Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)

2003-03-07 / 55. szám, péntek

Kitekintő hirdetés ÚJ SZÓ 2003. MÁRCIUS 7. CKM svps Student, 'fyout/í emd *7eac6e'i Sewcceó. Vysoká 32,814 45 Bratislava http://www.ckm.sk , e-mail ckmsyts@ckm.sk ^0 TßVHß A I c I r I T I r* Ht>smu\<; I I l* I I I Is INTERNATIONAL Kalandos utazások 19 út, amely magával ragad Csak a CKM 2000 Travelben az Euro<26 és GO<26 ifjúsági kár­tya, az ISIC diákigazolvány, az ITIC tanárigazolvány és a IYTC kártya tulajdonosainak kedvez­ményes áron! Egy táj igazi arcát nem lehet megis­merni egy kényelmes, fényűző szál­lodából vagy a napfényes strando­kon keresztül. A vérbeli utazó tudja ezt. A tájat le kell tapogatni, elmé­lyedni történelmében, be kell szívni az illatát, szagát. El kell beszélgetni lakosaival, azt enni, inni, amit ők - egyszerűen kis időre azonosulni ve­lük és meg érteni gondolkodásukat. Ha azok közé az utazók közé tarto­zik, kiknek nem számít, hogy autó­buszokon, dzsipeken, elefántokon, lovakon vagy tevéken rázkódik, ha elalszik sátorban, dzsungelben vagy egy egzotikus tájon, ha éppen ilyen kalandokat keres, akkor vá­lassza a mi útjainkat. AUTÓBUSZUTAK: Dolomitok ár: 5690 Sk A Baltikum gyöngyszemei ár: 6699 Sk Provence, Korzika ár: 11 990 Sk Nagy francia körút ár: 11 990 Sk Norvégia 4 leg ár: 11 990 Sk Törökország ár: 11 990 Sk Írország, Bretagne ár: 12 490 Sk Anglia, Skócia ár: 12 990 Sk A mágikus Skócián át lakókocsi­val ár: 12 990 Sk Skandinávia, Lappföld ár: 12 990 Sk Spanyolország, Portugália ár: 12 990 Sk A bűvös Svédország kis szállo­dákban ár: 12 990 Sk Marokkó, Észak-Afrika ár: 14 490 Sk Grúzia, Örményország ár: 22 990 Sk REPÜLŐUTAK: Egyiptom ár: 16 900 Sk Szíria, Jordánia, Libanon ár: 18 990 Sk Thaiföld, Malajzia ár: 18 990 Sk Hátsó-India - Szingapúr, Malaj­zia, Thaiföld ár: 20 990 Sk India, Himalája, Ladakh ár: 21 990 Sk Csak a felsorolt kártyák tulajdono­sai számára érvényesek a fenti árak. A repülőutak árába nincs beleszá­mítva a repülőjegy ára. Az utakat a CK BUBO szervezi. Részletes tájékoztatás a www.ckm.sk címen vagy közvetle­nül a CKM 2000 Travel irodáiban: CKM TELESALES, tel.: 02/5273 1024, e-mail: ckm@ckm.sk , CKM 2000 Travel, Vysoká 32, BRATISLAVA, CKM 2000 Travel, Stefánikova 15 (az udvarban), NITRA, tel.: 037/657 8722, e-mail: ckm2000-nr@ckm.sk CKM 2000 Travel, Dolná 50, BANSKÁ BYSTRICA, tel.: 048/415 1166, e-mail: ckm2000-bb@ckm.sk CKM 2000 Travel, Hlavná 58 (az udvarban), KOSlCE, tel.: 055/625 7767, e-mail: ckm2000-ksc@ckm.sk Hívja a 0850 111 111 -et Szlovákia bármely területéről helyi hívás áráért KÍSÉRJE figyelemmel MINDER PÉNTEKEN AKTUÁLIS TÁJÉKOZTATÓ Vallatják az al-Kaida legfontosabb operatív vezetőjét - a Pakisztánban elfogott Hálid Sejk Mohamedet folyamatos pszichikai nyomás alatt tartják Mister Agynak se éjjele, se nappala Hátid Sejk Mohamed elfoglalt ember volt. Éjt nappallá téve telefonált, ügyintézett, szer­vezkedett. Gyakran látták egy mobiltelefonnal a fülén, amint a másikon éppen SMS- eket írt. Alighanem éppen ez a nagy telefonálhatnék lett a veszte: az amerikaiaknak több egymástól független for­rásból is megvolt a száma, csak idő kérdése volt, hogy mikor sikerül végre beazono­sítani valamelyik hívást. HORVÁTH GÁBOR Az FBI pakisztáni források szerint több száz emberét állította az al-Kai- da bujkáló vezetőire, amerikai lapok viszont úgy tudják, hogy a Szövetsé­gi Nyomozó Iroda részéről csak ma­roknyi biztonsági szakértő segédke­zett a helyi titkosszolgálat akciói­ban. Másrészt a CIA ügynökei, a hadsereg kommandósai és a műsza­ki megoldásokkal foglalkozó Nem­zetbiztonsági Ügynökség lehallga­tóspecialistái is Pakisztánban van­nak, velük együtt alighanem össze­jön a „több száz”. Arról is megoszla­nak a vélemények, hogy kit illet a nagyobb dicsőség a szombat hajnali rajtaütésért. A pakisztániak szerint ők hajtották végre az akciót, ameri­kai részről viszont azt állítják, hogy - bár helyi segítséggel - végül ők fogták el „Mr. Braint”. Agy úr - ahogy az amerikaiak az al- Kaidában játszott szerepe miatt Há­Hálid Sejk búvóhelye Ravalpindiben lid Sejk Mohamedet emlegetik - a rajtaütés után közreadott egyetlen képen meglehetősen megviseltnek látszik, sötéten pislant a kamerába, trikójából kilátszik szőrös mellkasa, és egyáltalán nem kelt félelmetes benyomást. Pedig több ezer ember élete szárad a lelkén: ő találta ki és szervezte meg a New York és Was­hington elleni terrorakciókat (mint­egy 3000 halott), köze volt a Világ­kereskedelmi Központ garázsában hat emberéletet kioltó 1993-as po­kolgéphez, a Cole hadihajó elleni tá­madáshoz (17 halott), a tunéziai zsi­nagógarobbantáshoz (21 áldozat) és a Báli szigetén diszkózó turisták elleni merénylethez (több mint 200 halott). Ha rajta múlik, a levegőben robbant volna fel az a repülőgép is, amelyen 2001 őszén a cipőbombás merénylő szerencsére elügyetlen- kedte a gyufagyújtást. 1995-ben két nap leforgása alatt tizenkét utasszál­lító repülőgépre akart bombát tenni - szerencsére a Fülöp-szigetek rend­őrsége felfedte a tervet. Bár elfogni nem tudták, megtalálták a számító­gépét, és a bizonyítékok birtokában az amerikaiak 1996-ban, távollété­ben, vádat emeltek ellene. A Fülöp-szigeteken mellesleg az is kiderült, hogy a szőrös kebelben érző szív dobog. Vagy legalábbis érdeklik a nők. Hálid Sejk Moha­med ugyanis a rendőrségi megfi­gyelés szerint gyakran megfordult kétes hírű éjszakai bárokban, és legtöbbször nem magányosan tá­vozott. Ki hitte volna egy ilyen „szent életű” férfiúról? (Reuters-felvétel) A 37 éves, kuvaiti születésű, kuvaiti- pakisztáni kettős állampolgárságú férfi papíron az al-Kaida harmadik számú vezetője volt. Az FBI azonban legalább olyan fontos célpontnak tartotta, mint Oszama bin Ladent. Utóbbi a szervezet alapítója, egyben emblematikus vezetője, de a konk­rét akciókat már legalább egy évti­zede Hálid Sejk Mohamed találta ki és szervezte meg: Ő állt kapcsolat­ban a szervezet világszerte szétszó­ródott tagjaival, ő tudta, hol, mikor, mire készülnek, és ő osztotta el a pénzt is. Nem véletlen, hogy vele együtt került a hatóságok kezére Musztafa Ahmed al-Hausaui, aki a szeptember 11-i támadók vezetőjé­nek, Mohamed Attának küldözgette a pénzt. A Hálid Sejk Mohamed utá­ni hajszában február közepén kézre került Muhammed Rahman is, aki­nek apja, a világtalan Omar Abdel Rahman sejk a Világkereskedelmi Központ elleni 1993-as merénylet miatt van börtönben. A sejk másik fiát Afganisztánban fogták el, ahol az al-Kaida kiképzőtáborainak volt az egyik parancsnoka. Mr. Agy szerencsére elég gondatlan volt ahhoz, hogy számítógépét, mo­biltelefonjait és jegyzetfüzeteit ma­gánál tartsa. Letartóztatásakor eze­ket az amerikaiak gondosan begyűjtötték, és most is szakértők tucatjai tanulmányozzák. Az első hí­rek szerint valóságos kincsesbányát találtak: nevek, címek, telefonszá­mok sorakoznak oldalakon át, a fel­jegyzések újabb akciókról szólnak. Az FBI szerint több amerikai város­ban, így Washingtonban is al-Kaida- sejtek működnek, ezeket a most megszerzett adatok alapján igyekez­nek azonnal megfigyelés alá vonni. A március elsejétől hivatalosan is működő belbiztonsági minisztérium vezetői arra panaszkodtak, hogy a pakisztániak elkapkodták a bejelen­tést. Mint mondták, legalább egy napot várni kellett volna, hogy ad­dig tudjanak cselekedni, amíg a ter­roristák nem sejtik, mi történt Pa­kisztánban. A cél most kettős: egy­részt bin Laden tartózkodási helyét szeretnék megtudni, másrészt azt, mi készül. Egyes szakértők szerint „most már semmi”, mások viszont attól tartanak, hogy a magukra ma­radt sejtek felgyorsítják gyilkos ter­veik megvalósítását. Az elfogás részletei egyelőre nem is- mertesek, de már az is eredmény, hogy Hálim Sejk Mohamedet élve si­került elfogni. Korábban olyan hírek keringtek, hogy az al-Kaida leg­felsőbb vezetői ciánkapszulát hor­danak maguknál. A kiadatás ügyé­ben a pakisztániak még egy-két na­pig igyekeztek ködösíteni - erre nyil­ván az élesen Amerika-ellenes hazai közvélemény miatt volt szükségük-, az amerikai lapok azonban szinte azonnal megírták, hogy a terrorista­vezért külföldre, feltehetően az af­ganisztáni Bagram légibázison kia­lakított táborba vitték. Ettől kezdve a fogolynak se éjjele, se nappala. Amennyire ugyanis tudni lehet, nem hagyják aludni, lefeküdni, vagy akár csak leülni. Folyamatosan pszichikai nyomás alatt tartják, és a szó legszo­rosabb értelmében vett kínvallatás, illetve a gyógyszeres befolyásolás ki­vételével minden eszközt hevernek a megszólaltatására. Hálid Sejk Mohamedet „törvényte­len ellenségnek” nyilvánították, ami azt jelenti, hogy sem a köztörvényes bűnözőkre alkalmazott amerikai jogszabályok, sem a hadifoglyokat védő genfi konvenció nem vonatko­zik rá. Az Egyesült Államok, jelentős megszorításokkal ugyan, de 1994- ben csatlakozott az ENSZ kínvalla­tást tiltó konvenciójához. Ennek ér­telmében semmilyen rendkívüli kö­rülmény nem indokolhatja a túlzott fizikai vagy lelki fájdalom, szenve­dés okozását. A Fehér Ház szóvivője szerint ezt a konvenciót betartják - a többire a CIA egykori „szakértőinek” elbeszéléséből lehet következtetni. A kihallgatóknak joguk van hazug­sággal, hamisított dokumentumok bemutatásával lépre csalni, kiabálni vele, kihasználni ösztönös félelmeit - például a patkánytól, kígyótól, póktól vagy kutyától. Levetkőztet­hetik, meghorotválhatják, beköthe­tik a szemét, vagy csuklyát húzhat­nak a fejére, elvehetik minden szem­élyes tárgyát, legyen az egy darabka szappan, vagy akár a Korán. Megfe­nyegethetik, hogy olyan országnak adják ki, amelyik nem tiltja a kínval­latást. A „túlzott fájdalom” kategó­riát rugalmasan értelmezve akár pofozhatják is. Elsőként megpróbál­ják elhizonytalanítani, térben, időben és érzelmileg is összezavar­ni. Akár napi húsz órán keresztül faggatják. Abban bíznak, hogy hiá­ba vallási fanatikus, esetleg össze­omlik, és kitálal. Végső esetben azt is felhasználhatják, hogy fél éve amerikai kézen van két iskoláskorú gyermeke, akiknek sorsa bizonyos értelemben függhet apjuk együtt­működési hajlandóságától. Brutális felsorolás. Az is a képhez tartozik azonban, hogy az America Online internetes felmérésében részt vevő amerikaiak több mint háromnegyede ebben az esetben a legkegyetlenebb kínvallatást is jo­gosnak tartaná: Hálid Sejk Moha­med egyrészt megátalkodott tö­meggyilkos, akinek bűneire nincs bocsánat, másrészt esetleg embe­rek életét lehet megmenteni, ha gyorsan szóra bírják. Az USA jogi értelemben sosem fogja a kiadatását kérni Pakisztántól - ak­Harmadik az al-Kaida ranglétráján kor az 1996-os eljárás folytatásaként polgári bíróság elé kellene állítani. Ehelyett egy idő után alighanem át­szállítják Jordániába, ahol a CIA állí­tólag titkos börtönt üzemeltet. Ha évek múltán majd úgy ítélik meg, hogy már semmilyen használható információval nem tud szolgálni, ka­tonai bíróság elé állítják. A tárgyalás szigorúan zárt, a vádlott jogai mini­málisak lesznek. Az ítélet a jelenlegi észjárás szerint nem lehet kétséges, fellebbezésnek helye nincs. Washington, 2003. március Thakszin Sinavatra thaiföldi miniszterelnök február elsejétől kíméletlen harcot hirdetett, magát nevezve meg vezénylő tábornokként Ópiumháború az Arany Háromszög peremén KRAJCZÁR GYULA A Sói Dao Witthaya iskola igazgató­ja nem leplezett örömmel jelentette be a thaiföldi újságíróknak, hogy si­került megtisztítania intézményét a kábítószerektől. 130 drogfüggő gye­reket regisztráltak az 1200 fős isko­lában, és közülük 24 bizonyíthatóan eladással is foglalkozott. Régóta küzdenek a problémával, s már-már tehetetlennek érezték magukat. Hi­ába ellenőrizték a diákokat a kapu­nál, valahogy mindig bejutott a szer az iskolába. A megoldást az hozta, hogy a kormányzat segítségével fe­lerősödött a kábítószer-ellenes han­gulat, s egyre több pénz is került. Thakszin Sinavatra miniszterelnök február elsejétől szabályos háborút hirdetett, magát nevezve meg ve­zénylő tábornokként. Több mint 42 ezer személyből álló feketelistát állí­tottak össze, s kezdetét vette a hajtó­vadászat. A „háború” szó használata erre az eseményre alkalmas. Semmi jelkép, nem olyan, mint mondjuk a médiaháború. Máig több mint ezer embert lőttek agyon. Azon vannak viták, hogy kik, de a szám közmeg­egyezés terméke. A rendőrség ele­nyésző számú esetről ismeri el, hogy emberei érintettek voltak bennük, s szerintük az is mind önvédelem volt. A thaiföldi újságok és különböző emberjogi szervezetek azonban sej­tetni engedik, hogy központilag szervezett mészárlásról van szó. Jönnek a rendőrök, becsengetnek, a házigazda kinyitja az ajtót, s lelövik. Legalábbis így lehetett az első hetek­ben. Azóta ezrek menekültek el la­kóhelyükről, tömegesen adják fel magukat emberek a rendőrőrsökön, abban bízva, hogy így túlélhetik az akciót. S bizonyosan nagy a drog­bandákon belüli vérengzés is, kilö­vik a feltételezett árulókat, és azo­kat, akik sokat tudhatnak. Thaiföld a világ legjelentősebb kábí­tószer-termelő térsége, az Arany Há­romszög peremén fekszik. A terület nagyobbik része a szomszédos Mi- anmarban található, de érintett La­osz, és Kína Jünnan tartománya is. A történelmi múltban ópiumot ter­meltek, de amikor a világpiac a me- tamfetaminokat kezdte igényelni, a létező kereskedelmi hálózatok ugyanitt megteremtették ezeknek a termékeknek a gyártóbázisát is. A terület rendkívül alkalmas illegális termelésre és szállításra. A kisebb- nagyobb medencéket járhatatlan hegyek és őserdők zárják el a világ­tól, ráadásul változatos nemzetisé­gek lakják a területet, amelyek sem­milyen nemzeti- vagy sorsközössé­get nem éreznek az anyanemzetek­kel. A legnagyobb jóindulattal sem állítható, hogy a mianmari kormány ellenőrizné ezeket a területeket, s Thaiföldön sem tartoznak éppen a kézben tartott, jól fejlesztett régiók közé. A bangkoki hatóságoknak fo­galmuk sincs, hányán lakhatnak ott, nincs nyilvántartás, az embereknek nincsenek hivatalos dokumentuma­ik, pro forma nem is tartoznak az ál­lampolgárok közé. A Thaiföldön két éve hatalmon lévő populista mágnás, Thakszin mindig is kíméletlen hangnemben beszélt a drogtermelőkről és kereskedőkről. A történelmi igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a mindenkori thai kormányok rendre kedvüket lelték abban, hogy szomszédaik belső lázadóit területükről támogas­sák. így tettek annak idején például a Vörös Khmerrel, s így tettek a kü­lönböző mianmari nemzetiségi láz­adókkal is. Az pedig nyílt titok, hogy utóbbiak a kábítószerből finanszí­rozzák költséges szembenállásukat a yangoni katonai rezsimmel. Köz­vetve tehát a thaioknak jelentős sze­repük van abban, hogy a tragikus helyzet kialakult. Thakszin arra jött rá a jelek szerint, hogy nem kell sze­retni a „burmaiakat” ahhoz, hogy a saját országát fenyegető veszélyek ellen összefogjon velük. Januárban és februárban lezajlott egy nagy diplomáciai egyeztetés Mi- anmar, Thaiföld és Kína között, amelyről keveset tudunk. De nem kell sokat találgatni: a kíméletlen és véres drogüldözés a helyi elemzők szerint egyértelműen azt jelenti, hogy Kínának nincs ellenére, ha ke­ményen lépnek fel az ügyben. S Thakszin szállítja a keménységet. Iszonyatos nyomás alá helyezte a tartományi kormányzókat. Versenyt hirdetett a tartományok között, ki milyen eredményesen tudja rendez­ni feketelistáit. Amely kormányzók előkelő helyeken végeznek, jelentős pénzekhez juthatnak, míg akik a ki­eső helyeken zárnak, szó szerint ki­esnek - a kormányzói székből. A gyanúsítottaknak áttekintik a teljes dokumentációját az adóhivatalban, s a legkisebb diszharmónia is ke­mény csapást von maga után. Neki­mennek az Ázsiából sarjadt, az egész világra kiterjedő pénzszállító rendszereknek. Ezeket arra alakítot­ták ki, hogy a világ különböző része­ire elvetődött munkavállalók haza tudják küldeni a pénzüket. Egy thai vagy egy kínai Oklahomában pon­tosan tudja, melyik boltban adhatja le a pénzét, hogy azt a felesége egy másik üzletben Fucsienben vagy Chiang Maiban felvehesse. A mu­zulmánok hasonló rendszereinek, a havaláknak az amerikaiak is neki­mentek a New Yorkot és Washing­tont ért támadás után. Az első hónap mérlege tehát több mint ezer halott. A miniszterelnök azonban nem riad vissza semmitől. Legutóbbi beszédében a tőle meg­szokott sarkítással azt mondta népé­nek, döntse el, a gyerekeiket akarja megvédeni vagy a drogkereskedő­ket. (hétszázezer és egymillió közöt­ti az országban a drogfüggő gyere­kek száma) Thakszin mindenesetre á saját maga áhította párból a gyere­kek mellett tette le voksát. Visszau­tasította, hogy nemzetközi jogvédő szervezetek képviselői menjenek az országba, kivizsgálandó a gyilkos­ságsorozatot. Reagált arra a sajtóin­formációra is, mely szerint az Egye­sült Államok leállítja a segélyeket, ha nem tudják érdemben megma­gyarázni az eseményeket. Azt mondta, egyáltalán nem érdekli őt. A háború rendületlenül folytatódik. Végső hadijelentés április végén. Bangkok-Peking, 2003. március U P 896

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom