Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)

2003-03-12 / 59. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2003. MÁRCIUS 12. Gazdaság és fogyasztók Rossz volna, ha a felsőoktatási rendszerünket az oktatásügyi tárca által javasolt reformja szerint alakítanák át A holland ING pénzcsoport bővíti szolgáltatásait Ki fizesse a hallgatók kiadásait? A felsőoktatás elsősorban magánbefektetés, a diákok élvezeti cikknek te­kinthetik egyetemi tanulmányaikat (Képarchívum) Az előterjesztett új felsőok­tatási rendszer antiszociá­lis, drága, hosszú távon pénzügyileg labilis, és több piaci deformációt idéz elő, mint amennyit „gyógyítani” hivatott. HORVÁTH MIHÁLY A közgazdaságtani elméletből kiin­dulva nyugodtan kijelenthetjük, hogy az oktatás magánjellegű szol­gáltatásnak minősül. Ennek ellen­ére fel tudunk sorolni egy egész sor érvet, miért lehet szükséges az ál­lamnak az oktatás területén bea­vatkoznia a piaci folyamatokba. Az állam többé-kevésbé aktív szerepét az oktatás területén már Adam Smith, a klasszikus közgazdaság- tudomány 18. századbeli vezére­gyénisége is elismerte, és ez a kon­szenzus fennáll immár több mint 200 éve. A tanulás társadalmilag hasznos és szükséges tevékenység. Kizárólag gazdasági érveket felso­rolva elmondhatjuk, hogy az írás­olvasás elsajátítása egyszerűsíti az állami adminisztrációt, a maga­sabb műveltségi szint általában alacsonyabb bűnözéssel és maga­sabb termelékenységgel jár. Az ál­lamnak azért is be kell avatkoznia, mert a magántőkepiac nem műkö­dik tökéletesen. Pénzügyi szükség esetén az egyén nem tudna banki kölcsönt felvenni és finanszírozni tanulmányait, mert saját szemé­lyét nem használhatja .jelzálog­ként” (ez rabszolgasággal lenne egyenlő). Néhány elmélet kiemeli az oktatás újraelosztó szerepét, no­ha ez nem szükségszerű, és általá­ban nem is ez a döntő érv az állami beavatkozás mellett. Az állam esz­köztára nagyon gazdag, és a bea­vatkozás különböző formákat ölt­het. Lehet szó egyszerűen a keres­leti és kínálati oldal szabályozásá­ról, de mélyebb beavatkozási for­mák is léteznek, mint például az ál­lami finanszírozás vagy állam által biztosított oktatás. Az állami oktatás (beleértve a finan­szírozást és erős szabályozást) elsősorban az alap- és középiskolák esetében indokolt. A felsőoktatást ü- lető gazdasági kérdésekkel foglalko­zó közgazdászok döntő többsége el­ismeri, hogy az oktatás ezen a szin­ten már elsősorban magánbefekte­tés, de lehet fogyasztásjellegű von- zata is (a diákok élvezeti cikknek te­kinthetik egyetemi tanulmányai­kat). Tehát az oktatás viszonylagos közérdek szerepe sokkal kisebb, mint az alacsonyabb szintű oktatási formák esetében. Általános az egye­tértés arról, hogy ezen okok folytán indokolt az egyén részvállalása ta nulmányai finanszírozásában. Né­hány tanulmány arra is rámutat, hogy a felsőoktatás általános támo­gatása (pl. ingyenes oktatás vagy részleges tandíj) nem kívánt újrae­losztáshoz vezethet. Különböző okok miatt (kulturális, családi ha­gyományok, stb.) a szegény hát­térből jövő fiatalok kisebb hányada folytat felsőoktatási tanulmányokat, de adót mindenki egyformán fizet, és ezért előállhat olyan helyzet, hogy a szegények pénzügyüeg tá­mogatják a gazdagok tanulmányait az elosztási rendszeren keresztül. Az általános támogatási politika elit­képzést biztosító rendszerek eseté­ben fenntartható, de ha a születési évfolyam nagy részét befogadó ok­tatási rendszerben gondolkodunk, ez a rendszer pénzügyileg sem lesz fenntartható, amire nyugaton is ta­lálhatunk példát. A felsőoktatással foglalkozó közgazdászok vitái nyo­mán kialakulóban van egy konszen­zus, amely a felsőoktatás mindezen vetületét tükrözi. A közgazdaságtu­domány megállapításaiból eredő rendszer alapját diákkölcsönök ké­pezik. Ellentétben a hagyományos kölcsönökkel, ezen kölcsönök visszafizetését az állam garantálná, és a törlesztés ütemét az egyén kere­sete határozná meg. A törlesztés csak az egyetem elvégzése után kezdődne és a kölcsönöket kereske­delmi bankok folyósítanák. A köl­csönök jellege biztosítaná a kellő kí­nálatot. Ugyanakkor a kockázathoz konzervatív hozzáállást tanúsító szegény fiatalokat sem tántorítaná el a felsőoktatási tanulmányoktól, mert az iskola elvégzése után mun­kanélküliség esetén a kölcsön tör­lesztését az állam magára vállalná, és alacsony keresetek esetében a tör­lesztést úgy lehetne ütemezni, hogy ez döntően nem befolyásolná az egyén jólétét. Ugyanezen elv alap­ján azok sem lesznek hátrányosan érintve, akik bármilyen ok folytán nem fejezik be tanulmányaikat. Ál­lamháztartási szempontból, a köz­pénzek terhelése gyengülne, még akkor is, ha keresleti többlet esetén a kölcsönök egy részét egyenesen az államnak kellene folyósítania. Ami nagyon fontos, az egyetemek azon­nali és tetemes, magánforrásokból eredő pénzügyi injekcióban része­sülnének. A minőség szempontjából fontos, hogy igazi vevő-szolgáltató kapcsolat alakulna ki a diákok és az egyetemek között. Ha mindezt egy­bekötnénk az egyetemi „piac” re­formjával, ami azt jelenti, hogy le­hetővé tennénk az egyetemek közöt­ti tényleges verseny kialakulását, érezhető nyomás alakulhatna ki a minőség javítására. Ezen rendszert támogatandó, érvként szóba lehet hozni még a tanárok régen elvárt (érdemeik szerinti) megbecsülését is. Noha a rendszer döntő mérték­ben magánforrásokból lenne fenn­tartva, ez még nem zárná ki az álla­mi finanszírozás jelenlétét, elsősor­ban a kutatás és nagyobb beruházá­si projektumok terén. Az oktatásügyi minisztérium által előterjesztett, a kormánykoalíció­ban elsöprő támogatásnak ör­vendő rendszer nagyon távol áll a felvázolt elképzeléstől. A tárca ál­tal javasolt rendszer - a részleges tandíj, részleges általános állami támogatás - rövid távú elképzelés, amely antiszociális, a költségvetés­re szükségtelenül nagy nyomást gyakorló, hosszú távon pénzügyi­leg labilis, és több piaci deformáci­ót idéz elő, mint amennyit „gyógyí­tani” hivatott. Érdekes az MKP hozzáállása is a dologhoz. Vakon támogatja a kor­mányjavaslatot, noha a nemzetisé­gek közötti újraelosztás való­színűleg hasonlóan alakul majd, mint a szociális rétegek közötti nem kívánt újraelosztás. Köztu­dott, hogy a magyar fiatalok kisebb mértékben látogatják a hazai felsőoktatási intézményeket, mint szlovák társaik, ráadásul a csalá­dok anyagi helyzete is viszonylag rosszabb, és amíg ez így marad, addig a rendszer kimondottan hát­rányos lesz a magyarokra nézve. A szaktárca tervezete egyedül a je­lenleg működő (a rektori konfe­rencia által képviselt) egyetemek­nek felel meg, mert érdemi teljesít­ményváltozás szükségessége nél­kül jutnak viszonylag bőséges pénzügyi többlethez. Vannak, akik részleges előrelépésnek tekintik a javaslatot. Véleményem szerint a tervezet nem előrelépés, de nem is visszalépés, hanem egyszerűen rossz irányba tett lépés lenne. A szerző közgazdász Állami költségvetésünk hiánya jövőre 52,3 milliárd korona lehet, ami 3,8 milliárddal kevesebb, mint idén Kiegyensúlyozottabb államháztartást ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. A pénzügyminisztérium a jövő évi költségvetést úgy állítja össze, hogy az államháztartás hiá­nya ne haladja meg a bruttó hazai termelés 3,4 százalékát, ami a jövő évi államháztartás esetében 44 mil­liárd koronát jelent - állítja Ivan Miklós pénzügyminiszter. Ezzel je­lentős mértékben sikerül megközelí­teni a pénzügy terveit, amelyek sze­rint 2006-ra az államháztartás defi­citje nem haladja meg a bruttó hazai termelés 3 százalékát. Idén az ál­lamháztartási hiány 57,5 milliárd korona, ami a GDP csaknem 5 szá­zaléka. Tavaly a hiány még 7,3 szá­zalékos volt. Ha figyelembe vesszük a többi közkiadást is, akkor az állami költségvetés hiánya jövőre 52,3 mil­liárd korona lesz, ami 3,8 milliárd koronával kevesebb, mint idén. A pénzügy jövőre 264 milliárd koro­nás bevételekre számít, ami 28,6 milliárd koronával, vagyis 12,2 szá­zalékkal több, mint idén. Bevétele­inkből 14,2 milliárd koronát jövőre már az Európai Uniótól kapunk. Csaknem 25 milliárd koronával nőnek a kiadásaink is, amelyek jövőre 316,3 milliárd koronát tesz­nek ki. A pénzügy az elkövetkező év­ben vissza kívánja fogni a közszféra 13. havi bérét, aminek köszön­hetően 10 milliárd korona körüli összeget takaríthatnának meg. Költ­ségvetési tervezetében a pénzügy jövőre a gazdaság 4,6 százalékos nö­vekedésével számol, amihez első­sorban a növekvő kivitel és a befek­tetések járulnak hozzá. Az infláció a pénzügy szerint az idei 8,8 százalék után, jövőre 7,5 százalékos, a mun­kanélküliség, egy százalékos esést, követően pedig 17 százalékos lesz. A jövő évi költségvetés összeállítását már jelentős mértékben befolyásol­ta a jövő év májusára tervezett eu­rópai uniós tagságunk is. Jövőre az uniós költségvetéshez 10,5 milliárd koronával kellene hozzájárulnunk. Ennél azonban lényegesen na­gyobb, 26,7 milliárd koronás össze­get kapunk az Európai Uniótól. Ebből 14,2 milliárd korona a költ­ségvetésen keresztül, a fennmaradó rész pedig a költségvetésen kívüli forrásokon keresztül érkezik az or­szágba. Eltér a jövő évi költségve­tés az ideitől abban is, hogy 2004- ben a kormány 5,3 milliárd koro­nát tesz félre a számára fontos pro­jektumok finanszírozására. Miklós szerint ugyanakkor nem lesz sem­milyen hatással a jövő évi költség- vetésre a tervezett adóreform, ezt ugyanis eleve úgy tervezik, hogy a költségvetés számára neutrális le­gyen. Jövő évi költségvetési terve­zetét a pénzügy augusztus 15-én nyújtja be a kormánynak, amit ez szeptember végéig fogadhatna el. A kormánytervezetet így akár már október 15-én be lehetne nyújtani a parlamentnek, (mi) Növekedő részesedés ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A holland ING csoport, amely az ING Bank és az ING Nati- onale-Nederlande életbiztosító ré­vén már évek óta tevékenykedik Szlovákiában, 2002-ben együtte­sen 431 millió korona adózás előtti nyereséget ért el, ebből 276 millió jut az életbiztosítóra és 155 millió a pénzintézetre. A tevékenységei integrációját kitűző társaság a Na- tionale-Nederlande révén 13 szá­zalékos részesedést szerzett a ha­zai életbiztosítás piacán, az ING Bank pedig 4,6 százalékos kamato­zású ING Konto betétje révén sze­rez egyre több ügyfelet. A pénzügyi csoport 2003-ban jelentősen bővíti kínálatát - közölte Ron van Oijen, az ING egyik csúcsvezetője; konk­rétan jelzáloghitel nyújtását, be­fektetési alap működtetését kezdik el, emellett a megreformált nyug­díjfolyósításra reagálva nyugdíj- pénztárt is nyitnak, (shz) gazdasági hírmorzsák Túl sok a rossz uniós projektum Pozsony. Szlovákiának továbbra is a rosszul elkészített projektu­mok jelentik a legnagyobb prob­lémát az Európai Unió pénzügyi alapjainak a merítésében - nyilat­kozta Gyurovszky László építésü­gyi és régiófejlesztési miniszter, miután tegnap fogadta őt Rudolf Schuster köztársasági elnök. A miniszter szerint azonban az el­múlt időszakban e téren is sike­rült elérni bizonyos előrelépést, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a Phare programra szánt pénzösszeg 95 százalékát sikerült felhasználnunk. Gyu­rovszky tegnap megvitatta a köz- társasági elnökkel a déli gyorsfor­galmi út finanszírozásának a le­hetőségeit is. Gyurovszky szerint az útépítést az állami és az uniós alapokon kívül, később a regioná­lis önkormányzatok is finanszí­rozhatnának. (TASR) Tegnaptól újra drágult a gázolaj Pozsony. A Slovnaft tegnap 80 fillérrel, 31,70 koronára emelte a gázolaj árát, míg a benzinfajták árai ezúttal nem változtak. Egy li­ter Tempo Plus 91-es benzin 30,40, a Tempo Plus 91 Uni és a Tempo Plus 95 30,80 koronába kerül, míg a Tempo Plus 98-as 33,50 korona. (TASR) A távközlés vezet a bérek tekintetében Pozsony. A nominálbér január­ban a leggyorsabban az ingatlan- piacon nőtt, a tavalyi évhez ké­pest 9,6 százalékkal, míg a szállo­dai szolgáltatások esetében 7,7 százalékkal esett vissza. A statisz­tikai hivatal által vizsgált ágaza­tok közül a legmagasabb átlagos nominálbérek a távközlési szol­gáltatásoknál voltak, ahol elérték a 24 413 koronát. Az ingatlanpia­ci és egyéb szolgáltatások eseté­ben a havi áüagbér 14 739, az iparban 14 400, a közlekedésben 13 344, a nagykereskedelemben 13 019 korona volt. A hivatal sze­rint a legalacsonyabb bérek a szállodai és éttermi szolgáltatá­soknál voltak, ahol a 8 ezer koro­nát sem érték el. (TASR) Jelentős visszaesés a Volkswagennél Wolfsburg. Nettó profitjának drasztikus csökkenését jelentette tegnap 2002-ről Európa legna­gyobb autógyártója, a német Volkswagen. A konszern nyeresé­ge 2002-ben 11,3 százalékkal, 2,6 milliárd euróra csökkent az előző évi 3 milliárdról. A Volks­wagen tavaly világviszonylatban 96 ezerrel kevesebb autót adott el, összesen 4,9 millió autót érté­kesítve és ezzel a világpiac 12 százaléka övé. (TASR) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális jegybanki középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,834 Lengyel zlotv 9,567 Angol font 60,571 Magyar forint (100) 17,049 Cseh korona 1,317 Svéd korona 4,510 Dán korona 5,633 Szlovén tollár (100) 18,034 Japán ien (100) 32,355 Sváici frank 28,542 Kanadai dollár 25,837 USA-dollár 37,818 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40,73-43.03 36.63-39.03 1,29-1,35 16,05-18,05 OTP Bank 40,80-42,93 36.77-38.80 1,29-1,35 16.42-17.68 Postabank 40,68-42,98 36.46-39.18 1,29-1,35 15,25-18.85 Szí. Takarékpénztár 40,77-42,76 36.73-38.61 1,28-1,36 16,28-17.81 Tatra Bank 40,80-42,98 36.98-38.96 1,29-1,35 16,39-17.73 UniBanka 40,79-42,89 36.91-38.81 1,29-1,35 15,35-18.71 Általános Hitelbank 40,90-42.86 36.93-38.71 1,29-1,35 16,20-17.90 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) A koronában vezetett számlák betéti kamatai (érvényben 2003. márc. 9-én) Bank 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 12 hónap 24 hónap Lakossági folyószámla CSOB 2,15-2,30 3,45-3,60 3,55-3,70 3,65-3,80 3,55-3,70 3,35-3,50 1,50-3,50 Banka Slovakia 4,10 4,50 4,60 4,80 5,00­2,50 HVB Bank Slovakia 2,20-3,80 3,45-3,95 3,70-4,10 3,704,10 3,55-3,95 3,10-3,30 0,75 OTP Bank 3,42-3,40 3,60-4,00 3,75-4,10 4,15-4,30 4,40-4,60 4,404,60 1,50-3,00 Istrobanka 3,10-3,20 3,60-3,70 3,80-3,90 4,00-4,10 4,20-4,30 4,304,40 1,50 Ludová banka 3,00-3,15 3,70-3,85 4,00-4,15 4,104,25 4,20-4,35 4,30-4,45 1,00-2,50 UniBanka 3,40-3,45 4,10-4,20 3,75-3,80 3,45-3,55 3,55-3,60 3,70-3,75 1,90-ig Prvá komunálna banka­3,40-3,70 3,50-3,70 3,60-3,90 3,804,10 3,804,10 1,60-2,30 Tatra banka 3,30-3,50 3,35-3,55 3,35-3,55 3,35-3,55 1,25 Slovenská sporitel'na 3,00-3,10 3,15-3,25 3,15-3,25 3,15-3,25 3,15-3,25 0,75 Vseobecná úverová banka 1,80 1,95-4,05 2,054,15 2,204,15 2,05-4,15 1,254,00 Postová banka 3,00 3,25 3,70 3,40 3,10 3,00 1,40 A bankkönyvek betéti kamatai (érvényben 2003. márc. 9-én) Bank Felmondási határidő Felmondási idő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év nélkül HVB Bank Slovakia 2,60 2,70 2,85­0,50 Banka Slovakia 4,70 5,10 5,30 5,40 2,60 OTP Bank 4,20 4,60 4,70 4,80 4,90 2,30 Istrobanka 4,40 4,70 4,80 4,90 5,00 2,00 Ludová banka 4,00 4,20 4,30 4,40 2,00 UniBanka 3,55 3,60 3,65 3,75 1,50 Postová banka 3,80 3,50 3,20 3,00 1,50 Prvá komunálna banka 4,20 4,30 4,40 4,50 4,70 2,00 Tatra banka­­­­­3,00 Slovenská sporitel'ha 2,70-2,80 2,75-2,85­2,80-2,90 2,40-2,50 0,75 Vseobecná úverová banka 4,20 3,90 3,80 3,75 3,40 3,40 1,25

Next

/
Oldalképek
Tartalom