Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)

2003-03-15 / 62. szám, szombat

Kultúra ÚJ SZÓ 2003. MÁRCIUS 15. Elmaradnak a Thália előadásai A kassai Thália Színház vezetősége sajnálattal értesíti a tisztelt kö­zönséget, hogy az influenzajárvány miatt a színház előadásai már­cius 20-áig elmaradnak. SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Aida szombat 19 HV1EZDOSLAV SZÍNHÁZ: Ha asszony kezében a gyeplő sz. 19 Össztánc vasárnap 19 KIS SZÍNPAD: A játék vége sz. 19 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Madarak vacsorája sz. 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Kapj el, ha tudsz (amerikai) sz., v. 15.30, 18, 20 MLA- DOST: Rohadékok (cseh) sz., v. 15.30, 18, 20 MÚZEUM: A nagy Lebowski (amerikai) sz. 19 Jackie Brown (amerikai) v. 19 TATRÁ: A szellemhajó (amerikai-ausztrál) sz., v. 16.30, 18.30, 20.30 PALACE - AU PARK: Két hét múlva örökké (amerikai) sz., v. 15.50, 18, 20.10 Kémkölykök 2. Az elveszett álmok szigete (amerikai) sz., v. 14.20, 16.25 Még egy kis pánik (amerikai) sz., v. 18.35, 20.45 Á szellemhajó (amerikai-ausztrál) sz., v. 15.55,17.55, 19.55, 21.55 A dzsungel könyve 2. (amerikai) sz., v. 14.05,15.55,17.45,19.35 Ro­hadékok (cseh) sz., v. 14.10, 16.15, 18.20, 20.25 A kör (amerikai) sz., v. 14.50,17.10,19.30, 21.50 Kapj el, ha tudsz (amerikai) sz., v. 15.45.18.30, 21.15 Harry Potter és a titkok kamrája (amerikai) sz., v. 16.10 Kótyagos szerelem (amerikai) sz., v. 19.25, 21.35 Csajok a csúcson (német) sz., v. 15.05,17.05,19.05,21.05 A Gyűrűk Ura-A két torony (amerikai-új-zélandi) sz., v. 15.15,18.40, 22.10 Nemzet- biztonság Bt. (amerikai) sz., v. 14.55, 16.55 Atomcsapda (ameri­kai) sz., v. 18.55, 21.40 Pornográf viszony (francia) sz., v. 14.15, 18.15, 22.15 A Sátán éve (cseh) sz., v. 16.15, 20.15 PÓLUS - STER CENTURY: A dzsungel könyve 2. (amerikai) sz., v. 14.35, 15.35, 16.25,17.45 A szellemhajó (amerikai-ausztrál) sz., v. 14.45,16.45, 18.45, 20.45, 22.40 Az arany markában (amerikai-kanadai) sz., v. 20.30, 22.35 Kapj el, ha tudsz! (amerikai) sz., v. 14.20, 17, 19.40, 22.20 Csajok a csúcson (német) sz., v. 15,17.05,19, 21 Két hét múl­va örökké (amerikai) sz., v. 14.15,16.20, 18.30, 20.40 A kör (ame­rikai) sz., v. 18.10, 20.30, 22.45 Atomcsapda (amerikai) sz., v. 19.15, 21.55 A Gyűrűk Ura - A két torony (amerikai-új-zélandi) sz., v. 16.30, 20 Harry Potter és a titkok kamrája (amerikai) sz., v. 14.10.17.20 KASSA TATRA: Két hét múlva örökké (amerikai) sz., v. 16, 18, 20 CAPITOL: A dzsungel könyve 2. (amerikai) sz., v. 15,16.30,18 Kis- csaj (cseh) sz., v. 19.30 ÚSMEV: A dzsungel könyve 2. (amerikai) sz., v. 16, 18 Solaris (amerikai) sz., v. 20 IMPULZ: Tangled (ameri­kai) sz., v. 