Új Szó, 2003. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

2003-02-27 / 48. szám, csütörtök

Külföld ÚJ SZÓ 2003. FEBRUÁR 27. Háborúra készül Phenjan Szöul. Észak-Korea felszólí­totta lakosságát és hadse­regét, hogy készüljön a hábo­rúra, mivel az USA bármikor megtámadhatja az országot. A phenjani külügyi közle­ményt a KCNA hivatalos észak-koreai hírügynökség ismertette. A nyilatkozat azzal vádolta Amerikát, olyqp nagyszabású hadgyakorlato­kat tervez a Koreai-félszige­ten, hogy „azokat kiterjesztve bármikor támadást indíthat Észak-Korea ellen. Éppen ezért van szükség az ország mozgósítására”. (MTI) Könyörtelen leszámolás Bangkok. Az ENSZ emberi jo­gi jelentéstevője mély aggo­dalmának adott hangot a thai­földi drogháború halálos ál­dozatainak szédítő ütemben növekvő száma miatt. A bang­koki hatóságok közölték: már csaknem 1000 ember esett ál­dozatul, és a halottak száma óráról órára emelkedik. A kö­nyörtelen leszámolás február elsején kezdődött, amikor a rendőrség megindította a haj­tóvadászatot. Emberi jogi cso­portok szerint a rendőrök azonnal lőnek, a belügy vi­szont állítja: a gyilkosságok zömét a lehetséges informáto­rokat elhallgattató bűnban­dák követték el. (MTI) Éhínség fenyeget Zimbabweban Washington. James Morris, az ENSZ Világélelmezési Programjának (WFP) vezetője megállapította: Robert Muga­be zimbabwei vezető politiká­ja következtében minden kép­zeletet felülmúló katasztrófa felé halad az ország. A 13 mil­liós Zimbabwe korábban élel­miszert exportált. A földbir­tokszerkezet Mugabe által el­rendelt megváltoztatása, a fe­hér farmerek-földtulajdono- sok elüldözése, az aszály, az import állami monopóliuma együttesen az éhínség szélére sodorta az afrikai országot, amelynek emellett az AIDS rohamos terjedésével is szem­be kell néznie. (MTI) Rolandas Paksas, az újonnan megválasztott litván államfő tegnap tette le a hivatali esküt. Fő célja, hogy az EU-ba és a NATO-ba vezesse az országot. (Reuters) Nincs kapcsolat az űrszondával Washington. Az amerikai űr­kutatási hivatal, a NASA ismét elvesztette a kapcsolatot a Pioneer-10 űrszondával, amely 31 éve, 1972 márciusá­ban indult el útjára. A NASA illetékese közölte, hogy leg­utóbb február 7-én igyekeztek kapcsolatba lépni vele, miu­tán háromszor is igen gyenge jeleket kaptak az űreszközről, amely immár 12,21 milliárd kilométerre eltávolodott a Földtől. Egy üzenetváltás vele bolygónkról az utóbbi időben már meghaladta a 22 és fél órát. A Pioneer-10 teljesítmé­nye minden korábbi elképze­lést felülmúlt. (MTI) Akár 50 dollárra is emelkedhet a hordónkénti világpiaci ár - a brit gépek kénytelenek Cipruson, valamint Törökországban vesztegelni Bevetné az olaj fegyvert az iszlám világ Kuvaitban, ahol a legtöbb amerikai katona állomásozik, mindenki biztos abban, hogy lesz háború. A beduinok jó hangulatban készülnek. (Reuters-felvétel) Kuala Lumpur/Ankara/ Was- hington/London/Párizs/ Moszkva. Az iszlám országok az olajfegyver bevetését fon­tolgatják arra az esetre, ha az USA megtámadná Irakot. Wa­shingtont bosszantja a török időhúzás, az ankarai parla­ment talán ma fog dönteni. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Az Iszlám Konferencia Szervezete 47 tagállamának nem hivatalos Ku­ala Lumpur-i tanácskozása után, a tegnapi sajtótájékoztatón Mahathir Mohamad malajziai miniszterelnök elmondta: a résztvevők fontolóra vették annak lehetőségét, hogy lat­ba vessék az olaj vüágpiaca feletti el­lenőrzésüket az Irak elleni háború megakadályozására, annak ellené­re, hogy tisztában vannak ennek messzemenő következményeivel. Ez a gondolat már korábban felmerült, de az iszlám országok, főleg az USA öbölbeli szövetségesei miatt, nem tudtak konszenzusra jutni. Szaúd- Arábia, a világ legnagyobb olajter­melője hajlandó hozzájárulni olyan világméretű regresszióhoz, mint amit az 1973-as Jóm Kippuri arab­izraeli háborút követő olajembargó kiváltott. Maga Mahathir Mohamad is úgy nyilatkozott a múlt héten, hogy egy Irak elleni háború nyomán akár 50 dollárra is emelkedhet az olaj hordónkénti világpiaci ára - jegyzi meg az AP. KÉSLEKDNEK A TÖRÖKÖK A kormány hétfői engedélye ellené­re a török parlament kedden nem tűzte napirendjére az amerikai csa­patok és haditechnika törökországi állomásozásáról szóló előterjesz­tést. A vitát előbb szerdára halasz­tották, majd tegnap reggel bejelen­tették, hogy a határozati javaslat csak ma kerül a honatyák elé. Colin Powell amerikai külügyminiszter ez ügyben tegnap külön is sürgette az ankarai vezetést. Jóllehet a török la­kosság elsöprő többsége ellenzi az Irak elleni háborút, a kormány már belement 62 ezer amerikai katona és 320 harci repülőgép, illetve heli­kopter állomásozásába. Az ameri­kai erők egy Irak ellen északról indí­tandó offenzívában kapnának sze­repet. FENYEGETÉS ANKARÁNAK ÉS KUVAITNAK Irak nem zátja ki, hogy háború ese­tén csapást mér Törökországra és Ku- vaitra, az USA cinkosaira - mondta Taha Jaszin Ramadan iraki alelnök a Vremja Novosztyinak. .Agresszió esetén Iraknak joga van arra, hogy minden eszközzel megvédje magát3, - tette hozzá, reményének adva han­got, hogy ez a forgatókönyv nem va­lósul meg. .Minden ország, amely úgy gondolja, hogy ereje a külföldi zsoldosok jelenlétében van, szeren­cséden” - vélekedett Ramadan. Ku- vait jelenleg 98 ezer amerikai kato­nát fogad be az Irak elleni offenzíva eshetőségével számolva. Az USA több hónapos tárgyalássoro­zat eredményeként megállapodott Szaúd-Arábiával, hogy egy iraki há­ború esetén az amerikai fegyveres erők minden eddiginél szélesebb körben használhatják a sivatagi ki­rályságban lévő katonai létesítmé­nyeket. Mint a The Washington Post magas beosztású amerikai tisztség- viselőkre és diplomáciai forrásokra hivatkozva jelentette, az egyezség értelmében Amerika teljes mérték­ben igénybe veheti a fővárostól, Ri- jádtól délkeletre lévő Prince Sultan légitámaszpont összes parancsnoki, irányító és ellenőrző berendezését. Az amerikaiak használhatják a szaú- di repülőtereket légi utántöltő, fel­derítő és hadszíntéri radar-gépek in­dítására és fogadására, ezenkívül vadászgépeik számára engedélyez­ni fogják, hogy szaúdi légikikötők­ben legyen a bázisuk. A hivatalos Ri- jád tegnap tagadta, hogy már meg­születettvolna a megállapodás. TONY BLAIR SÚLYOS GONDJAI Tegnap délig a kormányzó brit Mun­káspárt parlamenti képviselőinek húsz százaléka csatlakozott a hábo­rúellenes lázadókhoz. A már javá­ban folyó brit katonai felvonulást sú­lyosan akadályozza az is, hogy a lé­gierő szinte mozdulni sem tud az át­repülési engedélyek sorozatos meg­tagadása miatt. Tegnapra ugyanis kiderült, hogy a brit királyi légierő áttelepítése a Perzsa-öböl térségébe gyakorlatilag elakadt, mielőtt való­jában elkezdődött volna, és eddig csak a kivezényelt kontingens töre­déke érte el úticélját. Az utóbbi évti­zedek legnagyobb mozgósítása ke­retében a kormány száz repülőgé­pjét, köztük 75 harci gépet küldött a térségbe, de szerdáig a BBC értesü­lése szerint mindössze hat érkezett meg Kuvaitba, mert az útba eső muszlim országok közül sok nem engedi át légterén a brit légierőt. A kivezényelt kontingensből 35 gép még el sem hagyta nagy-britanniai támaszpontját, néhány Cipruson, néhány Törökországban vesztegel. Geoff Hoon védelmi miniszter, aki a hét elején térségbeli körutat tett, még azt mondta, hogy a brit haderő lényegében készen áll a bevetésre. Na^-Britannia csaknem 40 ezer fős expediciós haderővel vesz részt az Irak elleni katonai felvonulásban. A királyi haditengerészet az 1982-es falklandi háború óta nem látott erő­vel érkezett a térségbe: a 17 hajót számláló kötelékben két repülőgép­hordozó és egy robotrepülőgépek­kel felfegyverzett, nukleáris meghaj­tású tengeralattjáró is van. BLIX CÁFOLTA IVANOVOT Hans Blix, az Irakban ténykedő ENSZ-ellenőrök svéd vezetője a Die Zeit című német hetilapnak úgy nyi­latkozott, hogy az USA nem gyako­rol nyomást a fegyverellenőrökre. Blix ezzel ellentmondott Igor Ivanov orosz külügyminiszternek, aki né­hány nappal ezelőtt nagy nyomásról beszélt. A francia külügyminiszter tegnap felszólította Irakot, hogy semmisítse meg asz-Szamúd 2-es tí­pusú rakétáit, amelyeket az ENSZ betiltott. Dominique de Villepin az iraki hatóságokhoz intézett felhívá­sában Bagdad együttműködését kö­vetelte az ENSZ-ellenőrökkel, ki­emelve az asz-Szamúd rakéták fel­számolásának kötelezettségét. Az orosz vezetés is hasonló tartalmú felhívást intézett tegnap Irakhoz. Kétezer iraki háborús bűnös Washington. Az amerikai titkosszolgálatok több mint kétezer iraki vezetőt akarnak háború esetén őrizetbe venni, illetve később bíróság elé állítani háborús bűnök miatt. A The New York Times szerint egy titkos dossziéban három katégóriába osztották fel az iraki elit tagjait. Az elsőbe azokat sorolták, akik rendíthetetlen hívei Szaddámnak. A második csoportban azoknak a nevei szerepelnek, akiknek a rezsim iránti hűsége ingadozó. Végül a harmadik kategóriában azok találha­tók, akik egyrészt titkon ellenséges beállítottságúak a rezsimmel szemben, másrészt pedig tapasztalatuk és szakértelmük nélkülözhe­tetlen az új rendszer létrehozásához. Szaddám azáltal is biztosította magának vezető munkatársai hűségét, hogy értésükre adta: rajta van a nevük a háborús bűnösök amerikai jegyzékén. (MTI) Német ellenzéki képviselők támogatásukról biztosították az amerikai elnököt Koalíciós szerződés - Netanjahu tárca nélkül maradhat Botrány Berlinben a CDU-levél miatt MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Német kormánykörökben felzúdulást váltott ki 27 ellenzéki képviselő levele, amelynek aláírói a Schröder-kormányt bírálva szolida­ritásukról biztosítják az Egyesült Államokat. Brandenburg tarto­mány SPD-szervezetének ügyveze­tője (e tartomány parlamentjében foglal helyet az aláírók közül 15) felháborodva fogadta a levél hírét. Klaus Ness szerint az írás hangne­me a becsületsértés határát súrolja, tartalma pedig figyelmen kívül hagyja az Irak lerohanását zömmel ellenző német lakosság felfogását. Olaf Scholz, a szociáldemokrata MTI-ISMERTETÉS New York. Szaddám Húszéin iraki elnök határozottan kizárta annak a lehetőségét, hogy száműzetésbe vo­nuljon. „Irakban születtem, és büsz­ke vagyok erre. (...) Itt fogunk meg­halni. Ebben az országban fogunk meghalni és megőrizzük becsüle­tünket” -jelentette ki az iraki elnök az amerikai CBS televíziónak adott nyilatkozatában, amelyből kedden részleteket sugároztak. Az utóbbi hónapokban több ország is felaján­lotta, hogy menedéket adna Szad­dámnak, George Bush amerikai el­nök pedig fölvetette, hogy bántat- lanságot biztosítana az iraki vezető­nek és környezetének, ha elfogad­nák, hogy elhagyják Irakot és ön­párt főtitkára a berlini amerikai nagykövetnek írt levél kapcsán ki­fogásolta a kereszténydemokrata ellenzék (CDU) elnökének wa­shingtoni útját. (Angela Merkel amerikai vezetőkkel tárgyalva ked­den síkraszállt a BT újabb, Irakot elítélő határozatáért, a transzat­lanti szolidaritás fontosságára he­lyezve a hangsúlyt, egyúttal bírálva a Schröder-kormány különutas po­litikáját.) Az SPD főtitkára emiatt felelőtlenséget vetett Merkel sze­mére, akit „a Bush-kormány új saj­tószóvivőjének” nevezett. Á német liberálisok (FDP) és a környezetvé­dők szintén bírálták Merkel wa­shingtoni fellépését. kéntes száműzetésbe vonulnak - emlékeztetett az AFP. A CBS 71 éves sztárriporterének, Dán Rathernek adott több mint há­romórás interjúban az iraki elnök tagadta, hogy országa bárminemű kapcsolatban állna az al-Kaida ter­rorszervezettel - az amerikai kor­mányzat állításával szemben. Egyébként Rather volt az első ame­rikai újságíró, akinek Szaddám Húszéin tíz év óta nyilatkozott. A CBS riportere 1990 augusztusában már találkozott az iraki elnökkel. Satóberkekben az év riporteri fo­gásának tartják a Szaddám- interjút. Maga Dan