Új Szó, 2003. február (56. évfolyam, 26-49. szám)
2003-02-22 / 44. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2003. FEBRUÁR 22. Családi kör Boldog gyermeket szeretnék, nem tökéleteset Gyermeknevelésből elég BENKŐ TÍMEA egbuktam mint anya. Számtalanszor. Egyszerűen semmit nem csinálok jól, bárhogy igyekszem is. Az egész már akkor elkezdődött, amikor tíznaposán hazahoztam elsőszülött gyermekem a kórházból. Féljem keresztanyja: „Na, ez sokáig nem fog neked szopni, mert nem tartod jól, miközben szoptatod.” Nagyanyám: „Éjszakákat nem alszom, mert ki tudja, adsz- e eleget enni a kicsinek...” Pedig lányunk nyugodt, elégedett kisbaba volt, szerintem túlságosan is dundi. És minden kárálás ellenére féléves koráig kizárólag anyatejet kapott. Akkor meg hirtelen az lett a baj. Anyám: „Nem megmondtam? Tessék, didifüggő lett! Már régen zöldséget és gyümölcsöt kellene ennie, legalább egy rendes darakását főzz neki, hogy egyszer az életben lakjon jól! Nem fogja elfogadni a rendes ételt, meglásd!” Nagymamáját meghazudtolva annak rendje-módja szerint fokozatosan igenis átállt a szilárd táplálékra. Igaz, közben néha- néha befalta a napi újságot is, sőt szobanövényeink nagy bánatára ráfanyalodott a virágföldre, de én gyerekkoromban a szoba falát is megkóstoltam, és itt vagyok. Egyik délután arra vetemedtem, hogy szólóban ugrottam át a szemközti élelmiszerboltba.- Hol a kicsi?- Alszik.- Otthon hagytad egyedül??? Hatalmas döbbenetét láttam az elárusítónő szemében. Tuti, hogy egy macskát is jobb anyának tartott, mint engem. Főzhetnék, moshatnék, takaríthatnék, a szemetet kivihettem volna, a kertben is vígan kapálhatnék, amíg féléves csemetém a kiságyban biztonságban alszik..., de öt perc erejére 60 méterre elhagyni a házat? Főbenjáró bűn. Mert jöhet árvíz, vulkánkitörés, meteoreső, kis cigánygyerekek potyoghatnak az égből... Amikor a gyerekkel mentem bevásárolni, akkor is kudarcot vallottam.- Tudsz köszönni? - csipkedték meg arcocskáját. Tisztában voltam vele, hogy hat hónapos lányomtól lehetetlent várnak, mégis bűntudatom volt, hogy neveletlen, mert nem tud „pápázni”. Arról nem is beszélve, hogy ahányszor kenguruban látták, megállapították, hogy nem tesz jót a gerincének. Mintha nem az lenne a világon a legtermészetesebb, hogy az anyja testén van. Én mindig azt gondoltam, amikor eljön az ideje, a gyerek magától mindent megtanul. Úgy, ahogy egy szép napon ösztönösen átfordult a hátáról a hasára és vissza, úgy, ahogy egyszer csak felült. Már tíz hónapos is elmúlt, még nem akart mászni. Az egyik ismerős anyuka: „Hagyd a földön játszani! Már rég pokrócra kellett volna őt raknod, akkor bezzeg mászna! Csalogasd a játékaival!” A másik: „Hát tanítsd meg! Ereszkedj négykézlábra, s mutasd neki, hogyan mozogjon!” Nem csinálok magamból a gyerek előtt majmot. Amikor Enikő úgy gondolta, mászni is elkezdett. Igaz, nem úgy, ahogy a mindent tudó babakönyv írja. Mozgása leginkább egy nyomorék koldusra emlékeztetett: jobb lábát térdben behajlítva keresztben maga alá húzta, a másikkal meg odébbrúgta magát. De végre haladt! Nem engedték, hogy örüljek a tudományának. „Az én fiam nyolc hónaposán járt” - forrázott le egy újabb ismerősünk. „Ebben a flancos papucsban egyébként nem is fog megtanulni járni, mert nem tartja szorosan a bokáját” - állapította meg anyósom. Máris rohantunk új cipőt venni. A boltban levettem a polcról a legkisebb fehér tipegőt. Férjem szó nélkül kivette a kezemből és visszatette eredeti helyére.- Ilyet nem veszünk! Ez úgy néz ki, mint valami ortopédcipő - hangzott a szigorú szakvélemény.- Mit gondoltál, báli üvegtopánká- ban fog elindulni? - kérdeztem ingerülten.- Az én lányom akkor sem hordhat ilyet! Kicsi lányunk első születésnapján - mint a legtöbb gyerek-járt. PapucsKönyvvel könnyebb (A szerző felvételei) ban is, tipegőben is, de főként mezítláb. A legtöbb gondot fogacskái okozták. Nem azzal, hogy amikor fogadzott, nyűgös lett volna. Á, ő egyáltalán nem fogadzott.- Mennyi idős? - kérdezte egykori osztálytársnőm.- Tizenegy hónapos.- És még nincs foga? El kell vinni fogorvoshoz - jelentette ki kategorikusan, hiszen kétcsaládos anya.- Csak nem azt akarod mondani, hogy rendeljek neki protézist? - poénkodtam. Mindenesetre a gyerek megijedhetett, mert másnap kibújt a jobb alsó egyes, s a következő hónapban minden héten újabb fogacska csillogott a szájában. Ekkor azonban újra kétségbeestem.- Bilizel már, kis hölgy? - állt meg egy rokon asszonyság délutáni sétánkon a kocsink mellett.- Nincs még egyéves sem - mondtam a lehető legtermészetesebben.- És??? Úgy mégis, mikor akarod vele elkezdeni??? Másnap idegesen telefonáltam a barátnőmnek, akinek négy hónappal idősebb a lánya.- Te, a Dóri már bilizik?- Nem, miért?- Tanácstalan vagyok. Nálunk már bilizik a plüssmackó, büiznek a babák, lassan ott tartunk, hogy én is ráülök, de Enikő csak a homlokát ráncolja.- Minek erőlteted? Majd nyáron a melegben pelenka nélkül futkoshatnak, és maguktól megtanulják... Időközben rájöttem a megoldásra: mesekönyvvel a térdén akár egész délelőtt hajlandó trónolni a kisasz- szony. Legújabban azért szorulok a nagymamáktól, mert este tizenegykor Id- csi lányom még vígan táncol. Napközben is mindössze egy órácskát alszik, éjfél előtt pedig teljes képtelenség ágyba dugni. „Kicsi az alvásigénye” - mondom én. „Olyan nincs. Rosszul szoktatod. Az enyémek este nyolckor mindig ágyban voltak, ha nem aludtak is” - oktatott ki anyósom. Szombaton épp színházba mentünk, ő volt a dada. Amikor tizenegykor hazajöttünk, unokájával a nappali közepén fogócskázott. „Feláll a kiságyban...” - vonta meg a vállát, szája mosolyra húzódott. Tegnap beleolvastam a babakönyvbe. Ott az áll, hogy egyévesen már meg kell tanítani csemeténket csészéből inni, s fokozatosan le kell szoktatni a dudlis üvegről. El vagyok keseredve. Lányom tizenhárom hónapos. Ki mondja meg nekem, hogy mit értsek e kifejezés alatt: fokozatosan? Végül úgy döntöttem, jó mélyre elsüllyesztem azt az okos könyvet. És gratulálok mindenki mintagyerekéhez, de én már nem kérek senki tanácsaiból! Boldog gyereket szeretnék, nem tökéleteset. Hogyan tanítsuk meg csemeténket céltudatosan dolgozni? Ha nem tud összpontosítani TANÁCSADÓ Csak bámul ki az ablakon, mintha nem is lenne itt az órán - panaszolja a tanító néni, s a szülők is rábó- lintanak, hogy ez bizony otthon is előfordul. A leckeírás elhúzódik a késő esti órákig, és a szülő tehetetlennek érzi magát. De ha legót épít, vagy számítógépes játékot játszik, a szülők nem győznek csodálkozni. A gyereket mintha kicserélték volna, összpontosít a játékra, pontosan reagál minden helyzetre akár órákon keresztül is. Hogyan tanítsuk meg csemeténket céltudatosan dolgozni? ✓ A legfontosabb az alvás 12-13 éves koráig a gyermek időben járjon aludni. Az alvásnak fontos szerepe van abban, hogy a gyermek tud-e összpontosítani napközben. Ezt különböző alvással kapcsolatos kísérletek is bizonyítják. Azok az emberek, akiket nem hagytak aludni, képtelenek voltak összpontosítani, olvasni és megérteni egy szöveget, vagy olyan munkát végezni, amely nem tartozik a rutinmunkák közé. ✓ Tanítás előtt ne nézzen tévét A zaj, a színek, a cselekmény gyors váltakozása ébredés után árt az agynak. A reggeli nyugalom és a csend felkészítik az agyat arra, hogy napközben tudjon figyelni. ✓ Amit elkezd, be kell fejeznie A gyerekek többnyire csapongóak. Lelkesednek valamilyen sport iránt, egy hónap múlva azonban már nem érdekli őket. Belekezdenek valamilyen játékba, 10 perc múlva félbehagyják. Az iskolában azonban a tollbamondást végig kell írni, a matekpéldát is végig kell számolni. Nekünk, szülőknek a gyerekeinket kitartásra kell nevelnünk. Ha már egyszer kiválasztottuk vele együtt a neki legmegfelelőbb sportot, s ő egy idő után abba akarja hagyni, próbáljuk meggyőzni, hogy folytassa. Ha a gyermek aznapi kalandjait meséli, s egyik történetről a másikra ugrál, próbáljuk kérdésekkel vezetni, hogy beszéde formálódjon, legyen eleje, közepe és vége. ✓ A keresztrejtvények, feladványok jó edzésnek számítanak Időnként olvassunk el vele egy-egy olyan könyvet, ahol sok a párbeszéd. A gyermek legyen a történet főszereplője, mi pedig az összes többi szereplő, miközben mindenkinek ügyelnie kell, mikor következik a szövege. Játsszunk vele szójátékokat, fejtsünk keresztrejtvényt. Ez a szórakozás a házi feladattal összekapcsolva Összpontosításra szoktatja. ✓ A dicséret és a jutalmazás is segít Nem tiltott a gyermek motiválása sem: ígérhetünk neki időnként mozijegyet, játékot vagy más apróságot. Jutalmazzuk inkább a viselkedéséért, mint a jó jegyekért. Ha iskolás gyermeke egész héten időben elkészül a feladataival, nem megy ötpercenként toalettre vagy a konyhába, megérdemli a dicséretet, illetve az ajándékot, annak ellenére is, hogy a tökéletességhez még néhány lépcsőfok hiányzik, (béres) CSALÁDI KÖRBEN AZ ORVOSSAL Mi a bölcsőhalál Aggódó kismama jeligére: „Nemrégejt a falunkban meghalt egy négy hónapos ■ csecsemő. Mindenkit megrázott a hír, mert egészségesen született, és a halála előtt sem volt beteg. A szülőknek azt mondták, a baba bölcsőhalálban halt meg. Szeretném tudni, mi ez a betegség, és ha nem lehet felismerni, akkor megelőzhető-e?" » A bölcsőhalál orvosi néven csecsemőkori hirtelen halál, vagy röviden SIDS (Sudden • Infant Death Syndrome), egészséges csecsemőket érint, és a halál utáni vizsgálatok nem adnak magyarázatot arra, hogy a látszólag egészséges csecsemő miért hunyt el. Bár a bölcsőhalál okát az elmúlt években intenzíven kutatták az újszülöttgyógyászok, a kiváltó okot még ma sem tudják megnevezni. Viszont sokat tudnak arról, hogy mely körülmények és tényezők növelik meg ennek a veszélyét. A bölcsőhalál egy hónapos és egyéves kor között a leggyakoribb halálok. Leginkább a 2-5 hónapos életkor közötti csecsemők veszélyeztetettek. Fiú csecsemők között másfélszer gyakoribb. Ko- raszülöttség és az alacsony születési súly fokozza a bölcsőhalál előfordulásának veszélyét. Veszélyeztetettebbek azok a csecsemők, akiknél életük során előfordult, hogy nem vettek levegőt, elszürkültek, elsápadtak, vagy testük petyhüdté vált, esetleg megfeszült, és ennek okát az orvosi vizsgálat nem tudta megállapítani. A legtöbb csecsemőt, aki váratlanul, minden megmagyarázható ok nélkül álmában hal meg, hason fekve, arccal oldalra fordulva találják. Többszörösen növelheti a tragédia bekövetkeztének esélyét a terhesség és a szoptatás alatti, illetve a csecsemő jelenlétében való dohányzás. Kockázati tényező a terhesség alatti mértéktelen alkoholfogyasztás, valamint a kábítószer-élvezet. A bölcsőhalál bármely évszakban, a nap bármely időpontjában előfordulhat, de gyakoribb a hidegebb hónapokban és az éjszakai órákban. Veszélyes a csecsemő túlhevülése, túlöltöztetése is. 100%-os biztonsággal nem lehet megelőzni a bölcsőhalált. Lényeges azonban, hogy tudatosan csökkentsük (amennyire csak lehet) a kockázati tényezőket. A terhesség alatt a kismama ne dohányozzon, ne igyon alkoholt és ne fogyasszon kábítószereket. Járjon terhesgondozásra. A baba megszületése után javasolt alváshoz a hátára fektetni őt. A szoptató anyukák egyáltalán ne dohányozzanak, és a csecsemő jelenlétében se cigarettázzon senki. A bölcsőhalál tekintetében a hasra fektetés mellett pillanatnyilag a dohányzást tartják a legfontosabb kerülendő rizikófaktornak. Ajánlatos a csecsemőt minél tovább szoptatni. Az ilyen babák ellenállóbbak a fertőzésekkel szemben, és közöttük ritkább a bölcsőhalál is. A második és a hetedik hónap között vigyázni kell, hogy a baba alvás közben ne melegedjen túl. A szoba hőmérséklete optimális esetben 16-20 Celsius fokú legyen. Ne fektessük a csecsemőt fűtőtest közelébe, és óvjuk a közvetlen napsugárzástól is. Babahordozó táskát se tegyünk olyan padlóra, ahol padlófűtés működik. Ha egy egészséges csecsemő homloka és tarkója túl sokat izzad, ez azt jelenti, hogy kimelegedett. Éjszaka a csecsemő a szüleivel egy szobában, de külön kiságyban aludjon. Ne használjunk dunyhákat, toliból készült takarókat. A plüssállatkák is akadályozhatják a baba légzését. Ajánlatos a rugdalózó és a hálózsák használata. Ha a babát mégis betakarjuk, akkor a takaró csak a mellkasáig érjen, és az ágy végénél tűrjük a matrac alá. Az utóbbi időben egyes szakemberek ajánlják a játszócumit, ez ugyanis olyan élettani folyamatokat indít be, amelyek megakadályozzák a légzés leállását. Orvosi javaslatra, vagy a szülők megnyugtatására beszerezhetők olyan készülékek (légzésfigyelő monitorok), amelyek folyamatosan érzékelik a baba légzését, és légzésleállás esetén riasztanak. Ez a készülék általában a kiságy matraca alá helyezett érzékelővel működik, így nem zavarja a csecsemőt. A monitor riasztása esetén viszont nagyon fontos, hogy a szülő azonnal megkezdje a baba újraélesztését. Ha a szakszerű segítség helyett pusztán csak mentőre vár, akkor a később megérkező szakember sem tud már teljes értékű segítséget nyújtani. A babát azonnal ki kell venni a kiságyból, levetkőztetni, megpaskolni, megcsipkedni. Ha nem indul be a légzés, fontos a légutak szabaddá tétele, behívásos lélegeztetés, szükség esetén a vérkeringés újraindítása. Kedves jövendő anyuka! A gyermekkor első hónapjai talán a legkedvesebbek. Ne hagyja, hogy túlzott és netán felesleges aggodalma beárnyékolja ezt az időszakot. Tóthné dr. Mészáros Erzsébet gyermekorvos Csecsemőkori szájpenész Aggódom jeligére: „Két hónapos kislányom szá- jacskájában (főleg a nyel- ■ vén) apró, fehér foltocskák képződtek. Megpróbáltam kamillás oldattal letörölgetni, de csak néhol sikerült. Pár nap múlva a foltok újra előjöttek. Tanácstalan vagyok, mert a kicsi nyugtalanabb és sírósabb is.” Í A leírtak alapján kislánya szájában bizonyosan ún. szájpenész, szájgombáso- • dás alakulhatott ki. A fiatal csecsemő szájnyálkahártyáján az orcákat bélelő oldalsó felszínen, a nyelven, a lágy szájpadon tejfehér foltocskák jelennek meg, melyek nagy fehér lepedékké is összefolyhatnak. Okozója a Candida albicans nevű élesztőgomba. A csecsemőben nincs veleszületett immunitás az élesztőgombákkal szemben. Először a szülés során, majd az anya bőréről és az anyatejből jutnak be szervezetébe az emésztőrendszerét védelmező baktériumok. Leginkább tehát újszülöttekben vagy legyengült csecsemőkben látjuk a szájpenészt. Legtöbbször ártalmatlan, fájdalmatlan állapot, de a csecsemő néha elvesztheti étvágyát is, és gyakrabban hányhat. Előfordul, hogy magától megszűnik, kivált ha a csecsemő az alapbetegségből meggyógyul, mégis helyesebb nem várni erre, hanem orvosi segítséget kérni. A szájpenész hajlamos a visszaesésre, ha a csecsemő különben sem egészséges, ezért a csecsemő felerősítése még fontosabb, mint a helyi kezelés. A szájüreg kitörölgetése fölösleges, mert a betegség lefolyásán semmit sem változtat, ellenben újabb sarkokba sodorhatjuk a gombákat. A kórokozó szívesen él a cumin, ezért a cumikat mindig ki kell főzni (szájpenész nélkül is). Még jobb egyszer használatos cumit alkalmazni. A szájpenészt mindig orvossal kezeltesse. Ma már hatásos gombaölő készítmények léteznek, amelyek gyors javulást hoznak. Az elhanyagolt szájpenész a mélyebb lég- utakba és a nyelőcsőbe is lekúszhat, ami további komplikációkat okozhat.
