Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)
2003-03-12 / 59. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2003. MÁRCIUS 12. Gazdaság és fogyasztók Rossz volna, ha a felsőoktatási rendszerünket az oktatásügyi tárca által javasolt reformja szerint alakítanák át A holland ING pénzcsoport bővíti szolgáltatásait Ki fizesse a hallgatók kiadásait? A felsőoktatás elsősorban magánbefektetés, a diákok élvezeti cikknek tekinthetik egyetemi tanulmányaikat (Képarchívum) Az előterjesztett új felsőoktatási rendszer antiszociális, drága, hosszú távon pénzügyileg labilis, és több piaci deformációt idéz elő, mint amennyit „gyógyítani” hivatott. HORVÁTH MIHÁLY A közgazdaságtani elméletből kiindulva nyugodtan kijelenthetjük, hogy az oktatás magánjellegű szolgáltatásnak minősül. Ennek ellenére fel tudunk sorolni egy egész sor érvet, miért lehet szükséges az államnak az oktatás területén beavatkoznia a piaci folyamatokba. Az állam többé-kevésbé aktív szerepét az oktatás területén már Adam Smith, a klasszikus közgazdaság- tudomány 18. századbeli vezéregyénisége is elismerte, és ez a konszenzus fennáll immár több mint 200 éve. A tanulás társadalmilag hasznos és szükséges tevékenység. Kizárólag gazdasági érveket felsorolva elmondhatjuk, hogy az írásolvasás elsajátítása egyszerűsíti az állami adminisztrációt, a magasabb műveltségi szint általában alacsonyabb bűnözéssel és magasabb termelékenységgel jár. Az államnak azért is be kell avatkoznia, mert a magántőkepiac nem működik tökéletesen. Pénzügyi szükség esetén az egyén nem tudna banki kölcsönt felvenni és finanszírozni tanulmányait, mert saját személyét nem használhatja .jelzálogként” (ez rabszolgasággal lenne egyenlő). Néhány elmélet kiemeli az oktatás újraelosztó szerepét, noha ez nem szükségszerű, és általában nem is ez a döntő érv az állami beavatkozás mellett. Az állam eszköztára nagyon gazdag, és a beavatkozás különböző formákat ölthet. Lehet szó egyszerűen a keresleti és kínálati oldal szabályozásáról, de mélyebb beavatkozási formák is léteznek, mint például az állami finanszírozás vagy állam által biztosított oktatás. Az állami oktatás (beleértve a finanszírozást és erős szabályozást) elsősorban az alap- és középiskolák esetében indokolt. A felsőoktatást ü- lető gazdasági kérdésekkel foglalkozó közgazdászok döntő többsége elismeri, hogy az oktatás ezen a szinten már elsősorban magánbefektetés, de lehet fogyasztásjellegű von- zata is (a diákok élvezeti cikknek tekinthetik egyetemi tanulmányaikat). Tehát az oktatás viszonylagos közérdek szerepe sokkal kisebb, mint az alacsonyabb szintű oktatási formák esetében. Általános az egyetértés arról, hogy ezen okok folytán indokolt az egyén részvállalása ta nulmányai finanszírozásában. Néhány tanulmány arra is rámutat, hogy a felsőoktatás általános támogatása (pl. ingyenes oktatás vagy részleges tandíj) nem kívánt újraelosztáshoz vezethet. Különböző okok miatt (kulturális, családi hagyományok, stb.) a szegény háttérből jövő fiatalok kisebb hányada folytat felsőoktatási tanulmányokat, de adót mindenki egyformán fizet, és ezért előállhat olyan helyzet, hogy a szegények pénzügyüeg támogatják a gazdagok tanulmányait az elosztási rendszeren keresztül. Az általános támogatási politika elitképzést biztosító rendszerek esetében fenntartható, de ha a születési évfolyam nagy részét befogadó oktatási rendszerben gondolkodunk, ez a rendszer pénzügyileg sem lesz fenntartható, amire nyugaton is találhatunk példát. A felsőoktatással foglalkozó közgazdászok vitái nyomán kialakulóban van egy konszenzus, amely a felsőoktatás mindezen vetületét tükrözi. A közgazdaságtudomány megállapításaiból eredő rendszer alapját diákkölcsönök képezik. Ellentétben a hagyományos kölcsönökkel, ezen kölcsönök visszafizetését az állam garantálná, és a törlesztés ütemét az egyén keresete határozná meg. A törlesztés csak az egyetem elvégzése után kezdődne és a kölcsönöket kereskedelmi bankok folyósítanák. A kölcsönök jellege biztosítaná a kellő kínálatot. Ugyanakkor a kockázathoz konzervatív hozzáállást tanúsító szegény fiatalokat sem tántorítaná el a felsőoktatási tanulmányoktól, mert az iskola elvégzése után munkanélküliség esetén a kölcsön törlesztését az állam magára vállalná, és alacsony keresetek esetében a törlesztést úgy lehetne ütemezni, hogy ez döntően nem befolyásolná az egyén jólétét. Ugyanezen elv alapján azok sem lesznek hátrányosan érintve, akik bármilyen ok folytán nem fejezik be tanulmányaikat. Államháztartási szempontból, a közpénzek terhelése gyengülne, még akkor is, ha keresleti többlet esetén a kölcsönök egy részét egyenesen az államnak kellene folyósítania. Ami nagyon fontos, az egyetemek azonnali és tetemes, magánforrásokból eredő pénzügyi injekcióban részesülnének. A minőség szempontjából fontos, hogy igazi vevő-szolgáltató kapcsolat alakulna ki a diákok és az egyetemek között. Ha mindezt egybekötnénk az egyetemi „piac” reformjával, ami azt jelenti, hogy lehetővé tennénk az egyetemek közötti tényleges verseny kialakulását, érezhető nyomás alakulhatna ki a minőség javítására. Ezen rendszert támogatandó, érvként szóba lehet hozni még a tanárok régen elvárt (érdemeik szerinti) megbecsülését is. Noha a rendszer döntő mértékben magánforrásokból lenne fenntartva, ez még nem zárná ki az állami finanszírozás jelenlétét, elsősorban a kutatás és nagyobb beruházási projektumok terén. Az oktatásügyi minisztérium által előterjesztett, a kormánykoalícióban elsöprő támogatásnak örvendő rendszer nagyon távol áll a felvázolt elképzeléstől. A tárca által javasolt rendszer - a részleges tandíj, részleges általános állami támogatás - rövid távú elképzelés, amely antiszociális, a költségvetésre szükségtelenül nagy nyomást gyakorló, hosszú távon pénzügyileg labilis, és több piaci deformációt idéz elő, mint amennyit „gyógyítani” hivatott. Érdekes az MKP hozzáállása is a dologhoz. Vakon támogatja a kormányjavaslatot, noha a nemzetiségek közötti újraelosztás valószínűleg hasonlóan alakul majd, mint a szociális rétegek közötti nem kívánt újraelosztás. Köztudott, hogy a magyar fiatalok kisebb mértékben látogatják a hazai felsőoktatási intézményeket, mint szlovák társaik, ráadásul a családok anyagi helyzete is viszonylag rosszabb, és amíg ez így marad, addig a rendszer kimondottan hátrányos lesz a magyarokra nézve. A szaktárca tervezete egyedül a jelenleg működő (a rektori konferencia által képviselt) egyetemeknek felel meg, mert érdemi teljesítményváltozás szükségessége nélkül jutnak viszonylag bőséges pénzügyi többlethez. Vannak, akik részleges előrelépésnek tekintik a javaslatot. Véleményem szerint a tervezet nem előrelépés, de nem is visszalépés, hanem egyszerűen rossz irányba tett lépés lenne. A szerző közgazdász Állami költségvetésünk hiánya jövőre 52,3 milliárd korona lehet, ami 3,8 milliárddal kevesebb, mint idén Kiegyensúlyozottabb államháztartást ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. A pénzügyminisztérium a jövő évi költségvetést úgy állítja össze, hogy az államháztartás hiánya ne haladja meg a bruttó hazai termelés 3,4 százalékát, ami a jövő évi államháztartás esetében 44 milliárd koronát jelent - állítja Ivan Miklós pénzügyminiszter. Ezzel jelentős mértékben sikerül megközelíteni a pénzügy terveit, amelyek szerint 2006-ra az államháztartás deficitje nem haladja meg a bruttó hazai termelés 3 százalékát. Idén az államháztartási hiány 57,5 milliárd korona, ami a GDP csaknem 5 százaléka. Tavaly a hiány még 7,3 százalékos volt. Ha figyelembe vesszük a többi közkiadást is, akkor az állami költségvetés hiánya jövőre 52,3 milliárd korona lesz, ami 3,8 milliárd koronával kevesebb, mint idén. A pénzügy jövőre 264 milliárd koronás bevételekre számít, ami 28,6 milliárd koronával, vagyis 12,2 százalékkal több, mint idén. Bevételeinkből 14,2 milliárd koronát jövőre már az Európai Uniótól kapunk. Csaknem 25 milliárd koronával nőnek a kiadásaink is, amelyek jövőre 316,3 milliárd koronát tesznek ki. A pénzügy az elkövetkező évben vissza kívánja fogni a közszféra 13. havi bérét, aminek köszönhetően 10 milliárd korona körüli összeget takaríthatnának meg. Költségvetési tervezetében a pénzügy jövőre a gazdaság 4,6 százalékos növekedésével számol, amihez elsősorban a növekvő kivitel és a befektetések járulnak hozzá. Az infláció a pénzügy szerint az idei 8,8 százalék után, jövőre 7,5 százalékos, a munkanélküliség, egy százalékos esést, követően pedig 17 százalékos lesz. A jövő évi költségvetés összeállítását már jelentős mértékben befolyásolta a jövő év májusára tervezett európai uniós tagságunk is. Jövőre az uniós költségvetéshez 10,5 milliárd koronával kellene hozzájárulnunk. Ennél azonban lényegesen nagyobb, 26,7 milliárd koronás összeget kapunk az Európai Uniótól. Ebből 14,2 milliárd korona a költségvetésen keresztül, a fennmaradó rész pedig a költségvetésen kívüli forrásokon keresztül érkezik az országba. Eltér a jövő évi költségvetés az ideitől abban is, hogy 2004- ben a kormány 5,3 milliárd koronát tesz félre a számára fontos projektumok finanszírozására. Miklós szerint ugyanakkor nem lesz semmilyen hatással a jövő évi költség- vetésre a tervezett adóreform, ezt ugyanis eleve úgy tervezik, hogy a költségvetés számára neutrális legyen. Jövő évi költségvetési tervezetét a pénzügy augusztus 15-én nyújtja be a kormánynak, amit ez szeptember végéig fogadhatna el. A kormánytervezetet így akár már október 15-én be lehetne nyújtani a parlamentnek, (mi) Növekedő részesedés ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A holland ING csoport, amely az ING Bank és az ING Nati- onale-Nederlande életbiztosító révén már évek óta tevékenykedik Szlovákiában, 2002-ben együttesen 431 millió korona adózás előtti nyereséget ért el, ebből 276 millió jut az életbiztosítóra és 155 millió a pénzintézetre. A tevékenységei integrációját kitűző társaság a Na- tionale-Nederlande révén 13 százalékos részesedést szerzett a hazai életbiztosítás piacán, az ING Bank pedig 4,6 százalékos kamatozású ING Konto betétje révén szerez egyre több ügyfelet. A pénzügyi csoport 2003-ban jelentősen bővíti kínálatát - közölte Ron van Oijen, az ING egyik csúcsvezetője; konkrétan jelzáloghitel nyújtását, befektetési alap működtetését kezdik el, emellett a megreformált nyugdíjfolyósításra reagálva nyugdíj- pénztárt is nyitnak, (shz) gazdasági hírmorzsák Túl sok a rossz uniós projektum Pozsony. Szlovákiának továbbra is a rosszul elkészített projektumok jelentik a legnagyobb problémát az Európai Unió pénzügyi alapjainak a merítésében - nyilatkozta Gyurovszky László építésügyi és régiófejlesztési miniszter, miután tegnap fogadta őt Rudolf Schuster köztársasági elnök. A miniszter szerint azonban az elmúlt időszakban e téren is sikerült elérni bizonyos előrelépést, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a Phare programra szánt pénzösszeg 95 százalékát sikerült felhasználnunk. Gyurovszky tegnap megvitatta a köz- társasági elnökkel a déli gyorsforgalmi út finanszírozásának a lehetőségeit is. Gyurovszky szerint az útépítést az állami és az uniós alapokon kívül, később a regionális önkormányzatok is finanszírozhatnának. (TASR) Tegnaptól újra drágult a gázolaj Pozsony. A Slovnaft tegnap 80 fillérrel, 31,70 koronára emelte a gázolaj árát, míg a benzinfajták árai ezúttal nem változtak. Egy liter Tempo Plus 91-es benzin 30,40, a Tempo Plus 91 Uni és a Tempo Plus 95 30,80 koronába kerül, míg a Tempo Plus 98-as 33,50 korona. (TASR) A távközlés vezet a bérek tekintetében Pozsony. A nominálbér januárban a leggyorsabban az ingatlan- piacon nőtt, a tavalyi évhez képest 9,6 százalékkal, míg a szállodai szolgáltatások esetében 7,7 százalékkal esett vissza. A statisztikai hivatal által vizsgált ágazatok közül a legmagasabb átlagos nominálbérek a távközlési szolgáltatásoknál voltak, ahol elérték a 24 413 koronát. Az ingatlanpiaci és egyéb szolgáltatások esetében a havi áüagbér 14 739, az iparban 14 400, a közlekedésben 13 344, a nagykereskedelemben 13 019 korona volt. A hivatal szerint a legalacsonyabb bérek a szállodai és éttermi szolgáltatásoknál voltak, ahol a 8 ezer koronát sem érték el. (TASR) Jelentős visszaesés a Volkswagennél Wolfsburg. Nettó profitjának drasztikus csökkenését jelentette tegnap 2002-ről Európa legnagyobb autógyártója, a német Volkswagen. A konszern nyeresége 2002-ben 11,3 százalékkal, 2,6 milliárd euróra csökkent az előző évi 3 milliárdról. A Volkswagen tavaly világviszonylatban 96 ezerrel kevesebb autót adott el, összesen 4,9 millió autót értékesítve és ezzel a világpiac 12 százaléka övé. (TASR) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális jegybanki középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,834 Lengyel zlotv 9,567 Angol font 60,571 Magyar forint (100) 17,049 Cseh korona 1,317 Svéd korona 4,510 Dán korona 5,633 Szlovén tollár (100) 18,034 Japán ien (100) 32,355 Sváici frank 28,542 Kanadai dollár 25,837 USA-dollár 37,818 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40,73-43.03 36.63-39.03 1,29-1,35 16,05-18,05 OTP Bank 40,80-42,93 36.77-38.80 1,29-1,35 16.42-17.68 Postabank 40,68-42,98 36.46-39.18 1,29-1,35 15,25-18.85 Szí. Takarékpénztár 40,77-42,76 36.73-38.61 1,28-1,36 16,28-17.81 Tatra Bank 40,80-42,98 36.98-38.96 1,29-1,35 16,39-17.73 UniBanka 40,79-42,89 36.91-38.81 1,29-1,35 15,35-18.71 Általános Hitelbank 40,90-42.86 36.93-38.71 1,29-1,35 16,20-17.90 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) A koronában vezetett számlák betéti kamatai (érvényben 2003. márc. 9-én) Bank 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 12 hónap 24 hónap Lakossági folyószámla CSOB 2,15-2,30 3,45-3,60 3,55-3,70 3,65-3,80 3,55-3,70 3,35-3,50 1,50-3,50 Banka Slovakia 4,10 4,50 4,60 4,80 5,002,50 HVB Bank Slovakia 2,20-3,80 3,45-3,95 3,70-4,10 3,704,10 3,55-3,95 3,10-3,30 0,75 OTP Bank 3,42-3,40 3,60-4,00 3,75-4,10 4,15-4,30 4,40-4,60 4,404,60 1,50-3,00 Istrobanka 3,10-3,20 3,60-3,70 3,80-3,90 4,00-4,10 4,20-4,30 4,304,40 1,50 Ludová banka 3,00-3,15 3,70-3,85 4,00-4,15 4,104,25 4,20-4,35 4,30-4,45 1,00-2,50 UniBanka 3,40-3,45 4,10-4,20 3,75-3,80 3,45-3,55 3,55-3,60 3,70-3,75 1,90-ig Prvá komunálna banka3,40-3,70 3,50-3,70 3,60-3,90 3,804,10 3,804,10 1,60-2,30 Tatra banka 3,30-3,50 3,35-3,55 3,35-3,55 3,35-3,55 1,25 Slovenská sporitel'na 3,00-3,10 3,15-3,25 3,15-3,25 3,15-3,25 3,15-3,25 0,75 Vseobecná úverová banka 1,80 1,95-4,05 2,054,15 2,204,15 2,05-4,15 1,254,00 Postová banka 3,00 3,25 3,70 3,40 3,10 3,00 1,40 A bankkönyvek betéti kamatai (érvényben 2003. márc. 9-én) Bank Felmondási határidő Felmondási idő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év nélkül HVB Bank Slovakia 2,60 2,70 2,850,50 Banka Slovakia 4,70 5,10 5,30 5,40 2,60 OTP Bank 4,20 4,60 4,70 4,80 4,90 2,30 Istrobanka 4,40 4,70 4,80 4,90 5,00 2,00 Ludová banka 4,00 4,20 4,30 4,40 2,00 UniBanka 3,55 3,60 3,65 3,75 1,50 Postová banka 3,80 3,50 3,20 3,00 1,50 Prvá komunálna banka 4,20 4,30 4,40 4,50 4,70 2,00 Tatra banka3,00 Slovenská sporitel'ha 2,70-2,80 2,75-2,852,80-2,90 2,40-2,50 0,75 Vseobecná úverová banka 4,20 3,90 3,80 3,75 3,40 3,40 1,25