Rather azt mondta, egyrészt a kemény mun­kának, másrészt a szerencsének köszönheti, hogy sikerült ekkora A CDU-képviselők Bushnak címzett levelében ez áll: „ Szívügyünk Ön­nel közölni, hogy szégyelljük ma­gunkat azért, ahogyan a szövetségi (német) kormány az ENSZ Bizton­sági Tanácsában és a NATO-ban vi­selkedik.” Az aláírók szerint mind­azok az erők, amelyek 1979-ben a NATO kettős határozata ellen har­coltak, s állítólag a keletnémet ve­zetők társaságát is keresték, most Európát szakítják ketté. A szerzők szerint a Gerhard Schröder vezette kormány az elmúlt négy és fél év­ben gazdaságilag tönkretette Né­metországot, s most a német biz­tonsági érdekek tartós megkárosí­tásán fáradozik. terjedelmű beszélgetést készítenie az iraki elnökkel. Szaddám azt is tagadta, hogy Irak­nak tiltott fegyverei lennének. Állí­tása szerint nem léteznek olyan ra­kéták, amelyek ellentétben állná­nak az ENSZ-határozatokkal, azo­kat megsemmisítették. Hozzátette, hogy országa elkötelezett az ENSZ 1441. számú határozatának betar­tása és végrehajtása mellett. Arra a kérdésre, hogy az ENSZ-fegyverzet- ellenőrzéseket vezető Hans Blix ké­résének megfelelően hozzálátnak-e az al-Szamúd 2 rakéták megsemmi­sítéséhez, Szaddám Húszéin közöl­te: „Nincsenek rakétáink az ENSZ által pontosan megjelölteken kí­vül.” Visszautasította a gondolatot, hogy az amerikai katonai támadás MTI-HÍR Jeruzsálem. Ariel Sáron izraeli miniszterelnök végleg tető alá hozta új jobboldali kormánykoalí­cióját. A négy kormánypárt, amely együtt 68 mandátummal rendelkezik a 120 tagú knesszet- ben, szerdán aláírta a koalíciós megállapodást és kormányuk irányelveit. Az izraeli rádió szerint Sáron hét­főn mutatja majd be kabinetjét a parlamentben. Ä szélsőjobboldali Nemzeti Unió kedd este csatlako­zott a Sáron vezette Likud, a pol­gári Sinui és a Nemzeti Vallási Párt hármasához. A miniszteri esetén parancsot adna az iraki olaj­kutak és víztartalékok megsemmisí­tésére. „Irak nem égeti el vagyonát és nem semmisíti meg tartalékait*’ - közölte. Rather szerint Szaddám a beszélge­tés alatt mindvégig nagyon nyu­godt volt. „Tudatában van annak, hogy nagyon közel az invázió. ...Úgy gondolja, hogy Irak képes el­lenállni a csapásnak, és ha az ame­rikaiak és szövetségeseik akcióba lépnek, végül vereséget fognak szenvedni” - tette hozzá Rather. Mielőtt távozott volna, megkérdez­te Szaddám Huszeint: nem gondol- ja-e, hogy mostani találkozásuk volt az utolsó. „Szaddám emlékez­tetett rá, hogy 1990-ben ugyanezt kérdeztem tőle.” tárcák elosztása komoly meglepe­téseket tartogatott. Sáron eredeti­leg Benjamin Netanjahu eddigi külügyminiszternek ajánlotta fel a pénzügyminiszterséget. Netanja­hu azonban elhárította ezt a tár. cát, amelyet így Ehud Óimért volt jeruzsálemi polgármester kapott meg. Szilván Salom eddigi pénz­ügyminiszter pedig közben elfo­gadta a Sáron által neki felaján­lott külügyminiszteri posztot. A DPA által idézett politikai elem­zők azzal számolnak, hogy Ne­tanjahu - Sáron Likudon belüli fő riválisa - mindenki nagy meglepe­tésére könnyen tárca nélkül ma­radhat. Részben feloldott zárlat Jugoszláv vagyon Belgrád. Az USA részben feloldot­ta a titói Jugoszlávia vagyonának zárlatát. Washington még 1992- ben, a boszniai és a horvátországi háború miatt fagyasztotta be Ju­goszláv vagyont. A zárlat csupán részleges feloldása nyilvánvalóan kapcsolatba hozható azzal, hogy a volt jugoszláv tagköztársaságok egyelőre nem írták alá a jogutód­lási megállapodást. Washington azzal is fenyegetőzött, hogy leál­lítja Szerbia pénzügyi segélyezé­sét, ha Belgrád június 15-ig nem adja ki a Hágának Ratko Mladics volt boszniai szerb hadseregpa­rancsnokot és a vukovári véreng­zés főbűnöseit. (MTI) Exkluzív interjút készített a CBS riportere a bagdadi diktátorral, aki közölte, hogy otthon akar meghalni Szaddám Húszéin nem vonul száműzetésbe Jobboldali kormány

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom