Új Szó, 2003. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

2003-02-04 / 28. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2003. FEBRUÁR 4. Közélet 5 A menekülttáboroknak otthont adó települések 1200-1600 koronás éves támogatásra számíthatnak 1-1 ágy után Egyszerűsödik a kitoloncolás Január elsején életbe lépett az új menekültügyi törvény, mely az európai jogszabá­lyoknak megfelelően hatá­rozza meg a menekültstátu­sért folyamodók jogait, lehe­tőségeit. A változásokról, a menekülttáborok körüli problémákról Bemard Priecelt, a menekültügyi hi­vatal igazgatóját kérdeztük. LAJOS P. JÁNOS Miért volt szükség új törvény el­fogadására? Az új szabályozás az EU-csatla- kozási tárgyalások eredményekép­pen született meg. Szlovákiának - a többi csaüakozásra váró állam­hoz hasonlóan - változtatnia kel­lett az eddigi szabályozáson, ezen a területen is közelítenie kellett az európai normákhoz. A tárgyalások során kifogásolták, hogy az eddigi törvény nem volt összhangban az emberi és szabadságjogokkal és a menekültekről szóló genfi konven­cióval. Korlátozta a hozzánk érke­ző külföldiek jogát, nem folyamod­hattak bármikor menekültstátu­sért Szlovákia területén. Felrótták Szlovákiának azt is, hogy a mene­kültjogi státus elutasítása esetén benyújtott fellebbezésük ügyében nem független bíróság, hanem az államapparátus egy magasabb szintű szerve, a miniszter döntött. A törvény ezen is változtat: az a menekült, aki elégedetlen az első fokú döntéssel, már bírósághoz fel­lebbezhet. Tehát az új szabályozás a mene­dékjogért folyamodóknak ked­vez? Inkább azt mondanám, hogy átte­kinthetőbbé, egyértelműbbé vált a törvény. A kérvényezők szempont­jából már az is előny, hogy az elbí­rálási folyamatban a szubjektív döntés lehetősége minimálisra csökkent. Az első ránézésre azt is mondhatnánk, hogy az előzőnél li­berálisabb törvény született, mivel teljes mértékben figyelembe veszi az emberi és szabadságjogokat. Vi­szont az állampolgárok szempont­jából elmondható, hogy a mene­kültügyi hivatal nem jótékonysági szervezet; azért létesítették, hogy biztosítsa az állampolgárok védel­mét és egyben megvalósítsa a nem­zetközi szerződésekben Szlovákia által vállalt kötelezettségeket. Ez azt jelenti, hogy olyan elemeket is tartalmaz, melyek meggátolják a visszaélést a törvénnyel. Ebben is követjük az európai gyakorlatot, » Követjük az európai gyakorlatot, hiszen például Anglia is most szigorította a mene- , kültügyi törvényeit. N> hiszen például Anglia is most szi­gorította a menekültügyi törvénye­it. Nálunk is egyszerűbbé válik a menekültek kitoloncolása bizton­ságos országokba. Ez azt jelenti, hogy azokat példá­ul, akik Magyarországról érkez­tek hozzánk, minden további nélkül vissza lehet küldeni Ma­gyarországra, bárhonnan szár- maznakis? A közeljövőben két új menekülttábor is nyílik a keleti országrészben (Somogyi Tibor felvétele) Igen. Ehhez természetesen bizo­nyítani kell, hogy onnan érkeztek, de ez már a rendőri szervek felada­ta, nekik kell elegendő bizonyíté­kot szerezniük, hogy ez igazolható legyen. És ha az illetőt a nyugati ország­határ közelében fogták el? Mindegy hol fogták el, ha az illető például csak románul beszél, ak­kor nehezen állíthatja, hogy más­honnan jött. Mivel Románia biz­tonságos országnak számít, az ille­tőt visszatoloncolhatjuk, mene­dékjogi kérelmét automatikusan elutasítjuk. Ez a múltban nem volt ilyen egyszerű, jóval hosszabb fo­lyamat után lehetett csak kiutasíta­ni az országból. De más esetben is szigorúbb a törvény: visszautasít­hatjuk a kérelmet akkor is, ha nyil­vánvalóan megalapozatlan. Ezt a pontot alkalmazhatjuk például ab­ban az esetben is, ha a kérvényező hamis adatokat tüntet fel vagy ha­mis igazolványokat használ. A kérdéskör másik része a mene­külttáborok, melyekből egyre több van. Meglepő, hogy szinte valamennyi Szlovákia nyugati részén, pedig a legtöbb mene­kült Ukrajnából érkezik. Miért? Ez tévhit, a legtöbb menekült ugyanis nem a keleti határon át ér­kezik hozzánk, hanem Magyaror­szágról, és a Párkány-Pozsony köz­ti határszakaszon lépi át az ország­határt. Ezért vannak az eddigi me­nekülttáborok a nyugati ország­részben. Azonban EU-taggá válá­sunkat követően a keleti országha­tár lesz a „legforgalmasabb”, ezért a közeljövőben két menekülttábort is nyitunk a keleti országrészben. Egyiket szinte közvetlenül a szlo­vák-ukrán határon, a másikat Kö­zép- és Kelet-Szlovákia határán. Ezeknek a táboroknak a létesíté­sekor gyakori kifogás, hogy a hi­vatal nem egyeztet a leendő tá­bor környékének lakóival. Ön ezt hogy látja? Amikor aktuálissá válik, mindig ér­tesítjük a helybelieket szándé­kunkról. Sajnos a nagypolitika, Szlovákia nemzetközi szerződé­sekben vállalt kötelezettségeinek megvalósítása gyakran nincs ínyé­re a helybelieknek. Mindegy, hogy a menekülteket vagy például a kör­nyezetvédelmet nézzük. De a megvalósítást másként is meg lehetne oldani, jobban oda­figyelve a helybeliek érzékenysé­gére. Esetleg kárpótolni is lehet­ne őket. A hivatal igazgatójaként nekem is érdekem, hogy a táborok létesítése minél könnyebben, problémák nél­kül menjen, mivel a felmerülő gon­dokat nekem kell megoldanom. Az egyik legnagyobb probléma, a la­kosság még nem szokta meg, hogy Szlovákiában menekültek, idege­nek is élnek, nem tudjuk ezt a tényt elfogadni. Pedig a számuk csak nő­ni fog, főleg ha az EU tagjaivá vá­lunk. Olyan rendszert kell létre­hozni, mely képes a törvényeknek megfelelően gondoskodni a hoz­zánk érkezett menekültekről. Én nem állítom, hogy menekülttábor létrehozása egyáltalán nem terheli az adott régiót. Viszont mindig ar­ra törekszünk, hogy ez a hátrány valamiféleképpen előnyére is szol­gáljon. Mindig figyelünk arra, hogy az újonnan létesült tábor al­kalmazottai helybeliek vagy a kör­nyékbeliek közül kerüljenek ki. Igyekszünk a beszállítást is megol­dani helybeli vállalkozókkal, ter­mészetesen a közbeszerzési tör­vénynek megfelelően. Az új mene­kültügyi törvény arra is lehetősé­get ad, hogy az érintett települések pénzügyi támogatást kapjanak. Ez főleg a kisebb települések esetében lesz jelentős segítség. Szeretnénk elérni, hogy a támogatás a helyi adónak megfelelő mértékű legyen, mintegy 1200-1500 koronát kap­nának a községek évente minden ágy után. A pénz nem minden, sokszor a biztonságukat féltik az emberek. Mindent megteszünk azért is, hogy korlátozzuk a menekültek mozgá­sát. Tudni kell azonban, hogy a me­nekülttábor nem börtön. Ha bör­tön jellegű létesítményekben he­lyeznénk el őket, Szlovákia a helyi és nemzetközi emberjogi szerveze­tek és a külföld céltáblájává válna. A menekültek mozgását csak a rendőri szervek és a bíróságok kor­látozhatják, azok is csak indokolt esetben. Természetesen szükség van a tábor őrzésére, továbbra is tervezzük például a kerítés meg­erősítését a nagyszarvai menekült- tábor körül. Ez azonban nem old meg minden problémát. De legalább a gyűjtőtáborokban be lehetne tartatni a karantént. Ezekben miért nincs szigorúbb fegyelem? A karantén sajnos nem a legmegfe­lelőbb fogalom ebben az esetben, habár a rendelkezések ezt használ­ják. Valahogy meg kellett nevezni az első harminc napot, amit a me­nekült a táborban tölt, de ez nem jelent egészségügyi értelemben vett karantént. Ha az lenne, való­ban szigorú intézkedéseket kellene életbe léptetni, a tábort tényleg nem hagyhatná el senki. De a tábo­rokban nem jellemző a fertőző be­tegségek előfordulása. Az utóbbi hét-nyolc évben egyetlen alkalma­zottunk sem fertőződött meg, nemhogy a környékbeli lakosok. \\ A legtöbb menekült ■nem Ukrajna felől, hanem Magyarország irányából érkezik . . hozzánk. \N Viszont a múlt év végén többször is dolguk akadt a rendőröknek a bősi menekülttábor lakóival. A helybeliek szerint szinte elözön- lötték a falut. Egy esetről van tudomásom, ami­kor valóban be kellett avatkozniuk a rendőröknek, és egy rendőrt is megtámadták. A gyanúsítottakat őrizetbe vették, az ügy kivizsgálása nem a mi hatáskörünk. Azt sajnos el kell ismernem, hogy a bősi me­nekülttábor - de abban az időben a többi is - túl volt telítve. Sajnos másképp nem tudtuk megoldani a hirtelen érkezett rengeteg mene­kült elhelyezését. A helyzet azóta javult, és várhatóan tovább javul majd, ha megnyílik a már említett két új menekülttábor, melyek ösz- szesen mintegy 700 ember befoga­dására lesznek alkalmasak. Mi várható az EU-ba lépésünk után? Nem vagyok jós, de abból, hogy az EU határává válunk, logikusan kö­vetkezik, hogy megnő a menekül­tek száma. A helyzet megoldását segítheti a szoros együttműködés az érintett országokkal. Szeret­nénk elérni például, hogy Magya­rországgal legalább olyan jó le­gyen az együttműködés, mint Cse­hországgal. Mióta a tűzoltóság a járási hivatal helyett a belügyminisztériumhoz tartozik, szükséges a középiskolai végzettség Érettségi bizonyítványt hamisítottak a tűzoltók JUHÁSZ KATALIN Nagymihály. A közelmúltban nyolc tűzoltóról bizonyosodott be, hogy hamisított érettségi bizonyítványt mellékeltek a munkaviszony meg­hosszabbításához szükséges kér­vényhez - értesült az Új Szó. A tűzoltóság kerületi, igazgatója megerősítette információnkat, s hozzátette, hogy a nagymihályi tűz­oltókat a múlt héten azonnali ha­tállyal, végkielégítés nélkül elbocsá­tották. A tűzoltóság tavaly április óta nem az illetékes járási hivatal, hanem közvedenül a belügyminisz­térium alá tartozik, és a testületnél dolgozók számára immár kötelező az érettségi. „A nagymihályi kollé­gáknak megakadt a szemük az egyik bizonyítványon, mivel úgy tudták, az illetőnek nincs középis­kolai végzettsége. Ám amikor új kérvényeket kellett leadni, mégis mellékelt egy fénymásolatot az érettségi bizonyítványáról. Eszerint a nagymihályi gépészeti szakközép- iskolában tette le az érettségi vizs­gát” - mondta Ján Barilla, a testület kerületi igazgatója. A dokumentum valódiságát azon­nal ellenőrizték az említett iskolá­ban, és kiderült, hogy hamisítvány­ról van szó. Ezután - merő kíváncsi­ságból - a többi Nagymihályban érettségizett tűzoltó okmányait is átnézték. Kiderült, hogy az említett másolat alapján hét további hami­sítvány készült. Az okirat-hamisító tűzoltók ellen már megindult a bűn­vádi eljárás, helyükre pedig új em­bereket keresnek. Ján Barilla külö­nösen sajnálatosnak tartja az esetet, mivel tudomása szerint tapasztalt, jó tűzoltókat kellett elbocsátani. A törvény azonban szigorú, ráadásul az érintetteknek bőven lett volna idejük letenni az érettségi vizsgát. A kerületi igazgatóságon megtud­tuk, hogy a közeljövőben vala­mennyijárásban ellenőrzik a tűzol­tók iratait. Déli gyorsforgalmi utat akar az ANO is Pozsony. Az ANO egyértelműen a déli gyorsforgalmi út kiépítését támogatja a északi autópályával szemben. Imrich Hamaréák, a párt egyik képviselője szerint a Pozsony-Nyitra-Besztercebánya-Kassa útvonal sokkal kevesebb pénzbe kerülne, mint az északi, hiszen itt csak egy alagútra lenne szükség Szoroskőnél. Az északi útvonalat a betonlobbi nyomja a legerősebben, hiszen itt 22 alagút kellene, itt szerezhetnék tehát a több pénzt, állítja a képviselő. (TASR) Olcsóbb áram a nagyfogyasztóknak Kassa. A Kelet-szlovákiai Áramszolgáltató (VSE) rövidesen négy nagyfogyasztója számára csökkenti a villamos energia árát. Mint emlékezetes, a nagyfogyasztónak minősülő vállalatok már szaba­don választhatnak áramszolgáltatót, s a verseny eredményeként a Közép-szlovákiai Áramszolgáltató (SSE) után a VSE is lejjebb viszi az árakat. (TASR) 15 fillért gyengült a korona Pozsony. A korona tegnap az euróhoz viszonyítva 15 fillérrel (41,860 korona/euró) alacsonyabb szinten zárt, mint pénteken. Szakértők szerint a gyengülés a vasutassztrájk következménye, mi­vel a pénzpiac tart a péntek óta tartó munkabeszüntetés gazdasági kihatásaitól. (TASR) 66 százalék a NATO-tagság ellen Pozsony. NATO-csatlakozásunk csökkenése megmutatkozik a kor­mány hivatalos honlapján is, ahol az elektronikusan szavazók 66 százaléka utasítja el a belépést, és csak 34 százalék támogatja. A honlapon tegnapig 10 723-an szavaztak ebben a kérdésben. EU- csatlakozásunkról 12 434-en nyilvánítottak véleményt és merőben más az arány; 80 százaléknyian szeretnének belépni az Európai Unióba. A legfrissebb ankétba, amely az EU-népszavazáson való részvételt térképezi fel, még csak 236-an kapcsolódtak be, 81 száza­lékuk elmenne szavazni. (SITA) Továbbra is a HZDS vezet Pozsony. Ha a múlt héten tartották volna a parlamenti választáso­kat, az első helyen a HZDS végezne 19,2 százalékkal, derült ki a Focus közvélemény-kutató legújabb felméréséből. A második helyet a Smer szerezné meg 18,2, a harmadikat az SDKÚ 12,4 százalékkal. Az MKP-ra a megkérdezettek 11,8 százaléka szavazna. A parlament­be bejutna a KSS 7,9, az ANO és a KDH 7,8-7,8 százalékkal. A meg­kérdezettek 15,8 százaléka nem menne el szavazni, 16,2 százalék még nem tudja, kire szavazna, (ú) A lakosság Ficót tartja a legmegbízhatóbbnak Politikusok ázsiója SITA-HÍR Pozsony. Továbbra is Robert Fico vezeti a politikusok megbízhatósá­gi listáját 26,7 százalékkal, pártja azonban továbbra is csak 17-18 Megbízhatósági lista: Robert Fico 26,7 Vladimir Meciar 19,5 Eduard Kukán 15,5 Mikulás Dzurinda 14,4 Bugár Béla 12,7 Pavol Rusko 9,3 Rudolf Schuster 8,3 Pavol Hrusovsky 7,0 Ján Figel* 6,3 Ivan Miklós 5,8 Ján Slota 5,7 Csáky Pál 4,1 Sergej Kozlík 3,7 Vojtech Tkác 3,5 százalék körül mozog. Mikulás Dzurinda kormányfőben a lakos­ság majdnem fele, azaz 46,9 száza­lék nem bízik, derült ki az MVK közvélemény-kutató intézet utolsó felméréséből. Megbízhatatlansági lista: Mikuláí Dzurinda 46,9 Vladimír Meciar 40,8 Ivan Mikloi 18,8 Rudolf Schuster 16,3 Pavol Rusko 13,7 Rudolf Zajac 12,3 Róbert Fico 11,0 Bugár Béla 10,8 Cudovít Kaník 10,2 Ján Slota 7,3 Ján Carnogursk* 7,2 J Anna Maliková 6,0 | Csáky Pál 4,0 o Duray Miklós 1.2 Í Az iraki háború ellen szervezett tüntetést a kormányhivatal épülete előtt tegnap Szlovákia Kommunista Pártja (KSS). Vezetői a tüntetőkkel együtt fogadtak el egy nyilatkozatot, melyben arra szólítják fel a kormányt, érté­kelje át álláspontját a háborúval kapcsolatban. (TASR-felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom