Új Szó, 2003. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

2003-02-26 / 47. szám, szerda

TÉMA: A LEHALLGATÁS ÚJ SZÓ 2003. FEBRUÁR 26. 1010111 A mobiltelefon digitális jelekké alakítja és egy speciális kulcs alapján tömöríti az emberi hangot. Ezeket az adatcsomagokat szinte lehetetlen „feltörni", tehát biztosak lehetünk abban, hogy senki nem tudja lehallgatni mobiltelefonunkat, hacsak nem rejtett el poloskát a készülékben. A hatóságok (titkosszolgálat, belügyminisztérium) csak a mobilszolgáltatónál elhelyezett berendezés segítségével tudja lehallgatni a beszélgetéseket. Állandóan megújuló kulcs alapján titkosítják a beszélgetést Biztonságos a rendszer ÖSSZEÁLLÍTÁS A GSM rendszerben a beszélgetés­nek a készülék és a bázisállomás közti, rádióhullámú lehallgatása le­hetetlen. A digitális rendszer ugyan­is az emberi hangot adatcsomagok­ká alakítja, tömöríti és bejelentke­zésről bejelentkezésre változó kulcs­csal titkosítja, majd időosztásos rendszerben továbbítja a bázisállo­más felé. A lehallgatás - ha a tör­vényhozás úgy rendelkezik - a szol­gáltató bevonásával, a kapcsolóköz­pontokban volna megoldható, és számos jogi problémát is felvet: ne­hezen vagy egyáltalán nem bizonyít­ható, hogy egy adott SIM-kártyát ki használ, könnyen sérülhet ártatla­nok privátszférája, ráadásul az óriási beruházást igénylő erőfeszítést a bű­nözők többféleképpen is kijátszhat­ják. A SIM-kártya rendszeres cserél­getése, illetve-külföldi operátorcég SIM-kártyájának használata már ma is bevett módszer ezekben a körök­ben, a rafináltabb csirkefogók pedig az igazán fontos üzeneteket kriptog­ráfiai eljárásokkal titkosított elektro­nikus levélben is küldhetik a telefon­hoz kötött miniszámítógépről, illet­ve a ma már hozzáférhető műholdas telefonokat is használhatják. A mo­biltelefon-lehallgatás nem bizonyu­ltad majd csodafegyvernek a szerve­zett bűnözés ellen, az viszont biztos, hogyjó üzlet lesz a szükséges beren­dezéseket szállító cégeknek. Emel­lett természetesen léteznek olyan technológiai módszerek, amelyek magát a lehallgatást akadályozzák, vagy teszik leheteüenné: ide sorol­hatóak a különféle titkosítótechno- lógiák, kriptográfiai eljárások, ame­lyek segítségével például egy elekt­ronikus levél tartalmát csak a cím­zett ismerheti meg. A piacon forga­lomban lévő, illetve az interneten hozzáférhető titkosítószoftverek kü­lönböző szintű titkosítást tesznek le­hetővé: van olyan, amelynek a feltö­rése nem okoz különösebb gondot egy komolyabb technikával rendel­kező kíváncsiskodónak, de léteznek és hozzáférhetőek szinte feltörhetet­len eljárások is. Nem nyilatkoznak a lehallgatási ügyről a szolgáltatók Nem az ő dolguk lenne? ÚJ SZÓ-HÍR Az Orange Slovensko Rt.-nél és az Eurotel Bratislava Rt.