Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)

2003-03-10 / 57. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2003. MÁRCIUS 10. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés ^ Ma az EU alapító országai a leginkább integrációpártiak Jó lépés lehet a csatlakozás Kevesebb pénz az intenzíven gazdálkodó cégeknek Apadó támogatások ÚJ SZÓ-JELENTÉS Brüsszel. Jól érzik magukat az Európai Unióban a jelen­legi tagországok lakói: rend­szeresen megismételt közvé­lemény-kutatások szerint fo­lyamatosan támogatja hazá­jának tagságát a jelenlegi 15 tagország lakosságának je­lentős többsége. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A EU saját statisztikai hivatala leg­utóbb 2002 novemberében mérte fel a polgárok véleményét ebben a kérdésben, és 55% egyértelműen előnyösnek értékelte, hogy hazája annak idején belépett az unióba. Az úgynevezett Eurobarometer felmé­rés vonatkozik valamennyi jelenlegi tagországra. Az évente kétszer, rep­rezentatív mintán végzett (több tíze­zer lakos megkérdezésén alapuló) közvéleménykutatás-sorozat azt mutalja, hogy a tagságot a lakosság több mint fele folyamatosan jónak tartja. A legfrissebb kutatás szerint a jelenlegi tizenöt tagállamban az em­bereknek mindössze mintegy 10%-a véli úgy, hogy a tagság nem előnyös. Valamelyest alacsonyabb azok ará­nya, akik nem tudtak véleményt nyilvánítani az ügyben, míg 29% nem érzi sem előnyét, sem hátrá­nyát a tagságnak. A mai állapot sze­rint mindössze négy olyan ország van az unióban, ahol nem éri el a la­kosság abszolút többségét azoknak az aránya, akik egyértelműen előnyösnek tartják a tagságot. De még ezekben az országokban is többszörös többsége van a támoga­tóknak a tagság ellenzőivel szem­ben: a régóta legszkeptikusabbnak tartott britek 31%-a minősítette ,jó dolognak” a tagságot, szemben 19 százalékkal, akik rossznak tartják azt, és 35%-nyi olyan lakos mellett, akik saját szemszögükből sem előnyösnek, sem hátrányosnak nem érzik a közösségi együttműködést. Finnországban 41, Svédországban 43, Ausztriában 46% a magukat EU- tagként egyértelműen jobban érzők aránya, míg csupán 19, 23, illetve 13% a tagság miatt bánkódóké, rendre 37, 32, illetve 35% semlege­sen voksoló mellett. De például Lu­xemburg lakóinak 83%-a kifejezet­ten pozitívnak tartja a tagságot, és csupán 3% ellenzi azt. Írországban 74, Hollandiában 69, Spanyolor­szágban 68% a tagságot éltetők részaránya, de Belgiumban, Dániá­ban, Görögországban, és Olaszor­Az emberek 10 százaléka véli úgy, hogy a tagság nem előnyös. szágban is meghaladja a 60 százalé­kot, míg az ellenzők aránya ezekben az államokban - Dánia kivételével - mindenhol messze 10% alatt van. Az adatokból kitűnik, hogy a támo­gatók aránya olyan országokban alacsonyabb az átlagnál, amelyek a leggazdagabbak közé tartoznak. Át­lag alatti a legutóbb, 1995-ben belé­pett Ausztria, Finnország és Svédor­szág támogatóinak aránya, míg a leginkább integrációpártinak az ala­pító tagok közé tartozók - luxem­burgiak, hollandok, olaszok, belgák - bizonyultak. A vezető erőnek tar­tott két ország közül Franciaország­ban valamivel átlag alatti (52%), Németországban jóval a középérték fölötti (62%) az uniót egyértelműen előnyösnek értékelők aránya. Azt is megkérdezték a lakóktól, hogy hozott-e nekik kifejezetten hasznot a tagság. (MTI) Dunaszerdahely. Vegyes érzelmek­kel fogadták a dél-szlovákiai nagy­üzemi agrártermelők az idei agrár- támogatási rendeletet, annak ellen­ére, hogy a szaktárca a korábbi gya­korlattal ellentétben jobban odafi­gyel a kistermelők támogatására, és előtérbe helyezte a hitelkamatok bo- nifikálását. Az ok nyilvánvaló: a ta­valyinál kevesebb pénz jut az inten­zív termelést folytató cégeknek. Végh István, az Ekecs-Apácaszakál- las-i Mezőgazdasági Szövetkezet el­nöke lapunknak elmondta: amíg cé­gük tavaly 5,5 milliós támogatást kapott, addig az idén csak 3-3,5 mil­lió koronára számíthatnak. Bár a nö­vénytermesztésben 500-ról 700 ko­ronára nőtt a szemesek hektáron­kénti támogatása, ugyanakkor az ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Amerikai elemzők szerint az eseüeges háború utáni új­jáépítésre Iraknak nem lesz pénze, amerikai segélyekre lesz szükség. Ezen csak az iraki energiaipar gyors privatizálása enyhíthet. Az amerikai kormányzat arra számít, hogy az iraki olajexport fedezni fogja az újjá­építés költségeit. Ez azonban nem valószínű. Tizenkét évi gazdasági embargó és az eseüeges háborús pusztítás után a helyreállítás leg­alább 25 milliárd dollárba kerül évente, tíz éven keresztül. Ám a há­ború utáni első egy-két évben Irak olajbevétele aligha lesz nagyobb évi 14-16 milliárd dollárnál. Az ameri­kai külügyi kutatóintézet úgy vélte, hogy az amerikai adófizetőknek „többszáz milliárd dolláros számlát” kell majd állniuk az iraki újjáépítés közben. A szakértők eleve kizárják, hogy az iraki olajbevételből kátpó­egy hektárra eső adóelvonás össze­ge elérte a 900 koronát. Komoly ér­vágást jelent a szövetkezetnek és az egész régiónak egyaránt, hogy csak­nem felére, hektáronként 400 koro­nára zsugorodott a cukorrépa támo­gatási összege, 10 fillérrel pedig a tej után juttatott támogatás. Ez járási viszonylatban többmilliós bevételki­esést jelent. A támogatási rendszer a gyümölcságazatnak sem kedvez - az ekecsi 45 hektáros almáskert keve­sebb pénzhez jut, mint tavaly. Sú­lyos gondot okoz 2500 hektár szán­tón gazdálkodó szövetkezetnek a sertéspiacon kialakult, több mint fél éve tartó válság. Az 5000 darabos sertésállományú cég januárban mindössze 600 darab hízót értékesí­tett, a vártnál 500 ezer koronával ki­sebb bevétellel. Hasonlóan alakult az eladás februárban is. (csenics) tolni lehetne az amerikai költségve­tést a háborús kiadásokért. A hely­zeten, mármint Irak pénzhiányán csak az enyhíthet, ha az iraki ener­giaipart gyorsan privatizálják a há­ború után, mert az sok magángaz­dasági beruházást vonzana az or­szágba. Több szakértő azonban két­ségbe vonja ennek hatásosságát. Az­zal érvelnek, hogy ha Irak megpró­bálja elárasztani olajával a piacot, az versenyre késztetheti az OPEC-ve- zető hatalmát, Szaúd-Arábiát a piac­vesztés elkerülésére, és akkor még alacsonyabb lehet majd a kőolaj ára. És akkor hátra van még Irak külföldi adóssága, amelyet 150-200 milliárd dollárra becsülnek. A háború utáni olajbevételek jelentős részére igényt tartanak majd a hitelezők. Végül is az iraki lakosság lesz az, amely utoljára részesül az újjáépítés áldásaiból - mondta a nagy-britan- niai Birminghami Egyetem sza­kértője, Colin Rowat. (m) Az Egyesült Államok szerint privatizálni kell az energiaipart Irak a háború után Ismerjük ügyfeleink igényeit A Szlovák Távközlési Vállalat Rt. igazgatótanácsának alelnökével beszélgettünk. Stefan Bugár, a Szlovák Távközlési Vállalat Rt. igazgatótanácsának alelnöke Ön az ország egyik legnagyobb cé­ge, a Szlovák Távközlési Vállalat Rt. igazgatótanácsának alelnöke. Mit jelent egy ekkora cég igazgatá­sa? Az üzletmenet mindennapi igaz­gatása az ügyvezetés kezében van. Az igazgatótanács feladata a stra­tégiai tervezés, a hosszú távú célok kitűzése, és olyan módszerek vá­lasztása, amelyek segítségével elér­hetjük céljainkat. Ön akkor is ott volt, amikor a szlo­vák távközlési piacra belépett egy külföldi befektető, a Deutsche Telekom AG. Mi erről a véleménye ma, valóban szükség volt rá? Lehet, hogy szavaim túl őszintének tűnnek, de akkor a stratégiai befek­tető belépése az állami monopóli­umba éppen a megfelelő időben történt. Az volt az utolsó lehetősé­günk, hogy kihasználjuk a külföldi befektetők távközlés iránti akkor még aktív érdeklődését, hiszen az ezt követő időszak azt mutatta, hogy az érdeklődés csökkent, nem­csak irántunk, hanem más ágaza­tok iránt is. A befektető segítségé­vel megvalósított terveinket mél­tán nevezhetjük stratégiainak. Mondana erről valamit konkré­tabban? Melyek voltak a legna­gyobb változások? A múlt évek mindegyikét más-más jelzővel illethetnénk. A 2001-es év a stratégiai tervezés éve volt. Pon­tosan meg kellett állapítanunk, hol tart a cég, merre tart a piac, és mit kell tennünk, hogy ott sikeresek le­gyünk. Ennek eredményeként né­hány kulcsfontosságú területre, például a cég hatékonyságát nö­velő, az ügyfélorientált, a cég bel­ső átépítését célzó tervezetekre figyeltünk fokozottan. Milyen jelzőt adna a tavalyi évnek? Mi a jellemzője? Egy egyszerű szó, amely azonban igényes feladatokat takar. Ez a szó a változás. Minden egyes dolgo­zónk belsejében lejátszódott, hi­szen az értékrendet pontosan fel­állítottuk, amelynek csúcsán az ügyfél elégedettsége áll. Egyszerű­sítettük a szervezet szerkezetét és növeltük hatásfokát. A változás kí­vülről is jól észrevehető. A legna­gyobb változás az volt, hogy a kulcsüzletre összpontosítunk. Ennek következménye, hogy elad­tuk a Telemont társaságunkat, és tervezzük a Rádiokomunikácie önállósítását. Milyen változtatásokat terveznek a termékeik és szolgáltatásaik te­rén? Azt mondják, csak az a cég si­keres, amelynek jól szervezett pia­ca van, és el tudja adni saját szol­gáltatásait es termékeit. Ügyfeleink nálunk, mint az ország vezetékes telefonvonalának szol­gáltatójánál, az első perc letelte után másodperces díjszabás szerint fizetnek, s ez még Európában is ritka. így valóban annyit fizetnek, amennyit eltelefonálnak. Ennek a díjszabásnak köszönhetően a Szlovák Távközlési Vállalat Rt. telje­sen új termékeket dobhat piacra. Ma már úgy az egyéni ügyfeleink, mint a vállalkozók, több lehetőség közül választhatnak. Nagyon örü­lök, hogy tavaly sikerült az Internet-hozzáférést elérhetőbbé tennünk mindenki számára. Vállala­tunk tisztában van azzal, mivel tarto­zik a kormánynak és a honfitársa­inknak, ezért az új online terméke­ink mellett az alap- és középisko­lák számára lehetővé tettük, hogy nagyon előnyös feltételek mellett kapcsolódhassanak rá az Internetre. Hogyan reagáltak az ügyfelek a tavalyi változásokra? Az ügyfeleink nagyon figyelme­sek, és érzékenyen reagálnak minden változásra. Éppen ezért igyekeztünk javítani az ügyfelek­kel foglalkozó rendszerünkön. Tavaly két új ügyfélszolgálati tele­fonközpontot létesítettünk, ahol szakértőink egész évben gyorsan és profi szinten oldják meg ügyfe­leink problémáit. Tudjuk, hogy ügyfeleink minőségi, megbízható szolgáltatásokat várnak tőlünk, amelyek megkönnyítik életüket, vagy hozzájárulnak vállalkozási sikereikhez. Bennünket ez moti­vál, ez hajt előre. Sokat beszélnek a távközlési piac liberalizálásáról. Mit jelent ez a közember számára? A távközlés piacát már a múlt év­ben teljesen liberalizáltuk, a nyil­vános telefonos szolgáltatások ki­GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Érsekújvárott van a legtöbb állástalan Érsekújvár. A szlovákiai járások közül az Érsekújváriban tartják nyilván a legtöbb állástalant, a munkanélküliek száma itt eléri 18 658-at. A munkanélküliség aránya 24%-os, ami korántsem a legmagasabb érték, hiszen több, kelet-szlovákiai járás is megelőzi e tekintetben. A járásban közel 10 ezren már több mint egy éve képtelenek állást találni. (TASR) Biztosan vezetnek az atomerőművek Pozsony. A Szlovák Villamos Művek az év első két hónapjában 4943,7 GWh-nyi villanyenergiát állított elő, ami 1,4 %-kal több, mint a tavalyi év azonos idősza­kában. Az atomerőművek ennek a 69%-át állították elő, míg a ha­zai villanyenergia-termelésben a hőerőművek 15, a vízi erőművek 16%-ban vesznek részt. (TASR) Olajmezőt találtak Ausztriában Becs. Közép-Európa vezető olaj- vállalata, az OMV óriási olaj és gázmezőt talált Alsó-Ausztriá- ban. A cég bejelentette, 4,5 mil­lió hordónak megfelelő méretű olaj-és gázmezőt találtak az al­só-ausztriai Weinviertel körzeté­ben. Ilyen nagy találatra 25 éve nem volt példa Ausztriában. A lelőhelyről 500 ezer tonna nyersolaj nyerhető. Ez harmada a társaság jelenlegi ausztriai ki­termelésének, ami 14 millió olaj­egyenértékre tehető. (MTI) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális jegybanki középárfolyamok Valuta _____________Árfolyam Valuta____________Árfolyam EM U - euró 41,799 Lengyel zloty 9,728 Angol font 60,835 Magyar forint (100) 17,044 Cseh korona 1,313 Svéd korona 4,524 Dán korona 5,628 Szlovén tollár (100) 17,935 Japán ien (100) 32,343 Svájci frank 28,520 Kanadai dollár 25,772 USA-dollár 37,908 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40.67-42.97 36.62-39.02 1,29-1,35 16,05-18,05 OTP Bank 40,72-42.84 36.75-38.79 1,28-1,34 16.41-17.67 Postabank 40.65-42.95 36.55-39.27 1,28-1,34 15,24-18.84 Szí. Takarékpénztár 40,74-42,73 36.76-38.64 1,27-1,35 16,29-17.82 Tatra Bank 40.7242.90 36.90-38.86 1,28-1,34 16,37-17.71 UniBanka 40,7242.80 36.89-38.78 1,28-1,34 15,35-18.72 Általános Hitelbank 40.8042.76 36.94-38.72 1,28-1,35 16,20-17.89 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) vételével. Az utóbbira január elsejé­től kerül sor. Jelenleg öt alternatív szolgáltatóval tárgyalunk. A liberali­zálás mindig konkurenciát hoz ma­gával, s az egészséges konkurencia az ügyfeleknek jelent előnyöket. Je­lenleg úgy gondolom, az alternatív szolgáltatókat inkább a jobban jöve­delmező rész fogja érdekelni. Ezek a vállalkozók, nem pedig a háztartá­sok számára létesített távközlési szol­gáltatások. A Szlovák Távközlési Vál­lalat Rt. nevében kijelenthetem, hogy mi mindig egyformán foglalkoztunk minden ügyfelünkkel, a komáromi nagymamával ugyanúgy, mint a po­zsonyi vállalkozóval, és így szeret­nénk folytatni. Térjünk vissza még a liberalizáció előkészítéséhez. Hogyan készítet­ték elő? Elég idejük volt minden lépést elvégezni a törvény által előírt ha­táridőn belül? A teljes liberalizáció folyamatát előkészíteni nagyon igényes mun­ka volt. Azt, amit a fejlett távköz­lési rendszerű, monopolhelyzetű európai szolgáltatóknak 3-5 év alatt kellett véghez vinnie, arra ne­künk két év állt rendelkezésünkre. Ezt 2002 nyarán a távközlést sza­bályozó törvény módosításáról fo­lyó viták is nehezítették. Társasá­gunk nagyon felelősségteljesen állt a feladathoz, és 2002. XII. 31- én már elmondhattuk, hogy felké­szültünk a változásra. Említette a távközlést szabályozó törvény módosítására irányuló tö­rekvéseket. A Szlovák Távközlési Vállalat fő részvényese, az állam érdekeit képviseli? Hogyan viszo­nyultak Önök a törvénymódosítás­hoz? Tudja, országunk nem engedheti meg magának, hogy olyan törvé­nyeket hozzon, amelyek néhány hónap múltán módosításra szorul­nak. Nekünk stabilitásra van szük­ségünk, és eZ a törvényalkotásra is érvényes. A javasolt törvénymó­dosítás nem helyettesítette volna az új távközlési törvényt, mivel a régire épült. Országunknak vi­szont új távközlési törvényre van szüksége - az elektronikus távköz­lést taglaló törvényre, amely az Európai Unió törvényeivel kom­patibilis, mivel mi csatlakozni sze­retnénk. Ezért én ezt a törvény- módosítást nem támogattam. Rá­adásul a törvénymódosítás elfoga­dása azonnali áremelést jelentett volna ügyfeleinknek. Ezt a kérdést tehát nemcsak mene­dzseri, hanem emberi szempontból is vizsgálta? Elsősorban egy olyan ember szempontjából vizsgáltam, aki tu­datában van annak, hogy felelős a döntéseiért. A menedzsert a dön­tései minősítik, s én örülök, ha jól döntök. Igényes munkája mellett jut ideje a családjára, kedvteléseire? Ha megfigyel egy fát, az akkor fej­lődik, akkor erős, ha erősek, egészségesek a gyökerei. Ilyen biz­tonságot ad nekem a család, a ro­konok és a barátok. Mindig mel­lettem állnak, ha jobban, ha ros­szabbul mennek is a dolgok. An­nak ellenére, hogy Csallóközből származom, nagyon szeretem a Magas-Tátrát. Ha nézi ezeket a sziklákat, rájön, hogy élete csak egy rövidke pillanat a természet forgatagában, ezért tartalmasán kellene leélni, hogy értelme le­gyen. És én igyekszem így élni. UP 971

Next

/
Oldalképek
Tartalom