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Welcome to Collinwood (amerikai) sz., v. 19.30 KOMÁROM - TATRA: Hollywood Ending (ameri­kai) sz., v. 18 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Két hét múlva örökké (ame­rikai) sz., v. 17, 19.30 GALÁNTA - VMK: Hollywood Ending (amerikai) sz., v. 19 NAGYMEGYER - SLOVAN: A szállító (fran­cia) sz., v. 19 LÉVA - JUNIOR: Kiscsaj (cseh) sz., v. 16.30, 19 VÁGSELLYE - VMK: Kapj el, ha tudsz! (amerikai) sz., v. 17.30, 20 IPOLYSÁG - IPOLY: Halloween: Feltámadás (amerikai) sz., v. 18 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Nemzetbiztonság Rt. (amerikai) sz., v. 16.30, 19 GYŐR PLAZA: Álmomban már láttalak (amerikai) sz., v. 18, 20.15 Bazi nagy görög lagzi (amerikai) sz., v. 17.45,19.45 Chicago (amerikai­kanadai) sz., v. 11.15, 13.30, 15.45, 18, 20.15 Chihiro Szellemor­szágban (japán) sz., v. 11,13.20,15.40 A dzsungel könyve 2 (ameri­kai) sz., v. 11,13.30,14.45, 16.30 A Gyűrűk Ura - A két torony (új- zélandi-amerikai) sz., v. 14.30 Harry Potter és a titkok kamrája (amerikai) sz., v. 13 Jégkorszak (amerikai) sz., v. 11.30 A kör (ame­rikai) sz., v. 13.30, 15.45, 18, 20.15 Lilo és Stitch - A csillagkutya (amerikai) sz., v. 12.30 Még egy kis pánik (amerikai) sz., v. 12.15, 14.15,16.15,18.15,20.15 A muskétás (német-amerikai-luxemburgi) sz. 11.15,15.45 v. 13.30,18 Nemzetbiztonság Bt. (amerikai) sz., v. 16.15, 20.30 Az órák (amerikai) sz., v. 18, 20.15 Solaris (amerikai) sz., v. 18.15, 20.15 Stuart Little, kisegér 2. (amerikai) sz., v. 11.15 Taxi 3 (francia) sz., v. 12,14,16,18, 20 28 nappal később (holland- angol-amerikai) sz., v. 18.15 8 mérföld (amerikai) sz., v. 11.15, 13.30,15.45,18, 20.15 AZ MKKI HÍREI Irodalom és titok Pozsony. Március 18-án 17 órakor kerül sor a Magyar Köztársaság Kul­turális Intézete által indított új iro­dalmi rendezvénysorozat következő találkozójára. Benyovszky Krisztián irodalomtörténész és kritikus ezúttal az irodalom és a titok témáját kíván­ja körüljárni az est vendégeivel, Szé- csi Noémi (Budapest) és Jenei László (Gesztely) írókkal, valamint Forgács Miklós (Léva) rendezővel. Helyszín: a Magyar Intézet székháza. Ondrejcák Éva záróvizsga-koncertje Pozsony. Március 18-án 18 órakor kezdődik Ondrejcák Éva záróvizs­ga-koncertje a Szlovák Filharmó­nia kistermében. A Pozsonyi Zene- művészeti Főiskola harmadéves hallgatójának koncertjén Kodály Zoltán Négy dal című énekciklusa hangzik el. Dzsesszdélután a Deja vu együttessel Pozsony. Március 19-én a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete a Déja vu Klubbal közösen tartja dzsesszdélutánját a Hlava XXII ká­véházban. Az együttes tagjai - Vaj­da András (ének), Kanik Tibor (gi­tár), Konrád József (basszusgitár), Striezenec Sándor (dob) és Tomás Sallem (szaxofon) - 18 órától ját­szanak a Bazova utca 9-es szám alatt található kávéházban. Ha a felejtés lesz úrrá rajtunk, akkor a szabadságeszményünket is veszni hagyjuk Gondolatok március idusán A Selmecbányái honvédsír (Görföl Jenő felvétele) Gyermekkoromban a Képes Történelem című ifjúsági is­meretterjesztő könyvsorozat volt számomra a múltismeret egyik legfőbb forrása. Mára a sajátommá (is) lényegült kol­lektív emlékezetből tudom, hogy a történelem nem is annyira képes, mint inkább mindenre képes. Mindenre, csak éppen a szabadság és a vele egyívású nemes eszmé­nyek befogadására, megho­nosítására nem. KORPÁS ÁRPÁD A Március Tizenötödikék, Október Huszonharmadikák vagy Prágai Ta­vaszok lelkünk kalendáriumaiban is piros betűs: vérpiros betűs ünnepek. Olyasfélék tán, mint a mustban- murciban az erjedés-tisztulás gyön­gyei. Miként a gyöngyök a bort igazi borrá, úgy Március Tizenötödikéink történelmünket teszik eszményké­pet is felmutató nemzeti történetté. Eszményképes történelemmé for­málják - ellene szegülve az amúgy fekete-fehér vagy gyakran vérszín, sallangoktól és torzításoktól men­tes, de az eszmei vezérlő csillagokat is nélkülöző múlt-tartománynak: a mindenre képes történelemnek. Március Tizenötödike a magyarság szabadságeszményének egyik leghi­telesebb jelképe. Hogy a jövőben is az lesz-e, az attól függ, meddig viszi üzenetét a gyöngy, fogunk-e emlé­kezni - ott legbelül is. Ha a felejtés lesz úrrá rajtunk, akkor a szabad­ságeszményünket is veszni hagyjuk. S ha szabadságeszményünk elve­szik, oda a szabadság is. így vagy úgy történik majd, magatartásunk az utánunk jövők számára is egyfaj­ta képes történelmet rajzol - rólunk *oo A napokban és főként ma számos helyen emlékeznek tájainkon a százötvenöt esztendővel ezelőtti március idusára, a várakozással, fe­szültséggel, de túlkapásokkal is teli forradalomra, s az azt követő sza­badságharc véres, mégis lélekeme­lő pillanataira. Ha valaki komolyan kíván szólni szabadságeszményünk több mint másfélszáz éves jelképé­ről, a márciusi ifjakról sem feled­kezhet meg. A szónokokként fellé­pő közéleti szereplőinknek pedig arra is alkalmuk nyílhat, hogy - mentesen mindenféle kényszere­dett párhuzamvonástól - a szlová­kiai magyar közéleten belüli vér- frissítés kérdéséről is szót ejtsenek. Most, márciusban, az ifjakról, de úgy, hogy a tavasz múltával is idő­szerűnek tartsák a kérdést. Ez a sa­ját érdekünk is, hiszen magatartá­sunk az utánunk jövők számára is egyfajta képes történelmet rajzol majd - rólunk. ooo Petőfi Sándornak, a márciusi ifjak egyik vezéralakjának ligetfalui szob­ra most már méltóbb és - sajnos, ez is szempont - védettebb helyre ke­rült. A szobor ligetfalui helyét egyébként a mindenre képes, esz­ményeket nélkülöző történelem és annak névtelen-arctalan statisztái tették az eredetinél jóval méltatla­nabbá. Azt nem tudatosították, hogy amikor Petőfi szobrát rongálják, egyben szlovák kor- és eszmetársa, Jankó Kráf forradalmi szellemi ha­gyatékát is gyalázzák, akinek a szob­ra ugyanabban a ligetfalui parkban áll, amelyben a Petőfié eddig. OOO Jankó Král’nak nemcsak szobor jár, hanem az általa 1848 tavaszán s részben később is képviselt maga­tartást, eszméket ugyancsak mél­tóbb hely illetné meg a szlovák tör­ténet- és nemzettudaton belül. Král már a forradalom előtt kérte Eudo- vít Stúrt, hogy Kossuthék példáját kövesse, s ebben a kérdésben némi­leg ellentétbe is került óvatosabb és távolságtartóbb tanítómesterével. S bár Král Ipolyságon és Pesten ép­pen honti forradalmi fellépése mi­att raboskodott kilenc hónapon ke­resztül, szabadulása után is arra sarkallja Stúrt, hogy vegye fel a kap­csolatot Kossuthékkal. A forrada­lom és szabadságharc szlovák törté­netében Král’ példája lehet vitatható irányvonal, de határozottan vállal­ható hagyomány. 