Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)

2003-03-01 / 50. szám, szombat

20 Családi kör ÚJ SZÓ 2003. MÁRCIUS 1. CSALÁDI KISKERTÉSZ Lemosó permetezéssel az áttele ő kártevők ellen CSANDA PÉTER tavaszi lemosó per­metezéssel a gyü­mölcsfákon áttelelt kártevőket pusztítjuk el tojás- vagy lárvaál­lapotban, tehát még mielőtt nagyobb károkat okozná­nak. Használható növényvédő sze­rek az Oleo-Ekalux 1%-os tömény­ségben (100 ml készítmény 10 liter vízhez) és az Oleoekol (100 ml). Ezek kombinált rovarölő (inszekticid) és atkaölő (akaridd) szerek, melyeket az áttelelő kárte­vők széles skálája ellen lehet hasz­nálni a gyümölcsfákon, a szőlőn és a díszcserjéken. A gyümölcstermesz­tők bízvást értékelni fogják, hogy egyeden kezeléssel a kártevők egész sorát elpusztíthatják (atkák, bimbólikasztó bogár, almamolyok, levéltetvek, pajzstetvek, levélbol­hák, szőlőmolyok stb.), s ezzel hosszú időre védelmet biztosíthat­nak gyümölcsfáik számára. A gazda- ságüag jelentős kártevők közül tojás alakban a levéltetvek és a piros gyü- mölcsfa-takácsatka, lárvaállapot­ban pedig a kaliforniai pajzstetű és a közönséges teknőspajzstetű telel. Mivel csaknem minden gyümölcsfa­jon valamelyik említett kártevő elő­fordul, a kertben az összes gyü­mölcsfát és bokrot érdemes kezelni. Az Oleo-Ekalux és Oleoekol szerek lényegesen jobb ökológiai tulajdon­ságokkal rendelkeznek, mint a ko­rábbról ismert, de ma már nem for­galmazott Arborol és Nitrosan típu­sú készítmények. Eredményes alkal­mazásuknak alapfeltétele, hogy a kezelt növényeket a szó szoros értel­mében le kell mosatni a permedé­vel, melyből az ajánlott hektáron­kénti adag 1000-2000 liter (vagyis 10-20 1/ár). A gyümölcsösökben ta­vasz elején, az áttelelt kártevők tö­meges kelésének időszakában cél­szerű alkalmazni. Ezért a kezelést mindig csak rügyfakadás után, de legkésőbb virágzás előtt kell elvé­gezni. Az engedélyezett készítmé­nyek 15 °C fölött a leghatásosabbak. A rügypattanás utáni lemosó per­metezés időpontját a permetezendő gyümölcsfák kihajtásmenete hatá­rozza meg. A mandulafa nagyon ko­rán, gyakran már március elején vi­rágzik. Amíg valamennyi gyümölcs­fánk nyugalomban van, addig a mandula váratíanul, egyik napról a másikra virágba borulhat. A virág- zási sorrendben ezt követi a köszmé­te (egres) és a kajszibarack. A cse­resznye, a piros ribiszke, az ősziba­rack és az alma következik a sorban, de ezek virágzása már csak április­ban várható. Gyümölcsfáink kihaj­tási idejében, menetében tehát je­lentős különbségek vannak, de konyhakertben, kisebb vegyes gyü­mölcsösökben talán érdemes vala­mennyi fát egyszerre permetezni, különösen akkor, ha egy tartály az egész kertre elegendő. Ebben az esetben - az áttelelő kártevők ellen- különösen csábító ez a lehetőség, mivel mindkét készítmény ugyanab­ban a töménységben (1%) használ­ható az almatermésű fákra, a csont­héjasokra, a bogyós gyümölcsűekre, de még a szőlőre is! LESZ-E FAGYKÁR A SZŐLŐBEN? Tél végén, tavasz elején minden sző­lősgazda legfontosabb kérdése, hogy hogyan vészelte át szőlője a te­let, várható-e fagykár? A téli, nyu­galmi időszakban előforduló fagy iránti érzékenység nemcsak az ala­csony hőmérséklettől függ. Megha­tározó lehet a fajta is, hiszen a kü­lönböző fajtáknak más-más a fagy­érzékenysége. Az előző évtizedek­ben a nemesítők munkájának a be­tegségekkel szembeni ellenálló ké­pesség fokozása és a minél korábbi érés mellett épp ez volt a legfonto­sabb célkitűzése. Ennek köszönhe­tően ma már többségében a fagyot jól viselő szőlőfajták terjedtek el. A korai érés is fontos e tekintetben. Nemcsak a szőlőfürtöknek, a ter­mésnek kell minél előbb beérnie, hanem a vesszőknek is. Azaz a tőkék akkor tudnak biztonságosan felké­szülni a télre, ha a vesszők erősek, vastagok. Mindezt elősegítheti a napfényes, meleg ősz. Nagyon fontos az ültetvény fekvése is. Az előző évek tapasztalatait érde­mes figyelembe venni, minden gaz­da tudja, hol vannak a fagyzugos te­rületek, ahol fokozott mértékben fi­gyelnie kell. A magasabb fekvésű hegyoldalakon általában kisebb a veszély, mint a síkvidéken. A műve­lésmód is befolyásolja a fagyérzé­kenységet. A bakművelésű tőkéket takarással meg lehet védeni a téli fagytól. Néhány centiméteres föld­réteget a tőkére húzva, biztonságot nyújthatunk, mivel a talaj hőmér­séklete kevésbé hűl le. Magasműve­lés esetén ezt nem tudjuk megtenni, ezért tisztában kell lennünk azzal, hogy ez a művelésmód a fagy ellen nem nyújt megfelelő védelmet. Az enyhe tél után a szőlőt általában nem éri fagykár, de számolnunk kell azzal, hogy az év folyamán a nö­vényvédelem nehéz lesz, hiszen a kártevők, a kórokozók is nagy szám­ban vészelik át az enyhe időjárást. A kemény, hideg tél jobban próbára teszi a növényeket, s nemcsak a köz­vetlen fagykár okozhat veszteséget. A túlságosan leterhelt, gyenge tőkék olykor nem bírják ki a telet, s elpusz­tulnak, nem hajtanak ki tavasszal. A túlterhelt szőlőtőkék gyengébb kon- díciójúak, s egy hosszú, kemény tél nagyszámú tőkeelhalást eredmé­nyezhet. Most, a metszési munkák idején gondolnunk kell erre is, mert fon­tos ugyan, hogy minél nagyobb le­gyen a termésmennyiség, de még fontosabb, hogy a tőkék hosszú tá­von is erősek, egészségesek legye­nek. Ezért ne hagyjunk a kelleténél több vesszőt a metszéskor, adjuk meg a tőkéknek a kiegyensúlyo­zott, hosszú élet lehetőségét, s ők jó terméssel, kiváló minőséggel fogják ezt meghálálni. A KORAI ZÖLDHAGYMA TERMESZTÉSE A nagyobb átmérőjű (2,5-3 cm-es) dughagymákat általában már már­cius elején duggathatjuk 5-10 cm tá­volságra egymástól. Az ültetés előtt sorvonalzóval (deszkával) kijelöljük a sorokat. A nyomokba kézzel ültet­jük a dughagymákat „üstökkel”, az­az gyökerével lefelé nyomva. Az ül­tetés mélysége akár 6-8 cm is lehet, így hosszú fehérrészű, piacos hagy­mát nyerünk. A rövid tenyészidő alatt próbáljuk meg többször, fino­man feltölteni a sorokat földdel - úgy, mint a burgonyát. Ezáltal is nö­velhető a fehér szárrész hossza. TÖBB MEGBECSÜLÉST ÉRDEMELNE A csicsóka (szlovákul topinambur) nagyon egyszerűen termeszthető, bőven termő és ellenálló növény. Gumótermésének az a fontos jó tu­lajdonsága van, hogy a cukorbete­gek is fogyaszthatják, ezért érde­mes az érintett családok kertjében legalább néhány bokrot ültetni. A fészkesvirágzatúak közé tartozik, és közeli rokonságban áll a napra­forgóval. Tavasszal akár össze is le­het őket téveszteni, de később már nem, mert a csicsóka sárga virágai a napraforgóéhoz képest kicsi­nyek, és jóval később, augusztus elején virítanak. Szára a naprafor­góénál vékonyabb, de magasabb - akár 3 m magasra is megnő. Magot a csicsóka virága nem érlel, ezért a gumók elültetésével szaporítják. Gumójának héjszíne lehet fehér vagy sárga, de leggyakrabban olyan színű, mint a rózsaburgo­nyáé. A gumók húsa hófehér. Fel­színük ripacsos, barázdált, össze­tett - nehezen és sok veszteséggel tisztítható. A kert sarkában van a helye, ahol más, igényesebb növény valami ok miatt nem marad meg. A gumók ültetési ideje októbertől május ele­jéig tart, de a legjobb március vé­gén ültetni. A kifejlett gumók sze­dését október elején kezdhetjük meg, de folyamatosan szedhetjük akár egész télen is (hó- és fagy­mentes időben). Fennáll azonban a gond a tárolással, mert csak ala­csony hőmérsékletű, elég magas légnedvességű helyiségben nem fonnyad meg. A legjobb módszer: mindig annyit kiszedni belőle, amennyit azonnal felhasználunk. A burgonyához hasonlóan készít­hető el - saláták, köretek, tölte­lékek, kirántott és sült ételek alap­anyaga. A szerző kertészmérnök A MAGYAR HÁZIASSZONY LEXIKONA Ébenfa Hogyan festünk ébenfaszínűre tár­gyakat? A finomrostú fákat, legin­kább a körtefát, úgy festjük ében­feketére, hogy a felületén hígított kénsavval itatjuk át, ezután sokáig meleg helyen tartjuk, míg egészen megfeketedik. A fát száz rész víz­ben oldott 1 rész sárgarézvitriollal kenjük be, és tökéletesen megszá­rítjuk. Azután 10 gr borszeszben oldott 10 gr sósavas anilint kenünk rá puha szivaccsal. Ha azt akarjuk, hogy ne csak fekete, de fényes is legyen, vonjuk be közönséges asztalospolitúrral. Égetett mandula Egy kilogramm édesmandulát ru­hában megdörzsölünk, és tepsiben addig pirítunk, míg pattognak. Közben 1 kg cukrot negyed liter vízzel addig főzünk, míg a próbá­nál kemény, de még a foghoz ra­gad. Most hirtelen belekavarunk 16 gr vörös szantálfaport, 16 gr tö­rött fahajat és 16 gr törött szegfű­szeget. Beleöntjük a mandulát is, az edényt levesszük a tűzről, addig keverjük, míg a mandulák tökéle­tesen szárazak, akkor tányérra öntjük, és mindeniket szétválaszt­juk. Hűvös, száraz helyen kell tar­tani. Ékszer Ragyogó tiszta lesz, ha langyos vízbe néhány csepp spirituszt ke­verünk, és abban fürösztjük. Az­után szárazra töröljük. Benzihfür- dő és utána szarvasbőr ledörzsölés szintén nagyon jó. Különösen azsúrosan foglalt kövek, gyűrűk, fülbevalók tisztítására ajánlatos ez az eljárás, mert a benzin feloldja a kövek mögött felgyülemlett port és piszkot. Élelmiszer eltartása Felbontott konzervek tartalmát, ha nem használjuk el egyszerre, azon­nal ki kell szedni a dobozából, por­celán- vagy üvegedénybe kell rakni, és gondosan letakarni. Ropogós süteményfélét jól záródó dobozokban vagy tartókban kell elhelyezni, ha azt akarjuk, hogy friss maradjon. De sem csokoládé, sem nedves anyag ne legyen mel­léje zárva, mert akkor megpuhul. A kenyeret mindig alaposan beta­karva vagy megfelelő kenyértartó­ba zárva tartsuk. Kisebb mennyiségű sózott húst nyersen és sós lé nélkül is eltartha­tunk zárt edényben, hűvös helyen nyolc napig. Újból sós lébe tenni nem tanácsos, mert ez minden ízét és erejét kiszívja. Baromfit és ma­lachúst télen hónapokig eltartha­tunk besózva, fazékban, fedővel letakarva. Azokban a háztartásokban, ahol helyszűke miatt a répa-, sárgarépa-, káposzta- és karalábékészletet egy­másra halmozva rakják el, állítsa­nak a készlet alá szórt homokréteg­be bizonyos távolságokra rőzseköte- geket; ezek megfelelő szellőző rést alkotnak a főzelékhalmok között, és így megóvják a megfülledéstől és romlástól. Ezt az egyszerű módszert városi nagy raktárakban is kitűnő eredménnyel alkalmazzák. Friss húst - ahol nincs jégverem - következőképp tarthatunk el: egy hordónak kivesszük egyik fenekét, de úgy, hogy légmentesen visszate- hessük. A hordó fenekére kénnel telt edényt állítunk, melyet meg­gyújtunk, aztán a húst a kiemelt hordólapra aggatjuk és így vissza­helyezzük a hordóra. Ezt az eljárást időnként meg kell ismételni. Az így kezelt hús egy hétig, tíz napig friss marad, sem romlott, sem kénszaga nincsen. Az Ünnep kiadása, Budapest, 1936 CSALÁDI KVÍZ Kedves Olvasó! Nem kell mást tennie, csak fi­gyelmesen elolvasni hétvégi magazinunk írásait, s akkor gond nélkül meg tudja jelölni a helyes válaszokat kvízünk kér­déseire. A megfejtést levelező­lapon küldje be a Családi Kör címére, de ne feledje el feltün­tetni a sajátját sem. Mert ha ve­lünk játszik, nemcsak hogy jól szórakozik, kis szerencsével a Lilium Aurum ajándékát is megnyerheti. Beküldési határ­idő: március 6. 1. Milyen nevű fehérjét tartal­maz a gabona? a) glutén b) kazein c) protein 2. Mi az MMR? a) a rubeola, a mumpsz és a ka­nyaró elleni védőoltás b) autizmust kutató központ c) higanyszármazék 3. Hány éves korában játszott fejből negyven dalt Bartók Béla? a) 4 b) 14 c) 24 4. Hány dollár az Egyesült Álla­mokban az autizmus kezelé­sének éves költsége? a) 20-60 milliárd b) 50-100 milliárd c) 75 millió 5. Mivel áll közeli rokonság­ban a csicsóka? a) a borsóval b) a burgonyával c) a napraforgóval Február 22-ei Családi kvízünk helyes megfejtése: la, 2c, 3b, 4c, 5c. A Nap Kiadó ajándékát Köteles Annamária, tornaújfalui kedves olvasónk nyerte. CSALÁDI KOR Szerkeszti: Cs. Liszka Györgyi Levélcím: Családi Kör, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 446, fax: 02/59 233 469

Next

/
Oldalképek
Tartalom