Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)
2003-03-11 / 58. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2003. MÁRCIUS 11. Nagyszünet hirdetés A nagyítólencse alá tett európai országok egyetemeinek kistestvéreit a 19. és 20. században létesítették Egységről szó sincs (Képarchívum) Ahány ház, annyi szokás - tartja a mondás. Igaz ez az EU tagországok felvételi rendszerére is, hiszen felvételire is, minden országban külön határozzák meg, milyen követelményeknek kell eleget tenniük a felsőoktatásban továbbtanulni szándékozóknak. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Természetesen a sokféleség ellenére közös vonások is felfedezhetők, még az első pillantásra gyökeresen különbözőnek tűnő rendszerek között is. Az alábbiakban hét európai ország felvételi rendszerének azonosságait összegezzük. Általánosságban elmondható, hogy a nagyítólencse alá tett európai országok majd mindegyikében a több évszázados történelemmel büszkélkedő egyetemek kistestvéreit a 19. és 20. században létesítették. Angliában minden nagyobb egyetem autonóm szervezet, amely maga határozza meg, milyen feltételeket kell teljesíteniük a bekerülni szándékozóinak. A jelentkezőknek minimum érettségizniük kell, a tanárképzés és a (fog) orvosi képzés kivételével nem határoznak meg felvételi keretszámot. Dániában szintén maguk az intézmények döntenek a felvételi követelményekről, de maga a felvételi vizsga az egységesen koordinált rendszeren belül zajlik. A dán fiatalok is több helyre jelentkezhetnek, de az általuk meghatározott sorrend szerint csak egy intézménybe nyerhetnek felvételt - csakúgy mint nálunk. Finnországban a múlt század közepén lezajlott felsőoktatási expanzió legfőbb célja az intézmények dekoncentrációja volt: korábban ugyanis leginkább az ország déli részén voltak az egyetemek, s ezt a koncentráltságot a kormányzat szisztematikusan megszüntette. Valamennyi finn egyetem állami intézmény, ahova érettségi után lehet bekerülni. Egységes felvételi vizsga nincs, keretszámok viszont vannak. A felvételizőket háromféleképpen rangsorolhatják: leggyakrabban a középiskolai eredmény és a felvételi alapján, vagy csak a felvételi eredménye vagy pedig csak a középiskolai eredmény alapján. A duális francia felsőoktatási rendszer egyik részét a hagyományos egyetemi karok, másik részét pedig az ún. „grand écoles“, a leendő kormányhivatalnokok képzését szolgáló intézmények alkotják. A köztük lévő válaszfal leom- lóban van, az utóbbinak azonban jóval nagyobb a presztízse és máig sokkal nehezebb ide a bejutás. Nemcsak érettségivel kell rendelkezniük a jelentkezőknek - az állami intézményekben ez elegendő a felvételhez -, hanem egyéb feltételeknek is eleget kell tenniük. Hollandiában az 1992-ben elfogadott felsőoktatási törvény mindenki számára biztosítja az egyetemre való felvételt, aki rendelkezik a szükséges végzettséggel. A legáltalánosabb feltétel egy meghatározott középiskola típus, a VWO elvégzése, az állami intézményekbe jelentkezők regisztrációja központosított. A törvény értelmében minden német állampolgár jogosult felsőfokú tanulmányok végzésére, amennyiben megfelelő végHasznald ki a lehetőségeket! zettséggel rendelkezik. A jelentkezők háromféleképpen kerülhetnek be az egyetemekre: automatikusan (ha a választott szakon nincs keretszám), több hely megjelölésével (ha a választott szakon egyes intézményekben van keretszám, máshol viszont nincs), ha pedig a választott szak iránt nagy az érdeklődés, országos kvótát határoznak meg. Spanyolországban a középiskolai osztályzatok és a felvételi vizsga eredményének összegzése alapján történik a felvételi. Az egyetemi felvételi mindig is heves vitákat váltott ki az ibériai országban, aminek oka, hogy egyre többen pályáznak egy hallgatói helyre. Ezért a felsőoktatási tanács minden intézmény számára meghatározza, hány hallgatót vehet fel az adott évben. (f, he) Lélekben, szívben és gondolkodásban maradjunk meg gyereknek. Higgyétek el, megéri! Jó tanácsok, hogy fiatalok maradhassunk Lélekben és gonodolkodásban maradjon meg mindenki fiatalnak (Képarchívum) NESZMÉRI CSILLA A fiatalság, az ember életének legszebb kora, a legfelhőtlenebb, a leggondtalanabb. De hogy maradhatunk meg fiatalnak? Azt mondják, mindenki olyan öreg, mint amilyennek érzi magát, ha ez igaz örökké fiatalok maradhatunk, csak annak kell érezni magunkat. Tényleg ez lenne a titka? Forduljunk ismét a nagy bölcsekhez tanácsért. Mit írnak a költők? Ebben az esetben dalszöveg íróink is segítenek feltárni e probléma kérdéskörét. Kölcsey is egyetért azzal, hogy az ember életében a legszebb kor a fiatalság: „Nincsen szebb kora Az emberiségnek, Mint az első ifjúság évei. Azon láncok Melyek akkor köttetnek, Nem szakadnak el örökké, Mert nem a világban Kerestünk még akkor Barátokat, hanem Barátainkban leltük fel Az egész vüágot.” De miért születünk meg? Mert ez is egy fontos kérdés. Adamis Anna dalszövegében elmondja az élet rövid történetét, hiszen mégis csak felnövünk egyszer, talán. „Arra születtem, hogy kisgyerek legyek Anyám mellett játszana a hosszú éveket. Arra születtem, hogy felnőtt is legyek, s megértsem a szóból azt, amit lehet. Végül arra jöttem a világra, hogy megértsem azt, hogy nem vagyok hiába.” Minden ember azért születik, hogy tegyen valamit az életben, a legtöbben a legtöbbet fiatal korukban szeretnék elérni. És ha nem sikerül? Akkor sincs semmi veszve. A Hobo Blues Band egyik száma azt a tanácsot adja nekünk, hogy „Ne nőj fel soha, Ne törődj a korral, kezdj újra mindent, máshol és másokkal.” Nem kell elkeseredni, ha terveink nem jönnek össze. Vigasztaljon meg minket a következő kérdésre kapott válaszunk Zelk Zoltán tollából. Hogy függ össze a gyermekkor vagy fiatalság az Istennel? „Élünk, míg élünk, de gyermekkorunk az Istennél is halhatatlanabb.“ Igen, hiszen a gyermekkor az, amikor a barátokat gyűjtjük, ők azok, akik elkísérnek minket életünk során. A barátok nagyon fontosak, velük lehet a leginkább a gyerekkori csínytevésekre visszaemlékezni, a sok nevetés pedig fiatalít. És hogyan tudunk a legjobban barátokat szerezni? Lehet, hogy türelemmel, mint ahogy a róka mondja a Kis- hercegnek: „Sok-sok türelem kell hozzá. Először leülsz szép tisztes távolba tőlem, úgy ott a fűben. Én majd a szemem sarkából nézlek, te pedig nem szólsz semmit. A beszéd csak félreértések forrása. De minden áldott nap egy kicsit közelebb jöhetsz.” S ha mégis elmúlt kedves fiatalságunk, Végh György szavai vigasztaljanak minket: „Elmúlt, mint száz más pillanat, s tudjuk mégis, hogy múlhatatlan, mert szívek őrzik, nem szavak.” Ezért mi csak azt tudjuk tanácsolni, hogy lélekben, szívben ét gonodolkodásban maradjon meg mindenki fiatalnak, úgy talán még a gondok is köny- nyebben elviselhetőek. Széles a mosoly az arcomon, mert a nyuszi észre sem veszi, hogy a farkas üldözi, nagyszerűen szórakozom Mikor a vásznon megjelenik az orosz felirat BŐD TITAN ILLA Ülök a félhomályban derengő helyiségben, és várom, hogy kezdődjön a film. Lassan berregni kezd a vetítőgép, s kivilágosodik a vászon. Sejtem, hogy a film előtt még látok néhány reklámot és filmajánlót, ahogy az a mozikban már lenni szokott. Hirdetések és előzetesek helyett azonban az egyetemistákkal teli vetítőteremben egyszerre csak felhangzik a „No, megállj csak!” című orosz mese főcímdala, s nyuszikát látjuk, amint vígan kerékpározik. Nyomában ott az ádáz farkas, aki különféle közlekedési eszközöket vet be a siker érdekében. Széles a skála, a versenyautótól az úthengerig. Nekem meg széles a mosoly az arcomon, mert a nyuszi észre sem veszi, hogy a farkas üldözi, ugyanis farkas koma járművei rendre meghibásodnak. Nagyszerűen szórakozom és hangosan fel-fel nevetek nyuszika egyszerű, mégis agyafúrt farkas-hatástalamtó ödetei láttán. Lopva nézek körül a sötét teremben, lát-e valaki, de nyuszi és farkas koma vicces csatája any- nyira leköt, hogy már nem érdekel, ha csodabogárnak néznek. Természetesen a győztes csakis a tapsifüles lehet, a farkas még utoljára elhörgi, hogy „No, megállj csak!”, aztán kezdődhet a film, ami miatt eredetileg beültem a moziba. A rejtélyes történet közben aztán nyuszika emléke lassan elhalványul. Legközelebb csak egy hét múlva jut eszembe, ugyanabban a teremben, újabb filmre várva. Titkon nagyon szurkolok, legyen most is esti mese... Hangosan szólni nem merek, mert mit gondolnának a többiek? Az előttem ülő srác egyszercsak türelmetlenül megszólal: „Na mi az, most nem lesz nu pagagyi?” És amikor a vásznon megjelenik az orosz felirat, általános megkönnyebbült sóhaj hallatszik, ma is megkapjuk meseadagunkat. Látnom kell, hogy rajongásommal egyáltalán nem vagyok egyedül, mindenki kuncogva figyeli a két örök ellenfél újabb csalafintaságait, s ha- hotázik a farkas újabb kudarcát látva. Nyuszika bizony nagyon népszerű az egyetemisták körében is! Hiába vagyunk bizonyítványunk szerint már régen érettek, a mesék még lázba hoznak minket. Szerencsére! OTP BANKA SLOVENSKO-- «üt P'~: egy jó «« legjobb húzás Ezen számla tulajdonosa a legjobb húzással egy új Skoda Octaviához jutott. Ne habozzon, legjobb húzása lehet, ha ön is leköti a számláján lévő pénzt. így a kivételesen kedvező kamatokon túl megnyerheti az egyik Skoda Octaviát a 4 közül. Fődíjunk egy Skoda Superb! Annak esélye, hogy ön Is egy új kocsi tulajdonosa lesz, a lekötött pénz összegével és a lekötés időtartaméval egyenes arányban nő. Ahányszor megduplázza a betét min. összegét (20 000 Sk) és a lekötés min. időtartamát (90 nap) annyival többször vehet részt a sorsolásban. Amíg meg nem nyeri a kocsit, illetve, amíg a játék tart. jn—^ Z0Q30224J-ÖCTAVIAst*». 2003.03.03^ 2003.03.17 2003 03.34. További információk a www.otpbanka.sk i .. Z0U3.ff3.3f. honlapon. A hetente kisorsolt nyertes számlaszámokat hétfőnként közzétesszük . jmms a Marklza TV-ben, ■^Öct ~ Q~~ 2003 04 07 a Novy öas-ban és az Új 8zó4>an. ÓID BANK UP 869