6 6 0 Szekfű Gyula történész írja Három nemzedék című munkájában, hogy Kossuth mintegy szobrot csinált Szé­chenyiből, amikor a legnagyobb ma­gyarnak nevezte, s így sikerült őt fo­kozatosan kiszorítania a közéletből. Fura fintora a sorsnak, hogy a sza­badságharcos emlékművekkel, köz­téri alkotásokkal együtt a mindenre képes történelem Szlovákiában több, a szabadságeszményt megtes­tesítő Kossuth-szobrot is eltávolított. Egykor köztéren álló rozsnyói szobra most egy fűtőházban van. Akár egy Havel-drámába is beillenék, aho­gyan a disszidens Kossuthnak csak egy fűtőházban jut hely, mint az 1989 előtti csehszlovákiai ellenzéki­eknek. Kossuth (is) várja a szebb márciusokat, s csak remélhető, hogy megadatnak néki. Ez saját érdekünk is, hiszen magatartásunk az utánunk jövők számára egyfajta képes törté­nelmet rajzol majd - rólunk. 600 Gyermekkoromban a Képes Törté­nelem könyvsorozatában megjelent Forradalom és szabadságharc 1848- 49 című kötet volt ismereteim első forrása az akkori eseményekről. Szí­vesen nézegettem a címlapon Than Mór Az ószőnyi ütközet című fest­ményét. Az egyik oldalon az eszméi­kért küzdelemre lendülő őseink, a másikon a megfutamodók serege. Ha elvonatkoztatok kortól és érdek­től, a két fogalom marad: küzdelem és megfutamodás. Rajtunk áll, hogy a rólunk rajzolható képes történe­lemben utódaink melyik oldalra so­rolnak bennünket. Kicsorbult a kard (Levélféle Petőfi Sándorhoz) BÁRDOS KINGA Hát, hogymint vagytok „otthon”, Sanyikám? A szoboravatás alkalmából terve­zett látogatásod hírére igyekszem fénysebességet túlszárnyaló gyor­sasággal válaszolni. Helyzetjelen­téssel és esetleges itt-tartózkodá- sod forgatókönyvének bemutatá­sával próbállak elrettenteni bolon­dos agyszüleményed megvalósítá­sától. Szíves engedelmeddel felvá­zolok tehát egy reális e vüági prog­ramot. Tegyük fel, hogy első utad a falu végén található kis vendéglátó­ipari egységbe vezet, ahol a - jobb esetben - melóból szabadult hely­béliek gondolatébresztő vitáját hallgathatod végig az aktuális po­litikai helyzetről, feleségverési technikákról, focimeccsek eredmé­nyeiről. Van olyan érzésem, hogy szívesebben látogatnád meg anyánk tyúkját, de az is lehet, hogy inkább apánkét... Mert az sem töltene el mérhetetlen lelkese­déssel, hogy a sarokban játékauto- matázó, legfeljebb tizenkét éves egyedek verseidben sosem hasz­nált, mert nyomdafestéket nem tű­rő kifejezésekkel megtűzdelt har­sány mondókájából csupán az épp időszerű menő cuccokról értesül­nél. Ezen a ponton sajnálattal ven­néd tudomásul: itt már csak a leg­újabb típusú mobiltelefonon hív­hatna a HAZA! (Haza?... Csak ott van - s ezt már én is sejtem, -, ahol jog is van. Na és a bőségkosár? Azt farsangi bálokon nyerheted meg a tombolán, újgazdag vállalkozók Jótékony” adományaként.) Meg­említem a csapost is: legfeljebb nyolc általánossal és legfeljebb nyolc foggal röhögné ki tökéletes magyarsággal leadott rendelése­det... Hidd el, Sándor, itt már nem csak egy gondolat bántana! Következő lépésként bekerülhetsz- mondjuk a számítógép tévedése folytán - egy mostanság nagy nép­szerűségnek örvendő, rendkívül „intelligenciaigényes” valóság- show-ba. Ám ha könnyelműen a húrok pengetéseihez fogva arra vetemednél, hogy előadd Nemzeti dalod, a sztriptíztáncosnők fedet­len hátsója s szilikonnal dúsított keble kiütne a nyeregből. A felhá­borodott magyar (!!!) közönség - hiányolván a vaffankúlót - azon­nal kipenderítene az igazi valóság­ba, amely, valljuk be, szintén nem egy főnyeremény. Itt nincsenek a szó szoros értelmében vett hősök, legfeljebb a hullócsillag-életű sztá- rocskákat nyilvánítják azzá (pár percre). Ha a képernyőn fő műsor­időn kívül teszel bármit, a nézetsé­gi mutatók a nulla alá süllyednek; egyszerűen átkapcsolnak, mert ehhez aztán tényleg mindenkinek joga van. Szeretni csak akkor fog­nak, ha valamelyik magazinocska címlapjáról vigyorogsz a világra, márpedig ez megalkuvás nélkül nem sikerülhet. A gyerekek pedig mint a ,jövő reménységei” szóba se jöhetnek, hiszen vendégségben- produkcióképpen - verseid he­lyett rázendítenek egy tamponrek­lámra, s még véletlenül se ereszte­nék el a féltő szülőktől kapott já­tékgéppisztolyt. (Haj, mostan puszta ám igazán a puszta!) Hogy lereagáld az eddigi megpró­báltatásokat, egy parkot tűzöl ki célul, de lefogadom, hogy a sétá- lástól is elmenne a kedved, miután - bizonyos hangeffektusok halla­tán - beléd nyilallna a felismerés, mely szerint már a bokor sem azért reszket, mert madárka szál­lott rá. Végső elkeseredettséged­ben, teljesen kimerülve napjaink valóságától, befordulhatsz a kony­hára, ahol pipa helyett szádba nyomnak egy marihuánás cigaret­tát, s mintegy felszabadulásként száguldozhatsz fénykorod víziói­ban, hogy aztán másnap kialvatla- nul beállj a mindennapi mókuske­rékbe, s az diktáljon neked, akinek ugyan drágább az autója, ám értel­mi szintje nem haladja meg a falu­si sebességkorlátozás mértékét. Ha mindezzel nem tántorítottalak el látogatásodtól, akkor most már elmondhatom, hogy az éremnek itt is két oldala van, s azért talál­hatsz olyan ifjakat, akik egykori eszméidhez hasonló filozófiát val­lanak, bár velük is csak sajnálkoz­hatsz a fent említetteken. Mert­hogy manapság már semmiért sem divat harcolni, pedig talán ér­demes lenne. Újdonsült lelki és szellemi testvéreid azonban a tár­sadalom kirekesztettjeivé válnak. Ha valakit ugyanis nem futószala­gon gyártottak, s ennek folytán nem a sablon szerint él, viselkedik és gondolkodik, ignorálásra, rosz- szabb eseten megvetésre ítéltetett. Az átlag itt már régen megtanulta, hogy ha valami újat, szokatlant lát, inkább másfele tekingessen, így a közutálat idővel talán térdre kény­szeríti a „bűnöst”. De Te tudod, s most már mi is, hogy ítélőink - Té­ged idézve - „nem azon nagy szí­nészek, akik a vüág színpadán az újjászületés óriási drámáját el­játsszák; hanem csak dekorátorok és statiszták, kik a függönyöket ag­gatják, s színpadra székeket és asz­talokat hordanak...” Sándor! A XXI. században is vannak követőid! Ők is lázadnak, s időnként fellá­zadnak, mint egykoron Te! (Csak kicsit másként.) Mert százötvenöt év sem volt elegendő, hogy szép eszméid valóra váljanak. Nincs to­tális szabadság, mint ahogy sírig tartó szerelem sincs (még ha 1000- szer is Júlia!). De azért ne csüg­gedj! Vannak még tiszta szívű utó­daid, akik, lehet, március 15-én nem tolonganak majd felújított szobrodnál, hogy aztán egy évre megint elfeledjenek. Ők „nagy munkába vannak. Ostort fonnak. Lángostort, napsugarakból. Hogy megkorbácsolják a vüágot...” Meg­érdemli! !! Ugye, Sándor? A szerző szenei gimnazista

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom