Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)
2003-03-07 / 55. szám, péntek
TÉMA: ADÓREFORM HIRDETÉS ÚJ SZÓ 2003. MÁRCIUS 7. A túlszabályozás leépítése jelentősen növelte a bevételeket A jelenleg érvényes rendszer útvesztőjében gyakran a legtapasztaltabb adószakértők is eltévednek Reformok világszerte ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Januártól új módon adózunk Mennyit fizetünk az adókra Mutató Havi kiadás Éves kiadás Bérköltségek egy alkalmazottra 18 216 218 592 Alkalmazó által fizetett biztosítás 5016 60 192 Bruttó bér 13 200 158 400 Alkalmazott által fizetett biztosítás 1690 20 275 Jövedelemadó 910 10 920 Nettó bér 10 600 127 205 Közvetett adók 1953 23 432 Bevétel az összes adó leszámítása után 8648 103 773 Nettó bevétel az adóztatás után 47,5% A táblázatban 13 200 koronás átlagbért vettünk alapul. Az adatok szlovák koronában vannak feltüntetve. (Forrás: TASR) Világszerte probléma a magas adó és a túlszabályozottság, ami az egyszerűsítés igényét hozza magával. Az amerikai adóreform kidolgozói ezt például azzal indokolták, hogy az Egyesült Államok nem elég gazdag ország ahhoz, hogy tartósan elviselje a progresszív adóztatás teljesítmény-visszatartó hatását. A Rea- gan-féle adóreform hatására bizonyos kategóriákban a költségvetési bevételek a háromszorosát tették ki, mint e nélkül volt várható. Amíg a nagy jövedelműek 25 %-kal több adót fizettek, a megoldás a szegényeknek kedvezett. Az adatok szerint ekkor az USA adófizetőinek 80 %-a 15 %-os (lineáris) adóként élte meg a terheket, amit ezután folyamatosan kísért az adósávok inflációs indexálása. Nőttek a beruházások, s az adóbevételek. Ezen időszakban a működőképesség volt a cél, hogy az adópolitikát kiszabadítsák a „költségvetési politika fogságából”. Ezek a lépések mindenhol adócsökkentési lépéseket váltottak ki, amelyek azóta is folytatódnak. Angliában 25-40 % lett az adó, ahol a többség ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A pénzügyminisztérium az új költségvetési törvényben olyan adórendszert kíván bevezetni, amely a helyi és regionális önkormányzatok számára állandó és minden évre azonos adóbevételeket jelentene. Jelenleg ezt minden évben az állaÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az adók a költségvetés legfontosabb bevételei: az állam ezekből képes finanszírozni működését, beruházni, támogatásokat adni. Az adókivetés joga ezért az állami hatalom alapvető része. Az EU-tagálla- mok éppen ezért csak azokon a területeken és olyan mértékig harmonizálták adórendszereiket, ahol és amennyire az egységes belső piac megvalósításához szükséges volt. Az adózási kérdésekről mind a mai napig egyhangúan döntenek a tagállamok: ha egyetlen EU-tagál- lam érdekeit is sérti a tervezett új szabályozás, megakadályozhatja annak létrehozását. A közvetett adókat valamely termék vagy szolgáltatás árában fizetjük meg, és az eladón keresztül jut el a költségvetésbe. Ezek az adók szorosan kapcsolódnak az adásvételhez, az áruk és szolgáltatások mozgásához. A tagállamok adószabályaik összehangolásakor elsősorban ezekkel a területekkel foglalkoznak. A másik csoport a közvetlen adóké, amelye25 %-os, lineárisnak tekinthető adókulcsot használ. Ezt az okot is figyelembe kell venni (mármint az alacsony adót) a gyorsan fejlődő távolkeleti országok vizsgálatánál: Tajvan, Dél-Korea, vagy Hongkong, ahol 17 % az adó. Már Svédországban is bevezették az „évszázad adóreformját’, ami szűkített minden kedvezményt, nagyrészt egyetlen, helyi adót (átlagosan 31 %-ot) vetettek ki, s csak a magasabb jövedelmeknél van +25 % adó. Ezzel a megoldással az adóalanyoknak az adóbevallás nagyrészt megszűnt. A rendszer lényege az volt, hogy egyformán kívánta megadóztatni a tőkéből és a munkából származó jövedelmeket, legalább is egy bizonyos összeghatárig. Az elképzelés szerint 30 % lett volna mindenféle jövedelem adókulcsa, legyen az nyugdíj, táppénz, részvény, eladás, osztalék, kamat, munkabér, a vállalatok nyereségadója, valamint a munkáltatói járulék. Németországban is állandó téma az adózás egyszerűsítése, a kedvezmények, mentességek csökkentése, az adók mérséklése, s mint állandó cél a lineáris adó bevezetése, (o) mi költségvetésről szóló törvényben határozzák meg. A módosítás 2005-ben léphetne életbe. A jelenlegi rendszert a kerületi városok polgármesterei is kritizálták. Szerintük az új adórendszernek lényegesen több adóbevételt kellene a helyi önkormányzatok hatáskörébe utalnia. (SITA) két meghatározott eljárás során közvetlenül az adóhivatalnak fizetünk be. Ezek az adók kevésbé kapcsolódnak a négy alapszabadság (áruk, szolgáltatások, tőke és személyek szabad mozgása) megvalósulásához. E téren így sokkal kisebb mértékű a nemzeti szabályok összehangolása. A személyi jövedelem- adóra nincs közös szabályozás, így változás itt sem várható. Csupán azt az általános elvet kell érvényesíteni, hogy a többi EU-tagország állampolgárait is a szlovák állampolgárokéval egyenlő módon kell kezelni. A helyi adókra sincs közös szabályozás, de a helyi adókedvezményeknél figyelembe kell venni az egységes versenyszabályokat. A közvetlen adók területén elsősorban olyan közös szabályok születtek, amelyek lehetővé teszik, hogy a vállalatok két Vagy több része adózási szempontból tagállamok között is ugyanúgy működhessen, mintha ugyanabban a tagállamban lennének. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyfajta egységes társasági adó létezne az Európai Unióban, (eur) Pozsony. Szlovákiában tíz éve hajtottak végre utoljára radikális adóreformot, azóta csak az akkor lefektetett törvényeket toldozták-foldoz- ták. Emiatt az adórendszerünk csaknem áttekinthetetlenné vált, ami mára megke- rülhetetlenné tett egy újabb adóreformot. MOLNÁR IVÁN A pénzügyminisztérium már dolgozik az új reformon. Ha a parlament elfogadja a törvényjavaslataikat, akkor az új adórendszer már a jövő év januárjától életbe léphetne. Szlovákia azonban nem az első, amely ilyen radikális lépésre szánta el magát. Pozitív példákkal előttünk járnak olyan országok, mint Írország, Új-Zéland és Észtország. A két előbbiről ma már világszerte legendákat zengnek a közgazdászok, nem marad le mögöttük azonban Észtország sem. Az adóreform bevezetése előtt az észt lakosság 35 százalékkal kevesebb árut vásárolhatott a béréből, mint a szlovákiaiak, mára a lemaradás már csak 12 százalékos. A nemzetközi gyakorlat az évek során kialakította a ,jó” adórendszer ismérveit, amelyek többségét a most készülő szlovák adóreformba is igyekeztek beépítem. Szinte mindenütt az első helyen em1. ) Az adó mértékének a csökkentése (van, ahol 90 %-ról indultak) 2. ) Az adósávok csökkentése (volt, ahol 32 szint volt) 3. ) Az adónemek csökkentése (volt, ahol száz fölött jegyeztek) 4. ) A progresszivitás csökkentése, s elmozdulás a lineáris adórendszer lítik, hogy az adórendszer legyen igazságos, méltányos az egyének számára. Vegye figyelembe az egyéni teherviselő-képességet, vagyis a nagyobb bevételekkel rendelkezők több adót fizessenek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a magasabb bevételekre magasabb adókulcsot kellene kivetni. Nem kevésbé fontos kritériumnak számit az is, hogy az adózás lehetőleg legyen semleges, vagyis ne torzítsa a termelési tényezők hatékony felhasználását, ám reagáljon a gazdasági változásokra, ingadozásokra. Jelenlegi adórendszerünket sokan olyan útvesztőhöz hasonlítják, amelyben néha még a legtapasztaltabb adószakértők is eltévednek. Ezért számít fontos feltételnek, hogy az adórendszer és a preferenciák legyenek átláthatóak az adóalanyok számára. Elsősorban az állam számára fontos, hogy az adózás legyen olcsó és egyszerűen betartható. Ennek köszönhetően alacsonyabb adókulcsok mellett is több pénz folyhat be az államkasszába. Ezzel függ össze a teljesítmény ösztönzésének az elve: az adózás ne nagyon legyen progresszív, amely visszafogja, vagy esetleg eltünteti a teljesítményeket. Hogy nézne ki ez a valóságban? A legtöbbünket talán a személyi jövedelemadó érint a legjobban. A jövőben egy adókulcsot vezetnek be a személyi jövedelemadó és a társasági adó számára. Jó hírnek számít, felé, amely igény szintén általánosnak tekinthető. 5. ) Az adó-semlegesség teljessé válása (egyén-család, tőke-munka, munka-család, stb.) 6. ) Az adózással kapcsolatos, nemcsak állami hanem társadalmi költségek csökkentésének igénye is. Egyszerűsítés, kezelhetőség, kiszámíthatóság. hogy a pénzügyminisztérium ennek a kulcsait a jövőben csökkenteni kívánja. Hogy pontosan mennyivel is, azt egyelőre a minisztérium sem tudja. Az előzetes számítások azonban 15-25 százalék között mozognak. Hogy végül melyik mellett döntenek, az attól függ, hogy melyik számít majd a leghatékonyabbnak az államkassza megtöltéséhez. Az új törvényben igyekeznek felszámolni a lehető legtöbb kivételt is az adózásban. Jelenleg ezekből és az ehhez hasonló kitételekből 212 van, ami átláthatatlanná teszi az adórendszert. Változások várhatók a vagyonadó esetében is. A fő cél az, hogy a vagyonadók a piaci értékhez legyenek kötve. Ha az ingatlan értékéhez lenne kötve, akkor azokban a régiókban, ahol nagyobb az ingatlan értéke, nagyobb adót fizetnének. A jelenlegi vállalkozók által fizetett útadó helyett a jövőben gépkocsiadót vezetnének be. Ennek a pontos formáját azonban még nem döntötték el. Jelenleg két alternatívával számolnak. Az első variáns szerint az összes gépkocsit megadóztatnának a motor űrtartalma szerint. A második változat csak a haszonjárműveket adóztatná. A hozzáadottérték- adó esetében a cél az alsó és felső adókulcs egységesítése, vagyis a jövőben ennél az adófajtánál is csak egy kulcs lenne. Egyelőre még nincs eldöntve, hogy ez pontosan mennyi is lenne, de ha az állam 18 százalékban szabná meg, még akkor is 4 mil7. ) Egyre jobban figyelembe veszik, hogy az adó mellett a társadalombiztosítási járulék alternatív adóként működik, melynek hatása együtt jelentkezik. 8. ) Az adóhajlandóság figyelembevétele az adórendszer kialakításánál, ami alapvetően morális szempont, figyelve a kedvezmények eltérő hatására. liárd koronás többletbevétellel számolhatna. Csökkenteni kívánják azt a határt is, amelyen felül valaki hoz- záadottérték-adó fizetőnek számít. A fogyasztói adók esetében a legnagyobb érvágás talán a dohányosokat éri majd. Jelenleg a legkelendőbb cigarettának az úgynevezett rövid cigaretták számítanak, amelyek ára tavaly a kiskereskedelmi forgalomban dobozonként 45 korona körül mozgott. Jelenleg egy szál cigarettára 0,70 koronás fogyasztói adót vetnek ki, ennek azonban az uniós normák szerint legkésőbb 2006-ig 1,50 koronára kell nőnie, vagyis az áremelés mintegy 115 százalékos lesz. Jó hírnek számít azonban, hogy a pénzügy fel kívánja számolni az ingatlan-átruházási, ajándékozási és az örökösödési adót is. Elismeri ugyanakkor, hogy az „emberbaráti szereteten” kívül az is közrejátszott ezeknek az adóknak a felszámolásában, hogy szinte alig volt yalamüyen jelentőségük az államkassza megtöltésében. A legtöbb pénzt az államnak a hozzáadottérték-adó hozta, amelyből 2001-ben 73,5 milliárd korona folyt be. A jövedelemadók 65,8 milliárd, a benzin fogyasztói adója pedig 18,1 milliárd koronával gazdagította a költségvetést. A pénzügyi tárca számításai szerint a már említett ingatlan-átruházási és örökösödési adóknak a felszámolásával is az állam 21,4-25,7 milliárd koronás többletbevételre számíthat a reformot követően. 9. ) Az adórendszer növekedés-barát és infláció-ellenes legyen, s minden szempontból versenysemleges. 10. ) A létminimum szint szélesedő figyelése, és nem adóztatása. 11. ) Elmozdulás a helyi adók és a szubszidiaritás, a lehető legalacsonyabb szinten meghozott döntések felé. (ú) Polgármestereink több pénzt kérnek az adózóktól Kiszámítható bevételek Az egységes belső piac kényszerítő hatást gyakorol Uniós harmonizáció Mire fordítja az állam az adóinkat Üdülés, kultúra Oktatás Szociális biztosítás Gazdaság Környezetvédelem Az adatok százalékban vannak feltüntetve (Forrás: TASR) Felismerhető általános tendenciák a világ egyes országaiban eddig végrehajtott adóreformjaiban Egyszerűbb, kezelhetőbb, kiszámíthatóbb ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Itt az ideje, hogy saját lakása legyen c°/°' ° Üdvözöljük a jelzáloghitelek nyújtásában első helyen álló társaságban. Bővebb információval személyesen szolgálunk minden VÚB bankfiókban, a www.vub.sk honlapon és a 0800 12 12 12 telefonszámon. VSEOBECINÁ ÜVEROVÁ BANKA Gruppo IntesaBci Üdvözöljük egy jobb társaságban. UP 962
