Új Szó, 2003. február (56. évfolyam, 26-49. szám)
2003-02-04 / 28. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2003. FEBRUÁR 4. Nagyszünet Remek hangulatban zajlott a Pozsonyi Magyar Tannyelvű Gimnázium idei diákbálja Parádés nyitótánc, tombola, buli Január utolsó csütörtökén a Duna utcai magyar gimi növendékeitől volt hangos a Mladá Garda kollégium nagyterme, este öttől ugyanis kezdetét vette az iskola 25. diák- bálja. LACZA GERGELY Kezdetét vette, s nem is akárhogyan, hanem egy fergeteges nyitótánccal, amelyet a gimnázium harmadik osztályos diákja, Cenky Nikoletta adott elő partnerével. Nikiék már tavaly és tavalyelőtt is bemutatkoztak a diákbálon, de mivel minden évben a harmadikosok rendezik a bált, így most egy kétrészes, hosszabb programmal álltak elő, melyben a latin táncok vitték a prímet, de néhány standard táncstüus is képviseltette magát. Mióta táncolsz? Hat éve, de a jelenlegi partneremmel három éve táncolok együtt. Ezt igazán nem gondoltam volna. Annyira profi volt az előadásotok, hogy azt hittem, már az oviban is együtt táncoltatok. Feltételezem, már a legjobb bajnokságban táncoltok. Igen, ez most már tényleg így van, hiszen nemrég bejutottunk a legjobbak közé. Ha jól tudom, az osztályod táncműsorát is te koreografáltad. Igen, de a tánclépéseket Csermák Eszti mutatta be a többieknek, aki szintén táncolt valamikor. Nehéz volt gatyába rázni a társaságot? Egyáltalán nem, mivel nagyon ügyesek. A fiúkkal az elején volt egy kis gond, de aztán ők is belejöttek. A parketten először a III. B mutatkozott be, nagy sikert aratott, majd az A osztály következett. Fenyő Miki Csókkirály című szerzeményére akrobatikus elemekkel tarkított, lendületes rokit ráztak. A Csókkirályt, alias Fehér Bálintot kérdezem, hogyan érezted magad a szerepben. Ó elmondta, úgy érzi, jól sikerült, de a sikerhez hozzájárult a partnere, Csermák Eszti is, aki tökéletes volt! A Csipet Csapat zenekar közreműködésével nem volt nehéz igazi báli hangulatot teremteni. A szünetekben zajlott a tombolajegyek sorsolása, a vacsora után pedig a már házi hagyománynak számító tánc, a tanárok tánca. Vojtek Sándor tanár úr ezúttal is elemében volt, de a többiek is kitettek magukért. Nagy ováció fogadta a sporteredmények kihirdetését. A gimnáziumi osztályok sportfelelősei január közepén megválasztották a legjobb sportolókat. A lányok közül az első helyen Nyeső Szilvia, a másodikon Perényi Andrea, a harmadik helyen megosztva Mészáros Judit és Hideghéty Katalin végzett. A fiúknál Olasz Dávid lett az első, a második Hideghéty Tibor, a harmadik pedig Egry Zoltán lett. Hogy tetszik a diákbál? Fazekas Tamás (IV. osztály): Eddig mindig itt voltam, s idén is örömmel jöttem. Az összes tetszett, de szerintem a tavalyi volt a legjobb, talán azért, mert egy kicsit más szemszögből is átélhettem, mert akkor mi rendeztük. Horváth Iván (ül. B): Tetszik, jó! Sajnos az elmúlt két évben nem sikerült eljutnom ide, de jövőre szeretnék ismét itt lenni, jár ennyi kikapcsolódás. Culka Ottó (III. A): A nyitótánc nagyon tetszett, szerintem jól alakul az est, bízom benne, hogy végig üyen lesz és jól fogunk szórakozni. Rajcsányi Krisztián (n. A): Szuper, nagyon jó a hangulat, pedig még csak most kezdődött. Most vagyok itt először, gondoltam, kipróbálom, milyen, és nagyon bejött. Perényi Andrea (III. A): Nagyon jó. Eddig az összes zenére táncoltam. Ez komoly! Púchy Iván (III. B): Tavaly voltam először, akkor nagyon tetszett, s most is jó. Egy ismeretlen (I. A): Bár most vagyok itt először, eddig minden nagyon tetszik. Remélem, nem ér véget korán, és végig jól érezzük majd magunkat. Trupek Szüvia (III. A): Az összes diákbál közül eddig ez a legjobb, az biztos. Kopasz László (IV.): Nagyon tetszik, ezt vártam. Végh Adél (II. C): Tetszik, mert nagyon jó a hangulat, ügyesek a harmadikosok. Remélem, mi is legalább ilyen ügyesek leszünk jövőre. Csermák Eszter (III. A): Nem szeretem a bálokat, de ez itt egészen más, és most már sajnálom, hogy nem voltam korábban. Jövőre azonban az elsők között leszek, aki idejön. Lengyel Zsuzsanna, angoltanár: Én főleg az alapiskolában tanítok, s ezért engem nem mindig hívnak meg, de ha meghívnak, akkor szívesen eljövök. Nagyon örülök, hogy a néhai kilencedikeseim, akik most harmadikos gimnazisták, meghívtak. Galo László, tanár (biológia-kémia): Egyelőre meg vagyok elégedve. Nagyon jó volt a műsor, amit a gyerekek készítettek, s várom a folytatást. Mi az, ami idevonzott? Sklenár Adrianna (III. A): Mi, harmadikosok szervezzük, s ezért illő, hogy itt legyek. Amúgy nem is olyan rossz. Minczinger Judit (IV.): Főleg az, hogy eddig mindig nagyon jó volt, itt vannak az osztálytársaim, a barátaim, és szerintem elsősorban ettől jó a hangulat, nem pedig attól, hogy ez egy iskolai rendezvény. Ha néha bálba megyek, akkor általában nem az én korosztályom képviselteti magát, a diákbál viszont nem ilyen, és épp ettől jó. A tanárokkal együtt is lehet felhőtlenül szórakozni? Sklenár Adrianna (III. A): Nem tudom, de én inkább a barátaimmal szeretek szórakozni, mert az az én korosztályom. Minczinger Judit (IV): Azért az más, amikor én választom ki azokat az embereket, akikkel szórakozni szeretnék. Horváth Iván (III. B): Lehet, persze. De nem zavarna, ha nem lennének itt. Culka Ottó (III. A): Természetesen jobb lenne nélkülük, de kénytelenek vagyunk elviselni őket. Na jó, most csak tréfáltam, amúgy egyáltalán nem zavarnak. Gogh Dominika (II. A): Jó látni a tanárokat is, ahogy buliznak, nem mindig lehet ilyen látványban részünk. Szerintem jó így együtt, hiszen máskor úgyis nélkülük bulizunk. Mi az, amin változtatnál? Fazekas Tamás (IV. o.): Minden szuper, csak a zenekar egy kicsit többet játszhatna, mire belejönnék a táncba, már abba is hagyják. Holecskó Balázs (II. C): Az a rossz, hogy még egy kólára sem lehet bemenni a bárba, csak a tanároknak. Pedig a múlt évben még mi is bemehettünk. Kopasz László (IV.): Nekem így megfelel. A hangulat jó, a műsor jó, a zene is jó. Kellennél több? Trupek Szüvia (III. A): Jobb lenne, ha tovább tartana. Én biztos itt lennék akár háromig is. Nikiék már tavaly és tavalyelőtt is bemutatkoztak a diákbálon A DIÁKBÁL TANÁRSZEMMEL Vojtek Sándor (magyar-angol): Én itt azt élvezem, hogy újból felvehettem a szmokingomat, s most illegethetem-billegethetem magam benne. Hogy milyen ez a diákbál? Először megvárom a vacsorát, hogy jóllakjak, s aztán neküátok majd szórakozni, szerintem sikerül. Bugyi Ferenc igazgatóhelyettes: Mióta a Duna utcán tanítok, állandó résztvevője vagyok a diákbálnak. Aki eljön ide és megnézi, az megértené, hogy szavakkal nehezen tudnám elmondani, milyen is ez. Látni kell, hogy a diákjaink milyen boldogok, felszabadultak és mire képesek, s ha nem lenne diákbál, talán sok mindenről mi, tanárok sem tudnánk. Sajnos manapság nagyon kevés középiskola rendez diákbált. Talán azt hiszik, hogy a mai világban mással lehet megfogni a gyerekeket, de véleményem szerint a legnagyobb gond ott van, hogy nagyon sok munka van vele. Fel kell rá készülni, műsort kell betanulni, pénzbe kerül, továbbá a tanárok hozzáállásának is pozitívnak kell lennie, mert a felkészülés sokszor a tanítás rovására megy, hiszen éjszaka nem próbálhatnak a diákok. Kováts Márta (matematika-kémia): Az a szép az egészben, hogy itt tanár és diák együtt táncol, van úgy, hogy az egész osztály kivonul a parkettre, ott az osztályfőnököt körbeveszik, s együtt szórakoznak. Ez a jó benne, és látják azt, hogy a tanár is ember, tehát ő is tud szórakozni, ha itt az ideje, s ha a munkának van itt az ideje, akkor pedig dolgozik. Évekkel ezelőtt, amikor még nem volt diákbál, a diákok első igazi bálja a szalagavató volt. Amióta diákbál van, a szalagavatóra a gimnazista már megérik arra, hogy kellőképpen tudjon a bálban viselkedni, hogy merjen táncolni, hiszen addigra már négy diákbál résztvevője volt. Azóta azt tapasztalom, hogy a szalagavatók sokkal hangulatosabbak. Kulcsár Mónika (magyar-történelem): Szerintem a diákbálban mindenki egyenlő, itt nincs tanár és diák, hanem „csak“ bálozó van, és ez jó. Itt csodálkozik rá az ember igazán arra, hogy a diákok milyen csinosak. Az iskolában bebújnak a padok mögé, alig látunk belőlük valamit, most pedig el tudjuk nézni őket, mennyire felszabadulnak. Nem hallottam még olyat, hogy „úristen, hogyan viselkednek ezek a tanárok, rájuk sem lehet ismerni“, és szerintem itt ők is pont azt várják el tőlünk, hogy felszabaduljunk. Én azt hiszem, hogy ebben a tanári kar partner a diákság számára, (lg) VIGYORGÓ Mit mond? Fogszabályozó?- Nos, mondd meg, ki írta?- Tessék előbb a pénzt ideadni!- Nem, előbb mondd meg!- Előbb tessék ideadni a pénzt! A tanító már szeretne végére járni a dolognak, odaadja az ígért száz szokolt.- No itt van, te csirkefogó! De most már ezután megmondod végre, hogy ki írta?- Petőfi Sándor! Ezek a mai fiatalok!- Ezek a mai fiatalok! Egyre gyakrabban hallom, hogy iskolás fiúk és lányok együtt alszanak. Igaz, a mi időnkben is volt üyen, de azt matekórának hívták. Műveltség Az együk pozsonyi magyar iskolában a tízperces szünetben valamelyik gyerek nagy betűkkel ezt irta a táblára: „Talpra magyar!“ A tam'tó betér az osztályba, meglátja a felírást a táblán és rettentően mérges lesz.- Ki merte ezt ideírni? Senki sem jelentkezik.- Száz szokolt adok annak, aki megmondja, hogy ki írta. A gyerekek összesúgnak ezen a nem várt fényes ajánlaton, végre Móricka jelentkezik. Tűnés! Tűnés! (Internetfotók) Vannak országok, ahol nem lehet megbuktatni a diákokat Több az évismétlő ÖSSZEFOGLALÓ Az elmúlt napokban Magyarországon a bírálatok kereszttüzébe került az oktatási tárca közoktatási törvényt módosító javaslatának azon passzusa, amely az alsó tagozaton megtiltaná a gyermekek megbuktatását. A javaslat első hallásra talán meglepőnek tűnik, ám hasonló a szabályozás számos nyugat-európai országban is. Angliában, Dániában, Norvégiában és Svédországban például egyáltalán nem lehet megbuktatni a diákokat. Belgiumban, Franciaországban és Spanyolországban csak az oktatási szakaszok végén (tehát például az alsó tagozat utolsó évfolyamán) lehet évismétlésre kötelezni a tanulókat, Portugáliában, Görögországban és Írországban pedig csak kivételes esetekben lehetséges a buktatás. Máltán, illetve 2005-től a vallon belga iskolákban az utolsó években sem lehet buktatni. Szlovéniában az alapfokú oktatásban csak a szülő jóváhagyásával, Lettországban pedig az iskolatanács és a szülő együttes hozzájárulásával lehet évismétlésre kötelezni a diákokat. Európa keleti és déli részem azonban - jelenÖngyilkos diák Kettes magaviselet TASR-HÍR Prága. A dél-morvaországi Jaromérice nad Rokytnouban egy 13 éves fiú saját kezével vetette véget életének, amikor megtudta, hogy a bizonyítványában kettes magaviseletét kap. A fiú fölakasztotta magát. A rendőrök a holttest mellett megtalálták a fiú iskolatáskáját és a búcsúlevelét. A tervét megosztotta barátaival, akik mindezt nem vették elég komolyan. Barátait sms-ben értesítette arról, hogy „többé már nem megy haza”. A tizenhárom éves diák valószínűleg félt szülei reakciójától, ezért tette meg ezt a meggondolatlan és végzetes döntést. A kettes magaviseletét azért kapta, mert zaklatta és bántalmazta osztálytársait. leg nálunk is - minden évfolyam végén meg lehet buktatni a tanulókat. A közoktatás szinte mindenhol magában foglalja az alapfokú, az alsó és a felső középfokú oktatást. Az Európai Unió tagállamaiban az alapfokú oktatási szakasz szinte mindenhol hosszabb, mint az alsó középfokú oktatás, kivétel Ausztria és Németország, ahol négy év alapfokú oktatást négy év alsó középfokú oktatás követ. Az európai uniós országok nagy részében - összesen hét államban - az alapfokú oktatás hat évig tart. Három országban hét-, kettőben négy-, háromban pedig ötéves az alapozó szakasz. Hat európai állam, Dánia, Finnország, Izland, Norvégia, Portugália és Svédország egybevont alapfokú és alsó középfokú, úgynevezett egységes szerkezetű alapoktatást tart fenn. Ezek belső tagoltsága országonként eltérő, de mindenhol megfigyelhető, hogy az alapfokú oktatás szakasza hosszabb az alsó középfokú oktatásnál. Az alapfokú rész a dán, a finn, a portugál és a svéd rendszerben hat évig tart, az izlandi és a norvég alapfokú oktatás hétéves, az alsó középfok pedig három évig tart. (NSZ) Hol az egyensúly? A modern nevelésről ENN Dél van. Szokatlanul hideg. Egy zsúfolt buszon vagyunk. Négy ülés egymással szemben, egyiken anyuka, az ablak felől hatéves forma kisfia. A kisfiúval szemben egy középkorú hölgy, aki tíz perce már hősiesen viseli, hogy a kis kamasz a lábával a nő lábát rugdossa. Hosszas küzdelem és önmarcangolás után megszólal:- Elnézést asszonyom! Nem szólna a fiának, hogy ne rugdossa a lábam?- Már megbocsásson - kezdi kényesen az anyuka-nem szólok rá, én modernül nevelem a gyermekem. A nő mellett álló fiatal ingerülten így reagál:- igen? Engem meg így neveltek! - mondta, s azzal a szájából kivett rágógumit az édesanya homlokára nyomta. A III. A osztály Fenyő Miki Csókkirály című szerzeményére akrobatikus elemekkel tarkított lendületes rokit ráztak (Somogyi Tibor felvételei)
