Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)

2003-03-12 / 59. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2003. MÁRCIUS 12. Kultúra Kolmár József, aki a Szent András-temetőben pihen, sok helyen leírta, elmondta a költőhöz fűződő kapcsolatát Petőfi barátjának pozsonyi sírja „író, költő és Petőfi barátja" (A szerző felvétele) A pozsonyi Medikus-kert, ahol szombaton 11 órakor új­raavatják Radnai Béla Petőfi- szobrát, kőhaj ításnyira van a Szent András-temetőtől. Attól a sírkerttől, amely ma már in­kább park, és ahol történel­münk és művelődéstörténe­tünk számos jelese pihen. Ezek egyike Kolmár József. GÖRFÖL JENŐ Ki volt Kolmár József? Aki a temetőt átszeli (tehát légvonalban a buszpá­lyaudvar felé veszi az irányt), s úgy százötven lépés után jobbra fordul, annak szemébe tűnik egy szép sír­emlék, pihenő nőalakkal. Ennek fel­irata részben választ ad az iménti kérdésre. E szerint író, költő, címze­tes gimnáziumi tanár és Petőfi ba­rátja pihen itt. Született 1820-ban, meghalt 1917-ben. Síremlékét a Csehszlovákiai Magyar Irodalmi és Művészeti Társaság támogatásával hozzátartozói és barátai állították. Nem tudni, mikor, de évekkel ké­sőbb lehetett, hiszen a CSMIMT, is­mertebb nevén a Masaryk Akadé­mia csak 1931-ben alakult meg. Sokszor megálltam a sírkő előtt, el­gondolkodva azon, miért is írták rá a „Petőfi barátja” szavakat is. A Kolmárról olvasottakból az világos volt számomra, hogy Petőfi barátjá­nak mondhatta magát, ugyanakkor az is, hogy - mai szóhasználattal - „nem abból élt”. Természetesen sok helyen elmondta, leírta a forrada­lom költőjéhez fűződő kapcsolatát, barátságuk történetét, kortársai va­lószínűleg ezért vésették a sírkőre - Kolmár iránti tiszteletük megnyüvá- nulásaként - az említett szavakat. Tény az is: elsősorban Kolmár Jó­zseftől tudja az utókor, miként érke­zett Petőfi Pozsonyba, hogy az or­szággyűlés idején az itt sátrat verő Fekete színidirektomál szerencsét próbáljon. Ő volt az, aki a Petőfivel való találkozás idején már a Várlép­cső utca 4. számú házban az Ország- gyűlési Tudósításokat körmöké Záborszkynál, és aki magával vitte a költőt, hogy azután a megélhetést biztosító garasokért írják együtt „diktandóra" a szöveget. „Nappal nálam tanyázott, valamely kocsmá­ban együtt étkeztünk, látogattuk az országgyűléseket, éjszakára pedig a Ligetfaluban lakó színészbarátai­hoz, volt iskolatársaihoz ment hálni, hová többször én is kísértem őt, s nem egy szép nyári éjét együtt mu­lattunk el a ligeti kertben. Nálam nem éjjelezhetett azon egyszerű ok­nál fogva, mert magamnak se volt mire lehajtanom fejemet, régi újsá­gokból, makulatúrákból volt vánko­som és a krispinemmel takaróztam” - írja. Kolmár egy tarka kendőbe kötött vi­selt ruhával 1843. május 19-én érke­zett Pozsonyba a Galatea nevű gőzö­sön, és az országgyűlés idejére Somsich Pál somogyi követtől ka­pott szobát a Landler utca egyik há­zának emeletén (a mai Hviezdoslav tér és a Duna közti területen, a Danube szálló tájékán lehetett). Jú­nius elején találkozott Petőfivel. S mivel pápai tartózkodása idejéről is­merte a költőt, Petőfi azonnal meg­osztotta vele gondját-baját. Kolmár visszaemlékezéséből tudjuk azt is, miként született az egyik legismer­tebb Petőfi-vers, a Távolból. Sőt, versben is megírta a történteket. Most azonban foglalkozzunk Kol- márral. 1820. április 3-án született a Somogy megyei Magyarodon. Élet­rajzírói szerint a csurgói gimnázium nyolc osztályát hat év alatt végezte el, majd 1838-tól a pápai református főiskolán filozófiát és jogot tanult. Itt Tarczy Lajos vette pártfogásba a nyomorgó diákot. Pozsonyi tartóz­kodása idején megismerkedett Ku- thy Lajossal, Batthyány Lajos titká­rával, aki révén Batthyány ország- gyűlési írnoka lett, rendes fizetés mellett. Hajnik Károlynak, az Or­szággyűlési Naplók szerkesztőjének köszönhetően korrektora lett a lap­nak. Budára kerülve segédszerkesz­tője lett a Vahot Imre Pesti Divatlap­jának. 1846-ban ügyvédi oklevelet nyert, majd kitérők után, 1847-ben ismét Pozsonyba érkezett, hogy Kuthy Lajossal együtt Batthyány La­jos mellett teljesítsen ismét szolgála­tot. 1848-ban nemzetőrnek áll, visz- szaemlékezéseiben nemzetőrtársait is felsorolja. Rövidesen Pestre kerül, Kossuth Hírlapjának a korrektora. Az év végén a kormány Debrecenbe költözik. Kolmár erről így tesz emlí­tést naplójában: „1848 karácsonyakor már bomlado- zott személyzetünk - a császári se­reg Budát fenyegette. Menekülés! Kossuth és hívei Debrecenbe men­tek, én az utolsó vonattal, január 3- án (1849) szülte futottam, állam­költségen... csak a rajtamvaló ruhá­ban, s egy duplapisztollyal - men­tem mint kétségbeesett - Debrecen­be...”. Júniusban Kossuthtal vissza­tér Pestre. Itt éri Noszlopy Gáspár, egykori iskolatársa meghívása: le­gyen Somogy megyei főjegyző! El­vállalja, de a hivatal helyett Nosz­lopy szabadcsapatával járja a vidé­ket. A vüágosi fegyverletétel hírére a Bakonyban tartózkodó Noszlopy rögtönzött haditanácsot tart, sere­gét Klapkához küldi Komáromba. Kolmár Somogyba megy, s rokonai­nál húzza meg megát. Október vé­gén Tarczy Lajos segítségével helyet­tes jogtanár lesz Pápán, és az ottani református jogakadémia megszün­tetése után az evangélikus gimnázi­umban vállal állást. Elvégzi a teoló­giát, pappá szentelik. 1853-ban azonban áttér a katolikus vallásra, és 1861-ig a bajai katolikus főgimná­ziumban vállal tanári állást Októ­berben a pozsonyi főgimnázium rendes tanárának nevezik ki. Kollé­gái, diákjai tisztelik. 1874-ben, 25 éves tanári jubüeumán gyűjtést szerveznek számára. Ő az átadott 700 forintból ösztöndíjat alapít Megjegyzem, nem ez az egyeden ál­tala alapított diákösztöndíj. Előtte 1869-ben, és utána, 1881-ben is ala­pított egyet-egyet. Kolmár a 19. szá­zad nyolcvanas éveiben vonult nyugdíjba. Egy emlékező később így ír róla: „Pozsonyban még bizonyára sokan hálásan emlékeznek az öreg tanár úrra, aki mintegy huszonöt év előtt, magas kora ellenére végig csoszo­gott a város utcáin, majd téndre- borúlva mély ájtatosságban imádko­zott a dómtemplomban... Mindenki ismerte, mindenki megkülönbözte­tett tisztelettel emelte kalapját az öreg úr előtt: de nem is csoda, hi­szen Kolmár József generációkat ne­velt fel a pozsonyi katholikus főgim­náziumban.” 89. születésnapján írt egy költe­ményt. Meghagyta, hogy csak száza­dik születésnapján láthat napvüá- got. Egyik versszaka így szól: „Tavasz legyen, ha meghalok, Lelkem vigyék az angyalok, S amiket oly hőn kedvelők, Enyhítsék sírom éjjelét Virágillat, madárdalok! Nem tavasszal, június 21-én halt meg. A Szent András-temetőben vi­szont márciusban már nyílik a hóvi­rág, lassan kibújik az ibolya is. A ma­dárdal pedig már régebben hallat­szik. Mint említettem, a temető a Medikus-kert szomszédságában van Pozsonyban. Talán akad olyan, aki a Petőfi szobor újbóli leleplezése után átsétál a sírkertbe, s egy szál virágot tesz Kolmár József sírjára is. Nagy Zoltán grafikáiból és akvarelljeiből látható kiállítás március végéig a pozsonyi Parlamentka kávéházban Gótikus groteszk alakok TALLÓSI BÉLA Pozsony. Nincsenek hangzatos nagy egyéni kiállításai a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola grafikai szakán végzett Nagy Zoltánnak. Ne­vét, munkáit ennek ellenére nagyon sokan ismerik, hiszen rengeteget dolgozik: a sajtóban, hazai kiadású könyvekben folyamatosan jelen van munkáival, illusztrációival. A Bru- novsky-tanítvány Nagy Zoltán szem- pillantás alatt felismerhető, azono­sítható kézírásával, ahogy Marisa Scopello művészettörténész, egyete­mi tanár minősíti, „gótikus alakjai­val” a valóság legtorzabb léthelyze­teiről mutat fel bonyolult gondolati­ságot tükröző, tragikus pesszimiz­must árasztó groteszk, ironikus ké­peket. S ezekre nemcsak idehaza csodálkoznak rá, s nemcsak idehaza ismerik fel ezeknek az élet komo- rabb oldalait, az ember inkább ta- kargatnivaló gesztusait merész őszinteséggel, teljes kitakarással áb­rázoló képeknek az eredetiségét és egyediségét, hanem külföldön is, el­sősorban Olaszországban. Nem vé- ledenül írja Marisa Scopello, hogy „A sötét oldalról című művében a művész Kelet szörnyetegeit ábrázol­ja, az elszigeteltség és kommuniká­cióra való képtelenség kínzókamrá­ját, amelyből a menekülés egyetlen útja az akasztófa.” Nagy Zoltán bo­nyolult gondolati tartalmakat hor­dozó bonyolult képi megjelenítései­ben az ártadan játéknak tűnő élet­helyzetek tragédiába fulladnak, leg­alábbis ilyen vég felé mennek, ilyen véget sejtetnek. Nagy Zoltán grafi­káiból és akvarelljeiből most részint a Magyar Intézet közreműködésével kiállítás nyüt a pozsonyi Parlament­ka kávéházban. Talán azért nincse­nek hangzatos önálló kiállításai egyik legtehetségesebb rajzművé­szünknek, mert ahogy Kiss-Szemán Zsófia, a kiállítás kurátora a megnyi­tón elmondta, festményei és grafikai műveinek nagy része magántulaj­donban van. A jelenlegi anyag válo­gatásakor is éppen ezért döntöttek a grafikák és az akvarellek mellett, mert egyéb műfajú műveinek össze­gyűjtése több időt vett volna igény­be. Most kiállított grafikáinak kép­építkezése hasonló, mint ahogy megszoktuk a Nagy Zoltán-os rajzos elbeszélést. „A világ Nagy Zoltán műveiben részletekből összeálló ké­pekként jelenik meg, melynek értel­mét éppen az egyes részletek kap­csolódásával egységessé váló - szá­munkra olykor szokadan - összkép adja” - hangzott el a kurátor mélta­tásában. „A kiállított akvarelleken, kvázi absztrakt festményeken a fest­mény technikájában is megmutat­kozó spontaneitás játssza a főszere­pet. Emellett az expresszivitás, a ki­fejező erő hangsúlyossága, valamint a finom színérzék jellemzi őket.” A kiállítás március végéig tekinthe­tő meg. Nagy Zoltán: Keringő, tusrajz, 2002 MÁRCIUS 15-EI ÜNNEPSÉG POZSONYBAN A Petőfi Sándor Emlékmű Bizottság A Pozsonyi Fővárosi Önkormányzat A Pozsony-óvárosi Önkormányzati Hivatal A Csemadok Pozsonyi Városi Választmánya A Magyar Köztársaság Nagykö­vetsége, a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete, a Csemadok Országos Tanácsa, a Szlovákiai Magyar írók Társasága, a Szlo­vákiai Magyar Cserkészszövet­ség, a Magyar Koalíció Pártja Városi Elnöksége, a Pozsony és Vidéke Célalap, a Duna Utcai Magyar Tanítási Nyelvű Alapis­kola és Gimnázium, a Diákháló­zat, a Pozsonypüspöki Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola, a Pozsonyi Casino rendezésében 2003. március 15-én délelőtt 11 órakor kerül sor Petőfi Sándor felújított szob­rának ünnepélyes leleplezésé­re és az 1848-as magyar sza­badságharc 155. évfordulóján tartandó ünnepi megemléke­zésre s koszorúzásra. Díszbeszédet tart: Csáky Pál, az SZK miniszterelnök-helyet­tese. Ünnepi köszöntőt mond: Kiss Péter, az MK Miniszterelnöki Hi­vatalát vezető miniszter, Rudolf Chmel, az SZK kulturális minisztere, Peter Ciernik, Pozsony-Óváros polgármestere, Duka Zólyomi Árpád, a Petőfi Sándor Emlékmű Bizottság el­nöke. Helyszín: Pozsony, a Medikus­kert (a Kórház és az Augusz­tus 29-e utcák kereszteződé­se). Közreműködik: Öllé Erik és Si- monovic Jozef, szavalat; a so- morjai Híd Vegyes Kar, a galán- tai Kodály Zoltán Daloskor, Po­zsony Város Vegyes Kara. Konfe­rál: Benkő Géza. A Kicsi Hang CD-bemutatója Dunaszerdahely. Egyszerű ez címmel jelent meg a Kicsi Hang CD- je, melynek anyagát holnap 18 órától mutatják be a Vámbéry Iro­dalmi Kávéházban. Borbély Kati és Menyhárt Dodi 2000 szeptem­berében, a Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Versenyre készülve alakította a duót. Azóta több mint húsz daluk született. A holnapi bemutatón közreműködik: Tüajcík Imi. (ú) Más időpontban jön Psota Irén Pozsony. A Magyar Intézet március 27-ére meghirdetett Kulisszák mögött című rendezvénye Psota Irén betegsége miatt elmarad. A program előreláthatólag április 16-án kerül megrendezésre, (ú) SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Tavaszköszöntő 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Oidipusz király 19 KIS SZÍNPAD: Titkárnők 19 _______________________KASSA_______________________ ÁL LAMI SZÍNHÁZ: Giselle 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: János vitéz 11 i | MOZI POZSONY HVIEZDA: Atomcsapda (amerikai) 15.30, 18, 20 MLADOSÍ: Ro­hadékok (cseh) 15.30, 18, 20 MÜZEUM: Tűzijáték (japán) 20 TATRA: Két hét múlva örökké (amerikai) 16.30, 18.30, 20.30 PALACE - AU PARK: Két hét múlva örökké (amerikai) 15.50, 18, 20.10 Kémkölykök 2. - Az elveszett álmok szigete (amerikai) 14.20, 16.25 Még egy kis pánik (amerikai) 18.35, 20.45 Az arany markában (amerikai-kanadai) 14.10, 16.30, 18.50, 20.45 A kör (amerikai) 14.50, 17.10, 19.30, 21.50 Kótyagos szerelem (ameri­kai) 14.15,16.15, 18.15, 20.15 Kapj el, ha tudsz (amerikai) 15.45, 18.30, 19.30, 21.15 Harry Potter és a titkok kamrája (amerikai) 15.55 Nemzetbiztonság Bt. (amerikai) 19.10, 21.05 Csajok a csú­cson (német) 15.15, 17.15, 19.15, 21.15 A Gyűrűk Ura - A két to­rony (amerikai-új-zélandi) 15.15, 18.40, 22.10 Szívtiprók - Heartbreakers (amerikai) 16.30 Atomcsapda (amerikai) 18.55, 21.40 Kiscsaj (cseh) 15.30, 19.30 A Sátán éve (cseh) 17.30, 21.30 PÓLUS - STER CENTURY: Kótyagos szerelem (amerikai) 17.35, 19.30 Az arany markában (amerikai-kanadai) 20.30, 22.35 Solaris (amerikai) 15.30, 21.30 Kapj el, ha tudsz! (amerikai) 14.20, 17, 19.40, 22.20 Csajok a csúcson (német) 15, 17.05, 19, 21 Két hét múlva örökké (amerikai) 14.15, 16.20, 18.30, 20.40 A kör (ameri­kai) 15.45, 18.05, 20.25 Atomcsapda (amerikai) 19.15, 21.55 Nemzetbiztonság Bt. (amerikai) 15.35,17.25 A Gyűrűk Ura-A két torony (amerikai-új-zélandi) 16.30, 20 Harry Potter és a titkok kamrája (amerikai) 14.10,17.20 KASSA TATRA: Az arany markában (amerikai-kanadai) 16, 18 A cigánytá­bor az égbe megy (szovjet) 20 CAPITOL: Két hét múlva örökké (amerikai) 16,18, 20 ÚSMEV: A kör (amerikai) 16,18,20 DÉL-SZLOVÁKIA KOMÁROM - TATRA: Szörnyek keringője (amerikai) 18 ÉRSEKÚJ­VÁR - MIER: Kiscsaj (cseh) 17, 19.30 GALÁNTA - VMK: Bizsergés (angol-amerikai) 19 LÉVA - JUNIOR: Csajok a csúcson (német) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Álmomban már láttalak (amerikai) 13.30,15.45,18, 20.15 Bazi nagy görög lagzi (amerikai) 14.15,16.15,18.15, 20.15 Chihiro Szellemországban (japán) 15.15,17.45 A dzsungel könyve 2 (ameri­kai) 13,14.45,16.30 A Gyűrűk Ura - A két torony (új-zélandi-ameri- kai) 14,17.15, 20.30 Kapj el, ha tudsz (amerikai) 14.15,17,19.45 A kör (amerikai) 13.30,15.45,18, 20.15 Nemzetbiztonság Bt. (ameri­kai) 20.15 Az órák (amerikai) 13, 15.15, 17.30, 20 Taxi 3 (francia) 14, 16, 18, 20 28 nappal később (holland-angol-amerikai) 18.15, 20.30 8 mérföld (amerikai) 13.30,15.45,18,20.15

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom