Új Szó, 2003. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

2003-02-24 / 45. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2003. FEBRUÁR 24. Közélet 5 A legfontosabb szempont az, hogy az emberek maguk dönthetnek adójuk egy részének felhasználásáról Adj unk Az adófizetők először tavaly dönthették el, hogy adójuk 1 százaléka milyen célt szolgál­jon. A civil szervezetek több mint 100 millió koronát kap­tak a polgároktól. Lőrincz Ár­páddal, az 1. Szlovák Nonprofit Szolgáltató Köz­pont igazgatójával, a tavalyi tájékoztató és figyelemfelkel­tő kampány szervezőjével be­szélgettünk. LAJOS P. JÁNOS A lehetséges 300 millió koroná­nak egyharmada jutott el az igénylő szervezetekhez. A kam­pány szervezőjeként elégedett az eredménnyel? A közvélemény-kutatásokból kide­rül, hogy a lakosság 71 százaléka tudott a lehetőségről, ami nagyon jó eredmény ahhoz képest, hogy az egy százalékos adó intézménye ta­valy lépett életbe. Nagyon szép eredménynek tartjuk a százmillió koronás adófelajánlást. Összeha­sonlítva ezt az összeget a hasonló magyarországi adattal, láthatjuk, az adófelajánlás bevezetésekor ott is hasonló eredményt értek el a szervezetek. Magyarországon ma, hat évvel az adóintézmény beveze­tése után mintegy 43-44 százalé­kos eredményt tudnak felmutatni. Idén szeretnénk elérni, hogy leg­alább 125 millió koronára nőjön a felajánlott támogatás. Úgy érzem, ez reális cél. Mennyire elégedett a támogatás megoszlásával? Négy szervezet kapott többet egy­millió koronánál, százezer korona fölötti támogatásban mintegy 160 részesült. A nyilvántartott szerve­zetek egynegyede viszont 5 ezer koronánál alacsonyabb összeget » Tavaly a legtöbb hozzájárulást be­gyűjtő 13 szervezet kö­zül nyolc támogatja a rákkutatást és **-gyógyítást. NN kapott, miközben a regisztráció dí­ja 2 ezer korona körül mozgott. Fel­tételeztük, hogy az emberek első­sorban a saját régiójukban működő szervezeteket támogatják majd, melyeknek jól ismerik a tevékeny­ségét. Ez így is történt, ezért kapott több szervezet kisebb összeget. A nagyobb támogatást elnyerők - mint például a Rákellenes Liga, melynek 3 millió korona fölötti ösz- szeg gazdagította számláját - kivé­telek közé tartoznak. A Liga eseté­ben biztosan szerepet játszott a fel­egy százalékot Tavaly százmillió korona jött össze az egy százalékos adófelajánlásokból, ami nagyon szép eredmény (Somogyi Tibor felvétele) használás célja is. Egyébként a leg­több hozzájárulást begyűjtő 13 szervezet közül nyolc támogatja a rákkutatást és -gyógyítást; ez is mutatja, hogy a lakosság nagy ré­sze mely társadalmi problémák megoldását tartja a legfontosabb­nak. Müyen hatással voltak a szerveze­tek reklámjai a támogatás meg­oszlására? Országos kampányról szinte egyet­len szervezet esetében sem beszél­hetünk. Készítettünk egy felmérést a fogadó szervezetek körében, mely­nek egyik része éppen a reklámot érintette: azt kérdeztük, milyen stí­lusú kampányt folytattak. Ebből ki­derült, hogy túlnyomó részük a sze­mélyes kapcsolatra épített, aktivis­táik személyesen hívták fel a lakos­ság figyelmét szervezetük munkájá­ra. Ez volt a leghatásosabb kam­pány, nem volt szükségük a megszo­kott, az elektronikus vagy írott sajtó­ban, óriásplakátokon megjelenő reklámokra. Az általunk és a társult szervezetek által folytatott országos népszerűsítő kampány az adófel­ajánlás rendszerének ismertetését szolgálta. Az emberek jórészt ennek köszönhetően tudtak a törvényadta lehetőségről. Vannak visszajelzéseik a szerve­zetektől? Elégedettek az érintet­tek az eredménnyel? Minek kö­szönhető, hogy idén mintegy 650- nel kevesebben regisztráltatták magukat, mint tavaly? Én más szempontból nézem ezt a kérdést: a tavalyi szervezeteknek mintegy 50 százaléka újra bejegyez­tette magát, ez számomra azt jelen­ti, hogy a többségük elégedett az eredménnyel. A sikert azonban nem azon kell mérni, hogy hány szervezet él ezzel a lehetőséggel, sokkal fontosabb az adófizetők részvétele, melyet a felajánlott ösz- szeg nagysága, valamint a felaján­lás célja mutat. Nem hiszem, hogy az említett csökkenés a szervezetek érdektelenségét jelezné. A tavaly nyilvántartott szervezetek közül nem mindegyik tudta megszólítani a lakosságot. Az idén bejegyzettek­nek 47 százaléka új, tavaly még nem akart élni, vagy nem élhetett ezzel a lehetőséggel. Ők, amellett, hogy anyagiakhoz akarnak jutni, le­mérhetik azt is, hogy mekkora az is­mertségük és az elismertségük a társadalomban. Vannak visszajelzéseik az adófize­tők részéről is? Mennyire elége­dett a társadalom az ily módon felajánlott összeg felhasználásá­nak ellenőrzésével? Először került be a szlovák jogrend­szerbe kötelezettségként az, hogy a szervezetek kötelesek nyilvánosság­ra hozni a támogatás felhasználásá­nak célját. A százezer koronánál na­gyobb összeget kapó szervezetek­nek nyilvánosságra kell hozmuk, mire használták a támogatást, akik egymilliónál is többet kaptak, azok­nak könyvvizsgálóval kell ellenőriz­tetniük a felhasználás célszerűségét, és természetesen ennek eredményét is nyilvánosságra kell hozniuk. Az adakozó tehát ellenőrizheti, mire használták fel a pénzét. Idén újra felajánlhatják adójuk egy százalékát az adófizetők. Ter­vezik a tavalyi kampány folytatá­sát? Folytatjuk a kampányt, de a célok és az eszközök részben módosulnak. Tájékoztató irodákat idén nem nyi­tunk, tervezzük azonban egy ingye­nes, nonstop információs vonal üze­meltetését, melyen az érdeklődők teljes körű tájékoztatást kaphatnak a célszervezetekről és a felajánlás módjáról. A kampány másik része az adófelajánlás céljával kapcsolatos kérdésekre próbál majd választ ad­ni. Motiválni szeretnénk a lakossá­got, hogy minél többen éljenek ezzel a lehetőséggel. Mi várható jövőre? Egyes infor­mációk szerint a készülő adóre­form miatt akár meg is szűnhet ez a lehetőség, pedig egy év múlva már a jogi személyek is határoz­hatnak adójuk egy százalékáról. Az egy százalékos adó nem áll ellen­tétben a tervezett reformmal, ez nem indokolja a megszüntetését. A már kiszabott adó egy százalékáról van szó, tehát nem érinti sem az adó mértékét, sem rendszerét. Vélemé­nyem szerint a kormánynak egyér­telműen ki kellene nyilvánítania, tá­mogatni akarja-e a civil szférát - és ebben az esetben nem szüntetheti meg az adófelajánlás lehetőségét -, vagy változtat eddigi hozzáállásán. A civil szervezetek, ' amellett, hogy pénzhez jutnak, lemér­hetik azt is, hogy mek­kora az ismertségük . . és az elismertségük. \\ Ha túl bonyolultnak vagy túl költsé­gesnek tartja a jelenlegi módszert, akkor módosítani kell rajta, de sem­miképpen sem kell megszüntetni. A jogi személyek bekapcsolásával jö­vőre újabb, mintegy 280 millió koro­nás pénzforrás keletkezik, ez már valóban jelentős támogatást jelente­ne a civil szervezeteknek. Ön mit jósol, marad vagy megszű­nik a jövőben ez a lehetőség? Nagyon furcsa lenne, ha megszűn­ne, hiszen tulajdonképpen a maival azonos kormány tette ezt lehetővé. Nem hallottam olyan esetről, hogy meg akarják szüntetni ott, ahol már működik, viszont több országban is mérlegelik bevezetésének lehetősé­gét. Jövőre a vállalkozások, cégek bekapcsolásával nő a felajánlható összeg, de állítom, hogy nem az ősz- szeg nagysága a legfontosabb ténye­ző. Az egy százaléknál sokkal fonto­sabb, hogy az emberek maguk dönt­hetnek adójuk egy részének felhasz­nálásáról. 73 franciaországi idős ember él szlovákiai nyugdíjból, a legtöbben természetesen Csehországban és Magyarországon Több millió korona nyugdíj megy külföldre ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Prága. Több cseh állam­polgár Szlovákiából kap nyugdíjat, ami a hatályos törvények és az árfo­lyambeli különbségek miatt a cseh nyugdíjnál lényegesen alacsonyabb. Ők a cseh ombudsmantól várnak se­gítséget. Otakar Motejl szerint az ügy még a közös csehszlovák állam idejére vezethető vissza, amikor több szlovákiai székhelyű cégnek volt kihelyezett irodája Csehország­ban. „Az akkori államközi egyez­mény értelmében a szociális juttatá­sokat az a fél fizeti, amelyikben a munkáltató székel. Ilyen a Cedok, a Slovakofarma vagy a Duna-hajózási Vállalat” - magyarázta Motejl, aki tárgyal a cseh szociális minisztéri­ummal a problémáról, ám múlt heti pozsonyi látogatásakor megjegyez­te: nem lesz könnyű megoldást ta­lálni. A nyugdíj kifizetésénél ugyan­is az a meghatározó, hogy Csehszlo­vákia szétválásáig (1992. december 31.) az adott munkaadó hol fizetett nyugdíjjárulékot. Ha Szlovákiában, akkor az egykori alkalmazott nyug­díját a szlovák Szociális Biztosító fi­zeti. A cseh szociális és munkaügyi minisztérium szóvivőjétől megtud­tuk, hogy jelenleg elemzik a cseh ál­lampolgároknak fizetett nyugdíj ki­egészítésének lehetőségeit. A Szoci­ális Biztosító adatai szerint 2 256 cseh állampolgárnak folyósítanak nyugdíjat Szlovákiából, egyesek azonban már most is nyugdíj-kiegé­szítést kapnak a cseh kormánytól. „Kérhetik a törvény szigorának eny­hítését, vagyis azt, hogy nyugdíju­kat egészítsék ki a csehországi át­lagnyugdíj összegéig - mondta la­punknak Katerina Prejdová, a cseh tárca szóvivője. 1997 és 2002 között 318 személy kérte ezt a kiegészítést, a miniszter 175 esetben mondott igent a kérésre.” Folynak tárgyalá­sok a szlovák féllel is a cseh állam­polgároknak fizetett nyugdíjak kompenzációjáról, ezek eredménye azonban a szóvivő szerint egyelőre megjósolhatatlan. A két országban fizetett nyugdíjak között - a bérek­hez hasonlóan - nagy a különbség: Szlovákiában az öregségi nyugdíj 61Ó4 szlovák korona, Csehország­ban viszont 6950 cseh korona (9243 szlovák korona). Az egyes ál­lamközi egyezmények alapján Szlo­vákia több ország állampolgárainak is folyósít nyugdíjat. „Európában már megszokott dolog a nyugdíjak államok közti folyósí­tása - mondta érdeklődésünkre Andrea Kadnárová, a Szociális Biz­tosító szóvivője. - Ez a munkavál­lalók migrációjának eredménye, mindenki onnét kapja nyugdíját, ahol fizették utána a nyugdíjjáru­lékot.” Kadnárová szerint Szlováki­ában is sokan vannak olyanok, akik külföldi nyugdíjat kapnak; a biztosító pontos adatokkal nem rendelkezik, hozzávetőleges szá­mokat pedig a szóvivő nem volt hajlandó közölni, (sza, lpj) A külföldre fizetett nyugdíjak Célország Nyugdíjak száma negyedévi nyugdíj Bosznia és Hercegovina 11 Íjfi5 29 538 Bulgária 88 11 102 Csehország 2 256 í I |H 35 296 025 Franciaország 73 574 674 Hollandia 7 '111 73 251 Horvátország 28 133 965 Macedónia 9 *:lll liilil 55 554 Magyarország 888 5 303 389 Lengyelország 545 ú 3 821 779 Szlovénia 7 53 445 Svájc 146— 1 469 632 Jugoszlávia 33 191 073 forrás: Szociális Biztosító adatok szlovák koronában RÖVIDEN Bárdos: Schuster hibázott Pozsony. Az államfőnek át kellene értékelnie legutóbbi döntését, mely szerint tanácsadóinak sorát kiegészíti egyes parlamenti képviselőkkel, a vezérkari főnökkel és az országos rendőrfőkapitánnyal, mondta Bár­dos Gyula (MKP), a Joj televízió Hetes című műsorában. Az MKP alel- nöke szerint ugyan jogszabály nem akadályozza parlamenti képviselő elnöki tanácsossá való kinevezését, de egy évvel az elnökválasztás előtt nem szerencsés, ha az elnök, akárcsak tanácsosain keresztül is, köthető bizonyos pártokhoz. Rudolf Schuster múlt héten nevezett ki új tanácsosokat, köztük Boris Zala (Smer) és Ján Drgonec (ANO) parla­menti képviselőket. (TASR) Palkó nem tart attól, hogy lehallgatják Pozsony. A belügyminiszter nem aggódik telefonbeszélgetéseinek esetleges lehallgatása miatt, habár bizonyos témákról nem beszél tele­fonon. „Senkit sem bocsátottunk el amiatt, mert részt vett volna Pavol Rusko lehallgatásában - mondta Vladimír Palkó, a Markíza televízió Testre szabva című műsorában. - Az elbocsátottak a munkafegyelem ellen vétettek azzal, hogy nem jelentették időben a történteket.” A bel­ügyminiszter nem látja indokoltnak a lehallgatási rendszer felügyelet­ének megváltoztatását, szerinte sem az ANO, sem az MKP javaslata nem oldja meg a lehallgatások körül kialakult helyzetet. (SITA) A JID újabb támadása a SIS ellen Pozsony. A szlovák titkosszolgálat (SIS) visszautasítja a Jane’s Intelligence Digest (JID) című brit lap állítását, mely szerint Vladimír Mitro, a SIS igazgatója kompromittáló adatokkal rendelkezik Mikulás Dzurinda kormányfőről. A JID legújabb száma arról ír, hogy a SIS visz- szaélt a tulajdonában lévő elektronikus radarrendszerrel, és vezető politikusok - köztük a kormányfő - megfigyelésére használta azt. A SIS visszautasítja a brit lap vádaskodását, szerinte az újságírónak anyagot szolgáltató körök Szlovákia NATO-ba lépését akarják veszé­lyeztetni. (SITA) Malíková a SNS pénzével veszteget Pozsony. Anna Malíková megvesztegetés árán is meg akaija tartam elnöki funkcióját a Szlovák Nemzeti Pártban (SNS), állítja Miroslav Kotian a párt trencséni kerületi szervezetének elnöke. Erre a célra állí­tólag a SNS vagyonát használja, lefizetéssel akaija rávenni pártjának egyes vezetőit, hogy továbbra is őt támogassák. Kotian figyelmezteti Ján Slotát, hogy a két párt egyesítésével nejáruljon hozzá egy politikai hulla újraélesztéséhez. „A két párt egyesítésére szükség van, de tojást szorongató, paranoid emberek nélkül” - mondja Kotian. (TASR) Hivatalnoki állások Brüsszelben Brüsszel. Az Európai Bizottság stratégiája szerint az elkövetkező hét év során mintegy 300 szlovák alkalmazottat kívánnak felvenni. Több­nyire alacsonyabb hivatalnoki státusú helyekről van szó, de három igazgatói és tizenöt magasabb pozíció is vár ránk. A bizottság továbbra is be akaija tartani azt az eddig alkalmazott elvet, hogy minden tagál­lam delegálhasson egy vezérigazgatót, így egy ilyen posztot is betölt majd valaki Szlovákiából. A tíz leendő tagállam számára összesen 3441 helyet különítettek el, a legtöbb, 1341 a lengyeleknek jut. (ú) Keresik egy 62 éves asszony gyilkosát Rimaszombat. Szombat óta keresi a rendőrség a 62 éves Barbora Z. gyilkosát, az idős asszony holttestét a háza melletti garázsban találták meg, nyakán egy körülbelül tíz centiméter hosszú vágással. Az orvosszakértő szerint a gyilkosság 48 órával korábban történt. (TASR) Nem vesznek el a 2000. évi SAPARD-pénzek Merítési gondok ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Dunaszerdahely. Nem vesznek el a SAPARD uniós előcsatlakozási alap 2000,2001-es éveinek támogatásai, ha nem sikerül azokat 2003 végéig kimerítem. Vadim Haraj, a SAPARD ügynökség igazgatója egy szakfóru­mon jelentette be, hogy az EU szak­értői bizottsága azt javasolta a Eu­rópai Bizottságnak, hagyja jóvá, hogy a társult országok termelői a 2000-es pénzügyi keretet (Szlová­kia esetében 18,6 millió euró) 2004 végéig meríthessék. Brüsszel igenlő válasza esetén a 2001-es keretet (18,9 millió euró) 2005 végéig, a 2002-es keretet, amelyet a napok­ban írnak alá az unió és a szlovák il­letékesek, 2006 végéig lehetne fel­használni. A fórumon elhangzott, a SAPARD jó tanulási lehetőség, hogy az EU-ban miként kell kérvényezni hozzájárulást. Ahhoz, hogy az EU- csatlakozás után meríthessük a ben­nünket megillető keretet, haladék­talanul létre kell hozni a IACS- ügynökséget. A termelők főként az iránt érdek­lődtek, hogy kívánja a mezőgazda- sági minisztérium enyhíteni a ser­téstenyésztők gondjait. A tárca ver­senypályázatot írt ki 5000 tonna sertéshús exportjára, a támogatás­ra előirányzott pénz 30 millió ko­rona. (gyor) Nigériai leveleket még szlovákiai bankok is kaptak Levelező tagozatos csalók SZABÓ GERGELY Pozsony. A múlt héten egy cseh nyugdíjas megölte a prágai nigériai konzult, mert minden pénzét el­vesztette a „nigériai levelekként” elhíresült csalási ügyben. A mód­szer Szlovákiában sem ismeretlen, ám a rendőrség nem tud károsul­takról. „A pénzügyi rendőrséghez nem érkezett feljelentés az úgyne­vezett nigériai levelek ügyében” - áll a belügyminisztérium lapunk­hoz eljuttatott nyilatkozatában. A tárca sajtóosztálya az Új Szó kérdé­sére leszögezte: nincs arról tudo­mása, hogy szlovák állampolgár ilyen ügyben a rendőrséghez for­dult volna, de nem kizárt hogy szlovákiai károsultja is van a világ­méretű csalásnak. A pénzügyi rendőrség illetékese elárulta, ha­sonló elektronikus és hagyomá­nyos levelek folyamatosan érkez­nek nemcsak magánszemélyekhez, hanem szervezetekhez, vállalatok­hoz, sőt bankokhoz is. „Nagyon bo­nyolult kideríteni a levelek szárma­zási helyét és azonosítani a feladót, nincs könnyű dolga a bűnüldöző szerveknek” - állítja a belügymi­nisztérium. A tárca egyébként to­vábbra is tájékoztatni akaija a pol­gárokat: arra figyelmeztet, hogyne is vegyük figyelembe a busás hasz­not ígérő leveleket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom