Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)
2003-03-12 / 59. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2003. MÁRCIUS 12. Az érsekújvári polgármesternek sikerült a vajdával megállapodnia: ha hajlandók hetente kitakarítani a házat és annak környékét, akkor nem lesznek kilakoltatva Embertelen körülmények a volt orosz laktanyában Péntekenként egy kupacba söprik a szemetet (A szerző felvétele) „Mondd meg anyádnak, hogy menjen el dolgozni! Tőlem egy koronát sem kapsz” - horkan fel a testes öregúr, amikor az áruház előtt egy hétéves forma, szurtos képű legényke lép mellé. Az mintha meg se hallaná, állhatatos képpel, tenyerét kinyújtva, továbbra is pénzért ácsingózik. SZÁZ ILDIKÓ Az esti szürkületben a bevásárlószatyrokat cipelő emberek fáradtan kerülgetik őket. Az idős férfi, mielőtt szuszogva beülne a volán mögé, hirtelen mozdulattal kiránt egy kiflit az anyósülésre dobott szatyorból: „Na, itt van, ezt legalább te eszed meg” - motyogja az orra alatt, majd beindítja a motort. A legényke fintorog egy kicsit, végül a kiflibe harap. Hazafelé veszi útját, az egykori orosz laktanya tiszti szállásainak egyikébe. Szovjet „testvéreink” itt tartózkodása idején az államhivatalnokok luxuslakásaiba orosz katonatiszteket költöztettek családostul. A rendszerváltás után, amikor az utolsó egyenruhás alakulat is elhagyta Érsekújvárt, a megüresedett házakba roma családok költöztek. Talán azért, mert az orosz katonák olyan pusztítást hagytak maguk után a laktanyában és környékén, hogy mások nem szívesen lakták volna a sárga kúriát. ELZÁRTÁK A VILLANYT ÉS A GÁZT „Az elmúlt több mint egy évtizedben olyannyira megnőtt az ott élők várossal szembeni tartozása, hogy nemcsak a villanyt és a gázt, hanem a meleg vizet is kikapcsoltuk. Egyetlen lakásban fizetik a lakbért, nekik külön csapjuk van. Higiéniai szempontból azonban jobbnak láttuk, hogyha a házban egy közös hidegvízcsapot hagyunk a lakóknak, nehogy az egész város ki legyen téve a fertőző betegségek terjedésének. Csakhogy az itt élők összetörték a csöveket, azok szétfagytak, aminek eredményeként nagyon nagy mennyiségű víz folyt ki, alááztatva az egész épületet. Kénytelenek voltunk egy időre a főcsapot is elzárni, a helyiek az artézi kútról hordták a vizet” - fogad bennünket Tóth István, a városi lakáskezelő vállalt igazgatója. A korábbi vezetéssel azt tervezték, hogy szükségszállást építenek. „Az építkezési engedélyt a város elintézte, a tervek is készek, de nem volt pénzt a kivitelezésre. Régóta szerettük volna a házat kiüríteni, így felszabadulnának a lakások, rendbe lehetne őket hozatni. Jelenleg a várossal közösen keressük a megoldást.” VAN TÉTJE A NAGYTAKARÍTÁSNAK Az épület előtt, a szeméthegy mellett egy férfi áll zsebre tett kézzel. Amikor észreveszi, hogy fotózni akarom, fenyegetően int felém. Pedig nem a koszt, az omladozó erkélyekről lelógó zacskókat és törött ablakokat szigetelő vánkosokat fotózom. „A szemeteseket várom, péntekenként elhordják, amit összesöpörtünk. Mindenki be van osztva az udvarban” -jön át némi tétovázás után az úton, hogy tudassa velem, ma ő az ügyeletes. Közben megérkeznek a káréval a családtagok. A reggelt a zöldségeseknél kezdik, összegyűjtik a kartonokat, hazafelé a száraz kenyereket szedik össze a kukákból. Hosszú botjaikra támaszkodva, szélesen gesztikulálva magyarázzák, mindenről az állam tehet, mert nem ad nekik annyi pénzt, amennyiből megélhetnének. „Néhány évvel ezelőtt létrehoztuk a városban a romaklubot. Mi nyitottak vagyunk a cigány, a roma, a beás, az oláh, a romungro nemzetségek felé. A sárga ház oláhcigány lakóival is felvettük a kapcsolatot, és igyekszünk segíteni. Sajnos nincs képesítésük, emiatt nem tudnak munkát találni. Véleményem szerint talán ott történt a hiba, hogy felszámolták a múlt rendszerben a városszéli putrikat és megpróbálták őket közösségi életre szoktatni. Mi lett a vége!? A város közepén hoztak létre maguknak egy olyan telepet, amit egész Újvár szégyell” - osztja meg velünk a véleményét Dráfi László zenetanár, akihez a város írástudatlan oláh cigányai szoktak fordulni, hogy segítsen nekik a nyomtatványok kitöltésében, kérelmek megfogalmazásában. Ennél többet is szeretne értük tenni, hogy legalább betanított munkásokként, ne ingyenélőkként emlegessék őket mindenütt. Rendszerint mindent meg is ígérnek, pedig egyáltalán nem biztos, hogy valóban fel akarják adni eddigi életmódjukat. KÉT TÖRVÉNY * li Pénteken, a tavaszi nagytakarításkor Pischinger Géza, a város polgármestere is ellátogat a Laktanya utcaiak közé. Becsülettel végigjárja az emeleteket, bekopogtat a leg- gyanúsabb ajtókon is, megszemléli a pincét és a padlást egyaránt. „Hogy itt milyen állapotok uralkodnak, az borzalom! Kosz, bűz és hideg, tarthatatlan, hogy itt családok élnek, kicsi gyerekekkel. A házban nincs házmester, csak a vajdával tudok tárgyalni, de kezdetben vele sem volt könnyű dolgom. Ő az egyetlen autoritás, akire hallgatnak az itt élők, ezért megbeszéltük, ha hajlandók hetente kitakarítani a házat és annak környékét, akkor nem lesznek kilakoltatva. Ha nem, menniük kell”- magyarázza a látogatás után a polgármester. Év eleji beiktatása óta volt alkalma megismerkedni a sárga ház lakóival. Csaknem valamennyien felkeresték őt azzal, adjon nekik új, tiszta lakásokat. A sárga házban tisztelik ugyan a város polgármesterét, de az egyik lakótól, megtudom, a cigány törvénykezés - romano kris- a vajda kezében van, ő rendelkezik a „nagy család” tagjait érintő dogokról, házastársi hűtlenség, az elfajult veszekedés vagy sértés ügyében. A büntetés gyakran megszégyenítés, például a haj levágása, ritkábban a törzsből való kizárás. Ha ő mondja, hogy takarítsanak, megteszik. Ami pedig a sorozatos lopásokat illeti? Körükben ez nem számít bűnnek, ha nincs, akkor elveszik amire szükségük van. Azzal, hogy mi lesz holnap, nem sokat törődnek. EGY KIS JÓAKARAT A Nyitra-part lakótelepen, a ház szomszédságában élők közül sokan a vándorló, a gyűjtögető, a lopakodó cigánycsoportot látják bennük, a város segélyre szorult- jait - hol sajnálattal, hol ellenérzéssel viseltetnek irántuk. Mindegyik képnek van valós alapja, de mindegyik csak nagyon kis szeletét mutatja meg, azt is torzítva a cigányok életének. Ma ennek a cigányságnak nagy része munka és kereset nélküli. Ennek oka elsősorban képzetlenségükben, másodsorban az általános recesz- szióban, harmadsorban a még élő előítéletekben van. Valamennyien változtathatnánk egy kis jóakarattal a dolgok jelenlegi állásán. Kérdés a borsi Rákóczi-kastély ügyében: milyen esélyei vannak arra, hogy kellő támogatással II. Rákóczi Ferenc szellemi és tárgyi örökségének méltó központja legyen? 150 millió forintos támogatás - hol késel az éji homályban? HOGYA GYÖRGY Ha feltennénk a dél-szlovákiai magyar iskolásoknak a kérdést, hol és mikor született II. Rákóczi Ferenc, valószínűleg kevesen tudnák a választ. Arra talán még kevesebben tudnának felelni, milyen II. Rákóczi Ferenccel kapcsolatos évfordulóra készülődünk idén. A Borsiban székelő II. Rákóczi Ferenc Emléktársaság 1990 áprilisa óta nagy lelkesedéssel fogott a fejedelem szellemi hagyatékának ápolásába, a tíz év alatt elvégzett munkát számba venni is sok lenne. Hajdú Jenő elnök vezetésével rendszeresen építőtáborokat szerveztek, melyeken több ország fiataljai vettek részt, alkotótáboraikat a régió alkotó- művészei támogatták és látogatták, minden év márciusában emlékünnepséget szerveztek a fejedelem- születésnapja alkalmából. Emellett népzenei fesztiválokat, kitelepítettek találkozóját és egyéb rendezvényeket szerveztek a községben. Még 1993 novemberében bérleti szerződést kötöttek a községgel, amelynek értelmében „A borsi ön- kormányzat, mint a borsi 940 helyrajzi számú 3652 négyzetméter területű kert, továbbá a borsi 941 helyrajzi számú 6556 négyzetméter területű épület tulajdonosa e szerződéssel meghatározatlan időtartamra ingyenes tartós használatba adja a fenti ingatlant az Emléktársaságnak”. Ezután mind az önkormányzat, mind a társaság mindent megtett, hogy szlovákiai és magyarországi forrásokból támogatást szerezzen. Miután az épület tulajdonosa a község, természetesen a hivatalos támogatások nagy része a községi bankszámlán fordult meg, és a munkálatok kifizetését is ők végezték. Szabó Mihály, Borsi község jelenlegi polgár- mestere szerint 1999-ben és 2000- ben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától 5 millió forintot, a Pro Slovakiától pedig 300 000 koronát kaptak, s az összeget a tető- szerkezet felújítására használták fel. 2001-ben újabb anyagi támogatást kértek és kaptak a kastély rekonstrukciós tervének elkészítésére, amit a budapesti Állami Műemlék-helyreállítási és Restaurálási Központ valamint a kassai Pásztor cég készített el. E terv értelmében a kastély régebbi, műemlékként számon tartott részében múzeum, könyvtár, különböző kiállítások, konferenciatermek, internet- kávéház lesz, a múlt században hozzáépített újabb részben pedig szállodai és vendéglátó egységet rendeznek be. Ez utóbbira nagy szükség is van, hiszen a világ minden részéből idelátogatók nem találnak a faluban kellemes éttermet. Visszatérve a kastélyhoz: gond az is, ha nincs pénz, és gond az is, ha van. Az előző, jobboldali magyar kormány 2002 májusában 150 millió forint támogatást szavazott meg a borsi kastély további felújítási munkálataira azzal a céllal, hogy 2003-ban a Rákóczi-szabad- ságharc kitörésének 300. évfordulója alkalmából rendezett központi ünnepségen már felújított formában álljon az érdeklődők rendelkezésére. Ezt az összeget azonban mindeddig nem utalták át. Közben érdekesen alakult a helyzet a faluban is, ugyanis az önkormányzat levelet küldött az emléktársaságnak, amelyben az 1993-ban kötött bérleti szerződés módosítását kezdeményezi. Szabó Mihály polgár- mester elmondta, az 1993-ban az emléktársasággal kötött bérleti szerződés ellentmond egy korábbi községi határozatnak, ráadásul a szerződés bizonyos pontjait a társaság nem teljesítette. Ugyanakkor hozzátette, az emléktársaságot nem kívánják „kitenni” a kastélyból, az említett reprezentatív helyiségek mellett továbbra is helyet biztosítanak a társaság számára, sőt, szándékukban áll a társaság kezelésében hagyni az emlékszobát és azokat a helyiségeket, amelyek a Rákóczi hagyatékot őrizik. A levél azért érdekes, mert 2002. február 25-én (három hónappal a budapesti 150 milliós támogatás megítélése előtt) szintén Szabó Mihály polgármester aláírásával megszületett egy igazolás, melyben: „Borsi Község Ónkormányzata igazolja, hogy az 1993. november 1-jén aláirt használatbavételi szerződés a Borsi Község Önkormányzata és a II. Rákóczi Ferenc Emléktársaság - Csemadok képviseletében Hajdú Jenő elnök és kuratóriumi elnök között a mai napig érvényben van. A szerződés az 5050 ügyiratszámú szerződésben van aláírással rögzítve”. A bérleti szerződés azonban mindezek ellenére - úgy néz ki -, veszélyben van, és erről márciusban tárgyalnak a felek. 2003. június 15-én központi ünnepséget szerveznek a kastélyban, hiszen idén ünnepeljük a Rákóczi-szabadság- harc kitörésének 300. évfordulóját. Erre az alkalomra szerették volna felhasználni az Orbán-kor- mány által jóváhagyott 150 millió forintot, ám az összeg lassan egy évet késik és egyre kisebb a remény, hogy az említett időpontra szemmel látható változás álljon be a kastély állapotában. Ha feltennénk - most már nem az iskolásoknak - a kérdést, milyen esélyei vannak a borsi kastélynak arra, hogy támogatással II. Rákóczi Ferenc szellemi és tárgyi örökségének méltó központja legyen, biztosan nehezen tudna rá bárki válaszolni. Miként arra is, miért olyan nehéz pénzt szerezni egy olyan fejedelem emlékének a támogatására, aki különleges adottságai révén, a külpolitikai helyzetet világosan látva és kihasználva mindent megtett, hogy nemzetét felemelje és önzetlenül támogassa. Áldozatvállalásai e nemzet legnagyobbjai közé emelték, és most a nemzeten a sor, hogy háláját bizonyítsa... VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: BORULT ÉGBOLT, 2-6 FOK ELŐREJELZÉS A Nap kel 06.14-kor - nyugszik 17.50-kor A Hold kel 10.39-kor - nyugszik 02.43-kor A Duna vízállása - Pozsony: 350, árad; Medve: 200, apad; Komárom: 275, változatlan; Párkány: 200, apad. Az egész nap folyamán felhős, borult égboltra számíthatunk, sok helyütt eső, 1200 méter felett havazás várható. A legmagasabb nappali hőmérséklet 2 és 6 fok között mozog, délen helyenként 8 fok is lehet. Délután erős lehűlés várható. Délnyugati irányú szél, 3 és 5 m/s közötti sebességgel, mely délután északnyugativá fordul, s elérheti akár a 15 m/s-t is. Éjszaka a hőmérő higanyszála 2 és -2 fok közé süllyed. Holnap marad a szeles, borult idő, helyenként zápor, a magasabban fekvő területeken hófúvás várható. Napközben 0 és 4 fok lesz. ORVOSMETEOROLOGIA Ma sajnos a negatív hatások lesznek túlsúlyban, ezt leginkább a mozgásszervi, főleg reumatikus bántalmakkal küzdők fogják érzékelni. Gyakoribb lesz a fejfájás, fantomfájdalom bárkinél jelentkezhet, a régi sebek helye lüktethet. Rosz- szabbodik a szív- és érrendszeri, valamint a mozgásszervi betegségekben szenvedők egészségi állapota. Szellemi és fizikai teljesítőképességünk is csökkenni fog. Idegesség, depresszió bárkinél jelentkezhet, egyeseket egész nap hányinger kerülget majd. Holnap némi javulás várható.