-nél is meg­próbáltunk érdeklődni, milyen kö­rülmények között, milyen berende­zések segítségével képzelhető el egy mobiltelefon-tulajdonos le­hallgatása. Mindkét cég szinte sztereotip választ adott. „A mobiltelefon-hálózat lehallga­tását törvény szabályozza, ilyen te­vékenység folytatására csupán az illetékes szerveknek van felhatal­mazása” - mondta az Új Szó kérdé­sére Peter Tóth, az Orange szóvivő­je. A lapunkhoz eljuttatott állásfog­lalásában azt is leszögezi, nem érti, a sajtó miért zaklatja folyamatosan az ügy miatt, (szge) Magyarországon már az adatforgalmat is szemmel tartják Az internetet is figyelik FELDOLGOZÁS „Öltönyös urak érkeztek, és olyan számítógépeket hoztak, amikhez mi hozzá sem nyúlhatunk” - állítja egy budapesti internetszolgáltató rendszergazdája. Mindez néhány hete történt, de egy másik, névte­lenséget kérő informátorunk sze­rint a berendezések telepítése nem mostanában kezdődött: a Nemzet- biztonsági Hivatal minden inter­netszolgáltatóval szerződést köt a műszaki hozzáférésről, a lehallga­tóberendezéseket pedig a Nemzet- biztonsági Szakszolgálat telepíti. „Az utóbbi években sokat fejlődtek technológiailag is, és el kell ismer­ni: van stílusuk” - meséli harmadik informátorunk: ő jól kijön a tit­kosszolgákkal, akik utasítgatás he­lyett szakítanak időt az érintettek meggyőzésére is. A szolgáltatók a szerződésben teljes titoktartást vállalnak, de amúgy sem érdekük a lehallgatás tényének vagy mérté­kének nyilvánosságra hozatala, mert az nem tesz jót az üzletnek. Értesülésünket alátámasztja hogy az Index által megkeresett inter­netszolgáltatók - Axelero, GTS-Da- tanet, PSINet, Telnet - hivatalosan sem megerősíteni, sem cáfolni nem óhajtották a lehallgatóberendezé­sek telepítésének tényét, ugyanak­kor többen hangsúlyozták: a tör­vény lehetőséget biztosít ilyesmire, egy rendes vállalatnak pedig be kell tartania a törvényeket. Kétféleképpen dolgozhatók fel az internet „lehallgatásából” származó adatok: vagy az „amerikai módszer­rel”, tehát az összes adatot átfésülik, bizonyos információk után kutatva, vagy pedig célirányos módszerrel, ekkor csupán egy bizonyos informá­cióra vagy célszemélyre koncentrál­nak, az ő levelezését figyelik, az ál­tala meglátogatott oldalakat nézik meg. (index.hu) Már Csehországot is utolérte a szlovákiaihoz hasonló ügy Lehallgatás? Félrehallás? Néhány hete koalíciós vál­sághoz vezetett Pavol Rusko lehallgatási ügye. Máig nem derült ki, kinek az utasításá­ra figyelték az Új Polgári Szövetség (ANO) elnökének a telefonbeszélgetéseit. A „lehallgatási hullám” Cseh­országot sem kerülte el. ÖSSZEFOGLALÓ Vlastimil Tlusty, az ODS frakcióve­zetője múlt pénteken azzal hökken­tette meg a kollegáit, hogy kijelen­tette: mobiltelefonján megtalálta egy beszélgetés felvételét, amely még február 10-én hangzott el. Szombaton Jan Was, Tlusty képvi­selőtársa is csatlakozott: ő már két üzenetet is talált a mobiltelefonján. Az egyik felvétel minőség annyira rossz, hogy teljesen érthetetlen, a másik a képviselő és az asszisztense közötti beszélgetés rövid részlete. Erre Zdenka Homíková (aki melles­leg szintén az ODS képviselő) is visszaemlékezett, hogy hasonló él­ményben már neki is volt része. „Egyszer én is visszahallottam a sa­ját hangomat a mobiltelefonról” - mesélte. Az ő esete különösen érde­kes, mivel a képviselő még arra sem tudott biztos választ adni, hogy tele­fonbeszélgetés közben hallotta-e a saját hangját, vagy pedig az üzenet- rögzítőről. Jan Kasai, ezúttal a KDU- CSL koalícióból, ugyancsak kijelen­tette, hogy vele is előfordult már ilyesmi. Tlusty elmondta, fogalma sincs ar­ról, kinek az érdekében áll őt lehall­gatni. A lehallgatásokat felügyelő parlamenti bizottság tegnapelőtti rendkívüli ülésén kiderült, senki nem adott bírósági engedélyt az ODS képviselő telefonjának lehall­gatásához, Csehországban ezt még a lehallgatás megkezdése előtt ki kell álh'tani. Az ügy felderítését az is bonyolítja, hogy a képviselő már nem emlékszik arra, milyen telefon­számról érkezett az üzenet. Stanis­lav Gross belügyminiszter eléggé szkeptikusan fogalmazott, szerinte elképzelhető, hogy az egész csak a véletlen műve. A Mladá ffonta Dnes című cseh napilap szerint lehetsé­ges, hogy korántsem valamelyik tit­kosszolgálat áll a háttérben. Előfor­dulhat ugyanis, hogy valaki véletle­nül lenyom egy gombot a készülé­kén, ezzel kitárcsáz egy számot - akár az utolsó hívott számát is majd kvázi telefonbeszélgetést foly­tat vele. Ha a hívott fél nem veszi fel a kagylót, akkor az üzenetrögzítőre kerül a hang, amelyet a mobilszol­gáltató visszaküldhet a hívást kezde­ményező telefonra. Valószínűleg Tlusty esetében ez történt, (szge, ú) CLOSSZA Lehallgatás, hülyeség LEOS KYÉA Egyszer már engem is lehallgat­tak. Pedig nem is vagyok parla­menti képviselő. Egy reggel arra ébredtem, hogy szöveges üzenet érkezett a mobiltelefonomra a szolgáltatótól. Arra figyelmez­tettek, hogy hallgassam meg az üzenetrögzítőmet. Rendben, felhívtam az üzenet- rögzítőt. Némi sustorgás után meghallottam a saját hangomat. Éppen keresetlen szavakat mond­tam valamilyen könyvről, ame­lyet az egyik volt barátnőm adott kölcsön, de sehol sem találom, te­hát nem tudom visszaadni. Hirte­len rádöbbentem, hogy tényleg, emiatt káromkodtam magam­ban, de ennek már két hete. És láss csodát, most ezt hallom. Gyanakodni kezdtem - csak nem hallgat le engem valaki? A konkurencia? Hiszen nemrég átvették az egyik cikkemet. Vagy a színházunk igazgatója? Hi­szen jól feldühítettem, amikor csalással vádoltam. Hát a ma­gánéletemből vett hanganyag­gal akarnak tönkretenni? Igen, persze, azonnal fel akar­tam hívni a belügyminisztert. Egy újságíró lehallgatása éppen a belügy dolga. Nem, dehogyis hagyom én magam. Vagy in­kább rögtön a titkosszolgálat­nak telefonáljak? És, tegyük fel, mi van, ha az egész mögött va­lami jelentősebb rejtőzik? Mondjuk, az al-Kaida? Legelőször azonban, a bizton­ság kedvéért felhívtam az egyik ismerősömet, aki azelőtt mobil- telefonokat árult. Nem tudom, honnan vette őket, de ez most nem is lényeges. „Halló? Talál­kozhatnánk? Nem, nem szeret­ném telefonon keresztül, éppen lehallgatnak. Találkozzunk ott, ahol az utóbbi öt évben a leg­hosszabb időt töltöttük együtt”. Letettem. Fél óra múlva a helyi börtön előtt ismerősöm türel­mesen elmagyarázta, hogy az üldözési mániám és az általam javasolt biztonsági intézkedések az én saját hülyeségemnek te­kinthetők. Egyszerűen csak vé­letlenül megnyomtam egy gom­bot, felhívtam a volt ba­rátnőmet, miközben éppen azt az átkozott könyvet kerestem. Ő persze nem fogadta a hívást, úgyhogy a hangomat szépen fel­vette az ő üzenetrögzítője. Drá­ga volt barátnőm ezt sem kíván­ta meghallgatni. Az üzenetet, amelyről eddig nem is tudtam, két hét után visszaküldte a mo­bilszolgáltató. A gyanú tehát a mobilszolgálta­tó szokásaival kapcsolatos hiá­nyos ismereteimből fakadt. Önök mit szólnak ehhez, képvi­selő urak? A cikket a Neviditelny pes (pes.eunet.cz) című interne­tes lapból vettük át a kiadó engedélyével. LEHALLGATÁSI MÓDSZEREK Dudajevet saját telefonja árulta el A kémrendszerek csúcsa az Eche­lon. Egy 1948-ra datálható keret­egyezmény nyomán amerikai, brit, kanadai, brit és új-zélandi együttműködésben kiépített és működtetett rendszernek egyéb berendezések mellett egy kémműholdrendszer is része. A mikrohullámú távközlés, vagy­is a főként a mobiltelefonok fi­gyelésére alkalmas rendszer na­ponta több millió hívást rögzít és tölt fel egy kereshető adatbázisba - legalábbis a szigorúan titkos té­ma fanatikus kutatói szerint. A világ kormányai ezért igyekez­nek kihagyni kommunikációjuk­ból a mobiltelefont. Intő példá­nak ott van néhai Dzsohar Duda- jev csecsen vezető, akit telefoná­lás közben „keresett fel” egy ra­kéta. Az ő helyzetét viszonylag könnyű volt bemérni, hiszen a háborútól sújtott területen nem volt sok mobiltelefon, amely za­varta volna a megfigyelést. Műholdas megfigyelés A csúcsszintű kémtechnológiák között kifejezetten régimódinak számítanak a leskelődő műhol­dak. Míg kezdetben a műholdak­kal együtt lezuhanó filmeket utólag kellett előhívni, jelenleg az adott területek háromdimen­ziós radartérképét is el lehet ké­szíteni (hiszen ez már a Marson is sikerült), illetve állítólag főtit­kárral együtt el tudják olvasni a napilap vezércikkét. Mélytengeri kémkedés A víz alatti kábeleken folyó kom­munikációt nem lehet műhol­dakkal megfigyelni. A hetvenes években különleges amerikai kémtengeralattjárók lopakodtak a szovjet kikötőkben - a fedélze­tükön utazó mélytengeri búvá­rok lehallgatóberendezéseket szereltek a víz alatti telefonkábe­lekre, majd hónapokkal később visszatértek, hogy begyűjtsék a felvett anyagot. A kémtechnoló­giai szakújságíró, Duncan Camp­bell szerint az amerikai felderí­tésnek még mindig van egy ilyen tengeralattjárója, amelyet ma­napság a Közel-Keleten, a Balká­non, Kelet-Ázsiában és Dél-Ame- rikában vetnek be. Poloska a számítógépben A számítógépes kémtechnológia legutóbbi fejleménye egy megle­hetősen régi technológia: a po- loskázás. A billentyűzetre erősí­tett érzékeny lehallgatóberende­zés közvetíti a gépelés zaját, és mivel minden billentyű más hangot ad, bizonyos kombináció útján kideríthető, hogy melyik mit jelent. Ez persze eléggé bo­nyolult dolog, különleges akusz­tikai berendezés szükséges hoz­zá. Sokkal egyszerűbb az elekt­ronikus módszer. Lehallgatás ellen függöny Tudni lehet továbbá, hogy az amerikai nemzetbiztonsági hiva­talban a nyolcvanas években ki­fejlesztettek egy Tempest kód­nevű rendszetr, amely ún. van Eck phreaking elv alkalmazásá­val a számítógépből áradó elekt­romágneses zaj alapján tudná azonosítani a monitoron látható képet, akár egy fal mögül is. Lézermikrofonok Miért lógnak súlyos függönyök a kormányhivatalok ablakában? Azért mert a lézermikrofonok se­gítségével több kilométerről is le lehet hallgatni a helyiségben fo­lyó eszmecserét az ablaküveg rezgései alapján. A függönyök szerepe, hogy a hanghullámokat összezagyválják, így a felvételen csak sustorgás hallatszik. Persze egy szép tavaszi napon az is elég, ha két pótkocsis teherautó jár fel- alá az épület előtt, (index.hu)

Next

/
Oldalképek
Tartalom