Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)
2003-03-11 / 58. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2003. MÁRCIUS 11. Agrárkörkép 9 Integrált szőlő- és bortermelés átmenetet képez a hagyományos szőlőtermesztés és a kifejezetten vegyszermentes technológiát alkalmazó ún. biotermelés között Az optimális terméshozam elérése és a megkímélt környezet a cél ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ 2002-ben alakult, idén február végén Udvardon tartotta első közgyűlését az IPROVIN társulás, amely az integrált szőlő- és bortermelés hazai bevezetését és elterjesztését tűzte zászlajára. A megbeszélésen több mint egy tucat szőlőtermelő gazdaság képviselője vett részt, akik ezen a közgyűlésen Simonka Istvánt választották a társulás elnökévé. Amint azt Tamasek Zoltántól, az egyik fő szervezőtől megtudtuk, az IPROVIN olyan természetes és jogi személyek társulása, akik/amelyek integrált szőlőtermesztéssel és bortemelésssel foglalkoznak. Elsősorban az ő számukra nyújt módszertani, termesztéstechnológiai útmutatásokat, egyúttal a termesztéstechnológia követelményeinek betartását is rendszeresen ellenőrzi, erről bizonylatot ad a termelőknek, akik a megfelelő feltételek és követelmények teljesítése után (legalább két évig a rendszer követelményeinek megfelelő technológiát alkalmazva) ún. integrált produkció (IP) védjeggyel láthatják el termékeiket, amely arra utal, hogy a termék a környezetkímélő termesztéstechnológia követelményeinek megfelelően lett előállítva. Az Európai Unióba való belépésünk után a közös borpiacra várhatóan az ilyen termékekkel tudunk majd betörni, ugyanakkor nem elhanyagolható szempont az sem, hogy az uniós támogatásplitika elvei szerint e termesztési módszer kellő támogatásra számíthat a közösségi forrásokból is. Vanek Gáspár, a szőlőtermesztés nemzetközileg elismert hazai szakembere, aki Csehországban a morva borvidéken telepített integrált szőlőtermesztési rendszer egyik megvalósítója volt, (a tervezetet a Phare-program keretében és forrásaiból is finanszírozták), az említett tanácskozáson úgy vélte, hogy az integrált szőlőtermesztési rendszer szlovákiai bevezetése nem okozhat különösebb gondot a termelőknek, hiszen azok gyakran spontán módon már alkalmazzák is az említett elveket, amelyeket a hazai viszonyokra kidolgozva már írásban is rögzítettek, és a társulás alapszabályához csatoltak. Az integrált termesztési rendszer elsősorban nem a maximális, hanem az optimális terméseredmények elérésére törekszik, amelyek még nem károsítják az életkörnyezetet, ugyanakkor magasabb minőséget biztosítanak, hangsúlyozta Vanek Gáspár. Olyan rendszer, amely a fenntartható fejlődés céljainak megfelelően az agroöko- szisztéma egyensúlyának fenntartására ügyel, nevezetesen a környezetei tényezők (talaj, víz, levegő, növények és állatok) összehangolásával és együttélésük feltételeinek biztosításával teremti meg a feltételeket az optimális és hatékony termeléshez, miközben a kor követelményeinek megfelelő környezetbarát termelési módszerrel a fogyasztók által is egyre inkább keresett terméket állít elő. A rendszer átmenetet képez a hagyományos szőlőtermesztés és a kifejezetten vegyszermentes ún. biotermelés között. Megfelelő agrotechnika alkalmazásával teremti meg a feltételeket a hatékony növényvédelemhez, itt különösen fontos szerepe van a gondos zöldmunkának és a fürtválogatásnak. A talaj takarásával fenntartja a gazdag talajéletet, ami biztosítja az egyes károkozók természetes ellenségeinek fennmaradását. S noha az integrált termesztési rendszer feltételei nem zátják ki teljesen a vegyi készítmények felhasználását, alkalmazásukat minimálisra csökkentik, s csak környezetkímélő vegyszereket használatát engedélyezik. A termesztők a vegyszeres növényvédelmet biológiai védelemmel helyettesítik, ami nem jelenti azt, hogy a szőlőt a sorsára hagyják, hanem tudatosan olyan készítményeket használnak, amelyek kímélik a szőlőt károsító élőlények természetes ellenségeit, ezek pedig féken tartják a károkozók elszaporodását. A gyomirtásban nem az a fő cél, hogy az összes gyomot elpusztítsák, hanem, hogy olyan szinten tartsák, amely nem káros a szőlőre. Ebben a rendszerben rendkívül fontos az információk pontos és megbízható áramlása. A termesztők számára a rendszer meteorológiai és biológiai megfigyelésekre alapozott előrejelzések alapján ad útmutatást a növényvédelemre, ezeket az információkat az internet által hálózatba kapcsolt területi állomások továbbítják a felhasználóknak. Csehországban például több mint ötven ilyen állomás működik. Az integrált termesztéstechnológia alapelvei szerint gazdálkodók számára vannak tiltott, kötelező és ajánlott termesztéstechnológiai Tamasek Zoltán a társulás egyik fő szervezője (balról), mellette Simonka istván az IPROVIN közgyűlésén részletesen tájékoztatták a tagokat a társulás működésének feltételeiről. Szilvássy László felvétele műveletek, amelyek betartása a rendszerben való részvétel feltétele. A tiltott műveletek közé tartozik például a toxikus hatású szerek alkalmazása a növényvédelemben, vagy 50-70 kg/ha-nál magasabb szervetlen nitrogénadag kijuttatása a szőlőben. A kötelező műveletek sorába tartozik a talajminta-vizsgálat alapján végzett tápanyagpótlás vagy a szőlősorok közti terület takarása, füvesítése. Ajánlott például a 19 foknál magasabb cukortartalommal rendelkező szőlő betakarítása, ugyanakkor a 15 foknál alacsonyabb szedése ebben a rendszerben tiltott. Mindent egybevetve, a társulás létrehozásával a szervezők annak a feltételeit teremtették meg, hogy a hazai szőlő- és bortermelés versenyképességének megőrzése érdekében az uniós támogatási követelményeknek is megfelelő termesztési rendszer jogi és szervezési keretei kialakuljanak. Az már a szőlősgazdákon, hegyközségeken és szőlőgazdaságokon múlik majd, hogy a felkínált lehetőséggel hogyan fognak tudni élni. (szí) A fejtrágyázás a növények fejlődését segítse, ne a gyomokét Ne adagoljuk túl a nitrogént SEDUAKNÉ GYÖRGY ILONA kora tavasszal elvégzett fejtrágyázás egyik legfontosabb szempontja a megfelelő időpont megválasztása és a kijutta- tatásra szánt nitrogénadag meny- nyiségének megállapítása. Elsősorban arra kell ügyelni, hogy a kiszórt műtrágyát a növény saját növekedésére használja fel, ne pedig a környezetet szennyezzük vele, illetve a gyomos állományokban a gyomok erősödését, növekedését segítsük. A műtrágyák jelenlegi árai mellett ugyanis ma már fontos szempont, hogy a tápanyagpótlásra fordított anyagköltségek hatékonyan legyenek felhasználva, ami egyúttal a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe veszi. Érdemes tehát fokozottabb figyelmet szentelni a tavaszi fejtrágyázásnak. Mire kell ügyelni? A legfontosabb, hogy lehetőleg minél korábban, már a növekedés megindulásakor rendelkezésre álljon a növény számára könnyen felvehető nitrogén. Néha megtörténik, hogy a termelők a hóra szórják ki a tápanyagot, sajnos, ez nem a legjobb megoldás, mivel az olvadó hólével a nitrogén is elszivárog, nem beszélve arról, ha a parcella netán lejtős. A tápanyagot inkább mértékkel adagoljuk, mivel a növénynek ebben az időszakban még meglehetősen alacsonyak az igényei. Ha ősszel nem juttatunk ki nitrogént, azt ne akarjuk teljes egészében azonnal pótolni. Nem ajánlott emelni az adagot amiatt sem, hogy netán később már nem lesz lehetőség újabb adag kijuttatására. Ismert tény, hogy az őszi búza termesztése során a tenyészidő első felében kiszórt nitrogénadagok a termés mennyiségét, a későbbi időszakban - a záslóslevél megjelenése után - pedig a termés minőségét javítják. A növény termőcsúcsában ilyenkor defferenciálódik a kalászorsó, ezért a tavaszi első fejtrágyázás a kalász hosszára és a bokroso- dás révén a növényzet súrúségére is meghatározó mértékben hat. A koratavaszi időszakban a vegetáció indulásakor a talajban általában nitrogénhiány van. Hangsúlyozottabban érvényes ez, ha a télen több csapadék, hó hullott, mivel ez az olvadás után kimossa a talaj felső rétegében levő nitrogént. Mivel a mikrobiális tevékenység is szünetel a talajban, így még a szerves anyagokkal jól ellátott talajokban is nit- rogénhiány mutatkozik. Ügyeljünk azonban arra, hogy ne adagoljuk túl a ezt a tápanyagot. Az őszi búzában például az ajánlott maximális adag 40 kg nitrogén lehet hektáronként. A túladagolás ugyanis sok veszélyt rejteget. A felesleges oldalhajtások túlzottan besűrítik a növényzetet, a szárak elvékonyodnak, gyengébbek lesznek és a gombabetegségekre is fogékonyabbakká válnak. A mag minőségének javítására egy későbbi időpontban, a kalászhányás időszakában ajánlott 50-60 kg-os adagot kijuttatni, s hozzá kell tenni, hogy a magas hozamok tervezésekor, tehát a tápanyagaellátás tervezésekor is számolni kell a növekedésszabályozók (szárerősítők) alkalmazásával, valamint a gombabetegségek elleni intenzív védekezéssel. Óvatosan kell adagolni ilyenkor a nitrogént az őszi repcében is. Túl sok belőle a növény felnyurgulásá- hoz vezet. Általában 60-70 kg a maximálisan ajánlott adag. (140 kg-os N összadag elosztása: ősszel 30 kg, kora tavasszal 60 kg, szárbainduláskor 50 kg). A repcének a virágbimbók kialakulásakor a legnagyobb a nitrogénigénye, ezért általában három adagban juttaják ki a nitrogént, ha nagyobb összadagra van szükség, a kijuttatást 4-5 adaggal oldják meg. Ezzel összefüggésben az őszi gyomok elleni hatékony védekezés úgyszintén fontos szerepet kap, hiszen ezeknek már kora tavasszal nagy a tápanyagigényük, s mivel agreszívebbek, képesek a kultúrnövény elől elvonni ezt a tápanyagot. A szerző a KMEMI (ÚKSÚP) komáromi részlegének munkatársa Illusztrációs felvétel Bétánál A cukorrépatermesztés szakértőinek Alapja valamennyi gyomszabályozási programnak a cukorrépában a legszélesebb hatásspektrummal Adagolása és hatóanyag-összetétele megegyezik a sikeres előd, a Betanol Progress OF készítménnyel Az első gyomirtó szer, amely Beta- technológiával™ készült Egy új folyékony vivőanyag és egy új olajszármazék optimális kombinációja. Fokozott hatásbiztonság szélsőséges körülmények között is, akadályozza a hatóanyagok kristályosodását, kiváló stabilitás, könnyebb tárolás. Bayer spot s r.o. Viktorinova 1, 821 08 Bratislava 2 UP 931
