelelő uniós előcsatlakozási alaptól is számítunk céltámogatásra; a pénzt odaítélő bizottság ősszel dönt” - mondta Vavreczky. A társulás évente pályázik régiófejlesztési pénzekért, sikeresen működik együtt a besztercebányai Szlovák Környezetvédelmi Ügynökséggel, (buch) JOGI TANÁCSADÓ Közös helyiségek használata „Abban a lakótelepi házban, ahol lakom, a két szomszédos lépcsőház lakóinak kulcsuk van mind a két bejárathoz, mivel közös az a pincehelyiség, ahol a kamrák találhatóak. A legtöbb lakás a lakók saját tulajdonában van. A tulajdonosok közül bárki beengedhet a közös pincébe idegent éjszakára vagy nappalra? A többség szavazata dönt? Mindkét lépcsőház lakóit meg kell kérdezni? A házkezelőségnek van beleszólása?” A lakótelepi tömbházakban található lakások tulajdonjogának átruházása az 1993. évi 182. számú törvény értelmében történik. Minden bérlő, aki megvásárolja az általa lakott lakást, egyúttal megvásárol egy bizonyos nagyságú ideális társtulajdoni részt is a lakóház közös helyiségeiből (lépcsőház, pince, mosókonyha stb.), berendezéseiből és abból a földterületből, amelyen a tömbház áll. Ennek a társtulajdonosi résznek a nagyságát az adott lakás alapterületének és a házban lévő összes lakás együttes alapterületének aránya határozza meg. Azon lakások és a hozzájuk tartozó társtulajdoni részek, amelyeket nem adnak el, továbbra is az eredeti tulajdonos (falu, város) tulajdonában maradnak. Az olyan pincehelyiség, amelyet a lakók közös használnak, közös helyiségnek számít, amelynek minden lakástulajdonos a társtulajdonosa. Az ilyen helyiségek használatáról, hasznosításáról, fenntartásáról szavazással a társtulajdonosok jogosultak dönteni. Minden lakástulajdonosnak egy szavazata van, függetlenül a társtulajdoni rész nagyságától. Ha valakinek több lakás van a tulajdonában (például a városnak), minden lakás után egy szavazattal rendelkezik. A döntés elfogadásához szótöbbség szükséges, tehát az összes szavazat több mint fele. A szavazatok egyenlősége esetén, illetve ha a szavazás sikertelen, bármelyik társtulajdonos javaslatára a bíróság dönt a kérdésben. Ha jelentős döntésről van szó, a leszavazott kisebbség a határozatot a bíróságon megtámadhatja. Ha tehát valaki a lakók közül oly módon használja a közös helyiséget, hogy azzal a többi lakó nem ért egyet, lakógyűlésen kell szavazni a kérdésről. A házkezelőségnek csak abban az esetben kell állást foglalnia a kérdésben, ha ő is lakástulajdonos. Gulyás Éva, a Kalligram Alapítvány Jogelemző Csoportjának - CLA munkatársa Külön foglalkoznának a nehezen beilleszkedő tanulókkal Támogatást szeretnének SZÁZ ILDIKÓ Szímő. „Az első negyedévben 187 ezer koronát fizetett ki helyettünk az önkormányzat az energiaszolgáltatónak, mert az év első két hónapjára, fűtési idényben csupán 65 800 korona előleget kaptunk e célra az államtól” - panaszolta lapunknak Balogh Kálmán, a helyi magyar alapiskola igazgatója. Az intézmény tanulóinak több mint egyharmada roma származású. A járási hivataltól nem abban várnak segítséget, hogy ősztől roma asszisztenseket küldjenek az iskolákba, mert az iskolalátogatással járó problémát megoldották. Az igazgató szerint szót tudnak érteni még azokkal a szülőkkel is, akiket korábban nem igazán érdekelte, hogy gyermekük rendszeresen jár-e iskolába. „Negyedévenként jönnek, és kérik az igazolást arról, hogy a tanuló rendszeresen látogat- ja-e az iskolát. Az ő érdekük is, hogy a szülői hozzájárulást megkapják gyermekeik után, ezért aztán igyekeznek jobban fegyelmezni csemetéiket” - tudtuk meg a pedagógustól. Az iskolának sokkal nagyobb szüksége volna anyagi támogatásra, hogy külön foglalkozásokon segítsék a nehezen alkalmazkodó tanulók felzárkózását a többiekhez. Néhány évvel ezelőtt ugyanis kétszázezer koronás állami támogatással, külön tantermekben foglalkoztak a beiskolázandó gyermekekkel. Korlátozások a nonprofit királyhelmeci kórházban Csökkentették a béreket D. VARGA LÁSZLÓ Királyhelmec. A helyi kórház, melynek korábban több mint háromszáz alkalmazottja volt - januártól nonprofit szervezetként működik. Az új vezetés első nekifutásra 68 fővel csökkentette az alkalmazottak számát, és az igazgatótanács döntése alapján újabb 22 dolgozót bocsátanak el. További meglepetés is érte a munkavállalókat: „Mivel januártól a kórház nem tartozik a közszolgálati szférába, a 2001. évi májusi szintre, azaz 28 százalékkal csökkentettük a béreket” - mondta Kövér Péter kórház- igazgató. Hozzáfűzte: „Úgy tűnt, az érintettek megértették az intézkedést, azt, hogy a kórházat működőképesebbé és gazdaságosabbá kell tenni.” VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: HELYENKÉNT CSAPADÉK, 4-9 ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLOGIA FOK A Nap kel 06.04-kor - nyugszik 17.58-kor A Hold kel 16.43-kor - nyugszik 06.03-kor Ózonhír: Szlovákia felett tegnap 352 Dobson-egységet mértek, ami 8 százalékkal kevesebb, mint a sokéves átlag. Az ultraibolya sugárzás gyenge volt. Változóan felhős lesz az égbolt, helyenként záporesőre, zivatarra is számíthatunk. Néhol a reggeli órákban köd képződhet. A legmagasabb nappali hőmérséklet 6 és 10 fok körül alakul, míg éjszakára 0 és mínusz 4 fok közé hűl le a levegő. Holnapra némileg felszakadozik a felhőzet, csapadék inkább csak az ország északi és keleti részében valószínű. Napközben 4 és 9, éjjel 0 és mínusz 4 fok körüli hőmérséklet várható. A holnapihoz lesz hasonló a szerdai időjárás is; nappal 4 és 9 fokig emelkedhet a hőmérő higanyszála. A mai időjárás alapvetően kedvezően hat a szervezetünkre. Javul a szellemi és fizikai teherbírásunk, gyorsabban reagálunk a környezeti ingerekre. A szív- és érrendszeri panaszokkal küszködök lehetőleg kerüljék a túlzott terhelést, és tartsák be az orvosi előírásokat! Az időjárásra érzékenyebb alacsony vérnyomásúak esetében gyakrabban fordulhat elő migrénes fejfájás. A változékonyabb időjárású területeken a vérnyomás hirtelen ingadozása is gondokat okozhat. Holnap a maihoz hasonló hatásokkal számolhatunk. Holnap ♦ Keresztrejtvények ♦ Fejtörők ♦ Gyerkőcöknek
